Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-13 / 159. szám
6 Dünántúli Napló Közélet 1995. június 13., kedd Káosz uralkodik a reklámok "piacán" Védjük meg a fogyasztót Csábító tekintetek, meghökkentő ötletek, szemet gyönyörködtető álomvilág, forró ölelések, meghitt csókok ... És mindez a legújabb rovarölőszer, mosópor vagy intim betét szolgálatában. Életünket teljes egészében behálózták a reklámok. Mérgünket csupán az gerjeszti, ha az agyon dicsért, méregdrága ránctalanító krémtől öregebbek leszünk, mint voltunk, vagy ha a postafiók számára befizetett pénzünkért nem kapunk semmit a „címenincs” vállalkozástól. Egyhamar nem lesz újabb magyar űrhajós Ür-retúr kétmilliárd forintért Másfél évtizeddel ezelőtt, 1980 májusán zajlott le Farkas Bertalan űrutazása. Ám az első magyar asztronautának azóta sem akadt követője.- Vajon lesz-e belátható időn belül második magyar űrhajós? Kérdésünkre dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezető szakemberétől kértünk választ. - Elméletileg megvan az esélye, hogy akár a legközelebbi jövőben valamelyik honfitársunk látogatást tegyen az Univerzumban. Ez azonban gyakorlatilag nem valószínű, aminek egyszerű anyagi okai vannak. Ismeretes, hogy Oroszország ma már vállalja: bármelyik nemzet fiát vagy lányát fölviszi az űrbe, ha kifizetik érte a fölkészítés és az egyheti fönntartózkodás árát. Az összeg 15 millió dollárt tesz ki, ami magyar pénzben körülbelül 1,8 milliárd forint. Egy japán és egy osztrák újságíró ennyiért repülte körbe a Földet nem is olyan régen. - 1980-ban a szocialista országok mindegyike ingyen delegálhatott egy-egy asztronautát a szovjet űrrepülők közé, de a fölszerelést a küldő országnak kellett fizetnie. A Farkas Bertalan által használt eszközök ára már akkor megközelítette a 120 millió forintot. Az ennek megfelelő mai összeggel tehát meg kellene „fejelni” az űrutazás 1,8 milliárdos költségét.-Az anyagiak a magyar űrkutatást is hátráltatják?- Sajnos, igen. Szakembereink fölkészültségük alapján számos nemzetközi programba bekapcsolódhatnának, hívják is őket. De a pénzügyi korlátok a felkérések teljesítésének igen szűk határt szabnak. A mintegy 300 magyar űrkutató és mérnök így elsősorban a térképezésben, az űrből végzett termésbecslésben végez fejlesztő-kutató munkát, amely gyorsan hasznosul. Egyébként továbbfejlesztették a Farkas Bertalan által használt sugárzásmérőt is, amelyet nyáron egy német űrhajós próbál majd ki. Üj területi szakképzési központok Hat-nyolcévente váltani kell Az Egyesült Államok, Egyiptom és Izrael fizeti Magyar rendfenntartók a Sínai- félszigeten Rendkívül kényes feladatra vállalkozik Magyarország: rendfenntartókat küld a Közel Keletre. A kormány hozzájárult, hogy a Sínai-félszigeten állomásozó Multinacionális Erők és Megfigyelők béke- fenntartó missziójának (MFO) tevékenységébe Magyarország is bekapcsolódik. A honvédség és a rendőrség összesen 41 tagú csoportot küld a katonailag és politikailag érzékeny térségbe. A mintegy 60 ezer négyzetkilométeres területen fekvő zömmel sivatagos vidék hivatalosan kormányzóság Egyiptom észak-keleti részén, Izrael, az Akabai-öböl és a Szu- ezi-öböl által határolva. Legmagasabb pontja a legendás Sínai-hegy: Mózes második könyve szerint ez az a hely, ahol az Úr megmutatkozott Mózes előtt, s a tízparancsolat kőtábláinak átadásával szövetséget kötött a zsidókkal. Az ókor óta csatatér. Izrael 1967- ben elfoglalta, 1984-ben Egyiptom visszakapta. Áz MFO missziót az 1978-ban megkötött Camp-David-i békeszerződés ellenőrzésére hozta létre a három aláíró fél, Egyiptom, Izrael és a közvetítő Egyesült Államok. Szervezési és működési elvei megegyeznek az ENSZ békefenntartó tevékenységének általános elveivel és céljaival, az erők fő feladata az esetleges arab-izraeli konfliktusok megelőzése. Hazánkat a misszió vezetése kérte fel arra, hogy a magyar alakulat - az eddigi holland alegység helyén - szeptembertől katonai-rendészeti feladatokat lásson el. A misszióban ősztől magyar tiszt tölti be a katonai rendészparancs- noki beosztást, aki egyben a magyar kontingens parancsnoka is lesz. A NATO tagságra törekvő közép- és kelet-európai államok közül Magyarország az első, amely részt vesz az amerikai védnökség alatt működő misszióban. A közreműködés minden költségét az Egyesült Államok, Egyiptom és Izrael fedezi. Magyarországon jelenleg egy idejét múlt, a gyakorlatban nehezen alkalmazható belkereskedelmi törvény szabályozza a reklámtevékenységet. S ennek kárát nemcsak a fogyasztók, hanem a termékeiket tisztességesen propagáló cégek, a kiadók, a média egyaránt elszenvedik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már tavaly elkészült az új reklám- törvény tervezete, ám a Parlamentben az ország gazdaságát érintő súlyosabb problémák miatt ennek megtárgyalása csak az év második felében lesz. A törvény előkészítői között volt Köncse Tamásné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium belkereskedelmi és piacfejlesztési főosztályvezetője is, aki a következőket mondotta: A jelenleg hatályos törvény lényegében megtiltja a dohány- termékek, az alkoholféleségek és a gyógyszerek „fogyasztást ösztönző” reklámját. De hogy valójában mi ösztönöz fogyasztásra, az bizony sok vitát szül. Éppen ezért szeretnénk, ha az új törvény az Európai Unióban elfogadott szabályokkal összhangban, a fogyasztói érdekeket maximálisan figyelembe véve születne meg. A tárca alapos nemzetközi kutatómunka után két variációt dolgozott ki. A képviselők döntésén múlik majd, hogy a reklámok szigorúbb korlátozását vagy a liberálisabb, kevesebb kötöttséget tartalmazó tervezetet lép életbe.-Mi az, amiben eltér egymástól a két változat?-A liberálisabb variáció bizonyos korlátok között - a rádióban és a televízióban sugárzott reklámok kivételével - például nem tiltja a dohánytermékek reklámját. Mondván, hogy ezek a hirdetések nem a dohányzásra ösztönöznek, hanem arra, hogy aki már dohányzik, az legalább a jobb minőségű terméket vásárolja. Ehhez a liberális változathoz viszont a hazai reklámiparnak egy olyan nyugati típusú önkorlátozó mechanizmust kell kiépítenie, amely a saját belső szabályain keresztül már nem engedné meg - mondjuk - a cigaretták ifjúsági lapokban történő reklámozását. A szigorúbb változathoz, a dohánytermékek reklámjának teljes tilalmához ezzel szemben a hazai egészségügyi lobby és a Népjóléti Minisztérium ragaszkodik. A mi koncepciónk szerint nincs egyenes összefüggés a reklám és a fogyasztás mennyisége között. Sőt, ha a reklámok hatására a jobb minőségű, kevésbé ártalmas cigaretták kerülnek előtérbe, akkor ez még egészségügyi szempontból sem mellékes. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy például Kelet- Európában, ahol a cigaretta reklámok teljesen tiltottak, jóval többen dohányoznak, mint Nyugaton, a fejlettebb országokban.- Ön például dohányzik?- Nem és éppen ezért sokan azt várnák tőlem, hogy a szigorúbb tiltások pártján álljak. Ennek ellenére az a magánvéleményem, hogy a dohányzásra nem a reklámok nyomán szoknak rá az emberek, hanem egészen más, társadalmi okokból. Külföldi kitekintés „Ha egy terméket szabad előállítani, árusítani, akkor legyen szabad azt reklámozni is!” Ez a megállapítás többször elhangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet a napokban a Reklám Világszövetség magyar tagozata rendezett Budapesten. Filip Winter egy prágai jogi iroda társtulajdonosa ezen a találkozón elmondta, hogy cégét a Cseh Reklámszövetség kérte fel azzal a céllal, hogy a reklámipar érdekeit képviselve vegyen részt a törvényjavaslat kidolgozásában. Csehországban a liberális jogi keretfeltételek megteremtése előtt hasonló volt a helyzet, mint Magyarországon, de a reklámipar megtalálta a jogi kiskapukat, hogy kikerülje a szabályokat. Három rosszul sikerült próbálkozás után, a cseh kormány presztízskérdést csinált abból, hogy a negyedik nekifutásnál, a reklámipar és a törvényhozók kiegyensúlyozott kompromisz- szumra törekedjenek. Közrejátszott a törvény sikeres elfogadtatásában, hogy megalakult a Cseh Reklámetikai Tanács, amelynek tagjai a reklámiparban résztvevők érdekeit képviselik (parlamenti képviselők, hirdetési ügynökségek, kiadók, marketing és márkatermék cégek képviselői, pszichológusok). A reklámetikai tanács a reklámszövetség alapító tagjai által választott testület. Szerepe, hogy a törvényes kereteken belül felmerülő etikai reklámkérdésekkel kapcsolatban normákat állítson fel és azokat érvényesítse. Az önszabályozásnak több előnye is van: problémás esetekben közvetlenül illetékes, gyorsan dönt, önfinanszírozó. A tanács által felállított normákat a bíróságok is elfogadják. A példaként szolgáló brit modellt Christopher Ogden, az Európai Reklámetikai Tanács alelnöke ismertette. Nagy-Bri- tanniában ugyanis 1962-ben alkották meg a reklámipar képviselői saját etikai kódexüket, s felállítottak egy független testületet is a szabályok betartásának ellenőrzésére. Döntéseiket minden alakalommal nyilvánosságra hozzák, s ez úgy tűnik megfelelő ösztönző a kódex komolyan vételére. Nagy-Bri- tanniában ugyanis egyik cég sem szeretne az újságok címoldalára kerülni azért, mert a fogyasztókat megtévesztő reklám közlésében találták vétkesnek. Németh Zsuzsa A kormány elfogadta a szakképzés távlati fejlesztési koncepciójára kidolgozott tervezetet. Dr. Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárt a megvalósítás főbb elemeiről kérdeztük.- Amikor a kormány döntött a koncepcióról, azt is elfogadta, hogy a szakképzés nemcsak a válság kezelésének, hanem megelőzésének is eszköze. Ma a munkanélküliek többsége, mintegy 60 százaléka szakképzetlen, de a többiek képzettsége sem felel meg a jelenlegi kívánalmaknak. A tanulmányaikat befejezők egyharmadának nincs szakmája. A cél az, hogy ezt az arányt 10 százalékra mérsékeljük az ezredfordulóig. A másik elv: a jelenleg munkaviszonyban állók intenzív képzéséhez is meg kell teremteni a feltételeket. Ugyanis a munkahellyel rendelkezők képzettsége folyamatosan romlik, az egyszer megszerzett tudás már nem értékálló. Ezért az úgynevezett felfrissítő képzést számukra is lehetővé kell tenni. Nálunk a szakmaváltás valószínűsége 1-1,5, míg a fejlett nyugat-európai országokban 3-4. Aktív életpályájukon, 30-40 év során nálunk az emberek legfeljebb egyszer-kétszer módosítanak pályát, míg Nyugaton, a szigorúbb és keményebb követelményrendszerben há- romszor-négyszer. Ezután valószínűleg itt is szükséges lesz 6-8 évenként szakmát váltani. Akik erre nem képesek, lemaradnak a versenyben. Mindehhez azonban forrásokat kell teremteni. És még valami: a leghatékonyabb képzést az iskolarendszerben lehet megvalósítani. Az iskolai képzésnek viszont csak akkor van értelme, ha szigorúan együttműködik az iskolarendszer a gazdasággal, s követi annak változó igényeit. A jövő szakemberét úgy kell kiképezni, hogy speciális szakmáján kívül megfelelő kommunikációs készségre is szert tegyen. Ez feltételezi a jó kontaktusteremtő képességek és készségek elsajátítását, idegen nyelv(ek) ismeretét valamint a számítógép kezelését. Ma még alig 10 százalék azok aránya, akik e követelményeknek megfelelnek. A terv az, hogy 30-40 százalékra nőjön ez az arány. A tudás speciális elemeinek ezekkel az új ismeretekkel kiegészülve kell értékál- lóaknak lenniük. Ezentúl arra is törekedni kell, hogy az iskolákból kikerülő fiataloknak fejlett problémamegoldó képessége legyen, és tanuljanak meg csoportban dolgozni. Az eddig létrehozott hét megyei, regionális képzőközpontot már ezeknek a szempontoknak megfelelően alakították ki. Borsodban, Szabolcsban, Hajdúban, Békésben, Bács-Kis- kunban, Fejér és Baranya megyében működnek ilyen kívánalmak szerint a központok, amelyek az év végéig megnyílnak Budapesten és Vas megyében is. (Légrády) A vádlott a Halálosztó 2. A kalandorból gyilkos lesz Magda Marinko és társai ellen a két büntetőeljárás során az alábbi emberölések képezték a vizsgálat tárgyát: 1993. február 24, Szabadka. Áldozat: Fehér Ida. 1993. december 19, Kecskemét. Áldozatok: Horváth Antal, Horváth Antalné és Dragulin Kujundzsics. 1994. január 5, Orosháza. Áldozat: Némethné M. Edit. 1994. január 23-ról 24-re virradóan: Szeged. Áldozatok: Z. Nagy Bálint, Z. Nagy Bá- lintné és gyermekeik, a 17 éves Dániel valamint a 10 éves Balázs. 1994. január 25-ről 26-ra virradóan: Szabadka. Áldozatok: Milan Petrity, felesége és 10 éves fia. 1994. január 25-ről 26-ra virradóan, ugyanazon az éjszakán: Palics. Áldozatok: Jo- szip Agatity és felesége, Verica. A büntetőjogi felelősség- revonás a Szerb Köztársaság törvényeit sértő bűncselekményekért Szabadkán, a Magyar Köztársaság területén végre- hajtottakért Budapesten történik. A szerb hatóságok részéről eleinte vizsgálódtak még egy palicsi és egy cservenkai emberölés ügyében is, de ezek Szabadkán ma már nem képezik a vád tárgyát. Magda Marinko eddigi, a szerb hatóságok előtt Szegeden tett vallomásában a magyarországi bűncselekmények közül a Z. Nagy család sérelmére elkövetettet tagadja. A személyi és tárgyi bizonyítékok alapján azonban a hatóságok ezt a gyilkosságsorozatot is Marinko számlájára írják. Hogyan lett a kisstílű bűnözőből az Idegenlégióba kalandvágyból került fiatalemberből olyasvalaki, akit sorozatgyilkosságokkal vádolhatnak? Magda Marinko vallomása azt bizonyítja, hogy a mozgatórugó a pénz, az arany volt. Például, amikor a légióból leszerelt, „Joszip Agatityot pénzzel támogattam. Egészen pontosan 550 ezer márkát kért tőlem kölcsön ...” (Megjegyzés: a légiósokat leszereléskor ennyire azért nem stafírozzák ki. Ezért utalt néhány pletyka21ap arra, hogy a csádi katonai akció talán önszorgalomból fosztogatással is bővült. Ez nem bizonyítható. Feltehető viszont, hogy a pénz ismeretlen és így a vád tárgyát nem is képező olyan bűncse- lekmény(ek)ből származott, mint amilyen az általa önként említett németországi rablás volt.) „... Agatity aranykereskedéssel is foglalkozott. Az aranyat a háborús térségekben rabolták, és azt vásárolta fel... én hoztam össze a tolvajokkal. Agatity az aranyát az én segítségemmel Magyarországon értékesítette. Az arany felvásárlása Belgrádban és Sabacban történt, ahol egy alkalommal én is vásároltam 150 kilogrammot, amit egyébként elrejtettem. Agatity aranyából én 40 kg eladásában segítettem.” Mi jövedelmez még az aranyüzletnél is jobban? Ä fegyvercsempészet. Marinko tevékenysége akkor gyorsult fel, amikor megismerte a kecskeméti Horváth Antalt, aki illegális fegyverkereskedelemmel is foglalkozott. Az első 15 Skorpió és 18 Heckler géppisztoly, több hangtompító, kézigránátok és plasztik robbanóanyag átvétele után M. kecskeméti vállalkozó megbízásából egész kamionnyi fegyvert rendelt tőle, mintegy 100 millió forint értékben. Ilyen nagy üzlethez tekintélyesebb háttér, profi segítőtársak kellettek. Itt történt a döntő fordulat: Magda Marinko az egyik hírhedt szabadcsapathoz, Árkán Tigriseihez fordult. Az erdudi (erdődi) kiképzőközpont egykori parancsnokával, Zoran Ma- csai ezredessel egyezség született. (Következik: Nem magányos farkas többé). Némethy Gyula Vállalkozói jövedelmek Veszprém megyében az adócsalások szerint az elmúlt évben csökkent az egyéni vállalkozók jövedelme: tavaly egy főre 81 ezer forint jutott, vagyis az átlagnyugdíjak fele és a főállásból származó - átlagjövedelmek alig negyede, jelentette be Umenhof- fer Ferenc, az APEH Veszprém megyei igazgatója. Mindennek ellenére a megyében, amelynek része a Balaton északi partja is, egyre nő az egyéni vállalkozók száma, az elmúlt évben például 21 ezerről 23 ezerre emelkedett. A sok alacsony jövedelmű vállalkozó között szinte kirívó a legmagasabb jövedelmet bevalló iparos, aki 8,4 millió forintról adott számot. A legnagyobb veszteség ugyanebben a körben 19 millió forint volt. Úton-úlfélen találkozunk velük ...
