Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-05 / 272. szám

1996. október 5., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép A11. szobor az Aradi Vértanúk útján Az ANK sürgős tetőszigetelése Az önkormányzat közgyű­lése 6,1 millió forintot szava­zott meg az Apáczai Csere János Nevelési Központ Mű­velődési Háza tetőszigetelé­sének elvégzésére. Az épület tetőszigetelése már tavaly óta nagyon rossz állapotban van. A beázások felmérhetetlen károkat okozhatnának az épület emeletén lévő 75 ezer kötetes könyvtárban. Felújítások az egészségügyben Egészségügyi intézmények sürgős felújítási munkálatai­nak pénzfedezetét hagyta jóvá legutóbbi ülésén a köz­gyűlés. A Petőfi utcai orvosi rendelő felújítására 93, a Testvérvárosok téri rendelő szennyvízvezetékének felújí­tására 324 ezer forint jut az egészségügyi ágazat felújítási céltartalékából. A Hősök te­rei orvosi rendelő tetőfelújí­tására az ágazat felújítási és dologi céltartalékait együtte­sen kellett mozgósítani, mert a sürgős munkára 1,5 millió forintot kell fordítani. Tenkes-InterCity: hétfőtől szünet Pályafenntartási munkák mi­att október 7-től október 27- ig a Pécsről 9 óra 30 perckor induló és Budapest Déli Pá­lyaudvarra közlekedő, vala­mint a Budapest Déli Pálya­udvarról 10 óra 35 perckor induló és Pécsre közlekedő Tenkes-InterCity vonatokat nem indítja a MÁV. Régészeti séta A Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szak­osztálya régészeti sétát szer­vez dr. Kárpáti Gábor régész vezetésével. Időpontja és a ta­lálkozó helye: október 7-én 16 órakor a Széchenyi téri Szentháromság szobornál. Az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanúha­lált halt hősi tábornokai emlékére pécsi polgárok elhatározták, hogy megépítik a magyar szabadság- harc „kálváriáját”. Az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány célja, hogy a pécsi Aradi vértanúk út­ján már kialakított posztamensekre egy-egy hős vértanú szobrát helyezzék el. Az első mellszobrot - Damjanich János honvéd tábornok Trischler Ferenc által készített portréját - 1991. október 6-án avatták föl. Azóta már a tizedik szobrot állították fel. Sorrendben: Knézic Károly, Dessewfíy Arisztid, Lázár Vilmos, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Török Ignác, Poeltenberg Ernő, Kiss Ernő, valamint Láhner György szobrát, melyeknek Trischler Fe­renc, Rétfalvi Sándor, Rigó István, Sütő Ferenc, Kolozsi Tibor, Nádor Edina az alkotói. A 11. szobrot, Schweidel József tábornokét - Bencsik István Kossuth díjas szob­rászművész alkotását - 1996. október 6-án vasárnap délután 4 órakor avatják fel az Aradi Vértanúk útján. Avatóbeszédet dr. Révész Mária alpolgármes­ter mond. Az ünnepségen köz­reműködik a „Szigetvári Zrínyi Miklós” Tüzérdandár díszszázada, Németh János színművész, és az Egyetem Utcai Általános Iskola kórusa. A szobor létrejöttéhez adományt adtak: Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, AS-M Baranya Megyei Irodája, Képző- és Iparművészeti Lektorá­tus, Baranya Megyei Közgyűlés, a pécsi Polgárbál közönsége, a dr. Jobst K. és P. család. A Tettye és a Havihegy rendezése Szerencsére még van zöldterület a Tettye oldalában Napirendre került a Tettye és a Havihegy részletes rendezési tervének (RRT) programja. Az egykor a városfalakon kívül elte­rült lakóterület Pécs város tele­püléstörténetének jellegzetes, pótolhatatlan, a megőrzéssel együtt fejlesztendő része. A Polgármesteri Hivatal Vá­rosfejlesztési és Üzemeltetési Irodája által megrendelt prog­ramtervet a Koller és Társai Kft. készítette el. A Tettye-Havihegy városrész a Szőlő, Kálvária, Ágoston, Losonc, Zerge utcák és a Mecseki Parkerdő által határolt területet foglalja magába. Az RRT. célkitűzései között szerepel a szubmediterrán város­rész korszerű lakóterületté alakí­tása a természeti és építészeti adottságainak, hangulatának megőrzésével, és vonzóvá tenni a lakosság, a pihenni vágyók és látogatók részére. A Tettye patak völgye ősidők óta lakott hely. A vízi energiát kihasználandó malmok sora léte­sült, ezért is nevezték Malom­szegnek. Pécs ősi ipari magja, ahol az 1892-ben beindult veze­tékes vízellátás hozott jelentős változást. Közműellátottsága máig nagyon elmaradott, több helyen az utcán folyik a szenny­víz. Az RRT programja ezért a teljes közművesítéssel számol. Az új törekvések között igyek­szik kizárni a „beépítési szabad­ság” káros következményeit is, és érvényre kívánják juttatni a tu­lajdoni korlátozásokat. A terv a megvalósítás során figyelembe veszi a városrész te­lepülés-szerkezetének megtartá­sát, a kultúrtörténeti és építéstör­téneti értékek kutatását, az épüle­tek műemléki és városképi vé­dettségét, az utcakép és kertkia­lakítás fontosságát. Még turiszti­kai ismertető kiadvány készítése is elképzelhető a városrész meg­ismertetésére. Az ódon hangulatú utcák őr­zik a várostörténet egyes idősza­kait: Tettye, Szent Vince, Zöldfa, Felsőhavi, Mandula, Ótemető, Hegyalja, Majtényi, Kisboldogasszony, Antal, Mi­hály, Virág, Barátúr, Bosnyák utcák, a kis közök, Boldizsár köz, Menyhért köz, a Zidina. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A jövőkép eléréséhez 12 ré­szegységre tagolták a városrészt a programajánló tervezők. Sze­repel benne jelenlegi formában megmaradó, ahová semmi nem építhető (Tettye park és dombol­dal), laza beépítési jelleg (Szőlő­hegy), kertvárosi, kisvárosi és belvárosi hangulatot idéző rész. A Tettye utcában védendő utca­képet kíván kialakítani. A Tettye alatt és a Zidina térségben mű­emléki, városképi védettséget, tömbönkénti szabályozást ter­vez. Másutt az elavultság miatt teljes átépítést javasol. A város­részt a belvároshoz kapcsoló tengely szerepét a Szent Vince utcának szánják. Ugyanakkor a Magaslati út menti többszintes épületeket táj idegennek minősíti. Már egy 1909-es képeslap is a Tettye megmentéséről beszél. Szabó-Pál Zoltán 1938-ban megjelent „A Tettye” című írá­sának gondolatai talán egyszer megvalósulnak: „Állítsuk vissza a múlt szétrombolt emlékeit, tisz­teljük a bölcsőt, melyet porladó kezek munkáltak számunkra. ” Rozvány Gy. A szükséges jó A házasság, ha igazságosan vizsgáljuk, rossz dolog, de szükséges rossz - írta Menandrosz, a Nagy Sándort közvetlenül követő kor­szak legdivatosabb vígjátékírója. Persze joggal felvetődik a kérdés: milyen eredményre jutunk, ha nem igazságosan vizsgálódunk? Menandrosztól nem tudhatjuk meg, hiszen ez a mondata csak töre­dékként maradt fenn az utókor számára. Ámbár hatásos töredék­ként, hiszen eredeti vonatkozását veszítve fogalommá vált a „szük­séges rossz.” A héten abszolvált közgyűlési ülésen találkozhatunk a ritkább, az előbbinek (egyik) reciprok változatával: a szükséges jóval, pon­tosabban annak ígéretével. Arra a bejelentésre gondolok, amely beharangozta: készül egy előteijesztés-szabvány, amelynek révén majd nem kell annyit bolyonganiuk a képviselőknek a témák tála­lásakor, hogy tulajdonképpen ki mennyire beavatott, milyen tár­gyalási fórumokon, fázisokon jutott túl az adott ügy. Részletekről nem volt szó, de talán feltételezhető, hogy az előteijesztetéS-szab- vány megköveteli annak pontos feltüntetését, hogy ki volt az elin­dítója a témának, ki az előterjesztő, milyen bizottságok látták, tár­gyalták, milyen javaslatot hoztak, s ha volt, mi volt benne a kisebb­ség véleménye, és így tovább. Rengeteg időt lehet megtakarítani ezzel az érdemi vitára. Ezért örvendezve mondom: csakhogy elju­tottak végre idáig is, még ha hat év is kellett hozzá. Persze tudom, ennek a formalizmusnak is ára van: a közgyűlési derű hosszú per­ceit elveszíthetjük vele: az olyan számonkéréseket, hogy vajon mi­ért nem tárgyalta egy-egy bizottság a reá tartozó ügyet, amikor tár­gyalta, csak éppen a kérdező nem volt jelen, sőt az előterjesztést sem olvasta, csak megszokásból szólásra nyújtja a kezét, mint az eminens diák. Ha lesz egy állandó mblika annak feljegyzéséhez, hogy ,Jd látta, kinek kell eleve tudni róla”, mindez kimarad az éle­tünkből. (Bár erre azért mégsem mernék mérget venni.) Bagatellnek tűnhet a tervezett változás, de szerintem közgyűlé­sünk számára olyan jelentőségű lesz, mint hajdan a kerék feltalá­lása volt: a gördülékenyebb munkát hozhatja majd magával. (Ha mindenki így akarja!) Minden helyzetet persze a szabványosítás sem old meg. Kivéte­lek mindig lesznek, és különleges bánásmódot igényelnek. A for­mai, illetékességi hibák elismerésével együtt például mégis csak csodálkozom, miért fogadta bizonyos körökben felháborodás azt, hogy az egyik iroda a sürgető határidő miatt a közgyűlés tudta nél­kül, utólagos jóváhagyását feltételezve pénztámogatásért pályázott és nyert. Annak idején a híres bizánci a hadvezér, Belizár ilyen ok­fejtést mondott egy hasonló esetre. Alvezérei azt indítványozták neki, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltsa be a csata előtti párbajt az ellenséggel. Belizár így érvelt ellene: Megtilthatom, de ha a baj­vívónk veszít, úgyis otthagyja a fogát, és nem lesz kit büntetni, ha pedig győz, vajon büntetés lehet-e a jutalom azért, mert bátor, ügyes és szerencsés volt? A szabályok megszegése, ha igazságosan vizsgáljuk, rossz do­log, de néha szükséges rossz. A győzelem múlhat rajta. Persze azt sem szabad felejteni: az ilyen kockázatot - ellentétben a házasság­gal, amelyhez elég a hivatalos dokumentum - csak a siker igazol­hat, más mentség nincs. Dunai Imre Élőbb lesz a lengyel kapcsolat Szorosabb együttműködést tervez Pécs és Krakkó Az elmúlt napokban népes pé­csi kulturális delegáció járt, sőt vendégszerepeit Krakkóban és környékén. A Bach Kórust és Mecsek Együttest az önkor­mányzat részéről elkísérte Papp Béla alpolgármester és dr. Kunszt Márta, az önkor­mányzat közgyűlése kulturális bizottságának elnöke is. Az önkormányzat képviselői a két város együttműködése szervezettebb formájának meg­teremtéséről is tárgyaltak ven­déglátóikkal. Közös elhatáro­zás született arról, hogy a két város vezetői ez év végéig elő­készítenek egy olyan terveze­tet, amely Krakkó és Pécs ed­diginél szorosabb - ám még­sem hivatalos testvérvárosi - együttműködésének területeit határozná meg. Ennek a szerződésnek az aláírására - amennyiben az ön- kormányzati testületek is jóvá­hagyásukat adják hozzá - jövő március 15. ünnepe táján ke­rülhetne sor. (Ez egyben meg­emlékezés is lenne a lengyel részvételről az 1848/49-es magyar szabadságharcban.) Értesüléseink szerint az együttműködés legfőbb terüle­tei a kultúra és az oktatás len­nének, az utóbbinál a két egye­tem kapcsolatának fejlesztése lenne a domináns. Pécsi „tükék” és a városukat szerető honpolgárok örömmel vehetik kézbe az új pé­csi helytörténeti kiad­ványt, a régóta várt tör­ténelmi olvasókönyvet, mely „Pécs ezer éve. Szemelvények és for­rások a város történeté­ből (1009-1962)” címmel jelent meg Pé­csett, a Pécs Története Alapítvány kiadásában. Á szép kiállítású kö­tet város történetének hét korszakát átölelve szólaltatja meg az írott forrásokat a pécsi püs­pökség alapítólevelétől (1009) a középkori, majd török alatti Pécs bemutatásán keresztül, a többnemzetiségű polgárváros 18-19. századi újjáéledésén át a 20. századi jelentős „Pécs ezer éve” Történelmi olvasókönyv a városról egyetemi-, kultúr-, bá­nya- és ipari centrum létrejöttéig, az úgyne­vezett „kádári konszo­lidáció” kezdetéig (1962.) Pécsi vonatko­zású oklevelek - közöt­tük az 1780. évi szabad királyi városi privilé­gium-levél -, krónika részletek, tizedjegyzé- kek, utca-, ház-, lakos­ság-összeírások, gaz­dasági, képviselőtestü­leti, egyesületi és párti­ratok - összesen 167 forrásmunka - vallanak a sok pusztulást, dúlást és szenvedést megélt város lakóinak élni akarásáról, teremtő- és alkotóerejéről. A kötet főszerkesz­tője, Márfi Attila, a Ba­ranya Megyei Levéltár igazgatóhelyettese és szerkesztői, a főlevéltá­ros Nagy Imre Gábor és dr. Kövecs Ferenc, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület egyik vezetője, a kötet létrejöttének elindítója áldozatos és szakszerű munkát végeztek, melyben segítségükre voltak a Pécs Története Alapítvány Kuratóriu­mának tagjai: dr. Polá- nyi Imre egyetemi ta­nár (JPTE), dr. Vonyó József osztályvezető és Huszár Zoltán (Janus Pannonius Múzeum). A kötet neves szer­zőgárdát vonultat fel: Koszta László törté­nész, kandidátus, (JATE), dr. Szita László pécsi történész, kandidátus, Vass Előd főlevéltáros (Magyar Országos Levéltár) mellett kitűnő pécsi le­véltárosok, könyvtáro­sok válogatták a forrá­sokat: Móró Mária Anna, Révész Mária, Horváth Eszter, Márfi Attila, Nagy Imre Gá­bor, Ódor Imre, dr. Vonyó József, Huszár Zoltán, Hajdú Imre, Vörös Huba. A kötethez dr. Páva Zsolt, Pécs polgármes­tere írt bevezetőt. A könyv a pécsi könyvesboltokban már megtalálható. Rozs András Városvédő őrjárat. A Könyök utca sarkán álló ház a Budai város kezdeti szakaszának egyik legszebb, legpatinásabb épülete. Nem sok idő telt el felújítása óta, s már most ilyen a homlokzata. A helyzet arról árul­kodik, hogy a felújítás szakszerűsége, minősége nem érhette el az elvár­ható szintet. Arra is figyelmeztet: jobban oda kell figyelni a épületfelújí­tásokra, mert ki tudja mikor lesz újra pénz ilyen munka finanszírozására. FARKAS MÁRIA, VAJGETRT GYÖRGY, VÁRH1DY GYÖRGY, DR. VARGHA DEZSŐ Pécs levegője Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Me­gyei Intézetének adatai szerint az október 3-kán mért 24 órás átlagérté­kek alapján Pécs lég­szennyezettségét a kö­vetkező mutatók jelle­mezték az egészségügyi határérték (100%) száza­lékában: kéndioxid 15,5%, nitrogéndioxid 20,%, szénmonoxid 10,5%, szálló por 8,2%, ózon 9,1%. A város le­vegőminősége megfelelő volt,a légszennyező anyagok koncentrációja messze alatta maradt az egészségügyi határér­téknek. A levegőszeny- nyezettség mérését a Vá­rosi Vagyonkezelő Kft. támogatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom