Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-26 / 84. szám

1994. március 26., szombat A hét témái üj Dunántúli napló 7 Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke Nem lesz nagytakarítás Dörnbach Alajos Nem híve a harsány megnyi­latkozásoknak és a hangzatos frázisoknak. A napi politikai csaták talán legelegánsabb ví­vója: nem szúr érvénytelen felületre, s bemondja, ha nála a találat. A galambősz haj lehet családi örökség, de nehéz élet­szakaszok emléke is. Mert aligha lehetett könnyű annak idején a hatalommal szembe­szegülök mellé állni és eleve hátrányos helyzetben is vállalni jogi védelmüket. Dombach Ala­josról (58) talán még szűkebb munkatársi környezete sem tudja, hogy a Kádár-érában hányszor és milyen perekben lépett föl jogi tanácsadóként, védőügyvédként az akkori el­lenzék mellett. A parlament al- elnökeként vált országosan is­mert politikussá - ő pedig a Ház belső életének, a törvényhozás munkájának avatott ismerőjévé. Parlamenti végjáték- Alelnök úr, gyakorlatilag itt a ciklus vége. Mit gondol, mit hoz a parlamenti végjáték: újabb rossz ízű csetepatékat vagy rendeltetésszerű, higgadt törvénykezést? ,- Ne áltassuk magunkat, hogy a parlament kampány­mentes lehet. Hiszen a képvi­selő - ha komolyan veszi meg­bízatását - mandátuma kézhez vételétől annak lejártáig állan­dóan kampányt folytat... per­sze most, az utolsó periódusban a kampányszellem fölerősödik, ami természetes. Valóban meg­van a veszélye, hogy a képvise­lők nem csupán megnyilatkozá­saikkal, hanem szavazataikkal is a pillanatnyi népszerűséget keresik. Az is nyilvánvaló, hogy egy törvényhozó testületnek tudnia kell népszerűtlen dönté­seket is hozni - ezeket azon­ban más országok parlamentjei sem közvetlenül a választások előtt hozzák meg ... Ez fordítva is áll: a kampány végefelé a parlamenti többség kikényszeríti olyan témák tár­gyalását, amelyekkel kapcsola­tos saját álláspontját népszerű­nek, a másik táborét népszerűt­lennek véli. Tipikus példa erre az ügynök-törvény. Ismert, hogy e témában még ’90-ben benyújtott Hack-Demszky féle - állítom, hogy szakmailag-po- litikailag mindmáig a legkorrek­tebb és legmegalapozottabb - törvényjavaslatot a parlamenti többség nem volt hajlandó még csak tárgyalni sem! Helyette a kormány 2 éven át erőltetett egy politikailag, alkotmányossági szempontból nyilvánvalóan el­fogadhatatlan változatot. Ezt azután visszavonta, benyújtva egy jobb variánst, de ennek tár­gyalását sem szorgalmazta. Pe­dig aligha kell magyarázni, hogy mindig a kormánykoalíció dönti el, hogy mit tárgyal a Ház. Nem véletlen tehát, hogy a ciklus utolsó heteiben került parlament elé az ügynöktövény, miközben több mint 160 más, köztük sok valóban fontos és sürgős törvényjavaslat tárgyalá­sára már nem jut idő. Nagy baj­nak tartom, ha a kampány for­rósodó légkörében olyan tör­vényjavaslatokat tárgyalunk, amelyek politikai indulatokat gerjesztenek, s a döntések nem annyira szakmai, mint politikai szempontok szerint születnek. Más kérdés, hogy tapasztala­tom szerint az emberek na­gyobb részét az 56-os, meg III/ III—as ügyeknél sokkal jobban foglalkoztatja például a mai gazdasági helyzet, a munkanél­küliség, a korrupció, a felgyü­lemlett sokféle szociális prob­léma. De mindent egybevetve: bí­zom abban, hogy a parlamenti „finálét” nem a gátlástalan kampányolás, hanem a felelős, józan törvényhozói munka jel­lemzi majd. Már csak azért is, mert a képviselők nagy több­sége sokszorosan megtapasz­talhatta, hogy a társadalom nem Dornbach Alajos (balra) pécsi látogatásán a FEMA bevásár­lóközpontban Fotó: Löffler Gábor „vevő” a demagógiára. Ha mégis lesznek ilyen megnyilat­kozások, azok nem az egész parlamentet, hanem magukat a megnyilatkozókat minősítik. Goromba kampány- Hasonlóan optimista a par­lament falain kívüli választási harcokat illetően is?- Annyiban igen, hogy a szélsőségek nem fognak elural­kodni. Sajnos vannak politikai erők, amelyek indulatok fölkor­bácsolásával, eszközökben nem válogatva próbálnak eredményt elérni. Csakhogy - mint utaltam rá - az emberek többsége torkig van a gyalázkodásokkal, az acsarkodó „politizálással” és a negatív kampány hasonló for­máival. Valószínű tehát, hogy goromba lesz ez a kampányzáró periódus, de reális az esély, hogy egészére nem a szélsősé­gek nyomják rá bélyegüket. A beszélgetés ezután a vá­lasztások utáni hetek, hónapok kilátásaira terelődik. Az alelnök szerint nagyon fontos volna az elmúlt három és fél - négy év tanulságait késedelem nélkül levonni.- Például azt, hogy az ország nem tud olyan drága államot el­viselni, mint a mostani. ’90 óta annyi párhuzamos és felesleges intézmény született, amennyit nem lehet fenntartani. Az új parlamenti ciklus egyik legelső törvényhozó aktusaként feltét­lenül korszerűsíteni kell a kor­mányzati struktúrát. Ostobaság volna valamiféle nagytakarítást kezdeményezni, s a közszolgá­lati szférában állandósítani a bi­zonytalanságot. Elég nagy baj, hogy a jelenlegi koalíció szemé­lyi politikájával szinte rákény­szeríti a következő koalíciót arra, hogy bizonyos politikai tisztségekben váltást hajtson végre. A közigazgatási posztok például ma már inkább politi- kai-komisszári, mint közigazga­tási funkciók. A mostani ciklus súlyos nega­tívumaként említi, hogy a kor­mány ugyan intézményesen sta­bil, valójában gyönge volt: nem állt mögötte egységes parla­menti többség, a koalíción belül erősebb ellenzéki törekvések voltak jelen, mint a „hivatalos" ellenzékben. Elsőrendű érdeke az országnak, hogy az új ciklus­ban erős kormánya legyen.- Hiányzott az elmúlt négy évben egy világos koalíciós megállapodás is és adódhat olyan választási eredmény, amely mellett nem lesz könnyű koalíciós szerződést kötni. Né­melyik pártban kétséges, hogy melyik szárny válik meghatáro­zóvá ... Sok tisztázatlan kér­désre talán csak a szavazóumák fölbontása után vagy még ké­sőbb fogalmazható meg a vá­lasz. Érettebb kiszámíthatóbb- Ha egy jótündér teljesítené a következő parlamentre vonat­kozó három kívánságát, mit kéme?- Elsőként azt, hogy politika­ilag érettebb, kiszámíthatóbb, szakmailag kvalifikáltabb, tehát minőségileg jobb összetételű képviselők alkossák az Ország- gyűlést. Biztos, hogy ez telje­sülni is fog, hiszen 90-ben so­kan kezdő amatőrként kerültünk be a parlamentbe. Most pedig - saját pártomnál látom - jobbnál jobb jelöltek vetélkedtek már a jelöltségért is. Másodikként, hogy mielőbb megreformált házszabályok szerint működhessen a törvény- hozás. Igaz, a legkorszerűbb parlamenti működési szabályzat sem old meg minden konflik­tust, de jóval gördülékenyebbé és kivált hatékonyabbá teheti az Országgyűlés munkáját. Végül harmadik reményem és kívánságom, hogy a mosta­ninál sokkal színvonalasabb le­gyen a törvényelőkészítő munka. Ez persze már nem ma­gán az új parlamenten, hanem a kormányzati apparátuson múlik - de e háttér-munka minősége szinte meghatározója annak, hogy döcögős és olykor ala­csony színvonalú vagy eredmé­nyesebb és sikeresebb lesz a következő négy év törvényalko­tása. Bajnok Zsolt A szép magyar beszéd pécsi ünnepe Opel versenyautók Szentgotthárdról Újabb állomásához érkezett az Opel szentgotthárdi gyárának fejlődése: az ott gyártott Astra típusú személygépkocsik válto­zataként - külön megrendelésre - versenyautókat is készítenek a hónapban. A 43. darab speciáli­san kialakított és felszerelt au­tóval a Magyar Autó- és Motor Sportszövetség által szervezett gyorsasági és hegyi versenyen indulnak a közeljövőben a hazai versenyzők a Hungaroringen és Pécs környékén. A verseny- Astrákat 1600 köbcentis, 100 lóerős, hengerenkénti befecs­kendezésű benzinmotorokkal gyártják, végsebességük eléri a 180-190 kilométer/órás tempót. A vezetőfülkéjüket egy speciá­lis acélcsőkerettel bélelték ki, az ismert autóversenyző, Cser­kúti József műhelyének gyárt­mányával. A kocsiban csak egy formatervezett ülés van, ame­lyet biztonsági merevítéssel és feszített övékkel láttak el. A kárpitozás nélküli karosszériába sportkormányt és sport-sebes- ségváltóművet szereltek: a jó kanyarstabilitás és nagy terhelés miatt pedig megerősítették a fu­tóműveket és a lengéscsillapí­tókat. A verseny Opel Astra speciális kerekeket és gumikat kap a szerelősorokon. Gyarapodó devizaszámlák Az idén két hónap alatt több mint 15 milliárd forinttal növe­kedett a lakossági devizaszám­lák értéke. Az emelkedés csak­nem fele a januári és a februári, összességében 3,6 százalékos forintleértékelésből származik. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csak februárban 8,8 mil­liárd forint volt a növekedés. Ezzel a devizaszámlák forintér­téke elérte a 219 milliárdot, azaz valamivel meghaladja a 2 milliárd dollárt. A lakossági de­vizaszámlák több mint felét az OTP-nél vezetik. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium, a Ka- zinczy-alapítvány és a JPTE Bölcsészettudományi kara március 28-án, 29-én és 30-án Pécsett rendezi meg a peda­gógusjelöltek beszédverse­nyének 22. országos döntőjét. Öröm, hogy városunkra, egyetemünk bölcsészkarára esett az illetékesek választása. Nem véletlen ez, mert egybe­esik Péchy Blanka születésé­nek 100. évfordulójával. A neves színművész sok szállal kapcsolódott váro­sunkhoz. Külön tisztelet illeti őt azért az igen jelentős anyagi áldozatért és sokoldalú fáradozásért, amellyel lehe­tővé tette a közoktatás minden fokozatán - az általános és középiskolák tanulói, a szak­oktatásban részt vevő ipari ta­nulók számára - a Kazin- czy-versenyeken való rész­vételt minden esztendőben. Ilyenkor ismeri el Kazinczy— éremmel a bíráló bizottság a verseny legjobbjainak telje­sítményét. A hivatásos beszé­lők (színészek, a sajtó munka­társai, az anyanyelvi nevelést végző pedagógusok) közül a legkiválóbbak Kazinczy-díj- ban részesülnek. A pedagógusjelöltek évente más-más pedagógusképző-in­tézményben (óvó-, tanító- és tanárképző főiskolákon, az egyetemek tanárképző karain, a vallásfelekezetek teológiai főiskoláin) megrendezett be­szédversenyek fő indítéka az az alapelv, amelyet Péchy Blanka félreérthetetlenül val­lott, az, hogy a jövő nemzedé­kek anyanyelvi műveltsége az iskolában dől el. A háromnapos program főbb pontjai: Március 28. (hétfő) dél­után: A „Péchy Blanka szüle­tésének centenáriuma” című emlékkiálítás ünnepélyes megnyitója a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Osz­tályán emlékbeszéddel. Utána szakmai tanácskozás a beszédművelés időszerű kérdéseiről a JPTE BTK és TTK Aulájában. Három szak­ember (Hercegi Károly, Ger­gely János és Tolcsvai Nagy Gábor) vitabevezetője hang­zik el. Március 29. (kedd): 7.30- 12: A szabadon választott szöveg felolvasása. 14 órakor ünnepélyes eredményhirdetés, díjátadás. A versenyt értékeli Bolla Kálmán, az ELTE pro­fesszora, a Kazinczy-alapít- vány elnöke. Zárszót mond Horányi Özséb egyetemi tanár a vendéglátó egyetem Bölcsé­szettudományi Karának dé­kánja. Már arról is szólhatunk, hogy Pécs város intézményei, vállalatai, üzemei (felsorolá­suktól helyszűke miatt el kell tekintetnünk) magukévá tet­ték az anyanyelvi műveltség, benne a beszédkultúra ügyét. Bőkezű támogatásukkal a verseny résztvevői, elsősor­ban győztesei a teljesítmé­nyükhöz illő díjban részesül­hetnek. Mivel ez a verseny nem­csak az egyetem belügye, ha­nem az egész város kiemel­kedő eseménye, megérdemli a pécsiek és baranyaiak figyel­mét, és szívesen látott vendé­gei lehetnek - reméljük, lesz­nek is! - a rendezvény prog­ramja minden részének. _ Ünnepeljük együtt ÉDES ANYANYELVŰNKET! Rónai Béla EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 4 hétig találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményról. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! NEMZETGAZDASÁG ÉS IPAR 1. Hogyan alakult a külföldi adósságunk 1990 óta? 1. nőtt 2. csökkent X. szinten maradt 7. Mikor kezdődött hazánk súlyos eladósodási folyamata? 1.1984-85-ben 1 1986-87-ben X. 1990-91-ben □ 2. Melyik országban magasabb az egy főre jutó adósság-állomány? 1. Oroszország 2. Lengyelország X. Magyarország ö 3. Hány Ft-ot vesztett értékéből 1993-ban az 1990-es 100 Ft-os? 1.51,-Ft-ot ____________2.38,-Ft-ot____________X. 19,-Ft-ot 4 . Mennyi volt a betéti kamatok átlagos reálért&e 1993 végén? 1,4,2%_______________U5%_______________X. -3,9% 5 . Mennyivel csökkent átlagosan az ipari termelésünk 1993-ban 1990 óta? 1.24%-y 2.18%-y X.7.5%-kal □ □ 6. Melyik korábbi év szintjére esett vissza hazánk nemzeti össztermékének értéke 1993-ra? 1.1977-esre 2. 1980-asra X. sosem volt jobb □ □ 8. Melyik évben maradt - a rendszerváltozás óta - a költségv etési hiány az eredetileg elfogadott kereten belül? 1. tavaly 2. egyikben sem X. mindig belül maradt EH 9. Ki ma a 1. a MÁV 2. a DIMAG Rt. X. a kormány □ 10. Mi várható az SZDSZ adócsökkentési politikájától, ha bevezetésre kerül? 1. leépítés az APEH-nél, szociális egyenlőség, minden héten szilveszter 1 csökkenő támogatások, csökkenő állami bevételek, csökkenő kamatlábak X. ój munkahelyek teremtése, a beruházások növekedése, nó a vállalkozási kedv □ 11. A vegyipar, az élelmiszeripar és a könnvúipar közül melyik ágazat termelt többet 1992-ben, mint 1990-ben? 1. a vegyipar 2. mindegyik X. egyik sem I—I 12. A hazai vállalatok hány százaidra ítélte jónak gazdasági helyzetét 1993-ban? l.kb. a fele 2.65%-a X.0%-a □ FORDÍTS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom