Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-09 / 277. szám
1999. október 9., szombat Háttér - Riport 38. rész etedik oldal Egy valódi és egy megakadályozott kisgazdapuccs A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt baranyai újraszervezésének egyik forrása és mozgatója a szigetvári Szomor Ferenc (kis képünkön) volt. A rendszerváltást jóval megelőző években nem egy esetben számított arra, hogy magatartása miatt retorziók érik. Ezek azonban elmaradtak, és Szomor lényegében szabadon szervezte a párt megyei magját, és jutott el a képviselő-jelöltségig az első választásokat megelőzően. A párt baranyai rendezvényei nagy tömegeket vonzottak archív fotók: laufer l. A Szomor Ferenc Szigetvár melletti halastavánál lévő kis házban már 1984 augusztusában volt egy kisgazda összejövetel. Meghívta ide többek között Vörös Vincét, a cserkúti Gerendái Istvánt, Tótszent- györgyről Lukács Jánost, Aracs Imrét Somogyhatvanból, Dióspusztáról Hász Henriket (Szomor apósa). Szinte valameny- nyien a pártállam legkeményebb éveiben politikai üldözöttek voltak, nem egyet közülük az ÁVH le is tartóztatott. Ez az összejövetel - ahogy Szomor mondja - csak a beszélgetést célozta. Ezeken a csatornákon keresztül megismerte Dragon Pált, a kisgazdák rendszerváltás előtti egyik budapesti vezéralakját is. Attól kezdve rendszeresen járt a fővárosi ellenzéki találkozókra. 1988-ban, amikor az MSZMP Grósz Károlyon keresztül kinyilvánította, hogy megengedik a többpártrendszert, azonnal Dragonhoz utazott.- Tudtuk, gyorsan pártot kell alakítanunk, mert különben a hatalomban lévők hoznak egy olyan törvényt, amely korlátok közé szoríthatja a politizálást, lényegében az ő szájuk íze szerint. Ebbe a körbe, ahova én éveken keresztül jártam, s ezen a megbeszélésen sem volt ott rajtam kívül baranyai. A találkozón pedig eldőlt az is, hogy pártot alapítunk, helyesebben újra életre hívjuk az FKgP-t. 1988. november 18-án a Pár- tay-féle szerveződés a Pilvaxban bejelentette a párt tovább- működését. Fiatal, erőteljes társaság volt. Másnap telefonálta meg nekem Dragon: Feri, van pártunk, mégpedig a kisgazda- párt!- Dragon megkérdezte, hajlandó vagyok-e belépni, s me- rem-e vállalni, hogy Dél-Ma- gyarországon megszervezem a pártot? Azt feleltem: természetesen! Ahhoz is hozzájárultam, hogy ezt a Szabad Európa Rádióban bemondják. Egy hétig a magyar média ezzel nem foglalkozott, de november 22-én a SZER már bemondta. Hat nevet említett, közöttük az enyémet, hogy lehet nálunk jelentkezni.-A szigetvári - 1988. november 24-e körüli - alakuló ülésen talán heten voltunk. Azt határoztuk el, hogy az FKgP 1936-os alkotmánya szerint fogunk működni. Rögtön nekiálltam a tagtoborzásnak. Két évig szinte semmi mást sem csináltam. Több mint 60 ezer kilométert utaztam, persze a saját költségemen.-A Pécsett 1989 kora tavaszán megalakult pécs-baranyai szervezettel mikor vették fel a kapcsolatot?- 1988. december 20-án tartottunk itt Szigetváron egy alakuló nagygyűlést. Ezen már voltak pécsiek is, ha jól emlékszem, Nagy Ferenc József nyitotta meg a rendezvényt. A következő nagygyűlés 1989. március 12-e körül volt. Amikor a megyei szervezet megalakult, mi innen Szigetvárról már sokan mentünk Pécsre. Szomor nem került be első körben az FKgP megyei vezetésébe, csak az első nagyválasztmányba. 1990-től volt megyei titkár, 1992-ben - mert részt vett az úgynevezett harminchatok gyűlésén - Torgyán kizárta a pártból.- Gerendái István, az első megyei elnök miért került ki ebből a pozícióból?- Gerendái és Nagy Ferenc József a különböző kisgazdarendezvényeken egymásnak homlok egyenest mást mondtak. Nagy Ferenc mérsékelt volt, Gerendái radikális. Ő például a tsz-ek, mint kommunista képződmények azonnali szétverését szorgalmazta.-Ezek szerint megfontolt volt Gerendái leváltása, és nem egy gyors, az ő számára váratlan puccs eredménye?- A megyei vezetés mondta ki, hogy tarthatatlan a radikalizmusa. Hiába figyelmeztettük, hogy el kell fogadnia a párt országos és megyei irányvonalait, illetve arra, hogy egy párton belül ugyanazon a rendezvényen nem lehet kétféle felfogást képviselni.- Csakhogy az ó't váltó Csirke Ernő, az utódja az elnöki székben ugyancsak a radikálisabbak közé tartozott. Ez az ő esetében nem volt feltűnő?- Ilyen mértékben nem. Eszünk szerint valamennyien igazat adtunk Gerendái tanító úrnak, de akkor, amikor az oroszok még itt voltak, amikor Antall József a kerekasztal-meg- beszéléseken azt ígérte, hogy nem lesz elszámoltatás, nem lehetett a határokat átlépni. Nem akart az FKgP megyei vezetése erőszakot!- Nagy Ferenc József először az MDF-hez csatlakozott.- Mert ellenzéki volt, de kisgazdapárt még nem volt. Utóbb már, mint kisgazda képviselő- jelöltet, az MDF támadta. Egyébként nekem is, itt a szigetvári választókerületben, az MDF-esek voltak a legkeményebb ellenfeleim, néha nem is tiszta eszközökkel operáltak. Azt kell mondjam, hogy az első választásokat megelőző kampányban talán velük volt a legtöbb bajunk, még az SZDSZ is tisztességesebbnek bizonyult.- Vörös Vince szerint ön is csak a politikai karrier érdekében tevékenykedett a pártban, s amikor ez nem sikerült, hátat fordított az FKgP-nek.- A ’90-es választásokra a szigetvári körzetben országgyűlési képviselőt kellett állítanunk. Két hónapig jártam a területet, hogy képzett, lehetőleg agrárvégzettségű embert találjak, akire ezt rá lehet bízni. Megkerestem Harmath Árpádot, a dobszai kertészmérnököt, Szentgyörgyvári Tibor tanár urat Szentlőrincen. Elutasították. Nekem kereskedelmi végzettségem van, többször mondtam gyűléseken, ezzel én nem vagyok méltó a képviselő-jelöltségre. Az utolsó héten sem volt még jelöltünk, a tagság úgy döntött, legyek én. Most, sok év múltán is megesküszöm rá: mindennap azért imádkoztam, csak meg ne válasszanak! A kampányt azonban tisztességesen végigcsináltam, 90 faluban jártam.- Hogy nem került be a Parlamentbe, abban Gerendainak is volt szerepe.- Annyiban, hogy amikor leváltották, a szegedi Nemzeti KgP-hoz csatlakozott, s annak színeiben itt Szigetváron képviselőjelölt lett. Ha jól emlékszem, 400 körül kapott szavazatot, én valamivel több mint 60- nal maradtam el a győztestől. Ha tehát mi, kisgazdák, nem „keverünk” egymással szemben, nyertem volna. Ezt követően még két és fél évig voltam az FKgP tagja, megyei titkár. Nem igaz tehát, hogy a sikertelenség miatt hátat fordítottam a pártnak.-Azt viszont, hogy a 36-okhoz húzó baranyai kisgazdákat kiszorították, lehet puccsnak mondani?-Lehet. Megyei titkárként egyik alkalommal döbbenten tapasztaltam, hogy a nagyválasztmányi ülés elnökségében teljesen új arcok ülnek. Előtte senki sem szólt nekünk semmit. Persze rákérdeztem, mi van itt? Azt felelték Kádár Gézáék, kooptáltak helyettünk vezetőket, így távolítottak el bennünket, választott vezetőket. Ez valóban puccs volt! — Puccshangulat volt 1989. március 26-án is Budapesten, a Jurta Színházban, ahol a szigetvári kisgazdák - heten - meghatározó szerephez jutottak.-A fiatalok akartak minden áron teret nyerni a párt vezetésében. A ’36-os alkotmányra hivatkozva Futó Dezső országos titkárral, összehívattak egy nagyválasztmányi ülést, március 26-ára. Két napra rá az elnök, Pártay is meghívót küldött nekem, hasonló rendezvényre, de április 3-ára. Már 25-én felmentünk, hogy tisztán lássuk, mi lehet az ellentét oka. Kiderült számunkra, hogy a március végi nagyválasztmányon Futó, Ravasz Károly és Jezsó István vezérletével kommunisták akarják átvenni a párt irányítását a Jurtában. Miután mi előtte Futóval, Pártayval is tárgyaltunk, valóban mi voltunk a leg- tájékozottabbak. A Pártay-vo- nalhoz tartozó embereket erre a nagyválasztmányi ülésre nem is engedték be. A gyűlés botrányos volt, méltatlan civilizált emberekhez. Futó azonban ballépést követett el. Úgy látta, meg kell gyorsítani az ülést, mert a végén még verekedésbe torkollhat. Választást sürgetett, de a nagy kapkodásban nem a jelölőbizottsági tagokra tett javaslatot, hanem az előre elkészített lapok közül véletlenül másikat vett fel, és elkezdte olvasni. Elnök: Bába Iván, főtitkár: Jezsó István, sajtófelelős: Ravasz Károly. Hatalmas ordí- tozás követte, egy leányfalui kisgazda, Bene Kálmán ragadta magához a mikrofont, s lényegében a pályán kívülre szorította a kommunistákat. Jezsó például előző nap délután lépett ki az MSZMP-ből. Ravasz somogyi születésű, eredeti neve Fuchs, Pécsett végezte el a jogot, állítólag kémkedett az oroszoknak, majd a Kádár-titkárságra került. Futó belátta, és megmondta: ő most megbukott, és el is hagyta a Jurtát. Ekkor mi, szigetváriak, Nagy Ferenc Józsefet feltoltuk a színpadra. Szép és mérsékelt beszédet mondott, s az ő javaslatára választottuk meg a párt ideiglenes vezetését. Lényegében tehát a szigetvári kisgazdák képviselői mentették meg az FKgP-t. Mészáros Attila * (Sorozatunk következő részében a nagy szakadással foglalkozunk. A korábbi, egyeduralmat gyakorló hatalom drámájával, amikor az MSZMP-ből kivált reformisták megalakították az MSZP-t.) Nagy Ferenc József (balról) kisgazda képviselőként jutott a Parlamentbe ^hetedik oldal hétfőn : Riport Láthatóan meghökkentek a minap a frissen megalakult Pécs-Baranyai Millenniumi Emlékbizottság tagjai. A készülő Dóm-múzeumba látogatva kalauzuk azt mondta: „Egy ideig valószínűleg önök az utolsók, akik ide betehették lábukat!” Portré Dr. Kajtár István professzor, a JPTE jogtudósa szerint a jogtörténet olyan, mint egy génbank. Minden előállítható belőle, ami korábban már bevált. Ezért akár még a tengeri kalózkodás történetét is érdemes tanulmányozni. Portré Olvassa és íija is a táncot Ki sem pihenték a szervezők a Pécsi Napok ’99 fesztiválját, máris következett 1849. október 6. százötvenedik évfordulója. Most az október 23-i ünnep előkészületei folynak, de a hátterében már a millenniumi programé is. Nincs üresjárat a munkában a Pécsi Kulturális Központ igazgatója számára. A tánc volt az oka mindennek. Még annak is, hogy pécsi lett.- Zenei általános iskolába jártam, ahol tantárgy volt a néptánc. Egy életre megszerettem. A -híres Alba Regia Tánccsoport tagjaként számos fesztiválon vehettem részt. A pályaválasztáskor úgy gondoltam, a hobbit és a szakmát össze kell kapcsolni. Akkor indult a pécsi főiskolán a népművelés szak. Ezért jöttem Pécsre. Aztán azért maradtam, mert a főiskolán ismerkedtem meg a férgus lettem. 1984-től közművelődési tanárként a Nagy Lajos Gimnáziumban létrehoztam és vezettem az iskola táncegyüttesét. 1987-től a Baranya Megyei Művelődési Központban a néptánc-rendezvények szervezése is a munkakörömbe tartozott. Laknerné Brückler Andrea 1957-ben született Székesfehérváron. Népművelés-ének szakon végzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán 1979-ben. 1983-ban az ELTE Bölcsész Karán népművelés szakon szerzett diplomát. 1995-ben lett a Pécsi Kulturális Szervező Iroda, 1996júliusában a Pécsi Kulturális Központ igazgatója.- Igazgatóként jut még ideje a néptáncra?- Kevesebb. A vezetői feljemmel, és úgy láttuk, ez a város zenében és táncban mindkettőnknek kínál munkát - meséli.- Bevált a számítása?- Az első munkahelyem a Doktor Sándor Művelődési Ház volt, ahol művészeti előadóként í Mecsek Táncegyüttest menedzseltem. Közben táncpedagó adatok alapvetően más irányúak. Viszont táncpedagógusoknak több megyében is vezetek táncolvasás és -írás tanfolyamokat. Kevesen értenek hozzá, és nehéz megtanulni.- írni és olvasni a táncot?!-Ugyanúgy lehet, mint a kottát. Hasonlít is hozzá, sőt a tánc zenéjének kottájával együtt kell írni, vagy olvasni a mozdulatjeleket. Ezzel a módszerrel lehet megörökíteni a kiveszőben lévő táncokat.-Hogyan viseli elfoglaltságát a család?- Férjem egyetemi oktatóként, a Szélkiáltó Együttes vezetőjeként, a Bartók Béla Férfikar karnagyaként nálam is elfogultabb. Nagyon rugalmasan kell a család életét, a programokat szervezni, de nem mindig a maradékelv szerint, mert negyedikes gimnazista nagylányunk és tízéves kisfiúnk számon kéri az efféle szülői tartozásokat. Dunai Imre
