Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-04 / 273. szám

12. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI 2000. Október 4., szerda V I T A F Ó R U M Együtt a választókerületért, a városért! Az 1998. évi helyhatósági választások óta Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének munkáját a politikai viták, az adok-kapok, az egymás lejáratása jellemzi. A szereplők egy dologgal nincsenek tisztában, neveze­tesen azzal, hogy ennek a csatának csak vesztesei vannak. Sajnos, a legnagyobb vesztes maga a város, beleértve valameny- nyi lakóját. Akkor, amikor a Dél-Dunántúl, Baranya megye és Pécs város fejlődése las­súbb az ország többi térségénél, amikor a fő közlekedési útvonalak fejlesztése nem érinti régiónkat, amikor a befektetők több­sége elkerüli szűkén vett hazánkat, csak politikai színjátékokkal tudjuk felhívni magunkra az ország figyelmét. Közben el­veszítjük a lakosság, a pécsi polgárok bi­zalmát. Ugyanakkor az is tény, hogy a vá­ros működik és fejlődik, a költségvetés stabilabb, mint a korábbi években volt, és ha szűkre szabottan is, de fejlesztések, be­ruházások is megvalósulnak. Ezek azon­ban eltörpülnek az egyre „színesebbé” vá­ló „botránykrónika” mellett. A városi önkormányzat tagjainak több­sége nem vesz részt ebben a színjátékban. Dolgozni kíván a városért, szolgálni annak fejlődését. Az október 1-jei választásokat követően szakmai ismereteimmel, tapasz­talataimmal ezt a munkát kívánom segíte­ni. Ennek megfelelően a választási ciklus végéig megfogalmazott céljaim között a Szigeti városrész és a Makár-oldal fejlesz­tése, komfortosítása szerepel:- A választókerület déli és keleti részén a panellakások hőszigetelési programjá­nak folytatását, az ehhez szükséges pénz biztosítását, valamint a lakóépületek kör­nyezetének - a parkok, játszóterek, járdák - rendezését tartom a legfontosabb fel­adatnak.- A kerület középső részében (Tiborc u. és környéke) a támfal és a szennyvízcsa­torna megépítése szerepel kiemelt helyen. Célom elősegíteni a beruházások minél előbbi megvalósítását oly módon, hogy a lakossági hozzájárulás elviselhető mérté­kű legyen. A Makár-oldal vízellátása és szennyvízel­vezetése jelenti a választókerület legsúlyo­sabb problémáját. A megvalósításhoz a meg­felelő szabályozást biztosító önkormányzati rendelet elfogadása, majd az ehhez igazodó kiviteli tervek elkészítése szükséges. A köz­művek kiépítésére azután sor kerülhet. A vázlatosan bemutatott program megvalósítása csak következetes munkával és összefogással lehetséges. Ehhez a lakosság összefogá­sán túl Pécs város önkor­mányzati tagjainak az ösz- szefogása is szükséges. Csak közös munkával valósítha­tók meg a vállalt fejlesztések, amelyből a városrész egyéni képviselőjének kell a leg­többet teljesítenie. Ezt kívánom magamra vállalni annak érdekében, hogy a Szigeti vá­rosrész és a Makár-oldal néhány éven belül ne csak Pécs város egyik legszebb és fejlődő részévé, hanem a legnyugalmasabb lakó­körzetévé is váljon. Legyünk társak a Makár-oldal és a Szigeti városrész gondjainak megoldásában! Kö­zös akarattal, együttműködve nagyobb az esélyünk a kitűzött célok elérésében. Weller János Megköszönöm a polgárok támogatását Ezúton gratulálok Weller János­nak győzelméhez, aki a Mun­káspárt, SZDSZ, MSZP, Civil Ko­alíció közös jelöltje volt. Megkö­szönöm azon kedves pécsi pol­gárok támogatását, akik rám szavaztak a 13. sz. választókör­zetben tartott időközi önkor­mányzati vá­lasztáson. Annak elle­nére, hogy nem lettem képviselő, a kerület érde­kében a jövő­ben is várom a területen élők észrevételeit és ezúton is fel­ajánlom segítségemet. Az alacsony, 16%-os részvéte­li arány mellett is sikerült a mér­sékelt jobboldali pártok támo­gatásával első megmérettetése­men 36%-ot elérni. A MIÉP 16%- ot kapott, a teljes baloldal pedig 48%-at. Tomcsányi Kata _______PÁRTHÍREK_______ A BOCSKAI SZABADEGYETEM Harmadik Út című irodalom- történeti kurzusán október 6-án pénteken 17 órakor Pécsett, a Dominikánus Házban (Színház tér) dr. Bíró Zoltán tart előadást Ady Endre és a magyar XX. század indulása címmel. AZ MSZP ingyenes jogsegély- szolgálatot működtet minden héjfőn 17 órától a Tüzér utcai pártszékházban. A MIÉP Pécs Városi Szerveze­tének vezetősége ezúton is sze­retné megköszönni tagjainak és szimpatizánsainak az időközi választás sikere érdekében nyújtott önzetlen segítséget, vá­lasztóinak pedig a szavazatok­ban is megnyilvánuló bizalmát. GRÁF JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart októ­ber 6-án, pénteken 10-11 óráig Szentlőrincen a polgármesteri hivatalban, valamint Szigetvá­ron 11-12-ig a Deák tér 16. sz. II. em. 31-ben lévő képviselői irodában. A MEASZ és a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület október 2-án, hétfőn megkoszorúzta a 6. Hadosztálynak a POTE épü­letén elhelyezett emléktábláját. A RECSKI SZÖVETSÉG októ bér 14-én 10 órakor a pécsi vas­útállomáson levő toronyházban gyűlést tart. Vendégeik: dr. Zimányi Tibor elnök, dr. Hor­váth János országgyűlési képvi­selő és dr. Gálszécsy András volt államminiszter. ■ A múlt hét vasárnapján időközi választást tartottak Pécs 13. sz. egyéni választókerületében. Az események különös összjátéka folytán erre csaknem pontosan az önkormányzati ciklus félide­jében került sor. A történtek nem kevés tanulsággal szolgálnak. A baloldal, vagyis az MSZP, SZDSZ, Nyugdíjas Egyesület, Polgári Kör, Laktász által támo­gatott jelölt 48,6 százalékkal ma­gabiztosan nyerte a választást. A jobbközép pártok koalíciója (Fi­desz, FKgP, KDNP, MDNP, MDF, Vállalkozók Pártja) 35,61 száza­lékot ért el. Az egyedül induló MIÉP jelöltje, Székely Géza mér­nök, vállalkozó 15,78 százalékon végzett. A részvétel 16 százalé­kos volt, ami időközi önkor­mányzati választásokon szoká­sosnak mondható. Mit mondanak ezek a számok? 1. A kerületben élők nem örül­tek annak, hogy korábbi képvise­lőjük - igaz nem teljesen önszán­tából - elhagyta őket. 2. A jobbközép pártok alkotta koalíciónak emlékeznie kellett volna a 7. sz. választókerületben tavaly novemberben a MIÉP-pel együtt elért közös sikerre - ahol is a jelölt több mint 60 százalékkal győzött - és a jobb személyi dön­tés mellett idejében kellett volna keresni az egyenrangú félként va­ló együttműködést a Magyar Igaz­ság és Élet Pártjával. 3. A MIÉP - immár számokkal is bizonyíthatóan - a város harma­dik (lehet, hogy második?) legerő­sebb politikai tényezőjévé vált, ami előre vetíti hatását a 2002-es választásokra is. 4. Soha többet nem lehet a vá­lasztókat azzal riogatni, hogy a ránk adott voks elveszett a jobbol­dal számára. 5. Valószínű, hogy 2002 után csak a MIÉP támogatásával lehet biztos parlamenti többségű jobb­oldali kormánya Magyarország­nak. A most vasárnapi, valamint ta­valy novemberi választással - ahol a mostanival ellentétben kérésre támogattuk a közös jelöltet - bebi­zonyítottuk, hogy a MIÉP kész a jobboldal sikere érdekében egyen­rangú félként az együttműködés­re. Bebizonyítottuk azonban azt is, hogy elvtelen alkuba nem bo­csátkozunk és választóink, hála Istennek, egyre bővülő tábora szá­míthat ránk. Parlamenti és az ön- kormányzatokban végzett mun­kánkkal pedig azt igyekeztünk megmutatni - hogy ha a bizalmat megkapjuk -, alkalmasak is va­gyunk a ránk bízott teendők ellá­tására. Joggal mondhatjuk tehát a félidőnél, hogy jól állunk, és ha az emberek is úgy akarják, a mérkő­zést Magyarország nyeri. A MIEP Pécs Városi Szervezete nevében Dr. Deák Péter Szakmai alapon Időközi választásokat tartottak a pécsi 13-as választókör­zetben. Weller János, az MSZP, SZDSZ és a Civil Koalíció közös jelöltje a Munkáspárt támogatásával győzött, mint­egy száz szavazattal utasította maga mögé a kormánypár­tok által indított Tomcsányi Katát. A kerület lakói igent mondtak arra a szakmai alapon történő higgadt politizálásra, amely eddig jelle­mezte a városvezető koalíció mun­káját és Weller János személyisé­gét. Voksaikkal nagy többséggel el­utasították a helyi ellenzék egyes köreinek örökösen vádaskodó, za­varkeltő és arrogáns magatartását. Gratulálunk a győztesnek, kö­szönjük a jelöltüntoe adott szava­zatokat, kérjük, támogassák a munkában is az önkormányzat új tagját. ígérjük Weller János nevében is, hogy végigmegyünk a válasz­tási programunkban meghatáro­zott úton, amely - meggyőződé­sünk és hitünk szerint - szeretett városunk, Pécs töretlen fejlődé­sét és lakosainak boldogulását eredményezi. ígérjük a választástól most távol­maradóknak, hogy ha néhány hó­nap múlva összevetik a megválasz­tott és az előző képviselő munkáját, érezni fogják a különbséget, a lakó­környezetük pozitív változását. Kérjük a most másra szavazó polgártársainkat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal forduljanak új képvise­lőjükhöz, munkáját figyeljék kriti­kus szemmel, de segítőkészen! Két év múlva pedig gondolják vé­gig, megérdemli-e a bizalmat a to­vábbiakban is. Mi biztosak va­gyunk ebben ma is. Toller László polgármester, Meixner András MSZP városi elnök Még megoldatlan társadalmi probléma Dr. Varga László országgyű­lési képviselő, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az alábbi levelet küldte Tom Lantos képvise­lő úrnak» az amerikai kép­viselőház tagjának Washingtonba. Tisztelt Képviselő Úr! Örülünk, hogy más országok, el­sősorban az Egyesült Államok törvényhozói Magyarország ügyeivel foglalkoznak. Ezt kö­szönettel nyugtázzuk, természe­tesen csak akkor, ha az elhangzó vélemény elfogultságtól mentes, tárgyilagos. Emlékeztetem képviselő urat, hogy 1992-ben levelet írtam Ön­höz, amelyben kifogásoltam azt a megállapítást, hogy „Magyar- országon antiszemitizmus van.” Tájékoztattam Önt, hogy Magyarországon nincs antisze­mitizmus, de vannak antiszemi­ta jelenségek, amelyeknek a megszüntetésére minden józan ember törekszik. Ezt az állás­pontomat osztotta Izrael akkori magyarországi nagykövete, Krausz Dávid úr is. Levelemben kiemeltem az Ön hasznos mun­káját, amelyet a magyarországi rendszerváltozásig az erdélyi magyarság ügyében tett. Sajnálattal olvastam a Nép­szava szeptember 20-i számá­ban nyilatkozatát, miszerint: ... le kellene lassítani Magyaror­szág, Lengyelország és a Cseh Köztársaság EU-csatlakozási fo­lyamatát, „ha folytatódna a ro­ma lakosság üldözése és kendő­zetlenül neofasiszta, ultrana­cionalista pártok kerülnének be a kormánykoalícióba”. Ez a nyi­latkozat sajnos elfogult, a való­ságtól távol van és népünk ügyét károsan érinti. Az Európai Unió (EU) bizott­ságainak jelentése szerint Ma­gyarország az élen halad az EU tagjelöltjei között, megfelelve az EU követelményeinek. Ezt tá­masztja alá az Egyesült Államok külügyminiszterének, Made­leine Albright május 1-jei nyilat­kozata: „Magyarország az Egye­sült Államoknak szoros barátja és szövetségese, a balkáni né­peknek partnere és az európai biztonság és stabilitás forrása”. Hasonló szellemben nyilatko­zott Lionel Jospin, Franciaor­szág miniszterelnöke, majd a holland miniszterelnök, Wim Kok, aki azt mondotta, hogy az Európai Unió tagjelöltjei között Magyarország vezető helyen van és elismeréssel nyilatkozott a kormányunkról. Tájékoztatásul közlöm, hogy Magyarországon nincs politikai üldözés, nincsenek politikai pe­rek és politikai foglyok sem. A romákat sem üldözik, csupán egy megoldatlan társadalmi probléma orvoslására történnek jelentős erőfeszítések. Ön nagyon jól tudja, hogy több mint egy évszázadba került az Amerikában élő feketék egyenjogúságának, emberségé­nek elismerése, de a helyzet ma sem mondható megnyugtató­nak. Emlékezetem szerint 1960- ban a New York-i Freedom House-ban Mrs. E. Roosevelt előadást tartott, ahol kérdésekre válaszolva a feketék helyzete is szóba került. Az előadó azt mondotta, hogy ismeri a nehéz­ségeket, a megoldatlan helyze­tet, de a kormány jelentős intéz­kedéseket tesz a helyzet megol­dására. Köztudott, hogy a feketék helyzete Amerikában ma is meg­oldatlan és a jelentős javulás el­lenére a társadalmi elkülönülé­sek ma is valóságos és súlyos je­lenség, de reményt ad helyzetük állandó javulása. Feltételezem, hogy Ön ezen a téren is tevé­kenykedik és amennyiben ered­ményeiről tájékoztatna bennün­ket, örömmel fogadnánk. A jelenlegi kormány többet tesz a romák kérdésének megol­dására, mint az előző kormány, melynek kormányzása alatt Ön erről a kérdésről nem szólt. Egyetértek a képviselő úrral, hogy szélsőjobboldali, náci szelíemű pártok ne kerüljenek be a kormányba, de még a par­lamentbe se. Remélem Ön egyetért velem abban, hogy az is kívánatos lenne, hogy a Parlamentben ne lennének nihi­lista liberálisok és a volt Szov­jetuniót kiszolgáló kommunis­ták sem. Kötelességszerűen értesítem Önt, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal szembeni elfogult­ságát a magyar Parlamentben, a május 24-i ülésen szóvá tettem. Arra kérem a képviselő urat, hogy véleményében legyen tár­gyilagos, ne legyen a Szabad Demokraták Szövetségének szócsöve, segítse Magyarorszá­got, hogy minél hamarabb az EU tagja legyünk, mert népünk ezt kiérdemelte, amiről Jacques Chirac, Franciaország köztársa­sági elnöke Budapesten 1997. január 16-án ezt mondotta: „A magyar forradalom az európai történelem egyik legerőtelje­sebb, egyik legszebb, egyik leg­nemesebb forradalma volt, for­radalom, amely Magyarországot központi szerephez juttatta mindazoknak a földrengések­nek a során, amely végül is a szovjet birodalmat romba dön­tötte.” Ez a magyar nép, amely meg­érdemli, hogy hazája minél ha­marabb az Európai Únió tagja le­gyen. A századvégi világgazdasági valóság Maximális profitot minden áron Századunk utolsó évtizedeiben a világgazdaságnak két megha­tározó tényezője alakult ki: a gazdasági válságok sorozata és az emberiség éles gazdasági megosztottsága egy mérhetetlenül vagyonosodó szűk rétegre, és a puszta létéért küzdő munkavál­lalói vagy teljesen nincstelen óriási tömegre. E világgazdasági helyzetet eltérő­en magyarázza a két oldal. A rendkívüli kiváltságokkal és hatalommal rendelkezők szerint a válságok a „hatékonyabb” gaz­dasági rend kialakításának beteg­ségei. Ez kiküszöbölhető. Az em­beriség kettészakadása gazdasági vonatkozásban pedig szükségsze­rű, a valóságos piacgazdaság és a demokrácia fejlesztését szolgálja. A puszta létért küzdő munka- vállalói és nincstelen tömeg elke­seredetten és lényegében értetle­nül szemléli ezt az átalakulást, az emberi jogokra és az igazságos­ságra hivatkozik, de újabban ösz- szefogással, szervezett mozgal­makkal is küzdeni kezd a saját, a közérdekért. A mielőbbi hatékony változás alapkövetelménye a gazdasági tisz­tánlátás a tények és a törvénysze­rűségek alapján. A félremagyarázott piacgazda­ságban a „vállalkozó a félisten”, aki egyedül hozza létre a gazdasági ja­vakat. Eszerint a munkavállalók csak mellékszereplők (lényegében modem rabszolgák), aídknek tevé­kenysége csak annyiban érték, amilyen arányban a vállalkozók maximális nyereségét biztosítják. Az amerikai reagenizmus és az an­gol thatcherizmus azt hirdette, hogy a piacgazdaság hatalmas fej­lődését biztosítja a magántulajdon kizárólagosságával és igazi demok­ráciát a hatalom korlátlanságával. A valóság mindkét nemzetgazda­ságnak súlyos károkat okozott. A gazdasági liberalizmus lénye­ge egészen más. Eszméje nem a közérdek semmibevétele, hanem a keletkezésekor létezett túlzott gaz­dasági hatalom megfékezése volt a polgárság megteremtésével, az ál­talános jogok és kötelességek sza­bályozásával, a polgári demokrácia létrehozásával, ami a szociálde­mokráciához és a keresztény-de­mokráciához vezetett. A történe­lem bizonyítja, hogy a II. világhá­borúban elpusztított nyugat-euró­pai nemzetgazdaságoka szociálde­mokrácia és a kereszténydemokrá­cia eszmerendszere alapján rend­kívül gyorsan és eredményesen épültek újjá. A tisztánlátás érdekében rá kell mutatni az athéni demokrácia lé­nyegére, sajnálatos általános hiá­nyára. Ma azt csak politikai moz­galomként értékelik, holott az ad­dig kisemmizett nép alapvető gazdasági jogait biztosította - tör­vénnyel. Mégpedig olyképpen, hogy Athénben a törvényeket nemcsak megalkották, hanem be is tartatták. A hatalmasokkal is. Az athéni demokráciára jellemző, hogy a vezetőknek nem uralmat biztosított, hanem a nép szolgála­tára kötelezte őket olyképpen, aki kötelességét megszegte, azt fele­lősségre vonták. A mai „modern piacgazdaság” éppen a piacgazdaság alapvető tör­vényszerűségét, a piaci mechaniz­must zárja ki a szabad verseny mellőzésével, a kereslet és kíná­lat szabad ala­kulását az ár meghatározása tekintetében. A ma piacgazda­sága kínálati gazdálkodáson alapul. Csak azt, és olyan mennyiségben, minőségben és árban állít elő, ami a maximális profitot biztosítja a vállalkozóknak, a gazdasági megalapozottságtól füg­getlenül. így a piaci mechanizmus szerepét „átvette” a vállalkozók ma­ximális nyeresége iránti igény. Dr. Vejkey Kálmán, MSZDP k í > Félidőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom