Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-17 / 164. szám
1999. június 17., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dtinántúli Napló 9 Szélvíz Szelektív papírgyűjtés. A pécsi Biokom Kft. és a Környezetünkért Alapítvány által szervezett papírgyűjtési program során az év első felében a város óvodái, iskolái 16,1, a vállalatok és az intézmények pedig 33,4 tonna papírt adtak le. Az utalványok a városházi irodában vehetők át július 1-jéig. (aa) Kis-balatoni kerékpárút. Nemrég adták át a Kis- Balaton környéki települések összefogásával épült kerékpárutat. Az ökoturizmust segítő beruházás Keszthely déli területén húzódik 5800 méterhosszán. (aa) Fogház a fészekrablásért. Példaértékű ítélet született a napokban a ceglédi bíróságon. A fokozottan védett kerecsensólyom fészkének kirablásáért az elkövető - egyébként vadőr - nem jogerősen öt hónapi felfüggesztett fogházbüntetést kapott. (aa) Pécsett két civil szerveződés parkot csinosított a Melinda utcában és Újhegyen, közösségi munkában. Az utóbbi helyen védőkorlátokat és .-oszlopokat alakítottak ki, hogy a tiltott helyen parkolókat távol tartsák. (cs) A környezet állapota és a halálozás A Soros-alapítvány hazai működésének 15. évfordulója tiszteletére kerekasztal-konferenciát szervez a Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács. A június 26-ai pécsi rendezvényen szó lesz a dr. Antal Ilona (kis képünkön), az ANTSZ megyei igazgatója és Kosztolányi György (Dél-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség) által összeállított, a régió környezetegészségügyi helyzetét értékelő elemzésről is. zést. Példaként említsük meg Pécset, ahol a légzőszervi halálozás jelentős mértékben emelkedett, évenként 38 esettel. A szakemberek következtetése szerint „Az erőműből származó kibocsátás olyan oki ágensnek tűnik, amelynek részletes vizsEgyre jelentősebb légszennyező a közlekedés „kiemelt” kórképek egy-egy megyére vetítve. Nálunk ilyen „minőséghez” jutott a gyomorrák, a vastag- és végbélrák, a magas vérnyomás, a légzőszervi betegségek. A kutatók szerint a baranyai halálozási adatokat a környezet állapotával összevetve, a problémák jelentős része magyaráz- hatóvá válik. Olyannyira, hogy a megye különböző területeire koncentrálódó egészségi problémák mögött okként elvileg mindig fel lehet fedezni a területet érintő környezetszennyegálata feltétlenül indokolt lenne. ” Rossz a helyzet Beremenden és Garéban is. Az előbbi Baranya egyik legkedvezőtlenebb daganatos halálozású települése. A garéi veszélyeshulla- dék-tároló körüli három településen 23 százalékos daganatos halálozási többlet mutatható ki, bár - állapítja meg a tanulmány - „A hulladéktárolóból származó terhelés és a halálesetek közötti kapcsolatban a kis esetszámok miatt határozott kijelentést tenni nem lehet. ” BARANYAI KÖRKÉP A munka a múlt évben készült el, célja a lakosság egészségi állapota és a környezeti tényezők közötti összefüggések jobb megismerése volt. Az általában ismert már, hogy a környezeti hatás sokrétűen érinti az emberi szervezetet, komoly szerepet játszik a megbetegedések kialakulásánál, lefolyásánál. Az azonban már konkrétum, hogy ezek a hatások biztosan igazolhatók az összes megbetegedés közel 25 százalékában. Ebben egyaránt szerepe lehet a levegő, a víz, a talaj minőségének, ezen túl azonban az infrastrukturális ellátottságnak is. Például a csatornázottság, a hulladékgyűjtés (vagy hiánya), a zöldfelületek nagysága is kihat az emberek egészségi állapotára. A „végső tükör” természetesen a mortalitás, a halálozás. A régióban Baranya van a legkedvezőbb helyzetben, amennyiben jobb az átlag az országosnál - Tolnában és Somogybán viszont rosszabb. A daganatok okozta halál már más képet mutat: Somogybán jobb, Tolnában rosszabb az átlagnál, Baranyában csaknem azonos azzal. Vannak azonban úgynevezett A Vörös Könyv panasza A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának vezetője, Tardy János helyettes államtitkár a napokban mutatta be a hivatal új kiadványát, a veszélyeztetett hazai növénytársulásokról szóló kétkötetes Vörös Könyvet. Lényegében dzsungelben „kotorászunk”. A helyettes államtitkár ugyan az „elgazosodott” kifejezést használta, amikor arról is szólt, hogy növénytani szempontból messze nem felderített még Magyarország. Ezt adatokkal is alá lehet támasztani. A felmérések szerint ugyanis a hazai növénytársulásoknak közel egynegyede gyomközösség. Ezeknek pedig a „megkutatási szintje” nem éri el a többiét, így például még azzal sem vagyunk egyelőre tisztában, hogy a sokak által átkozott, allergiaokozó parlagfű milyen növénytarsu- lási viszonyok között él. Tegyük hozzá: a szakemberek az országban jelenleg 470 növénytársulást ismernek. A Vörös Könyv először foglalta össze - s kellett ehhez két vaskos kötet - a veszélyeztetett hazai növénytársulásokkal foglalkozó szakterület ismereteit. Mint minden olyan kiadvány, amely az élővilág sérülékenységére hívja fel a figyelmet, ez a könyv is tartalmaz megdöbbentő adatokat. A Magyarországon felmért 90 erdőtársulás közül 73 fennmaradása kétséges. Csaknem húsz a közvetlen kipusztulás szélén van, további négy pedig gyakorlatilag kipusztultnak tekinthető. Számos növénytársulást veszélyeztet a meggondolatlan, a „korszerűsítés” esernyője alá bújt mezőgazdaság. Osgyepeket tüntettek el az erőltetett fásítással, az intenzív legelőgazdálkodás pusztította ki az eredeti növényzetet, vagy éppen a szántóterületet növelték a védett növények kárára. Mindez elsősorban az alföldi vidékekre jellemző, de a mi régiónkban, ezen belül Baranyában is vannak vészé? lyeztetett növénytársulások. Az élővilág sérülékenységére hívja fel a figyelmet fotó: Müller andrea Mészáros Attila
