Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-21 / 109. szám

12 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. április 21., szerda Dum spiro - spero Hazánk egyik legjelentő­sebb keresz­tényszociális politikusa Prohászka Ottokár volt (1858-1927). Püspöki jelmondata: Dum spiro, spero = Míg élek, remélek. Pázmány óta a magyar kato­likus egyház legnagyobb szó­noka, egyik legkiválóbb fő­papja. Sik Sándor így méltatta: „A legnagyobb a legeredetibb magyar szónokok egyike, aki csupán a Pázmányok, Köl- cseyk, Kossuthok, Aponyiak mértékével mérhető. ..” Esztergomi kitűnő érettségi után 1875-ben Simor herceg- prímás Rómába küldi tanulni. Hét esztendei római tanulmá­nyai során - a Collegium Germanico et Hungaricumban - kitűnik szorgalma és tehet­sége. Kitűnő eredménnyel nyeri el a filozófiai doktori címet. 1881-ben szentelik pappá. 1904-ben Budapesten az egyetem teológiai karán egye­temi tanárrá nevezik ki. Ekkor jelenik meg sugárzó szellemi­séget árasztó alakja a fővárosi szószékeken és lesz ismert or­szágosan is. 1905-ben X. Pius pápa a Sixtina kápolnában püspökké szenteli, Székesfe­hérvár püspöke lesz. 1909-ben a Magyar Tudományos Aka­démia levelező, 1920-tól ren­des tagjává választja. Papi tevékenységének kez­detétől szoros kapcsolatot tar­tott fenn a társadalom elszegé­nyedett rétegeivel. Megnyílt a szelleme minden társadalmi probléma és kihívás iránt. Ő fordította le először magyarra XIII. Leo pápa korszakos je­lentőségű Rerum Novarum című szociális körlevelét. Je­lentős és elévülhetetlen érde­meket szerzett a századforduló végén szerveződő magyar ke­resztényszociális mozgalom megalapításában és vezetésé­ben. 1920-22-ben országgyű­lési képviselő. A Katolikus Néppárt megalapításában való részvételével a keresztény és demokratikus közélet kezde­ményezőjét is tisztelhetjük. Az ő és utódainak - Giess- wein Sándor, Barankovics Ist­ván - életútja és tevékenysége példázza, hogy a keresztény­szociális, kereszténydemok­rata politikának megvannak a hagyományai hazánkban. Az, hogy a mai magyar poli­tikai palettán hol lesz a helyük a Prohászka által megalapo­zott, és az általa is hirdetett po­litikai irányvonalaknak, csak az ezt a szellemiséget közsze­repléssel vállaló politikusain­kon múlik. Ha politikusaink eltávolod­nak a keresztényszociális-ke- reszténydemokrata alapdoku­mentumoktól, vagyis a katoli­kus egyház társadalmi tanítá­saitól, akkor a politikai paletta és a társadalom szegényebb lesz. Ezeken elgondolkodva csak azt tudom mondani: Míg élek, remélek! Perényi József, Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács titkár Kilátásaink a XXI. század küszöbén Az utóbbi néhány hónapban felmerült a társadalom nagy részénél a parlamenti válasz­tási eredmények tisztázásának az igénye. A társadalom mind na­gyobb hányadának rá kellett jönnie: „Anyám, én nem ilyen lovat akartam”. Gondoljunk csak a tb önkormányzat fel­oszlatására, amelynek nyo­mán a kormány rátette a kezét a tb vagyonára és pénzeszkö­zeire. Vagy a Postabank túl­konszolidálására, amelynek során ellenőrizhetetlenül fel- használhatók akármilyen cé­lokra forintmilliárdok. Vagy a tavalyi év legsikeresebb vál­lalkozásának, a MÓL Rt.-nek a lefejezésére pusztán politi­kai érdekek alapján. Vagy a nyugdíjak emelésének mód­jára, amely szerint a törvény­ben előírt 19,5 % helyett csu­pán 11 % emelés következett be annak ellenére, hogy széles néptömegek és a szakszerve­zetek is tiltakoztak ellene, s több mint 460 ezer ember alá­írását is adta az ügy érdeké­ben. Vagy a demokratikus el­lenzék kizárására irányuló tö­rekvés a politikai döntési fo­lyamatokból pl.: az ellenzéki pártok kiszorítása közszolgá­lati médiák kuratóriumaiból, a parlament plenáris üléseinek a háromhetenkénti összehí­vása, a kétharmados döntések manipulálása úgy, hogy ele­gendő legyen a döntések meghozatalánál az egyszeri szótöbbség. Vagy a társa­dalmi érdekegyeztetés felrú­gása, a szakszervezetek ér­dekvédelmi tevékenységének megkérdőjelezése, a társada­lom mind szélesebb tömegei által szervezett elégedetlen- ségi hullám, a sok-sok tünte­tés, a sok-sok demonstráció figyelmen kívül hagyása. Vagy a Munka Törvényköny­vének az egyoldalú módosí­tása úgy, hogy annak beveze­tése ellen minden magyaror­szági szakszervezeti konföde­ráció, sőt a Szakszervezeti Vi­lágszövetség is tiltakozik, mert bevezetése előrevetíti a munkavállalók XXL századi rabszolgaságát Magyarorszá­gon. Fratanolo János Munkáspárt Kiemelt támogatást a déldunántúli régiónak! A Magyar Demokrata Nép­pártban megyei szinten lezá­rult a tisztújítás. Az új Me­gyei Választmány az alábbi nyilatkozatot teszi. A Magyar Demokrata Néppárt a polgári értékrend, a modem ke­reszténydemokrácia és a nemzeti szabadelvűség eszmei bázisán áll. Parlamenten kívülről támo­gatja a kormányt, annak munká­jában államtitkárai révén is részt vesz (Bogár László, Bőd Péter Ákos, Oberfank Ferenc, Pálinkás József, Pusztai Erzsébet). A ma­gyar diplomácia munkáját szá­mos nagykövete révén segíti. A Néppárt társadalompolitikájának kiemelt célja az esélyegyenlő­ségre törekvés. Nemzetünk mi­nél nagyobb hányadát alkossák a biztos anyagi, erkölcsi és szel­lemi alapokkal rendelkező kö­zéprétegek. A társadalmi esélyegyenlő­ségnek megvannak a területi vo­natkozásai. Ezért fogadta el a Néppárt február 27-i dél-dunán­túli regionális gyűlése azt a ja­vaslatot, hogy a kormány a bor- sod-szabolcsi területhez hason­lóan részesítse kiemelt támoga­tásban a dél-dunántúli régiót. Radikálisan véget kell vetni an­nak a sablonos gondolkodásnak, mely a fejlettség-elmaradottság ellentétpárját kizárólag Nyugat- Kelet, Dunántúl-Alföld viszony­latban látja és láttatja. A Néppárt szakemberei révén is támogatja a régió közlekedésfejlesztésének felgyorsítását. Megalakulása óta vallja, hogy az, M-6-os mellett a Dunántúl gyorsforgalmi út meg­építése a régió alapvető érdeke. A Néppárt szerint Pécs régióközponti szerepe évezre­des kulturális tradíciói és meg­lévő szellemi-gazdasági értékei miatt elvitathatatlan. Az MDNP a megyében és a városban ön- kormányzati képviselői, bizott­sági szakértői révén következe­tesen támogatja a Fidesz-MPP vezette polgári erőknek, a kö­zös ügyeket szem előtt tartó te­lepüléspolitikáját, a jó ízlés ne­vében küzdünk a kulturáltabb politizálásért. Ahogy pártunk megalakulá­sakor, úgy ma is valljuk Eötvös Józseffel, „hogy a polgári élet­ben magasabb kötelességek is vannak, mint melyekkel valaki pártja iránt tartozik.” MDNP Megyei Választmánya PÁRTHÍREK Dávid Ibolya Baranyában. Az MDF és a Haza és Haladás Alapítvány meghívja a polgáro­kat dr. Dávid Ibolya igazság­ügyminiszter, az MDF elnöke fó­rumára, melynek címe: Az MDF mint keresztény-konzervatív párt, a kormány eddigi és jövőbeni te­vékenysége. A rendezvény ápri­lis 23-án, péntek 18 órakor lesz a Leőwey Gimnáziumban. A Munkáspárt Baranya me­gyei Koordinációs Bizottsága április 6-án megtartott tisztújító gyűlésén elnökének Fratanolo Jánost, alelnökeinek Pál Istvánt és Valdné Bödő Csillát válasz­totta. A megyei testület elnök­sége: Fratanolo János, Pál Ist­ván, Valdné Bödő Csilla és Morvay Nándor. Április 17-én, szombaton tar­totta a MIEP Baranya megyei Szervezete tisztújító küldöttérte­kezletét, melyen a küldöttek dr. Deák Pétert megyei elnöknek, Fehér Csabát, Márfi Tibort és Varga Zoltánt pedig megyei alel- nöknek válásztották. Az országos választmány tagjai Balogh János és Somogyi Antal lettek. Az MDNP tisztújításáról szóló hírből - nem a szerkesztőség hibájából - a Megyei Választ­mány tagjai közül kimaradt Kellényi György asszisztens, a párt alapító tagja. Huszonöt éves a Pécsi Magyar-Finn Társaság Pécs és Lahti között a testvér- városi kapcsolat 1956-ban első volt az országban. Ma már csaknem félszáz van. 16-17 év elteltével sok száz pécsi polgár megfordult a felejthetetlenül szép északi tájakon: dalosok, művészek, tudósok, munká­sok, sportolók. Én 1973 nya­rán jutottam el először Finnor­szágba. Az ottani felejthetetlen él­mények, Ahti Lamminmäki, a Finn-Magyar Társaság lahti szervezete elnökének kérésére elkezdtem a szervező munkát a Magyar-Finn Társaság lét­rehozására. Az 1973 őszi újsághirde­tésre 17-en jelentkeztek. El­kezdtük a finn nyelv tanulását dr. Szász Levente könyvtáros vezetésével. Kidolgoztam az alapszabályt, terveket és felke­restem az MSZMP városi bi­zottsága ágit. prop. osztályve­zetőjét. Zöld utat nyertem. Ha nem lehet Társaság, legyen a TIT Nemzetközi Szakosztá­lyán belül működő Ma­gyar-Finn Baráti Kör. Az MTI segítségével min­den jelentősebb pesti lap és a megyei újság lehozta a hírt: „Magyar-finn barátsági cso­port alakult Pécsett”. A Nép- szabadság, Magyar Nemzet, Népszava és a DN kis kivágott cikkeit ma is őrzöm. 1974. április 25-én a TIT Bartók Klubjában telt ház előtt Wieder Béla városi tanácsel­nök beszámolt hivatalos dele­gáció élén tett útjáról és javas­latot tett az elnökség tagjaira. Én ismertettem az előkészítő bizottság terveit. Nagy taps után a jelenlévők megszavaz­ták a 23 tagú elnökséget és azt, hogy minden hónapban tart­sunk klubestet. A Baráti Kör elnöke Csorba Tivadar, Pécs Városi Tanács műv. oszt. ve­zetője, ügyvezető alelnöke Nagy Sándomé, a Szakszerve­zeti Oktatási Központ igazga­tója, titkár Végh József, a Ba­ranya Megyei Tanács ifjúsági referense. 1975 tavaszán Berecz Já­nos, az MSZMP KB. külügyi osztályának vezetője felszólí­tott, hogy oszlassam fel a Ba­ráti Kört, mert amit csináltam, ti­los. Nemet mondtam és kifejtettem, hogy a törvé­nyesség be­tartásával dolgozunk, s a kör hozzátartozik Pécs köz­életéhez. Választóimra kell hallgatnom, akik 130-an óhajt­ják a találkozást, ismeretter­jesztő és művészeti, irodalmi, nyelvtanulási tevékenységet. Erre megtiltották híreink közlését, minden elnökségi ülésre „ellenőrt” küldtek ki, megtiltották kapcsolattartá­sunkat a finn nagykövetséggel. Meghiúsították a finn körök 1976 őszére tervezett országos találkozóját, amit szerveztem. Levelet írtam Kádár János­nak, az MSZMP főtitkárának, kérve tanácsát. Javasoltam, hogy a HNF keretében adjanak lehetőséget Pécsett, s országo­san is tevékenységünkre. Le­velem sohasem került Kádár János kezébe. Titkársága kö­zölte, hogy áttették a Külügyi Osztályhoz. Berecz János is­mét jelentkezett és tiltott. Én ismét nemet mondtam. így ment éveken át. Mi pe­dig egyre nagyobb érdeklődő közönség részvételével dol­goztunk. Meghívtam a finn nagykövetség titkárát, Pertti Torstilát, Ulla Hauhia Nagy kulturális titkárt. Százak hall­gatták meg 1978. május 5-én a későbbi nagykövet, Pertti Torstila előadását. Feloldó­dott körülöttünk a jég. Elfo­gadták javaslatomat, s ha ön­álló egyesületként nem is működhettünk, de a HNF jó gazdának bizonyult a rend­szerváltásig. A kis mag mára már terebé­lyes fává növekedett. Hivata­losan bejegyzett egyesület­ként országos hímeve van a Pécsi Magyar-Finn Társa­ságnak. Színes, tartalmas munka folyik, amit finn bará­taink is nagyra becsülnek. Nagy Sándorné, a Pécsi Magyar-Finn Társaság elnökségi tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom