Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-21 / 109. szám
12 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. április 21., szerda Dum spiro - spero Hazánk egyik legjelentősebb keresztényszociális politikusa Prohászka Ottokár volt (1858-1927). Püspöki jelmondata: Dum spiro, spero = Míg élek, remélek. Pázmány óta a magyar katolikus egyház legnagyobb szónoka, egyik legkiválóbb főpapja. Sik Sándor így méltatta: „A legnagyobb a legeredetibb magyar szónokok egyike, aki csupán a Pázmányok, Köl- cseyk, Kossuthok, Aponyiak mértékével mérhető. ..” Esztergomi kitűnő érettségi után 1875-ben Simor herceg- prímás Rómába küldi tanulni. Hét esztendei római tanulmányai során - a Collegium Germanico et Hungaricumban - kitűnik szorgalma és tehetsége. Kitűnő eredménnyel nyeri el a filozófiai doktori címet. 1881-ben szentelik pappá. 1904-ben Budapesten az egyetem teológiai karán egyetemi tanárrá nevezik ki. Ekkor jelenik meg sugárzó szellemiséget árasztó alakja a fővárosi szószékeken és lesz ismert országosan is. 1905-ben X. Pius pápa a Sixtina kápolnában püspökké szenteli, Székesfehérvár püspöke lesz. 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-tól rendes tagjává választja. Papi tevékenységének kezdetétől szoros kapcsolatot tartott fenn a társadalom elszegényedett rétegeivel. Megnyílt a szelleme minden társadalmi probléma és kihívás iránt. Ő fordította le először magyarra XIII. Leo pápa korszakos jelentőségű Rerum Novarum című szociális körlevelét. Jelentős és elévülhetetlen érdemeket szerzett a századforduló végén szerveződő magyar keresztényszociális mozgalom megalapításában és vezetésében. 1920-22-ben országgyűlési képviselő. A Katolikus Néppárt megalapításában való részvételével a keresztény és demokratikus közélet kezdeményezőjét is tisztelhetjük. Az ő és utódainak - Giess- wein Sándor, Barankovics István - életútja és tevékenysége példázza, hogy a keresztényszociális, kereszténydemokrata politikának megvannak a hagyományai hazánkban. Az, hogy a mai magyar politikai palettán hol lesz a helyük a Prohászka által megalapozott, és az általa is hirdetett politikai irányvonalaknak, csak az ezt a szellemiséget közszerepléssel vállaló politikusainkon múlik. Ha politikusaink eltávolodnak a keresztényszociális-ke- reszténydemokrata alapdokumentumoktól, vagyis a katolikus egyház társadalmi tanításaitól, akkor a politikai paletta és a társadalom szegényebb lesz. Ezeken elgondolkodva csak azt tudom mondani: Míg élek, remélek! Perényi József, Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács titkár Kilátásaink a XXI. század küszöbén Az utóbbi néhány hónapban felmerült a társadalom nagy részénél a parlamenti választási eredmények tisztázásának az igénye. A társadalom mind nagyobb hányadának rá kellett jönnie: „Anyám, én nem ilyen lovat akartam”. Gondoljunk csak a tb önkormányzat feloszlatására, amelynek nyomán a kormány rátette a kezét a tb vagyonára és pénzeszközeire. Vagy a Postabank túlkonszolidálására, amelynek során ellenőrizhetetlenül fel- használhatók akármilyen célokra forintmilliárdok. Vagy a tavalyi év legsikeresebb vállalkozásának, a MÓL Rt.-nek a lefejezésére pusztán politikai érdekek alapján. Vagy a nyugdíjak emelésének módjára, amely szerint a törvényben előírt 19,5 % helyett csupán 11 % emelés következett be annak ellenére, hogy széles néptömegek és a szakszervezetek is tiltakoztak ellene, s több mint 460 ezer ember aláírását is adta az ügy érdekében. Vagy a demokratikus ellenzék kizárására irányuló törekvés a politikai döntési folyamatokból pl.: az ellenzéki pártok kiszorítása közszolgálati médiák kuratóriumaiból, a parlament plenáris üléseinek a háromhetenkénti összehívása, a kétharmados döntések manipulálása úgy, hogy elegendő legyen a döntések meghozatalánál az egyszeri szótöbbség. Vagy a társadalmi érdekegyeztetés felrúgása, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének megkérdőjelezése, a társadalom mind szélesebb tömegei által szervezett elégedetlen- ségi hullám, a sok-sok tüntetés, a sok-sok demonstráció figyelmen kívül hagyása. Vagy a Munka Törvénykönyvének az egyoldalú módosítása úgy, hogy annak bevezetése ellen minden magyarországi szakszervezeti konföderáció, sőt a Szakszervezeti Világszövetség is tiltakozik, mert bevezetése előrevetíti a munkavállalók XXL századi rabszolgaságát Magyarországon. Fratanolo János Munkáspárt Kiemelt támogatást a déldunántúli régiónak! A Magyar Demokrata Néppártban megyei szinten lezárult a tisztújítás. Az új Megyei Választmány az alábbi nyilatkozatot teszi. A Magyar Demokrata Néppárt a polgári értékrend, a modem kereszténydemokrácia és a nemzeti szabadelvűség eszmei bázisán áll. Parlamenten kívülről támogatja a kormányt, annak munkájában államtitkárai révén is részt vesz (Bogár László, Bőd Péter Ákos, Oberfank Ferenc, Pálinkás József, Pusztai Erzsébet). A magyar diplomácia munkáját számos nagykövete révén segíti. A Néppárt társadalompolitikájának kiemelt célja az esélyegyenlőségre törekvés. Nemzetünk minél nagyobb hányadát alkossák a biztos anyagi, erkölcsi és szellemi alapokkal rendelkező középrétegek. A társadalmi esélyegyenlőségnek megvannak a területi vonatkozásai. Ezért fogadta el a Néppárt február 27-i dél-dunántúli regionális gyűlése azt a javaslatot, hogy a kormány a bor- sod-szabolcsi területhez hasonlóan részesítse kiemelt támogatásban a dél-dunántúli régiót. Radikálisan véget kell vetni annak a sablonos gondolkodásnak, mely a fejlettség-elmaradottság ellentétpárját kizárólag Nyugat- Kelet, Dunántúl-Alföld viszonylatban látja és láttatja. A Néppárt szakemberei révén is támogatja a régió közlekedésfejlesztésének felgyorsítását. Megalakulása óta vallja, hogy az, M-6-os mellett a Dunántúl gyorsforgalmi út megépítése a régió alapvető érdeke. A Néppárt szerint Pécs régióközponti szerepe évezredes kulturális tradíciói és meglévő szellemi-gazdasági értékei miatt elvitathatatlan. Az MDNP a megyében és a városban ön- kormányzati képviselői, bizottsági szakértői révén következetesen támogatja a Fidesz-MPP vezette polgári erőknek, a közös ügyeket szem előtt tartó településpolitikáját, a jó ízlés nevében küzdünk a kulturáltabb politizálásért. Ahogy pártunk megalakulásakor, úgy ma is valljuk Eötvös Józseffel, „hogy a polgári életben magasabb kötelességek is vannak, mint melyekkel valaki pártja iránt tartozik.” MDNP Megyei Választmánya PÁRTHÍREK Dávid Ibolya Baranyában. Az MDF és a Haza és Haladás Alapítvány meghívja a polgárokat dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszter, az MDF elnöke fórumára, melynek címe: Az MDF mint keresztény-konzervatív párt, a kormány eddigi és jövőbeni tevékenysége. A rendezvény április 23-án, péntek 18 órakor lesz a Leőwey Gimnáziumban. A Munkáspárt Baranya megyei Koordinációs Bizottsága április 6-án megtartott tisztújító gyűlésén elnökének Fratanolo Jánost, alelnökeinek Pál Istvánt és Valdné Bödő Csillát választotta. A megyei testület elnöksége: Fratanolo János, Pál István, Valdné Bödő Csilla és Morvay Nándor. Április 17-én, szombaton tartotta a MIEP Baranya megyei Szervezete tisztújító küldöttértekezletét, melyen a küldöttek dr. Deák Pétert megyei elnöknek, Fehér Csabát, Márfi Tibort és Varga Zoltánt pedig megyei alel- nöknek válásztották. Az országos választmány tagjai Balogh János és Somogyi Antal lettek. Az MDNP tisztújításáról szóló hírből - nem a szerkesztőség hibájából - a Megyei Választmány tagjai közül kimaradt Kellényi György asszisztens, a párt alapító tagja. Huszonöt éves a Pécsi Magyar-Finn Társaság Pécs és Lahti között a testvér- városi kapcsolat 1956-ban első volt az országban. Ma már csaknem félszáz van. 16-17 év elteltével sok száz pécsi polgár megfordult a felejthetetlenül szép északi tájakon: dalosok, művészek, tudósok, munkások, sportolók. Én 1973 nyarán jutottam el először Finnországba. Az ottani felejthetetlen élmények, Ahti Lamminmäki, a Finn-Magyar Társaság lahti szervezete elnökének kérésére elkezdtem a szervező munkát a Magyar-Finn Társaság létrehozására. Az 1973 őszi újsághirdetésre 17-en jelentkeztek. Elkezdtük a finn nyelv tanulását dr. Szász Levente könyvtáros vezetésével. Kidolgoztam az alapszabályt, terveket és felkerestem az MSZMP városi bizottsága ágit. prop. osztályvezetőjét. Zöld utat nyertem. Ha nem lehet Társaság, legyen a TIT Nemzetközi Szakosztályán belül működő Magyar-Finn Baráti Kör. Az MTI segítségével minden jelentősebb pesti lap és a megyei újság lehozta a hírt: „Magyar-finn barátsági csoport alakult Pécsett”. A Nép- szabadság, Magyar Nemzet, Népszava és a DN kis kivágott cikkeit ma is őrzöm. 1974. április 25-én a TIT Bartók Klubjában telt ház előtt Wieder Béla városi tanácselnök beszámolt hivatalos delegáció élén tett útjáról és javaslatot tett az elnökség tagjaira. Én ismertettem az előkészítő bizottság terveit. Nagy taps után a jelenlévők megszavazták a 23 tagú elnökséget és azt, hogy minden hónapban tartsunk klubestet. A Baráti Kör elnöke Csorba Tivadar, Pécs Városi Tanács műv. oszt. vezetője, ügyvezető alelnöke Nagy Sándomé, a Szakszervezeti Oktatási Központ igazgatója, titkár Végh József, a Baranya Megyei Tanács ifjúsági referense. 1975 tavaszán Berecz János, az MSZMP KB. külügyi osztályának vezetője felszólított, hogy oszlassam fel a Baráti Kört, mert amit csináltam, tilos. Nemet mondtam és kifejtettem, hogy a törvényesség betartásával dolgozunk, s a kör hozzátartozik Pécs közéletéhez. Választóimra kell hallgatnom, akik 130-an óhajtják a találkozást, ismeretterjesztő és művészeti, irodalmi, nyelvtanulási tevékenységet. Erre megtiltották híreink közlését, minden elnökségi ülésre „ellenőrt” küldtek ki, megtiltották kapcsolattartásunkat a finn nagykövetséggel. Meghiúsították a finn körök 1976 őszére tervezett országos találkozóját, amit szerveztem. Levelet írtam Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának, kérve tanácsát. Javasoltam, hogy a HNF keretében adjanak lehetőséget Pécsett, s országosan is tevékenységünkre. Levelem sohasem került Kádár János kezébe. Titkársága közölte, hogy áttették a Külügyi Osztályhoz. Berecz János ismét jelentkezett és tiltott. Én ismét nemet mondtam. így ment éveken át. Mi pedig egyre nagyobb érdeklődő közönség részvételével dolgoztunk. Meghívtam a finn nagykövetség titkárát, Pertti Torstilát, Ulla Hauhia Nagy kulturális titkárt. Százak hallgatták meg 1978. május 5-én a későbbi nagykövet, Pertti Torstila előadását. Feloldódott körülöttünk a jég. Elfogadták javaslatomat, s ha önálló egyesületként nem is működhettünk, de a HNF jó gazdának bizonyult a rendszerváltásig. A kis mag mára már terebélyes fává növekedett. Hivatalosan bejegyzett egyesületként országos hímeve van a Pécsi Magyar-Finn Társaságnak. Színes, tartalmas munka folyik, amit finn barátaink is nagyra becsülnek. Nagy Sándorné, a Pécsi Magyar-Finn Társaság elnökségi tagja