Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-18 / 135. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló H I T ÉLET 2000. Május 18., csütörtök ÍÜHB Hl Emlékeztető ___ BÉ RMÁLÁS. Szombaton Dombóváron bérmál Mayer Mihály megyés püspök délelőtt fél likőr Dombóvár I-en, délután 4 órakor Újdombóváron, vasárnap fél 10-kor Véménden, délután 4 órakor Vajszlón. Pavle- kovics Ferenc püspöki helynök szombaton 16 órakor Harcon, vasárnap 9 órakor Mágocson, 16 órakor Kárászon szolgáltatja ki a szentséget. KONFIRMÁCIÓ. Szombaton 5 órakor Pécsett a Református Gyülekezeti Házban 31 konfirmandus kikérdezése lesz, vasárnap 10 órakor konfirmáció és első úrvacsora vételük. VASÁRNAP a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a pécsi Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola kórusa énekel a Belvárosi templomban. A rádió 10.30-tól közvetíti. MISSA GREGORIANA. A pécsi Madrigál Kórus zenés áhítatot tart május 21-én, vasárnap este a 7 órai szentmisén Pécsett az Irgalmasok templomában. KIÁLLÍTÁS. A pécsi Bazilika „Kocsis László” Termében május 20-án 16 órai kezdettel nyílik meg Szabó Józsefné Szabó Mária textilműves és Takácsné Ambrus Éva csuhéműves alkotásaiból rendezett kiállítás. A BŰN és a büntetés egy keresztény jogász szemével címmel Walkerné dr. Galambos Erzsébet előadása hallható a Kapocs rádióműsor péntek esti (19-21 óra között a 101,2 MHz-n) kiemelt témájaként. A műsorban adventista elmélkedés is lesz. CSÍKSOMLYÓI zarándoklat indul a fiatalok részére, hálózsákkal és minimális költséggel június 9 és 12 között. A program és a részvétel felől érdeklődni a 06-30-9723-846-os telefonon Cseh Lászlónál. MINDENNAPI KENYERÜNK. Egyéni és családos elmélkedésekhez május minden napjára bibliai idézetekkel teli segédfüzet kapható ingyenesen a Pécsi Keresztény Körben (tel: 06-40- 236-236) illetve Hegyi Zsófiánál (tel.: 72/437-521). BICIKLIS zarándokútra lehet jelentkezni május 31-ig a Katolikus Ifjúsági Irodában (72/513- 037), melynek célja a magyar keresztény és nemzeti értékek, búcsújáróhelyek felkeresése. Útvonal: Máriagyűd, Villány, Lippó, Mohács, Pécsvárad, Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár, Kadarkút, Kaposvár, Andocs, Segesd, Csurgó, Nagykanizsa, Homokkomárom. A táv 450 kilométer. ■ Vértanúság a XX. században- Papok között kell keresni az ideális asztronautát - állapította meg egy tudós-bizottság, amely az űrkutatások kezdetén, Amerikában a NASA megrendelésére vizsgálta: milyen beállítottságú lelki alkat képes higgadtan szembe nézni az életveszéllyel, viselni türelemmel a megpróbáltatásokat. Eredmény: a feladatra papok a legalkalmasabbak.- Miért? - kérdezte Oriana Faliad olasz újságírónő.- Mert gyakorlottak a lemondásban. Megtanulták, hogyan uralkodjanak indulataikon, szenvedélyeiken. Fegyelmezettek, hosszantűrök, ismerik az alázat és az engedelmesség igazi jelentését. Igazságérzetük fejlett, a küzdelemhez erőt merítenek a hitükből és nem idegen tőlük az önfeláldozás - indokolta a bizottság vezetője. A Ha meghal a Nap cfmű riportkönyvben olvastam erről, és most ismét felidéződött a Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című történeti munkát lapozgatva. Miért nem mindegy, hogyan viselkedik az ember kritikus helyzetekben? A magyar püspöki kar 1944-ben felhívást adott ki: „A lelkipásztoroknak ott kell maradniuk híveik között,... még a vértanúság árán is.” „A csendes vértanúságot fogadta el hallgatólagosan nálunk az a pap vagy szerzetes, áld 1945 után nem akasztotta szegre a reverendáját” - olvasom a szerzetesrendek kálváriáját megörökítő történeti munka Felejtésre ítélve? című első fejezetében. A dokumentumgyűjtemény megrázó, bizonyító erejű. Tények, tények, tények. Vitathatatlanok. 264 bebörtönzött szerzetes szenvedéstörténete hiteles okmányok alapján.- Az okiratok, a túlélők, a szemtanúk felkutatása mérhetetlen munka. Mi vitte rá? - teszem fel a kérdést a szerzőnek, Hetényi Varga Károlynak Pécsváradon.- Sok összetevője van. Az egyik, hogy saját bőrömön is tapasztaltam a politikai rendőrség stílusát. A másik, hogy Komlón, tanár koromban sűrűn emlegették kommunista kollégáim a „fasiszta” egyházamat. Bántott, mert elképzelhetetlennek tartottam. Adatokkal persze nem tudtam cáfolni akkor még. Most már igen. Amikor az első esetet felkutattam és nyilvánosságra hoztam, sorra jöttek a levelek: én is ismerek ilyet, meg én is... Mindet megírtam. Százhatvan pap történetéből állt össze az első két kötet, aztán következtek a szerzetesek. Nem tudtam abbahagyni. Ez a harmadik ok. A negyedik és legdöntőbb pedig a jóvátételi igény: megörökíteni a helytállás meggyőző, adatokkal is alátámasztott példáit -, mutat maga mögé, az egész falat beborító dossziékra. Tonnányi adat.- Egy 1953-ban, Jeruzsálemben létesített intézet dokumentációs központjában összegyűjtenek minden anyagot, amely a zsidóság háború alatti szenvedésével kapcsolatos. Megőriznek t minden nevet, hősies cselekedetet az utókor számára, a legapróbbat is, és az IGAZ EMBER ÉRME kitüntetést adományozzák szerte a világon mindazoknak, akik érdemeket szereztek az embermentésben. Az eddig kitüntetett közel tízezer név között százhetven a magyar, tízen tagjai valamelyik katolikus egyházi rendnek. A Magyar Köztársaság államfője a több százból mindössze öt börtönviselt papnak, szerzetesnek adományozott magas állami kitüntetést. Hát ezeket az elmaradt kitüntetéseket próbálom pótolni a könyv- sorozatommal.- Gondolja, hogy egy szerzetesnek jelent valamit az állami kitüntetés? - jegyzem meg.- Egy kitüntetés felhívja a figyelmet arra a magatartásra, amely az igazságot képes a saját érdekei fölé helyezni. Ez a legértékesebb emberi vonás, a példamutatás pedig a legjobb nevelési módszer. Nincs erkölcs, ha nem teszünk különbséget megalkuvás és hősies helytállás között - emelkedik kissé a hangja.- Fejjel menni a falnak? - próbálom lehiggasz- tani.- Amikor 1956-ban kitörtek a rabok a börtönből, a váciak kaláccsal, tejjel, ruhaneművel fogadták őket. Az ott fogvatartott papok, szerzetesek siettek „haza”, a püspöki palotába...-... és a püspök a szívére ölelte őket.- A titkárával kiküldött mindegyiknek fejenként száz forintot és azt üzente, hogy mielőbb hagyják el a palotát. Nem is fogadta őket.- Talán félt...- Igen, ő félt. Pálos Antal, az illegális jezsuita provinciális nem félt. Pedig nagyon megfenyegették: részletesen lefestették, mi történik, ha nem hagyja magát beszervezni. Be is váltották a fenyegetést. Kilenc évet húzott le börtönben, de nem adta be a derekát. Zsarolni nem tudták, mert feddhetetlen volt. Pénzt kínáltak neki, sok pénzt, szép, zavartalan életet... Mégse. Az az igazi mártír, aki választhat két lehetőség között. Pálos Antal tudta, ha az ő gerincét meghajlítják, vége a magyar jezsuita provinciának. Rendtársait árulja el. Tisztán látta az ÁVO, kikkel kell megküzdenie. A legjobbakat zárták börtönbe, kínozták, próbálták megtörni. Azokat, akiknek szava, véleménye, magatartása mérvadó egy nagyobb közösség szemében.- Mindszenty is ezek közé tartozott. De kérdés, nem szolgálja-e jobban a célt némi megalkuvással, diplomádával...- A szerzetesrendek szétszórása után a magyar püspöki kar ezt a politikát folytatta. Mit tudott vele elintézni?- Azért Magyarországon kevesebb volt az áldozat, mint például Erdélyben, ahol a főpapság nyíltan ellenszegült.- De megőrizte tekintélyét a hívők szemében. Emiatt Erdélyben az egyház, a vallás összehasonlíthatatlanul nagyobb erejű, hatású ma is, mint nálunk. A mártíromság mögött mindig emberek állnak. Vér-tanú. Tanú egy ügy mellett.- És ha az ügyről később kiderül, hogy nem igazán igaz?- Akkor is. Mert mi az, hogy igaz? Lehetnek eltévelyedések, de a leglényegesebb elem az önfeláldozás. Aki a munkásmozgalomban a munkás testvérei felemelkedéséért küzd és nem árulja el a beépített társát, inkább meghal, az is vértanú. Semmi különbség nincs. Éppen olyan tiszteletreméltó - mondja meggyőződéssel Hetényi Varga Károly. Hát igen. Fölrémlik, mekkora tisztelettel ünnepelte, mennyi kiváltsággal vette körül veteránjait a kommunista párt. Komoly pozíciókba kerültek. A kommunisták nem hagyták kiaknázatlanul a példa nevelő erejét. Veteránjaikat újság, tv, rádió népszerűsítette. Úttörők, kiszesek látták vendégül, vagy keresték fel az öreg harcosokat, hallgatták megületődve: hogy volt, mint volt az illegalitás idején. Vajon a mai cserkészeknek eszébe juttat-e valaki ehhez hasonlót? Meghurcolt papokat, szerzeteseket is kérdezgetnek? Biztosan. Csak talán elkerülte a figyelmemet. Idén ötven éve, hogy 1950. június 10-re virradó éjjel 2700 szerzetest szállítottak el leponyvá- zott teherautókba zsúfolva ismeretlen sorsuk felé... Rezes Zsuzsa TIZENKÉT KERESZTET állítottak tíz év alatt Palotabozsokon és határában, vasárnap délután pedig körmenet keretében négy felújított keresztet áldottak meg a község belterületén. A múlt században emelt Krebsz-, Jekl-, Kaitz-keresztet a családok újíttatták fel, a negyediket a község._________________■ Megújul az egri bazilika orgonája Az Egri Érsekség mintegy 30 millió forintos költséggel felújítja az egri bazilika orgonáját. A Salzburgban 1864-ben készült Mozer típusú orgonát utoljára 1964-ben újították fel. Azóta az orgona mintegy 8 ezer sípja közül, közel 300-at megrongált az ónpestis; ezeket újra kell önteni. Használhatatlanná vált továbbá a szélláda is, és már-már hangol- hatatlanná a hangszer. Egy modern, számítógép vezérelt berendezéssel is kiegészül a hangszer. Az úgynevezett setzer lehetővé teszi, hogy az orgonista által egyszer eljátszott zenét az instrumentum korlátlan számban önműködően megismételje. A tervek szerint körülbelül egy hónap múlva szólal meg újra Magyarország negyedik legnagyobb orgonája. A Szépség dicsérete Az ember - természeténél fogva, tehát a belé oltott értékekből fakadóan - vágyódik nemes életet élni, s csak valami torzulása, hiányossága folytán képes közömbösen elfordulni, érdektelenné válni a teremtésében és megváltottságában rejlő boldogsággal szemben. Aki azonban kezét mosva keresi az igazságot, az csak a pilátusi szintre jut el. És nincs az a lámpás, ami elégségesen mutatná meg az ókori görög Dio- genész mai utánzóinak, hogy kicsoda az Ember és mi lakik benne. Keresésünk csillapíthatatlan szomját tehát oltanunk kell, de más módon: elszakadva a látvány bűvöletétől, túllátva a külsőségeken, nem megelégedve a tartalmatlan formákkal. Elfogadva a róka kis hercegnek szóló tanítását, hogy „jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. ” Egyben azt is megértve, miért mondja Jézus, hogy az szennyezi be az embert, ami gonoszság a szívéből származik (vö. Mt 15,18). A szív tehát a leghitelesebb és legtisztább képet adó érzékelő központ, s nekünk erre kell hallgatni, s ezt kell másban felfedezni, ha megbízható értékelést akarunk nyerni lehetőségeinkről és feladatainkról. Kár, hogy sok fiatal, aki az erotika jól jövedelmező gazdasági vállalkozásának adófizetőjévé lesz, még nem értette meg a kis herceget. Kár, hogy sok felnőtt előbbre helyezi a karriert és a külcsínt, mint az embertársát, családtagját és igazi önmagát. Amiről napjaink tv-műsorai és újságcikkei szólnak (szépségverseny), az a múló szépség igézete. Hiszen azok a formák és színek csak az idő futószalagán megmutatkozó pillanatnyi jelenségek. Figyelemfelhívásnak az is nagyon alkalmas, ami után a fiúk megfordulnak az utcán, és amit a lányok elbűvölően ideálisnak tartanak. De ennél megrekedni szegénység lenne. Fel kell fedeznünk - a szem számára elzárt világban - a tartósabb értéket, a lélek megajándéko- zottságát, mely a Teremtő Szépségben részesített, s ami által az ember magán hordja az Alkotó harmóniáját. Ezt a belső szépséget nem tudja elrabolni tőlünk senki. Ezen nem fognak az évtizedek, s ha az Élet ellensége mégis megkömyékezett és elhomályosította Istentől nyert szépségünket, azt nem a kozmetikus varázsolja vissza ránk. Ennek is van szalonja: a Lélek Műhelye. Az igazi szépség itt formálódik. Emellett nem szembetűnő a testi hiányosság, nem szempont a társadalmi besorolás, az emberek vélekedése, a vagyoni helyzet. Itt előlépett rejtekéből a Titok, és megigézte az embert. Bennünket - érthetően - mindennek az ára is érdekel. A számla már kiegyenlíttetett nagypénteken, és a mi ingyenességünk kihirdet- tetett húsvétkor. Azóta a befogadás idejét éljük - örömmel. És segítjük egymást, hogy amit nekem sikerült felfedeznem, az másnak is osztályrésze lehessen. Ami nekem biztonság és boldogság, az a másikat is betöltse. Amit én már értek, az a másiknak is új távlatot nyisson, így az én kincsem másé is lesz, ezáltal gazdagabb lesz a világ és tágul a szíve az örök érték befogadására. Aztán talán egyszer a kimondására is, hogy ne titkolódzunk egymás előtt, hanem valljuk meg lelkünk örömét: látom benned a szépet, a jót, az értéket! Lásd meg te is saját értékedet és élj belőle nemes életet! így ajándékozhatjuk meg egymást a legteljesebb fénnyel, igazsággal, jósággal, szépséggel, azzal, akit mi, hívők úgy hívunk: Isten. Garadnay Balázs Az ezredforduló ökumenikus hangja Az Országos Rádió és Televízió Testület valamennyi hazai közrádiónak pályázatot hirdetett a 2000. jubiláris év és a magyar államalapítás ezeréves fennállásának megünneplésére. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségétől dr. László Lajos, a Vasárnapi Magazin szerkesztője és Kovács Attila, a zenei szerkesztő vett részt a pályázaton.- Negyvennégy, egyenként 50 perces műsorral szerepelt a Vasárnapi Magazin a pályázaton - tájékoztatott Kovács Zoltán, a Rádió szerkesztőség vezetője - és az ORTT 1,5 milliós pályadíjjal honorálta a munkát. Az indoklás: igényes-értékteremtés és klasszikus számokból válogatott zenei hagyományőrzés jellemzi a műsorokat. Bennük hangot kapott a kisember élete, gondolatvilága csakúgy, mint a tudomány, művészet, az irodalom képviselőié, és ökumenikus lévén megszólaltak a különféle történelmi egyházak püspökeikkel, papjaikkal, rabbijaikkal. Több évtizedes szellemi műhelymunka megkoronázását jelenti a mostani pályadíj. Dr. László Lajos a Vasárnapi Magazinról:- Legelőször azt az eseményt szeretném megemlíteni, amikor 1988-ban Burgenlandban Darázsfalván mutatott be szentmisét II. János Pál pápa. Ezen már ott voltak hazánk, Szlovákia, Horvátország, Erdély, Szlovénia polgárai és a Pécsi Rádió akkori szerkesztőség vezetőjével elhatároztuk, kimegyünk Ausztriába, felvesszük a szentmisét. Azóta él a Vasárnapi Magazin reggel 8.10 és 9 óra között.- Már ezt megelőzőleg is rádióskodtam és mindig igyekeztem témáimban képet adni az egyházakról. Több alkalommal beszélgettem aktuális kérdésekről Cserháti József püspökkel, volt adás a pécsi Székesegyház felújításáról Kalász Gyula kanonokkal. Az 50-es évek végén tudósítottam Virág Ferenc püspök temetéséről, beszélgettem Schweitzer József főrabbival, a zsinagógában hangversenyt adó Ernster Dezső operaénekessel, Uhl Antal baranyaszentgyörgyi plébánossal, aki igen-igen nagyszámú menlevéllel mentette a zsidókat.- Ma is rendszeresen felkeresem a történelmi egyházak képviselőit, megszólaltattam többek közt a gyulafehérvári érseket, Jakubinyi Györgyöt, Tempfli József nagyváradi püspököt, Harmath Károly ferences atyát az AGAPÉ kiadó igazgatóját, Hegedűs Lórántot, a Dunamelléki Egyházkerület református püspökét, Schönberger András főrabbit, a hazánkbeli katolikus egyház neves elöljáróit, Mayer Mihály pécsi megyés püspököt, Szénási János pécs-kertvárosi református lelkészt. Kovács Attila zenei szerkesztő: ’ - Az a dolgom, hogy mindig a műsorhoz igazodó, stílusban, hangvételben ahhoz alkalmazkodó zenével tegyem teljessé a szöveges mondanivalót. Szívesen hozom pécsi művészek, muzsikusok szerzeményeit, dél-dunántúli énekkarok számait és a zenei hagyományőrzést nem felejtve újdonságokkal is színesítem gyakran a műsorokat. Rozsnyói György
