Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-07 / 275. szám
1999. október 7., csütörtök Háttér - Riport Szélsőségek napja Strasbourgban Az Európa Tanács öreg rókának számító képviselői szerint sem volt még sokszor példa arra, hogy felállva kelljen szavazni egy ajánlásról, amit aztán (szinte) egy emberként dobtak vissza alapos átdolgozásra. Volt persze egy-két képviselő, aki nem állt fel. A 8517-es számú dokumentum ezt a címet viselte: „A demokrácia fenyegetettsége Európában a szélsőséges pártoktól és mozgalmaktól”. Hirtelen előkerült egy kiegészítése is. írók, akik már ismerték az anyagot!- A helyzet az, hogy roppant nehéz meghatározni, vajon egy párt vagy mozgalom mitől extrém. Mindig az adott ország alkotmányát kellene ehhez alapul venni, ami végül is a helyi poliNehéz eldönteni, hol kezdődnek a szélsőségek A dán Henning Gjellerod szocialista képviselőnek jutott az a tiszt, hogy előterjessze a különböző bizottságokat megjárt anyagot. Voltaképp az utolsó pillanatban kiosztották azt a kiegészítést is, amelyet Jean- Yves Camus jegyez, aki a Párizsban működő Rasszizmust és Antiszemitizmust Kutató Európai Intézet munkatársa. Dolgozatában tételesen végigveszi egész Európát a fenti problémakört tekintve, és az extremista mozgalmak, pártok tablóját adja Skandináviától Portugáliáig. Természetesen foglalkozik az új demokráciák helyzetével, így a magyar viszonyokkal is. Yves Camus munkája ugyan a lábjegyzet szerint csupán a szerző véleményét tartalmazza, azonban a címlapon ott látható az Európa Tanács jelvénye, a kör alakba formálódó tizenkét . csillag, amely a napnál világosabbá teszi, honnan származik a dokumentum. Az elemzés a nyugati demokráciák extremista pártjait sorolja fel elsőként, így természetesen szó esik a budapesti Hősök terén ünnepelt Jean-Ma- rie Le Penről és a Nemzeti Frontról, a Berlusconi-kor- mányban koalíciós partnerként is szereplő Gianfranco Fini Nemzeti Egységéről, vagy éppen a hét végén nagy választási sikert elérő Jörg Haider-féle Szabadság Pártról a szomszédos Ausztriában. Magyarországi nacionalizmus: választási áttörés 51. Az 1998-ban lezajlott választások óta két extremista párt is tagja az országgyűlésnek. A Csurka István vezette Magyar Igazság és Elet Pártja 14 mandátumhoz jutott. A nacionalista, idegengyűlölő, antiszemita párt ellenezte Magyarország NATO-csatla- kozását. A Torgyán József nevével fémjelzett Független Kisgazdapárt, mely 48 parlamenti széket mondhat a magáénak, agrár, katolikus, konzervatív, idegen- gyűlölő és Nyugat-ellenes. (ET, Doc. 8517., 10. old.) Számunkra ezek a hírekből ismert figurák és jelenségek szinte eltörpülnek saját „érintettségünk mellett” - már aki magára veszi, de mivel itt Magyarország általános megítéléséről van szó, korántsem lehet mindegy a majdani szavazás szempontjából (az ET csillagos pecsétje homlokunkon). Dr. Kurucsai Csaba ET parlamenti képviselő (kis képünkön) a következőképp beszél a történtekről, a várható és valós következményekről.- Békés és derűs őszi ülésszakra készültünk Strasbourg- ban, a legfőbb programpont az lett volna, hogy megválasszuk az emberi jogi bírát, illetve annak vizsgálata, hogy Szlovákia vajon teljesítette-e vállalt kötelezettségeit. (Ennek is érdekes és idevágó előtörténete van. Az ET monitoring terv szerint minden kelet-európai új demokráciában végeznek vizsgálódásokat 3-4 évente, hogy miképp haladnak a folyamatok. A nyári ülésen egy szlovák képviselőnő felállt és kérte, hosszabbítsák meg a náluk esedékes monitoringtevékenységet, mivel a Dzurinda-kormány hivatalba lépése óta Szlovákiában végveszélybe került a demokrácia!)- Ezek után került elő a Ca- mus-kiegészítés, ami jóformán csak nekünk volt újdonság, mivel szinte ezzel egy időben hívtak bennünket magyar újságtikai kultúra szintézise. A különféle előkészítő bizottságoknak egyébként az is dolga kellett volna legyen (és dolga is lesz), hogy megállapítsa, mik azok a paraméterek, amivel az extrém dolgok behatárolhatóak. Az ET elég egyértelműen „vágta vissza” a dokumentumot átdolgozásra, miközben a feldúlt érzelmekre jellemző, hogy percek alatt harmincket- ten jelentkeztek hozzászólásra Örményországtól Svájcig, köztük Pokol Béla (FKgP) és Hegyi Gyula (MSZP) magyar képviselők is. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetértett, hogy ezt az anyagot nem egy az egyben kell száműzni, hanem sokkal alaposabban megtárgyalni. Kurucsai Csaba a magyar demokráciát ért minősítéseket (lásd keretes anyag) a következőképp értékelte:-A MIÉP-ről szólva annyit lehet hozzáfűzni, hogy Csurka István voltaképp azt csinálja, amit „saját alkotmányában” meghirdetett, és ebből annyit valósít meg, amennyit jónak lát. Ám az is tény, hogy eddigi parlamenti szereplése nem ad okot felháborodásra, és talán az átlagember is érzékeli, hogy Csurka nem veri szét a magyar parlamentarizmust. Az is nyilvánvaló, hogy a MIÉP szervezeti és működési szabályzatában sem lehet semmi olyasmi, ami ellentmond a magyar alkotmánynak. Ha így történne, nincs kétségem afelől, hogy a többi párt fellépne ellene. Mint ahogy az sem vitás, hogy Csurka Istvánnak a parlamentben és a közéletben mutatott szereplése eltér egymástól.-Ä Kisgazdapártról szólva azt kell mondjam, hogy Camus úr minősítését bátran vállalhatjuk, jóllehet, az illető leginkább magát „minősítette” a leírtakkal. Valóban, az FKgP agrár-, katolikus és konzervatív párt, bár senki sem érti, hogy ezek miért „extremista” vonások. Az idegengyűlölet pedig határozottan nem igaz. Ami a Nyugat-ellenes magatartást illeti, talán elég annyi, hogy a NATO- és európai uniós csatlakozás előkészítésében a Kisgazdapárt mindig is az élen járt és jár. Arra nem nagyon lehet tudni a választ, ki és milyen megfontolásból rendelte meg a kiegészítőjelentést Párizsból.-Egyelőre nem teljesen világos számunkra, hogy pontosan ki ez a Camus úr, aki természetesen nem volt jelen személyesen az ülésszakon, s miért az ő intézete végezte el a kutatást? Az viszont teljesen bizonyos, hogyha ez az ajánlás így átment volna, az padlóra küldi az összes hivatalban lévő kelet-közép-európai kormányt. Hónapokig csak magyarázkodhattak volna, ráadásul még hiábavalóan, hiszen az Európa Tanács fejlécével ellátott megállapításokkal elég nehéz ma Európában ellenvéleményt képviselni - tette hozzá Kurucsai Csaba. Méhes Károly Surján László reagálása 5. Az FKgP-vel kapcsolatban: a Kiegészítés megállapításai a múltban gyökereznek. A kilencvenes évek elején ez a párt kikerült az Európai Demokratikus Szövetségből és a Európai Kereszténydemokrata Szövetségből. A döntések oka a popu- lizmus volt. A „büntetés” hatásos volt. Ugyanis ez a politikai stílus és üzenet ma már bőven az elfogadott politikai normákon belül van, és a pártot a közvélemény is elfogadta. Sőt visszakerült a fent említett szervezetekbe. Ezért az 51. paragrafus utolsó mondata törlendő. (Megjegyzések, 18. oldal)--------Jegyzet--------, , . ■ . , í; . : V : Szélkakas-energia Mégis csak van új a nap alatt. Például megalakult a Magyar Szélenergia Társaság. Azt hangoztatja, hogy a megújuló, alternatív energiaforrások részarányának növelése nemcsak a környezet védelméért fontos, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásnál is. Dőreség lenne az új társaság jelentőségét alábecsülni. Nálunk a megújuló energia- források aránya az összes között tavaly csak 4 százalék volt, ám az EU 12 százalékot ír elő a csatlakozni kívánó országoknak. Ennek eléréséhez már csak két évünk van. A megújuló energiaforrások legjelentősebb ágazatává a szélenergia vált világszerte. Ez nemcsak alternatív a környezetszennyezőkhöz képest, de egyben allegorikus energia is. Kelet-közép-európai jellegű, bátran honosíthatnák. Ugyanis a földrajzi értelmén túl is találó az értékelés, hogy a széljárását tekintve a Kárpát-medence rosszabb helyzetben van, mint a szelességben tehetősebb országok. Szűkölködünk a jó széláramlatokban, pedig milyen huzatosnak ismerték meg már őseink is ezt a medencét! Ám a huzat némiképpen más jelenség. A szakemberek mégis állítják, a feltételek megteremtésével nálunk is gazdaságossá válhatnak a szélerőművek. Csak két probléma van: Magyarországon az uralkodó széljárás irányáról, erősségéről még nem készült térkép, és a hazai szélmotorok hatásfoka alacsony, miközben az ország túl sok energiát használ fel. Történelmünk tanúsága, illetve saját megfigyeléseim szerint mindig is az volt a bajunk, hogy energiáink tetemes részét annak kitalálása kötötte le, honnan is fúj a szél, és honnan fúj majd később. Ehhez egy térkép fantasztikus megtakarítás lenne. Elkészültéig pedig a légfuvallat-ener- gia hasznosítására javaslom a szélkakasok sorba kapcsolását. Vannak hagyományaink ebben, és különben is kiválóan alkalmazkodó hazai termékek. Dunai Imre Meciar-macera Szorul a hurok a jelenlegi szlovák kormány, a kormányfő, továbbá a szlovák alkotmánybíróság, az államfő, a titkosszolgálatok főnöke és várhatóan a rendőrség körül is. Nem tesz jót ez a szomszédos államnak, mely- lyel kapcsolatban egyre intenzívebben merül fel a javaslat, hogy ráléphessen a közös Európába vezető útra. Elképzelhető ugyanis, hogy ez a szinte a teljes állami vezetést érintő kellemetlen helyzet hátráltathatja a csatlakozási folyamatot. Márpedig a tény az tény: Meciar volt kormányfő, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom pártelnöke egy áldozatos lépéssel ráirányította a figyelmet arra, hogy rajta kívül mindenki lökött, de legalábbis annyit se ért a politikához, mint egy volt bokszoló, vagy egy amatőr énekes a búcsúfellépésén. Éhségsztrájkba kezd! Európa döbbenten emeli fel a fejét a hír hallatán. Jézusmá- riám! Csak azért, mert azt gyanítják, hogy köze van a szlovák államfő fiának elrablásához? De hát ki ez a fiú, ez a Mihail Kovác, hogy egy Meciar ilyen tragikus, világkönnyez- tető lépésre kényszerül miatta? Szlovákia ezzel szemben behódolt a pénz nemzetközi uralmának, a vadkapitalistáknak, a szélsőséges liberálisoknak, mert a parlament átengedte a romlott európai modellnek, áldemokratikus mechanizmusnak megfelelően a döntést az arra illetékes szervnek, hogy mentse fel Meciart titoktartási kötelezettsége alól. Azaz daloljon egy kicsit arról, hogy is volt ez az emberrablás. De nem kell félni, Meciamak is vannak érvei. Tavaly, amikor még államfő volt, amnesztiát hirdetett - az érintettek körébe idén már magát is besorolva. Most pedig jelezte, hogy ha a zsaruk mégis elő akarnák állítani, akkor bizony az éhségsztrájk megrázó eszközéhez folyamodik. A belgyógyásza javasolhatta neki, Úgy tűnik ugyanis, hogy egyelőre csak ő vizsgálta meg. Mészáros Attila Jjj hetedik oldal holnap Riport _____ A bányák bezárásáig a Mecsek vöröses kőzetéből húszmillió kilogramm uránérc került elő. Hajdan a szigorúan titkos adatok és események bő tárházát egy pécsi nyugdíjas mérnök szerkesztette, kiadásra váró értékes és érdekes | Portré___________ Dr. Grünwald Géza, lapunk szerkesztője csak azért nem lett szállodás, mert abban az évben nem volt felvétel a kinézett iskolában. Ez kapóra jött neki, újságíró akart lenni. Éppen I negyedszázada elismer művelője a szakmának. Portré „Erdőben nem tudok kiabálni” Azt mondja, a földrendezői diplomát csak azért szerezte meg, hogy jelentkezhessen a vadgazdálkodási szakmérnökire, mert ennek feltétele főiskolai végzettség volt. Reméltem - folytatja -, hogy vadgazda lehetek, de nem jött be.-Nem ilyen zöld vagyok! - használja két tenyerét szemellenzőként. - Különben is a tiltás merev fala ellenállásra késztet. Azt tapasztalom, hogy az emberek általában nem közömbösek a természet értékei iránt - de csak attól kezdve, hogy bizonyos ismereteik már vannak. Ehhez pedig elég megmutatni például egy unka sárga hasát - korábban sohasem látta -, hogy többet ne bántsa.- Tanulni pedig mindig lehet a természettől. A téli hónapokban én például csaknem elfelejegy példát. Nagyon szeretem a Mecsek egyik kincsét, a nősző- fűt. Pici kis növény, le kell hajolni, hogy tavasszal szemügyre vehessük apró, sárga virágait. És akkor kiderül, hogy egy orchideát látunk, csaknem teljesen hasonlót ahhoz, amit „nagyban” drága pénzért veheNagy Gábor éppen 30 éve született, Pécsett. Általános iskoláit itt, az erdészeti szakközépiskolát Barcson végezte el, a vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát Hódmezővásárhelyen vette át. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mecseki tájegységvezetője. Felesége könyvtáros, egy ötéves kisfiúk van. tünk meg. Fül és szem kell - de szív is - a természet megismeréséhez és értéséhez. Ezt tem a madárhangokat. A tavasz szüli újra ismereteimet, mint ahogy az erdőkben, a mezőkön, az életben is állandó a megújulás. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a természet iránti vonzalmam ugyan nem mentes a romantikától, de ismeretéhez és tiszteletéhez reális alapok kellenek. Mondok nagyon megtanította nekem Fekete István, akinek minden könyve a polcomon van, csak egy, Olaszországban kiadott hiányzik. Tanítómesterem Széchenyi Zsigmond is. Biztos hogy szerepe van abban, ha lövök egy szalonkát, abban a szezonban többet ki sem viszem magammal a puskát.-Amit csinálok, az nem a munkám, hanem örömforrás. Ezt szeretném sokaknak átadni. Ezért írok szívesen szaklapokban, az Élet és Tudományban, botanikával foglalkozó kiadványokban, és vagyok tagja másfél évtizede a Madártani Egyesületnek.-Azt hiszem, „viszonyom” van a természettel. Ennek a kapcsolatnak a lényege a tisztelet és a csend. Ha elmegy mellőlem a kutyám, akkor is halkan hívom vissza. Nem tudok, talán nem is mernék az erdőbfen hangosan kiabálni. Mészáros Attila
