Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-27 / 173. szám
2001. Június 27., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL AZ EGYÉNI FORMÁK TÁRLATA. Nem mindennapi kiállítással találkozhatnak az érdeklődők a pécsi Kocsis László teremben. A Kaptár Egyesület tagjai (fazekasok, kosárfonók, fafaragók, bőrművesek stb.) mutatkoznak be itt különlegesen szép mestermunkáikkal. ________________________fotó; müller anorea Ne zsákutca, kitörési program A „cigány felzárkóztató oktatás” elfogadhatatlansága Több baranyai intézmény - Gandhi Gimnázium, Amrita Egyesület, Collegium Martineum - levelet tervez írni a miniszterelnök, az ifjúsági és sport az igazságügy-, az oktatási és a szociális miniszter részére a cigány gyermekek és fiatalok oktatásának ügyében. A cigány fiatalok oktatásával foglalkozó baranyai intézmények tanárai, vezetői azt kérik a kormánytól, hogy kezdjen érdemi egyeztetést azokkal a szakemberekkel, akik az elmúlt évtizedben eredményekkel mérhető munkát végeztek olyan területen, ahol az országos összkép kudarcokkal teljes. Segíteni szeretnének egy qlyan cselekvési program összeállításában, mondja Derdák Tibor szociológus (képünkön), amelyben az állami ráfordítások hatékonysága fölött mérhető kritériumrendszer őrködik. Az óvodától az egyetemig számos intézkedésre van szükség, hogy az oktatási rendszer ne zsákutcája, hanem kitörési pontja legyen a cigány családoknak. Nagy biztonsággal meg lehet húzni annak a néhány 100.000 főt kitevő társadalmi körnek a határait, amely ma szinte teljes egészében kiszorul a piacképes továbbtanulásból. Ez az a réteg, amelynek tervszerű társadalmi segítségre van szüksége ahhoz, hogy ne termelődjön újra a nyomor. A cigány lakosság jelentékeny része ide tartozik, ám e társadalmi csoport nem kizárólag cigányokból áll. A teendők meghatározásához ezért két különböző definíció (egy nemzetiségi és egy szociális) önálló al- kalmazása szükséges. Az oktatásirányítás rendszerében ma még sajnálatos módon összekeveredik a szociális és a nemzetiségi szempont- rendszer. A „cigány felzárkóztató oktatás” például, mint finanszírozási kategória ezért sértő. E kifejezés létezése azt tételezi fel, hogy egy-egy adott diák esetében lényegi összefüggés áll fenn a nemzetiségi csoporthoz való tartozás és a felzárkóztatásra való rászorultság között. A nemzetiségi oktatásnak a nemzetiségi kultúra, az anyanyelv ápolása, a nemzetiségek kulturált együttélésének megalapozása lehet a feladata. A nemzetiségi és felzárkóztatási szempontok keveredése azt is lehetetlenné teszi ma, hogy pontos képet alkossunk: mely családok igénylik a cigány nemzetiségi kultúra és nyelv iskolai oktatását. A szociális problémák, amelyek az iskolai sikeresség akadályát képezik, szociális, szociokul- turális és szociálpedagógiai jellegű kezelésre várnak. A nemzetiségi eszközrendszer erre nem való. Többnyire jól működő, teljesen normális, ám igen szegény sorsú családok azok, amelyeknek gyermekeit a magyar iskolarendszer képtelen integrálni. Azok a programok, intézmények, amelyeket kifejezetten a cigány fiatalok közép- és felsőfokú továbbtanulásához rendelnek, szinte kivétel nélkül a civil társadalom kezdeményezései. Az országnak áldozatot is kell vállalnia azért, hogy felszámolódjon a cigányság és a többségi társadalom között kialakult képzettségbeli szakadék. Ez az áldozat ma már kevesebb, mint amennyibe a folyto- nos válságkezelés kerül. cs. l. Augusztus végéig tart a Táncházak a belvárosban című programsorozat, amely a szűkebb régió, a magyar és nemzetiségi, illetve más szomszéd- és távolabbi népek táncfolklórját mutatja be. A Művészeti és Gasztronómiai Hetek idejére a táncházak a Színház téri helyszínről a Sétatérre költöznek. A táncházak sorában a ma esti Andoki táncházban Equador, Peru, Bolívia népeinek zenéjét, néptáncait mutatja be a székesfehérvári Los Andinos együttes. A táncházban az együttes vezetője, Tárnok Ákos és az indián származású Jaime Caso táncházvezető segítségével lépésről lépésre ismerkedhet meg a közönség e távoli népek, nemzetek néptánc-hagyományaival. A rendezvény ingyenes, minden korzózó járókelő számára nyitott, ezzel is lehetőséget teremtve a gondtalan szórakozásra. A szünetekben a jó hangulathoz hozzájárul a finom falatok és borok utcája, ahol a közép- és dél-amerikai ételkülönlegességeket is felszolgáló vendégváró helyeken tölthetjük az időt. JEGYZET Eszik az éti csigát Ki hitte volna. Rémülten olvasom nulnak, akkor védettek. El is az újságban, hogy csökken az éti szemtelenedtek, mert a konyhacsiga, a veréb és a hangyák szá- asztalon lévő süteményestálon álma. Bevallom, fogalmam sincs vonulva még ki is mutogattak a hányán vannak. Félve attól, hogy sorból. De megjárták. Az erre a bizonyos csigaszám alatt, hangya célra gyártott port leszórtam az ütés kanveréb híján nehezen jutha- jukba, s hogy később ne legyen tunk be az unióba, - mint hazán- bajom, kiírtam egy cédulára: Kockát szerető állampolgár, - bízó- kázat és mellékhatás esetén kér- nyos intézkedéseket tettem. így dezze meg nénikéjét, valamennyi területemen mászó A verebeket is szívesen megszá- csiga házára címkét raktam (ut- moltam volna, de mindig elrepül- ca, házszám, adószám, tajszám), tek. Nálunk az a baj, hogy egyre hogy nem védett övezetről való. A kevesebb aló, így a citrom is. Nu- csigák nemi életéről hiányosak az ku kaja - mondja a japán. És itt ismereteim, így nem tudom me- térek rá a ganajtúró bogárra. En- lyik párzott, melyik nem. Ez baj, nivaló híján elpusztulnak. Bár mert a hatóság megbüntet (az új- láttam a tv-ben ganajt (ganyét), sághír szerint), ha állapotos esi- de azt nem bogár túrta, hanem gából főzök pörköltet. Ezért né- rendőr kísérte, ugyanígy élelemhi- hány csigát technokollal összera- ány miatt pusztul a könyvmoly, gasztottam. Hadd higgyék az el- Gyermekeink, unokáink nem ol- lenőrök, hogy van itt is élet és vasnak könyvet, hanem tévéznek, nem kell vendégcsigákat hozni a számítógépeznek. Hát mit egyen környező országokból. szegény moly ? Billentyűt? Jogos No és a hangyák. Nem tudtam kérdés: miért csak a hangyát védi megszámolni, mert folyton ro- a törvény? A lapostetűvel senki hangásznak. Nem ismerem az nem törődik? Ezek a fránya orvo- egy főre eső hangyabolyok számát sok majdnem teljesen kiirtották, sem. Az újság szerint a „magú- A kipusztulástól talán megmenti nyosan szorgoskodó” hangyát őket, hogy el-elbújnak a türelmi nem óvja a törvény. Pont a szór- zónákban, goskodót? Viszont, ha szakaszok- Még szerencse, hogy hazánkban felsorakozva, egyszerre lépve, nak nincs más problémája, zászlókkal, jelmondatokkal vo- Dr. Szalai István Förgeteges népzenei program Tetőfokon a hangulat a Siklósi Várfesztiválon Regionális népzenei találkozóval és minősítő versennyel folytatódott hétfőn a késő éjszakába nyúló siklósi várfeszti- váli program, amelyen ezúttal először vettek részt a távolabbról érkezett, valamint külföldi együttesek is. Az egész teltházas vár megmozdult az élő népzenére hétfőn, úgy éjfél felé Sildóson, a várudvari össztáncon, amikor a zsűri - Olsvai Imre, Kertész Attila és Tóth Ferenc karnagy - visszavonult, hogy meghozza döntését a népdalkörök találkozója és országos minősítő versenyéről. Pávics János, a Siklósi Művelődési Központ igazgatója (képünkön) házigazdaként elmondta, hogy négy évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal kezdeményezték a népzenei programot térségi szinten. Idén viszont azt gondolták, hogy régiós jelleget adnak a rendezvénynek, ezért egész Dél-Baranya, sőt a határon túli magyarság egy része is érintetté, érdekelté vált a programban, amiről máris beigazolódott, hogy helyes volt a nyitás a szőkébb térségen túlra. Mindezt a lelkes közönség és a szakemberek egyaránt tapasztalhatták. Ennek a véleményének adott hangot a zsűri nevében az eredményt kihirdető Olsvai Imre zsűrielnök, az Országos Népzenei Minősítő Bizottság elnöke is, aki azt is elmondta, hogy a magas színvonalra jellemzően minden minősítést kérő együttes elért valamilyen fokozatot. Elsőként a szólisták teljesítményét emelte ki: a siklósi Gretsa Andrea, a nagyharsányi Rózsa Bernadett és a vokányi Szántó Fruzsina aranyfokozatú minősítést kaptak. Az ugyancsak kiemelkedő színvonalú együttesek közül a Siklósi Művelődési Központ „SEMAR- KUSE” horvát asszonykórusa, a Vokány Furulyaegyüttes, a nagyatádi Szabad Madarak Beás Hagyományőrző-együttes, a Szebényi Asszonykórus, a Vokányi Echo Kórus, az egyházas- kozári Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület csángó hagyományőrző együttese érték el a minősítésben az aranyfokozatot. Ezzel együtt a minősítést kérő valamennyi együttes megkapta az ezüst-, illetve a bronzfokozatot. Külön színfoltként emelték ki a szakemberek, hogy, mint általában, ez alkalommal is jótékonyan hatott a népdalkörök fesztiváljának teljes egészére a határon túli, pélmonostori magyar együttesek jelenléte és szereplése. _______lut Ke ttéhasadtak a pizsamaházak szerzői jogai Az epületek mindig valamilyen használati célt szolgálnak, funkciót töltenek be. Ezért a használati cél gyakran indokolttá teheti átalakításukat, sokszor úgy, hogy az a külső vizuális képet, tehát magát az alkotást is megváltoztatja. A kérdés: mikor tekinthető mindez jogosnak, illetve jogosulatlannak? Ütközhet-e a szerzői jog a tulajdonosnak a célszerű használat zavartalanságához fűződő érdekeivel? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a pécsi pizsamaházak kapcsán. Egy fillért sem kapott az eredeti tervező címmel jelent meg május 20-i számunkban egy rövid írás, amely arról szólt, hogy a pécsi Nagy Lajos király úton lévő úgynevezett pizsamaházak új arculatot kaptak, miután hőszigetelték őket. Eredeti tervezőjüknek, Tillai Ernőnek elvileg szerzői jogdíj járna, de ilyen irányú próbálkozása eddig sikertelen volt, pedig a szerzői jogi törvény keretébe az épületek is beletartoznak. A tervezési megbízás előtt megkeresték Tillai Ernőt - mondja Erb Jenő, az épületek hőszigetelésének tervezője -, hogy előzetesen hozzájárul-e az utólagos hő- szigetelés engedélyezési tervéhez a Nagy Lajos király útja 10. szám alatti 10 emeletes panelépület esetében. Tillai a hozzájárulását előzetesen szóban, majd az engedélyezési terv elkészítését követően írásban is megadta. Arra a kérdésre, hogy mivel tartoznak neki, azt válaszolta, hogy semmivel. A 8. szám alatti 10 emeletes panelépületnél ugyanígy jártak el. De amikor a terv aláírásakor megkérdezték, hogy mivel tartoznak, Tillai ugyan elfogadható árat mondott, ám közel 3 évre visszamenőleg is kérte ezt az összeget. A lakásszövetkezet elnöke pedig mindezt elfogadhatatlannak tartotta. Ettől kezdve, érvel Erb Jenő, már nem az utólagos hőszigetelés tervezőjének kompetenciája a szerzői jog kifizetése. A Nagy Lajos király utcai 10 emeletes panelépületek 1970-71- ben épültek, tájékoztat Nagy Emil, a Jókai Lakásszövetkezet elnöke (képünkön). Tervezésüket 1969 februárjában az akkori tanács megbízottja (UNIBER) a Pécsi Tervező Vállalatnál (PTV) rendelte meg. A tervezési munkát a PTV alkalmazottaiként egy 8-10 főből álló tervezőcsoport végezte, melynek vezetője volt Tillai Ernő. Az épületek hőszigetelési burkolattal történő ellátásuk előtt már változtatásokon mentek keresztül, mivel több tervezői elképzelés és azok kivitelezése rossz, sőt balesetveszélyes is volt, arról nem is beszélve, hogy ezek a panel- épületek energiapazarlók. Ä déli és északi homlokzaton lévő kerámialapok tervezése véleménye szerint eleve hibásnak mutatkozott. Ezt a birtokukban lévő, a Budapesti Műszaki Egyetem Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet Épületszerkezeti Tanszékének 1985-ös szakértői véleménye is megalapozza. Furcsának, talán mohóságnak tűnhet, érvel Nagy Emil, hogy a megszűnt tervezővállalatok, intézetek korábbi alkalmazottai iparosított és tömegtermelésben előállított, energiafalónak tervezett és épített „használati tárgyainak” lakhatóbbá tételéért jogdíjat, valamint konzulensi részvételt igényelnek. Ez a konkrét épületnél a 28 milliós kivitelezési összeg esetében 280.000 forintot jelentene. A Széchenyi-terv az iparosított épületek hőszigetelésének költségéhez 1/3-dal, mintegy 1,5 milliA próbaper lehetősége A szerzői jogokkal kapcsolatban különbséget kell tenni a személyhez fűződő és a vagyoni jogosultság között, mondja dr. Fehér László ügyvéd. A vagyoni jogok a munkáltatót illetik, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével sajátos problémák vetődhetnek fel. A tervezőt köti a munkaviszonyból eredő kötelezettség, mely szerint a munkáltató rendelkezik a tervek fölött, t de ha megszűnik a munkáltató a jogosultság oldalának nincs alanya. így elvileg visszakapja a mozgási szabadságát a tervező. Esetünkben joghézag lelhető fel, érdemes lenne a tervezőnek próbapert indítania, mert a keletkezett űrt a bírósági gyakorlatnak kellene kitöltenie addig, amíg a jogalkotó nem lép. árd forinttal járul hozzá évenként. A saját erő és önkormányzati rész 1/3-1/3-ával így országosan várhatóan évi 4,5 milliárdos beruházásról van szó, s nem biztos, hogy jogos ezután a 450 millióra igényt tartani az egykori tervezőknek. Az Nagy Efnil szerint természetes, hogy törvény védi az építészeti alkotást, de úgy véli, az alkotáson egyedi épületeket kell érteni. Elfogadhatatlan lenne, ha városunk jelentős szépségű, egyedileg tervezett épületein végeznének nem megfelelő átalakításokat. Azonban szerinte az ország több- százezres, iparosított technológiával épült épületállományának vakolása, energiapazarlásának megszüntetése nem tartozhat ebbe a körbe. Az így követelt szerzői jogdíjnak nem lehet alapja, ez az ott élők ismételt megfejésének tűnik. A szerzői jogról szóló 1999-es törvény viszont egyértelműen fogalmaz: a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, tehát minden épületre érvényes. A törvény kimondja azt is, hogy a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása, megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Ugyanakkor, ha igaza van dr. Munkácsy Péternek, a Szerzői Jogi Szakértői Testület titkárhelyettesének, akkor fenti esetben mégsem jár szerzői díj Tillai Ernőnek. Munkácsy érdeklődésünkre elmondta, hogy szolgálati mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból származó kötelessége. Fenti esetben az alkotó a PTV-n belül, munkaviszony keretében készítette el a terveket, s ezért különbséget kell tenni személyhez fűződő és vagyoni jogosultság között. A személyhez fűződő jogai természetesen megmaradnak, mint például a névfeltüntetéshez való jog, de a vagyoni jog értelmezése szerint mindenképpen a munkáltatót illeti meg. CSERI LÁSZLÓ
