Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-06 / 36. szám

A WHO új mozgalma: „Egészséges Kórházak” A fogadtatás nem mindenütt pozitív Az Egészségügyi Világszer­vezet - WHO - új mozgalmat indított „Egészséges Kórhá­zak” elnevezéssel. Első hal­lásra meglehetősen meghök­kentően hangzik, hiszen felté­telezzük, hogy a kórház, ahová gyógyulásért, az egészségük visszaszerzéséért kerülnek be az emberek, nem lehet más, csak egészséges. Miért tartotta szükségesnek tehát a WHO, hogy ilyen nemzetközi moz­galmat hirdessen meg, s egyál­talán mit akar ez a program? Az ismertetőből kiderül, vi­lágszerte az egészségnek, mint értéknek a devalválódását lehet tapasztalni. A túlfeszített munka, az önpusztító életmód (alkohol, dohányzás, kevés mozgás, egészségtelen táplál­kozás) oda vezetett - s ez külö­nösen érvényes hazánkra - hogy igen magas a különböző betegségben szenvedők száma, magas a korai elhalálozás. Az emberek pedig csak akkor döbbennek rá, hogy elvesztet­ték az élet legnagyobb értékét, az egészséget, amikor kór­házba kerülnek. Ezért a világ- szervezet úgy gondolta, a kór­házak lehetnének az egészsé­ges életmódra nevelés egyik hatékony központjai, persze ehhez a kórházaknak szakítani kell a korábbi, csak az adott be­tegség gyógyítására koncent­ráló szemléletével. A szándék, s az elgondolás kétségkívül jó, ám a fogadta­tása a kórházak dolgozói köré­ben enyhén szólva meglehető­sen vegyes, s ennek minden bi­zonnyal az időzítés az oka. A magyar egészségügyben jelen­leg tapasztalható feszültségek miatt nem igazán vevőképesek az ilyen mozgalmakra, bár­mennyire elismerik egyébként a hasznosságát. A WHO Egészséges kórhá­zak mozgalommal kapcsolat­ban lapunk körkérdést intézett egy-két vezető nagy kórház igazgató főorvosához. Voltak akik elzárkóztak a vélemény- nyilvánítás elől, mondván, ők még erről nem kaptak semmi­féle jelzést, s ismeretek hiá­nyában nem mondhatnak róla véleményt sem. Voltak, akik elmondták, hogy a program ál­tal ajánlottak közül több fel­adat nem újdonság, hiszen többségük vagy alapvető előí­rás a dolgozók számára, vagy mindenféle program nélkül régóta természetes része a be­tegellátásnak. Az egyéb ajánlá­sokkal pedig addig nem lehet foglalkozni, amíg az a gond, hogy a nővérhiány miatt egyál­talán tud-e működni a kórház. Amíg egy nővérnek két-három ember helyett kell dolgozni, amíg alapvető dolgokra nincs pénz, addig ilyen programokról kár beszélni, bármennyire is jó egyébként. Hasznosabbnak tar­tanák olyan programok indítá­sát, ami a működési feltételek segítését célozná. Az ellenvélemények képvi­selői pedig azt mondják, a WHO program ajánlásai jók, s a jelen körülmények ellenére is minden eszközt meg kell ra­gadni, a lakosság egészségi ál­lapotának helyreállítása érde­kében. S. Zs. A nyugdíjasoknak nyújtott kedvezmény hatására jócskán megnőtt a fürdő forgalma Fotó: Szundi György A monitor és a billentyűzet is ártalmas lehet egészségünkre Fotó: Szundi György Az ártalmas számítógép A városi és vidéki ember energiatere Nagy sikere van a délelőtti gyógyfürdőnek N y ugdíj asoknak félpénzért Szupermarkett lesz a kaposvári Glória A Balaton Füszért Rész­vénytársaság felújítja a ka­posvári Glóri raktáráruházát, mely február 14-étől szuper- markettként üzemel. A nép­szerű üzlet, amely a korábbi­akban naponta kétmillió forin­tos forgalmat bonyolított le élelmiszerből és napi cikkek­ből, az átalakítási munkálatok ideje alatt zárva tart. Marketing-tréning a nagykanizsai KÖGÁZ Rt-nél A Magyar Fejlesztési Ala­pítvány (HUDEFO) segítsé­gével a Coopert and Lybrand cég szakemberei tartottak a napokban marketing-tréninget a nagykanizsai KÖGAZ Részvénytársaságnál. Ez a cég az Rt. kereskedelmi, szolgál­tatási stratégiájának kidolgo­zásában működött közre. Mindez része a cég privati­zációjának, rövidesen több, mint száz önkormányzat lesz a részvénytársaság tulajdonosa, elsősorban az ő elvárásaiknak szeretnének minél képzetteb­ben megfelelni. Hókárok a zirci arborétumban Rendkívüli károkat okozott már eddig is a tél hazánk egyik legszebb arborétumá­ban, Zircen: az időnként nyolcvan centis hótakaró fennakadt a fákon, bokrokon, letörve az ágakat és több év­százados fát tőből csavart ki a viharos szél. Már megkezdték a károk felszámolását, elsőként a sé­rült fákat szabadítják meg a letört ágaktól, a felaprított törzsekkel fűtik az arborétum üvegházát. Ezután látnak majd hozzá a sebzett törzsek, ágak, szakszerű kezelése. Az orvostudomány évezredek óta nagy és kilátástalannak tűnő harcot folytat a különböző be­tegségekkel. S bár a harcnak vol­tak és vannak sikeres állomásai, mindig újabb és újabb problé­mák merülnek föl. Az egyik, gyorsan szaporodó egészségká­rosító a számítógép. Minderről dr. Taraczközi Istvánt, a Termé­szetgyógyász Kamara Kecske­méten élő főtitkárát kérdeztük. Taraczközi doktor elmondta, hogy az evolúció során nem vol­tak mesterséges elektronikus for­rások, az élet fejlődése alacsony feszültségeken zajlott. Korunk­ban erősen megváltozott a hely­zet, életterünket gépekkel vesz- szük körül - radarral, televízió­val, hűtőszekrénnyel, mikrohul­lámú sütővel stb. Ezek pedig nem veszélytelenek, bár Ma­gyarországon sok esetben, ellen­tétben nyugati országokkal, nem jellemző, hogy felhívják a fi­gyelmet erre. Jellemző például a Westel rádiótelefon, amelynek eredeti német használati utasítá­sában figyelmeztetik a használót arra, hogy a telepet ne tegye 4 centiméternél közelebb testéhez, mert migrénes fejfájást és egyéb betegségeket okozhat a mágne­ses erőtér negatív hatása. Dr. Taraczközi István el­mondta, hogy az ember energia­tere egyénenként változik, a mé­rések szerint a budapestieké másfél méter, a pécsieké 2-3 mé­ter, a falun élőké pedig 3 méter fölött van. Ezt az energiateret egy másodperc alatt egymillió bit információ éri, ebből az em­ber minden tizenhatodikat érzé­keli csupán. A többit nem érzé­keli ugyan, de szervezete valami­lyen módon reagál rá. Egy szá­mítógép monitorának erőtere 1-2 méter, de még a billentyűzetből is sugároz energia. Többezer vizsgálat bizonyítja, hogy ezek a sugárzások specifikus betegsé­geket okozhatnak: gyakori a kö­tőhártyagyulladás, a felsőlégúti hurutok, hörgőgyulladások, gyomorpanaszok. Az arcbőr 5-10 év után pergamenszerűvé válhat. A különböző szűrők és védőszemüvegek nemigen nyúj­tanak védelmet. Megoldást csu­pán az jelent, ha az ember minél kevesebb aurát sértő géppel ve­szi körül magát, valamint az, ha minél több pozitív energiát adó tevékenységet végez. A jó leve­gőn való sok mozgás és a helyes táplálkozás fokozza energiate­rünket. Tehát mindenképpen meg kell találni a civilizáció ál­dásai és hátrányai közti komp­romisszumot. Cs. L. A kaposvári nyugdíjasok már régóta szorgalmazzák, azt, hogy ne csak délután 3-tól lehessen igénybe venniük a termálfürdőt, mert akkorra már elfáradnak, sokkal inkább délelőtt szeretné­nek sajgó ízületeik fájdalmán enyhíteni. Mert ebben az idő­szakban még van erejük a kis sétára, a napi fontos dolgok el­intézésre, a délután már a csendes pihenésé, nem nagyon akaródzik mozogni. Meg azt is szerették volna, ha a kevéske nyugdíjukból minél kisebb összeget emésztene fel a számukra életfontosságú fürdő használatának költsége. Dr. Cser Frigyes rheumatológus főorvos is szorgalmazta a dél­előtti lehetőség, nemkülönben a jegyárkedvezmény megadását is. A fürdőt működtető város- gondnokság viszont sokáig morfondírozott a kérésen, no nem azért, mintha nem értettek volna egyet az idős emberek ké­résével, sokkal inkább a ked­vezmény megadásának a mód­szere okozta a fejtörést. Végül is kitalálták. A RASE 93 típusú taxaméte­rek adatai - némi manipuláció­val - meghamisíthatok. Mind­ehhez csak annyi szükséges, hogy a nyomtató papírkivezető nyílásán keresztül a készülékbe juttassanak egy vezetéket, s tö­röljék a napi bevételi adatokat. Az APEH felkérésére az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal elvé­gezte a szükséges vizsgálatokat, amelyek megerősítették a csalás lehetőségét. Ezért az APEH a RASE 93 típusú taxaméter for­Mert azt azért el akarták ke­rülni, hogy a nem éppen rászo­rulók is nyakló nélkül kihasz­nálhassák ezt a kedvezményt. Azzal nem volt semmi gond, hogy délelőtt is megadják az idős, beteg embereknek a gyó­gyító fürdőzés lehetőségét. A beléptidíjat viszont úgy kellett megkonstruálni, hogy a csala­fintaság lehetőségét is kizárják. Végül abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjas jogosultsága igazolása után 40 forintért vált­hatja meg a belépőjegyet, de még vásárolnia kell hozzá ugyancsak 40 forintért egy bont. Ez utóbbi szolgál igazolás­ként: ha letölti a délelőtt bárme­lyik időszakában a két órát, a pénztáros ezt igazolja, s vissza­kapja a 40 forintját. Ha tovább fürdőzik, elvesztette a kedvez­ményt. A lehetőségnek hamar híre járt a városban, az indulás után két héttel sokkal több nyug­díjas veszi igénybe a termálfürdő szolgáltatásait, mint azelőtt. A bevétel is számít, a városgond­nokság nem titkolt szándéka a forgalom növelése. B. G. galmazásának engedélyezését határozatban felfüggesztette, és a gyártót arra kötelezte, hogy a már eladott taxamétereket leg­később február 28-ig úgy ala­kítsa át, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Az OMH szerint a probléma nem oldható meg megnyugtatóan kizárólag műszaki oldalról. Nem nélkü­lözhető a jogszabályok betartá­sának megkövetelése, továbbá az ellenőrzés, illetve a szankci­onálás sem. Manipulálható taxaméterek Kamionmosó épül Pécsett, a Megyeri úton Az ÖMV új kútjai Dél-Dunántúlon Ha ellopják az ügyfeleket... Mit tehet meg az igazgató a vállalattal és mit nem? Az ÖMV Hungária Kft. kék-zöld színű kútjaival egyre több helyen találkozhatunk Du­nántúl útjai mentén. A közel­múltban három nagyobb vidéki kút nyílt meg: Bábolnán, Győr­ben és Nagykanizsán, tudtuk meg Sz. Koncz Istvántól, az ÖMV dél-dunántúli területi ér­tékesítési vezetőjétől. Ezek a kutak más rendszerben épültek már, mint például a pécsi. A legfontosabb eltérés az, hogy egy magasabb választékú euró­pai színvonalú kisáruházat ala­kítottak ki. Tehát a szlogen - Tankoljon fel! - a kifejezés minden értelmére vonatkozik: az enni-innivalón át a játékokig sokféle dolgot lehet itt kapni. A másik újdonsága ezeknek az ÖMV kutaknak az, hogy meg­kezdték a meleg ételek forgal­mazását, ez elsőként Nagykani­zsán valósult meg. Rövidesen megjelennek az ÖMV benzinjegyek, amelyek akkor előnyösek, amikor a ma­gyar turisták külföldről vissza­térnek, hiszen nem kell az or­szágból készpénzt kivinni azért, hogy visszafelé tankolhassanak a Bábolnán, Rábafüzesen, Győrben, Körmenden vagy Nagykanizsán lévő ÖMV ku­taknál. Tervek szerint két mosó épül majd Pécsett a Megyeri úton, melyeket az EPFU-Szer üze­melteti. Az egyik hagyományos személygépkocsi-mosó, a má­sik pedig kamionmosó, amely egyedülálló a Dél-Dunántúlon. Pécsett egyelőre nem épül új kút, Kaposváron viszont a Szi­getvár felőli behajtó út vasúti felüljárójának lábánál épül igen. Előtte azonban, tekintettel arra, hogy a közelben egy óvoda és egy orvosi rendelő is van, ko­molyabb környezetvédelmi előkészületekre lesz szükség. Valószínű, hogy az elválasztó sávot egy Skoda szerviz és sza­lon váltja ki, ennek létrehozá­sára most folynak a tárgyalások. Szekszárdon, a bátaszéki út melletti gumijavító szomszéd­ságában épül a kaposvári meg­valósítása után a benzinkút. Februártól pedig elkezdődött a Dél-Dunántúlon a benzin, gázolaj, ipari tüzelőolaj, bitu­men és pakura nagykereske­delmi forgalmazása. Cs. L. Mit tehet a cég alkalma­zottja - igazgatója - saját cége ellenében, s hogyan akadályozhatják meg az üz­leti etika romlását az üzleti életben ténykedők? A fenti, talán költőinek tűnő kérdés egy Szekszárd kör­nyéki eset kapcsán vetődik fel. Történt ugyanis, hogy egy ál­lami vállalatból alakult korlá­tolt felelősségű társaság ügy­vezető igazgatója saját magá­nak is létrehozott egy gazda­sági társaságot. Fő munkahe­lyén csak egy idő után jöttek rá a csalafintaságra, nevezetesen arra, hogy az igazgató úr a kft. megrendelőit szépen lassan sa­ját vállalkozásához csábította át. Mondhatnánk: magáncége olcsóbb volt - nyilván ennek köszönhető a siker. A kollégák azonban másra gyanakszanak. Azt mondják, az igazgató úgy tudta az ügyfeleket saját cégé­hez kötni, hogy belevette őket is a „buliba” - azaz társtulaj­donosnak kérte fel a megren­delőket. A történet vége: ha minden igaz, az állami cégből alakult társaságot heteken belül fel­számolják, az ott dolgozók mehetnek új munkahelyet ke­resni. Rosszabb esetben mun­kanélküliek lesznek. Az említett példa nem egyedülálló - állítja dr. Hor­váth Sándor, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Jogi Karának oktatója, gazdaságjo­gász. Véleménye szerint egyre gyakrabban előfordul ilyesmi - annak ellenére, hogy a gaz­dasági társaságokról szóló tör­vény kifejezetten tiltja, s szankcionálja is az effajta kár­okozást.- Az ügyvezető igazgató eleve nem alakíthat saját tár­saságot olyan tevékenységre, melyet az általa „ügyvezetett” cég is gyakorol - kivéve, ha ehhez a társaság közgyűlése kifejezetten hozzájárul. - mondja a gazdaságjogász.- Amennyiben ennek hiá­nyában teszi ezt, s ha ráadá­sul, mint a példában, a meg­rendelőket is átcsábítja, a pó­rul járt káefté kártérítési pert kezdeményezhet - s azt minden bizonnyal meg is nyeri. Pauska Zs. 1994. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom