Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-05 / 303. szám

1997. november 5., szerda Kistermelők Dunántúli Napló 7 Válaszol a szakember Mohácsi olvasónk a dísznö­vénytermesztéssel kapcsolat­ban több kérdést tett fel. Vála­szunkat Búzás László, a villányi szakiskola dísznövénytermesz­tési szaktanárának tanácsa alap­ján ismertetjük: 1. A gumós begóniát (Bego­nia tuberhybrida) magról és dugványról szaporítjuk. A gu­mók laposak, több hajtásrügyet tartalmaznak. Tavasszal a gu­mókat hajtásrügyet tartalmazó darabokra vagdaljuk és meg­gyökereztetjük. A magvetést januárban végezzük. A magvak nagyon aprók, 1 gr 40 000 db- ot tartalmaz. A magvetést ta­karni nem kell. 2. A leánder (Nerium olean­der) hajtásdugvánnyal szapo­rítható. A hajtásokat egysze­rűen vízben meggyökereztet­jük, majd cserépbe ültetjük. Az öreg, megsárgult levélhullások természetes levélveszteségek, helyettük újak fejlődtek. Fagy­mentes helyen, világos helyi­ségben teleltethetők át, meleg­ben megtetvesednek. 3. Az „ismeretlen” növény a Dracena, vagy Sárkányfa. Ér­dekes narancsvörös gyökerei vannak. Kifejezetten melegházi növény, azonban szobában is szépen fejlődik. Szabadban át­teleltetni nem lehet. Átültetni tavasszal kell. Ha a cserépben a földje már kimerült, úgy uj- junldcal a tetejét lekaparjuk és friss földet rakunk a helyére. Dr. Tamcsu J. Sztereóban - Herke György bükkösdi gazda kert­jében termett a képünkön látható almaiker fotó: müller Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb nov. 19-én jelentkezünk Vitamin télen a balkonon is Gyökérzöldségfélék téli tárolása A sárgarépagyökeret tárolás előtt alaposan tisztítsuk meg . Az idei ősz igazán kedvez a termények betakarításának. Igaz, reggelente kissé hűvös van, de napközben szép, nap­sütéses időben takaríthatjuk be a gyökérzöldség-féleségeket. Ezek: a sárgarépa, petrezse­lyem, pasztinák, cékla, retek stb. igen kedvező, hogy nem kell a hideg sárban „dagasz­tani” a termények felszedése közben és megtisztításuk is sokkal könnyebb. Igaz, a szá­razabb talajból nehezebben emelhető ki a termény, köny- nyebben sérül, ami a téli el­tarthatóságot hátrányosan be­folyásolja. Általános betakarí­tási szabály tehát az, hogy a kiszedés alkalmával ne sérül­jenek meg a gyökerek, gumók. A sárgarépa tárolása A kiszedett gyökereket kézi dörzsöléssel tisztítsuk meg a földtől, szennytől, lomblevél­től. Késsel nem ajánlatos a le­velek eltávolítása, mivel a gyökerek megvágása könnyen előfordulhat. A vágás, vagy egyéb módon megsérült ter­mény már nem alkalmas téli tárolásra. Ügyeljünk tehát arra, hogy csak ép, egészsé­ges, sérülésmentes répa kerül­jön tárolásra. A lomblevelek eltávolítása során a két kis szívlevelet meg kell hagyni. A tárolás úgy történik, hogy a tárolóhelyiségben egymás mellé sorban lerakjuk a répa­gyökereket és nedves homok­kal, 2-3 cm vastagon eltakar­juk. Ügyeljünk arra, hogy le­hetőleg egyforma vastagságú gyökerek kerüljenek egy sorba. Nedves homokkal tör­ténő takarással megakadá­lyozzuk a répatestek kiszára­dását. A tárolás történhet verem­ben, présházban, prizmában stb., de még a balkonon is. (Borospincében semmiféle termény nem tárolható a boron kívül!) A balkonon történő tá­rolás esetén zöldséges ládában (,,Z” láda) oldható meg a répa „vermelése”, ugyanúgy, mint az egyéb helyen. Ebben az esetben is gondoskodnunk kell a téli takarásról, hogy fagy­mentesen tarthassuk a ter­ményt. A tárolás ideális hő­mérséklete 2-3 C fok. Ha ezt biztosítani tudjuk, úgy késő tavaszig egészséges sárgaré­pánk lesz. Petrezselyem A szedés és tisztítás azonos a sárgarépánál leírtakkal. A lomblevelek eltávolítása azonban már más technológiai „eljárást” igényel. A petrezse­lyem levele ugyanis majdnem annyi C vitamint tartalmaz, mint a zöldpaprika, ezért a lombozatot meg kell őrizni. Az egészséges lombleveleket összegyűjtjük, megmossuk és késsel apróra vágjuk, majd só­val dunsztos- üvegben tar­tósítjuk. Té­len, mint friss C vita­minforrást felhasznál­juk. (A pet­rezselyemle­vél táplálko­zási értékét a mellékelt grafikonunk szemlélteti.) A petre­zselyem nem olyan fagyér­zékeny, mint a sárgarépa. Ezért a fen­tiek miatt, ha a terület leta- karítása nem sürgős, nyu­godtan bent hagyhatjuk a talajban és késő őszig - kevés taka­rással tava­szig - szedhetjük a friss petre­zselyemzöldet. Tárolásnál a gyökereken maradt zöld szívleveleket ugyancsak egész télen fo­gyaszthatjuk. Ezért a verme- lést úgy végezzük, hogy a lombozathoz hozzáférhes­sünk. A petrezselyem ugyan­csak tárolható a balkonon is „Z” ládában. Olyan téli taka­rást azonban, mint a sárga­répa, nem igényel. A pasztinák hasonló a pet­rezselyemhez, a termesztése ugyanúgy történik, csupán igénytelenebb növény. A lomblevelét azonban étkezésre nem használjuk. Tárolása azo­nosan történik, mint a többi gyökérféléké. A zeller, cékla és a téliretek gumók ugyan­csak tárolhatók a már leírtak­kal azonos módon, a „Z” ládá­ban is. Panelban lehetetlen Több olvasónk érdeklődik, hogy akinek sem hobbikertje, sem balkonja nincsen, hogyan tárolhatna télire zöldségféle­ségeket? Erre megnyugtató válasz nem adható! Á „mo­dern” panellakásokban ugyanis még éléskamra sin­csen - tisztelet a kivételnek -, így az átmeneti tárolás sem oldható meg. De ha még lenne is éléskamra, a lakások olyan szárazak, hogy a tárolt gyö­kérnek még a „lelke” is kiszá­rad benne. Rövid ideig történő eltartás megoldható, ha a megmosott gyökérzöldséget fóliába csomagolva a hűtő- szekrény alsó rekeszébe he­lyezzük. Dr. Tamcsu József A zöldpaprika és a petrezselyem zöldje táplálkozási értéke 100g/mg 3QQ Almatermés Európában Az Európai Unió almatermése az 1996-os évhez képest idén 9 százalékkal, az EU-on kívüli, de adatot szolgáltató országoké kb. 10 százalékkal esett vissza. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1992 óta idén lesz a legkisebb almatermés Európában. A tizenkét legfontosabb uniós almát termelő országból nyolcán kevesebb terméssel számolnak, növekedés csak négy országban van, ezek: Por­tugália, Ausztria, Dánia és Svédország. A csökkenések aránya: Olaszország - még Európa leg­nagyobb almatermelője - az előző évihez képest 12, Fran­ciaország 2, Németország 25, Spanyolország 3 százalékkal Az EU-on kívüli országok közül Lengyelországban 8, Magyarországon 9 százalékkal esett vissza a termés. A svájci 100 ezer tonnás termelés 34 százalékos csökkenést jelent. A termés alakulása fajták szerint: a Golden Delicious - amely az EU termelésének 40 százalékát adja általában - ke­vesebb lesz 6,2 százalékkal, a Red Delicious mennyisége 16 százalékkal csökken, az Elstar is kevesebb lesz mintegy 16 százalékkal. Nagyon figyelem­reméltó, hogy a franciaországi termésből növekedik a Brae- burn és a Fuji termésmennyi­sége. Magyarországon a szakem­berek felmérése szerint 3%-kal Néhány európai ország termésmennyiségének összehasonlítása a Prognosfruit adatai szerint ezer tonnában B Ország 1995 1996 1997 Olaszország 1889 2025 1790 Franciaország 1980 1900 1870 Németország 1372 1878 1415 Spanyolország 780 849 822 Hollandia 595 490 405 Egyesült Királyság 254 248 155 Ausztria 128 134 147 Lengyelország 1288 1952 1800 Magyarország 353 494 451 Szlovénia 668 80 53 Csehország 96 117 120 fog kevesebb almát betakarí­tani. A legnagyobb arányú csökkenés az Egyesült Király­ságé: 38 százalék. Magyarország számára fi­gyelemreméltó, hogy Lengyel- ország almatermése évek óta szinte megegyezik Olaszorszá­géval! A németországi almatermés­nek mintegy fele, idén 700 ezer tonna az úgynevezett szórvány- gyümölcsözőek, kiskertek ve­gyes fajtájú termése, az majd­nem teljes egészében ipari fel­dolgozásra kerül. Ez is keve­sebb, mint az előző években, ugyanis 1996-ban az egymillió tonna, 1995-ben 800 ezer tonna volt. lesz kisebb az összmennyiség, ezen belül a jonatán 8, az Ida- red 15, a Red Delicious 15 szá­zalékkal csökken. Az ismertetett számokból a léalma várható áralakulására még nem szabad nagyon mesz- szemenő következtetéseket le­vonni, mert az EU-on kívüli or­szágok nem mindegyike vesz részt a közös termésbecslésben, így két nagyon jelentős termés alakulásáról nincsen adat: a moldáviai és a krími termés előrejelzése nem ismert, ezek pedig egy-egymillió tonnás mennyiségek, amelyek képesek lényegesen befolyásolni az eu­rópai iparialma áralakulását. Buzássy Lajos őszi talajmunkák és trágyázás A kerti munkák közül már csak az őszi talajmunkák vannak vissza. A talajba visszaforga­tott növényi maradványok a következő év termésbiztonsá­gát veszélyeztethetik. A terv­szerűtlen, véletlenszerű vetés­váltás egyes károsítok felsza­porodásához vezetnek. A talaj­lakó kártevők felszaporodása ellen csak a talajfertőtlenítő szerek és a megfelelő agro­technikai munkák együttes al­kalmazása hozhatja meg a kí­vánt eredményt. Á kertünk ve­tésszerkezetének tervezésekor alapvető, hogy az adott terüle­ten belül azonos családba tar­tozó növényeket - ha kertünk * méretre megengedi - négy év­nél korábban ne ültessünk, vagy vessünk! Ha ez elkerülhe­tetlen abban az esetben az adott területen végezzünk ta­lajfertőtlenítést és lehetőleg még az ásás előtt a növényi maradványokat távolítsuk el a növény gyökereivel együtt. A késő őszi időszakban használ­ható (javasolható) talajfertőt­lenítő szerek: Diazinon 5 G, Basudin 5 G, Buvatox 5 G, nem használható viszont káro-, sodás nélkül a Basimid G az alacsony talajhőmérséklet mi­att. A talajfertőtlenítés csak abban az esetben lehet ered­ményes, ha a fentiek szerint ja­vasolt készítményeket az ásás megkezdése előtt juttatjuk ki. Ásás utáni kijuttatás eredmé­nyességét nagymértékben be­folyásolja a kijuttatást követő csapadék mennyisége. Á talajfertőtlemtés mellett meghatározó a területre kijutta­tott szervestrágya (istállótrá­gya) formája és mennyisége, a műtrágya mennyisége. A termésmennyiségek jelen­tős mérvű csökkenéséhez nagymértékben hozzájárul a szervesanyag visszapótlás csökkenése is. A kiskertek komposztsilóiban „összegyűj­tött” és „komposztált” szerves­anyag mennyisége csak kisebb ágyások átmeneti pótlására szolgálhat, nem szólva arról, hogy az így házilag előállított „komposztban” milyen meny- nyiségben találhatók azok a károsítók, melyek a növények fejlődése folyamán növényvé­delmi problémákhoz vezethet­nek, ha beteg növényi marad­ványok is komposztálásra ke­rültek. Nem szólva arról sem, hogy egyes kártevők - köztük pótlásnál - a szervestrágya minőségétől függően az alábbi meny- nyiségek ja­vasolhatók: Éretlen is­tállótrágya (csak őszi ki­juttatásra) 5-6 kg/m2. Érett istái­lótrágya (kul­túrától füg­gően( 8-10 kg/m2 A kijutta­tott szerves­trágya meny- nyiségét nagymérték­a cserebogárpajorok - is kijut- ben befolyásolja a termesztési tatásra kerülnek a nélkülözhe- mód, a szervestrágya milyen- tetlen szervesanyaggal, fertőt- sége (almos szarvasmarha trá- lem'tés nélkül. Szervestrágya gya, sertéstrágya, lótrágya, ba­romfitrágya, juhtrágya stb.). A heves trágyák (ló, sertés, ba­romfi, juh stb.) kijuttatása csak komposztálás után javasolható. Közvetlenül az ólakból kihor­dott heves trágyákból elszaba­duló nitrogén valamint a le­bomlási folyamatoknál kelet­kező magas hőmérséklet - még őszi kijuttatáskor is - a követ­kező évben gyökérkárosodá­sokat okozhat. Sok kistermelő kérdezi, hogy milyen műtrágyát hasz­náljon? Érre egyértelmű válasz fele­lősséggel nem adható a ter­mesztendő növény, az előző évben kijuttatott műtrágyák mennyisége, a termésátlag, a talaj tápanyagszintjének, kém­hatásának ismerete nélkül. A műtrágyázásról egy későbbi számban majd részletesen fog­lalkozom ... Czigány Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom