Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-14 / 161. szám
1999. június 14., hétfő Háttér - Riport Dhnántúli Napló 7 Kora délutántól késő estig sok ezer ember nézelődött a téren FOTÓK: laufer László Napsütéses Napló Nap A Széchenyi téren egy-kettőre lekerültek a felöltők az emberekről, a világos kövezet visszaverte a nap sugarait, s a hőség olykor kibírhatatlan volt. Az üdítők és hideg sörök, valamint a zuhatag ellen hozott, s napernyőként funkcionáló esernyők elviselhetővé tették a létet, a változatos program pedig kimondottan élvezetessé. A Mecseki Kultúrpark és a Misina Egyesület a ’48-as huszárokat idéző lovasai nyitották az események sorát. A fiatal lányok és fiúk szálegyenesen ülték meg a lovat, s köröztek bonyolult formációkban, nagy közönségsikert aratva. Bebizonyították, hogy egy történelmi belváros hangulatától nem idegen a ló és lovas látványa, különösen a Hunyadi-szobor tövében. A programszünetekben a kézművesek kirakodóvásárát járhatta be a nagyszámú érdeklődő, vásárolhattak kerámiát, nyakbavalókat, féldrágaköveket, virágkötészeti remekeket, vagy fizethettek be, ha ehhez volt kedvük, a koszovói menekültek javára. Volt még kiváló Bóbita Bábszínház, népszerű, bár félbeszakadt divatbemutató, parázs, ám kedélyes politikai vita, űrhajós- és Éles-show, tablóver- seny-eredményhirdetés, koncert a fiataloknak és idősebbeknek, Mercedes-sorsolás, ezerszínű tűzijáték és zajos, vidám utcabál. Az olvasók és a lap különös, talán harmadik típusú találkozása volt mindez, amely remélhetőleg, a verbális mellett más minőségű, gazdag, tartalmas és hosszú távú kapcsolatot teremtett újságcsinálók és újságvásárlók között. Somlóék nekünk fújhatták Kavalkád Egy biztos, a kiszolgált miniszterelnökök közül Horn Gyula két hatalmas, cuppanós puszit kapott szereplése végén. Boross Péter láthatólag nem irigykedett, békésen rágyújtott egy cigarettára. „Oda nézz, ott jön a Farkas!” - lökte oldalba párját egy jó ötvenes férfi. „Jézus Mária!” - sikkantott egyet az idegesen forgolódó feleség. Pedig csak Farkas Berci közeledett. Élesedett a helyzet, mert Éles István humorista szökkent a világot jelentő deszkákra. Torgyán hang-alte- regója ezúttal a minisztereket (nevük azt jelenti: szolga) froclizta, majd dalra fakadt, de természetesen itt is paródiában. Aranytorkú Koltai Robi látta kárát. Azt lehet mondani, törzsvendége már a Napló Napnak Sqmló Tamás, aki szokás szerint a Zsűri zenekarral nyújtott élményszámba menő produkciót.-Örülök, hogy visszahívtak a Napló Napra, örömmel jöttem! - mondta szaxofonját bütykölvén Somló Tamás, még a színpadra lépése előtt. - Pécsre amúgy is hazajövök, hiszen két-háromszor biztos megfordulok itt évente. No meg kicsit azért is, mert a közelben vettem egy tanyát. Más kérdés, hogy mostanra lassan teljesen széthordták, se ágy, se hűtő benne, sőt most láttam, hogy a villany- kapcsolók is hiányoznak már - majd lesz egy kis pénzem, kipofozom! De a lényeg, hogy a Zsűri együttessel már nagyon egy húron pendülünk, és ezen az estén is az a cél, hogy felülmúljuk saját magunkat. Mindezt tesszük régi, új és még újabb dalok segítségével! És valóban, Bencze Attila felkonferálása után szóltak is rendesen azok a régi Loksi-nó- ták, az Álom arcú lány, az Annyi mindent nem szerettem még, az Azt mondta az anyukám - no meg Somló „arc poeticája”, a Sose mondtam, hogy szép vagyok. És a közönség most is maradéktalanul hálás volt, a lányok pedig a zenére illegették magukat a lassan besötétedő Széchenyi tér kövén! Párhuzamos ütközések Két egykori miniszterelnök mérsékelt baloldali és mérsékelt jobboldali nézetei ütköztek annak a nyilvános párhuzamos interjúnak a keretén belül, amelyet Pa- uska Zsolt, lapunk főszerkesztője vezetett, s amelyet teljes egészében közre adunk a hét folyamán. Ezúttal csupán egy kedvcsináló, apró részlettel szolgálunk.- Ha az a hetvenkét kisgazda képviselőjelölt nem lép vissza - reagált Horn Gyula (első kis képünkön) a legutóbbi választási vereségre vonatkozó kérdésre -, akkor simán megnyerjük a választást. Hadd mondjam el, azt ma is sajnálom, hogy a tavalyi választási kampányban mennyi rágalom, hazugság hangzott el nekünk címezve. Bedobták a kamatadót, hogy megadóztatjuk a nyugdíjat. Alig győztünk tiltakozni ezekkel az őrültségekkel szemben. És hozzá szeretném tenni, amióta a Magyar Szocialista Párt létezik, egyetlen példát nem tudnak arra, hogy mi megrágalmaztuk volna az ellenfelet vagy hazudtunk volna róla. Soha ilyen nem volt. Én ezt nagyon fontosnak tartom, mert meg kell mondanom, egy kicsit együtt érzek Boross Péterrel, tudniillik neki meg kell védenie ennek a Fidesz-kormánynak az egy évét. Hát ez nem könnyű dolog, Péter, úgyhogy részvétem.-Énnekem az a meggyőződésem - szólt Boross Péter (második kis képünkön) -, s ez a tanulsága is a választásnak, ha a mérsékelt jobboldal összefog, és együttes jelöléssel jelenik meg, akkor megnyeri a 2002-es választást is, és emberi számítás szerint erre kerül sor hitem és reményem, sőt meggyőződésem szerint. Az se szerencsés, ha rágalmazókra és rágalmazot- takra osztjuk fel az országot, mert folyik itt kölcsönösen és vitézül ez a bajnoki meccs, kétségkívül, némelykor nagyon silány és nívót- lan módon. De én, ha most bekapcsolom a televíziót, ott egy bizonyos ellenzéki párt gyakori szereplése tűnik nekem a rágalmazó színében elsősorban, túl gyakran, és nem elég alappal megjelenni. A repülő Farkas Immár tizenkilenc éve történt, de Farkas Bertalan (képünkön) életében azóta nem volt nap, hogy ne álmodott, ne emlékezett vagy mesélt volna űrutazásáról. Hősünk - szó szerint, hiszen nemcsak a Szovjetunió Hőse, hanem egyedüliként Magyar- ország Hőse is - ma már józan eszével lemondott arról, hogy (mint egykor ígérték) még egyszer kijusson a világűrbe. Bár a 77 éves John Glenn példáján felbuzdulva semmit sem tart lehetetlennek.- Annak idején, mikor a tévé jóvoltából az egész nemzet figyelemmel kísérte űrutazásomat - mesélte a Napló Napon -, csak a jó hírek kerülhettek a nyilvánosság elé. Pedig a repülést számos gikszer tarkította. Rögtön a startnál megszakadt a rádiókapcsolat köztem és Kubaszov, valamint az irányítóközpont között. Aztán odafönt nem tudtuk elsőre kinyitja a Szaljut-6 űrállomás ajtaját, azt hittük, dolgunk végezetlen kell visszajönnünk, mint előttünk a bolgároknak. Az egész csak a földet éréssel ért véget: nem nyűt ki a lassító, valósággal becsapódtunk. De ezzel együtt fantasztikus élményben volt részem, másfél óránként körberepülni a Földet, felülről látni a Kárpát-medencét, Magyarországot! Pihenni sem nagyon akartam, mert valahogy sajnáltam az időt odafent az alvásra. Ezért is bánom, hogy az, a 15—25 millió dollár, amennyibe ma egy űrhajós nyolcnapos utaztatása kerülne akár orosz, akár amerikai kooprodukcióban, a magyar űripar 10 éves költségvetését teszi ki! A beszélgetés után Farkas Bertalan egy gyulaházi földijébe botlott, akivel néhány perc múlva azt a régi élményt elevenítették fel, mikor a Kati - az ismerős - a fekete klottga- tyás Bercikére felügyelt, de mivel örökké az árokba mászott, jól el is verte! hetedik oldal *'* 9 Ripor* Az utolsó pécsi párttitkár szólal meg, s mondja el véleményét sorozatunk következő részében a rendszerváltással kapcsolatban, de szóba kerül azelhíresültPozsgay- nyilatkozat is a népfelkelésről, s-annak helyi visszhangjai. Portré Volt, hogy jegyző úrnak szólítottak, meséli dr. Papp Judit, aki saját bevallása szerint már általános iskolában elhatározta, hogy jogi egyetemre megy. Becsöngetett egy Mercedes Az első telefonhívásra lecsapta a kagylót. A másodikra már hinnie kellett. Kilencven év alatt nem érte még ekkora szerencse pécsi előfizetőnket, Seregi Lászlót. Úgy kezdődött, hogy - immár szokásos módon - sorsolással állapították meg, hogy kié lesz a Mercedes-Benz A osztály (s hozzá 1 éves ingyenes szervizt az Autócenter C. Kft.-től) sötétzöld modellje. A kihúzott 25 832-es előfizetői szám Seregi Lászlót takarta. A hitetlenkedő idős úr, aki augusztus 3-án tölti be a 90. évét, még fél óra múlva is zavartan mondogatta: - Soha életemben nem nyertem egy vasat se, pedig próbálkoztam mindennel, lottóval, totóval, csak a rulettel nem! Mivel nem mágnás családba születtem, nem maradt más, mint hogy végigdolgozzak hét évtizedet.- Mi a helyzet a Naplóval?-Amióta Pécsre költöztem, tehát 1947 óta járatom. És nem túlzók, ha azt mondom, naponta végig is olvasom.-Nyugdíjasként jut rá idő', gondolom.-Persze. De nagyon szívesen sétálgatok, tévézek is. Egy a bánatom, hogy 42 év után szép József utcai lakásomból kellett kiköltözzek a Kertvárosba, ami azért nem ugyanaz.- És most egy Mercedes...-Csodás autó. Kár, hogy nem vezetek, régebben is csak motort. De talán a fiam vagy az unokám besegít a fuvarozásba!
