Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-08 / 38. szám

2 aj Dunántúli napló 1994. február 8., kedd 24 óra a nagyvilágban O Tbiliszi: Eduard Sevardna- dze grúz államfő elrendelte, hogy kabinetjének tagjai, a par­lamenti honatyák és a kor­mányhivatalnokok kötelező ká­bítószer vizsgálaton vegyenek részt - közölték hétfőn tbiliszi illetékesek. Az AP hírügynök­ség jelentése szerint Sevardna- dze, hogy jó példával járjon elöl, maga jelentkezett elsőként a szűrésre. A rendelkezés több ezer állami alkalmazottat érint. Morfium, ópium és más kábító­szer élvezetére utaló jeleket ke­resnek - közölte a grúz egész­ségügyi miniszter. A rendelet­hez közvetlenül az adott alapot, hogy a közelmúltban bebizo­nyosodott: sok rendőr és katona kábítószer-élvező. O Szöul: Észak-Korea nem fog előállítani saját atomfegyvert - ezt a szóbeli üzenetet küldte Kim ír Szén észak-koreai ál­lamfő Bili Clinton amerikai el­nöknek Billy Graham amerikai prédikátoron keresztül. Az erről szóló hírt a szöuli külügymi­nisztérium egy illetékese hozta nyilvánosságra, aki azt is el­mondta, hogy Phenjan koráb­ban titokban tartott üzenetéről Washington értesítette Dél-Ko- reát. O Bukarest: A román politikai pártok tiltakozása fogadta Mir- cea Snegur moldovai elnök leg­utóbbi beszédét, amelyben erő­teljesen hangsúlyozta az önálló „moldovai nemzet” létét. A chi- sinaui államfő a hét végén egy tanácskozáson emelte fel szavát azok ellen, akik, „kétségbe vonnák arra vonatkozó jogunk­nak legitimitását és történelmi megalapozottságát, hogy álla­mot alkossunk és moldovai népnek nevezzük magunkat”. „A történelem színe előtt nincs jogunk elrejteni: az a szándék, hogy urak legyünk saját portán­kon, jelen volt a moldovaiak szívében az 1918 és 1940 kö­zötti időszakban is, amikor úgy tűnt, hogy nem lehet más sza­badságról álmodni, mint hogy együtt éljünk vértestvéreinkkel” - mondotta a moldovai elnök arra az időszakra utalva, amikor a térség Romániához tartozott. O Bonn: Katonai tiszteletadás­sal fogadták hétfőn Bonnban, a német védelmi minisztérium­ban Lőrincz Kálmán vezérezre­dest, a magyar honvédség pa­rancsnokát, aki Klaus Naumann tábornoknak, a Bundeswehr fő­szemlélőjének meghívására há­rom napot tölt Németországban. Lőrincz Kálmán tájékoztatást kapott a kilencvenes évek né­met haderőfejlesztési terveiről, s azokról a német elképzelések­ről, hogy a NATO januári brüs­szeli csúcsértekezletén a közép- kelet-európai országoknak fel­ajánlott „Partnerség a békéért” keretprogramot miként lehetne megtölteni tartalommal. A február 12-én kezdődő téli olimpiai játékokra készülődő Lillehammerben hó- és jégszobrá­szok is tanyát ütöttek, hogy a norvégiai város megfelelő színvonalú hóműalkotásokkal köszönt­hesse a játékok résztvevőit és a várható többszázezer vendéget. A készülő hószobrok a síugró stadiont és környékét díszítik majd MTI telefotó Szlovákia a magyarországi választásokat várja A Pravda reálisabb magatartást kívánna A pozsonyi Pravda hétfői kommentárja szerint „a szlová­kiai közvélemény döntő része azt várja, hogy a májusi válasz­tások után Magyarországnak olyan kormánya lesz, amelyik országunkkal szemben reáli­sabb magatartást fog tanúsí­tani.” A lap a „reálisabb magatartá­son” a cikk szerint azt érti, hogy Magyarország „nagyobb érzé­ket mutat majd a szomszédok törvényszerű érdekei iránt” és ezzel Szlovákiában is „lelkesí­teni tudja azokat az erőket, ame­lyek nem a szlovák-magyar vi­szony konfrontációs spiráljá­nak” kialakítására törekszenek. Hozzáteszi, hogy Magyarország szomszédjai között - még ha ez nem is udvarias a jelenlegi ma­gyar kormánnyal szemben - nem csak Szlovákia vár a má­jusi választásokat követő válto­zásokra. A kommentár kiemeli, hogy az adott légkörben mennyire veszélyesek a nem csupán Ma­gyarországon érzékelhető „na­cionalista játszmák és a szom­szédokkal szembeni konfrontá­ciós indulatok” - nemkülönben az a „sugallat” , amely szerint „a magyarok a közép-kelet-eu- rópai térség legjobban megrö­vidített nemzetének számítanak. A szomszéd országokat az a tény sem tölti el derűlátással, hogy egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezett magya­rok 48 százaléka úgy véli: he­lyénvaló lenne, ha a szomszé­dos országok egyes területei Magyarországhoz tartoznának”. A lap „nehezen megbocsátha- tónak” nevezi, hogy „noha a magyar parlament tavaly komp­lex nemzetiségi törvényt foga­dott el” - ugyanakkor „lehetet­lenné tette a nemzetiségek par­lamenti képviseletét.” Kik részesültek a segélyekből? Hol itt, hol ott csapnak magasra az indulatok a kár­pátaljai árvízkárosultaknak nyújtott segélyek elosztása körül. Nem talált megér­tésre például, hogy a ma­gyarországi segélyszállít­mányból az elsők között a beregszászi járás kapott, pedig ott képletesen szólva mindössze a mezőn maradt néhány szalmaboglyát vitt el az árvíz. Most pedig az árvíztől valóban komoly kárt szen­vedett mizshirjai járásban történt visszaéléseket szel­lőzteti a sajtó, pontosabban a gyerekek magyarországi üdültetése körüli kérdése­ket. A megyei szakszerve­zeti tanács tagja cikkében azzal vádolja a járás veze­tőit - a neveket is felsorolja -, hogy saját gyerekeiket küldték Magyarországra, akik pedig nem elszenve­dői, csak szemlélői voltak a történteknek. Wallenberg nem volt ügynök Raoul Wallenberg, aki a vi­lágháború során zsidók ezreinek életét mentette meg, nem volt az amerikai titkosszolgálatok ügynöke. Wallenberget, a CIA most nyilvánosságra hozott do­kumentumai szerint a svéd kormány és a War Refugee Bo­ard nevű amerikai menekültü­gyi bizottság küldte Magyaror­szágra. A diplomata 1945. ja­nuár 17-én tűnt el, amikor az előrenyomuló szovjet csapatok fogságába került. Wallenberg sorsa még ma sincs teljesen tisztázva. A Szov­jetunió 1957-ben azt közölte, hogy Moszkvába vitték, ahol 1947. júliusában szívroham kö­vetkeztében meghalt. Családja még ma is kételkedik ennek az állításnak a valódiságában. Egészen mostanáig tisztázat­lan volt, hogy miért ejtették fogságba a szovjetek Wallen­berget. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint azt hitték, hogy összeköttetés­ben áll Iver Olsennel, a stock­holmi menekültbizottság mun­katársával. Olsen az OSS-nek, az akkori amerikai titkosszolgá­latnak (a CIA elődjének) ügy­nöke volt. A KGB azt hitte, hogy ő küldte Wallenberget Magyarországra. Az OSS vezetői sem tudták vajon milyen kapcsolatban áll Wallenberg Olsennel, s ezért 1955 decemberében Olsent be­szélgetésre Washingtonba hív­ták, ahol Olsen határozottan ki­jelentette: Wallenberggel való kapcsolata a menekültek meg­segítésére irányult és a svéd dip­lomata sohasem volt OSS ügy­nök. Az embermentési akciókat a Joint Distribution Committee nevű amerikai zsidó menekül­tügyi szervezet finanszírozta - fűzte hozzá Olsen. Hogyan reagál a civilizált világ? A szarajevói vérfürdő' nemzetközi visszhangja Valamivel több mint fél év­százada, amikor nagyipari mé­retekben zajlott egy emberiség elleni bűntett, a világ azzal mentegette magát: semmit sem tettünk, mert nem tudtunk róla. Ma már ez a mentségünk sincs meg: mindent tudunk, és még­sem teszünk semmit - írja a sza­rajevói tragédiával foglalkozó hétfői vezércikkében a Le Fi­garo című francia lap. - A világ minden államférfija ugyanazon a hullámhosszon van, ugyan­azokkal a szavakkal ítéli el ezt az új, barbár akciót. Hiába szö­gezi le azonban például Clinton amerikai elnök, hogy nem zárja ki egy megtorlás lehetőségét, ezt korábban már százszor kije­lentette - ugyanúgy, mint az összes többi nyugati vezető. Nem csodálkozhatunk, hogy ezek a szavak már nem rettentik el a szerb agresszorokat. A berlini Die Welt szerint már az elkövetkezendő 48 óra választ fog adni arra, hogy a „civilizált világ” megfelelően reagál-e a szarajevói vérfür­dőre. „A barbár balkáni túlka­pások sokak által lehetetlennek tartott erősödése azonban azt is mutatja, hogy politikai megol­dás a volt Jugoszláviában aligha lehetséges. Átmeneti megszál­lás és lefegyverzés nélkül a tér­ség nem fog megnyugodni. Erre azonban a népek közössége, amely néhány hónap múlva Normandiában meg akarja ün­nepelni Európa ötven évvel ez­előtti felszabadulását (a nor­mandiai partraszállást - a tud.) a nemzetiszocialista iga alól, nem képes elszánni magát. A konzervatív Frankfurter Allge­meine Zeitung szerint a katonai erőviszonyok megváltoztatá­sára szárazföldi csapatok töme­ges beavatkozására lenne szük­ség Boszniában. Ennek eléré­sére szárazföldi csapatok töme­ges beavatkozására lenne szük­ség, erre azonban egyetlen nyu­gati állam sem kész. Miután Franciaország és Amerika jelezte készségét a szarajevói szerb ostromzár légi­támadásokkal való feloldására, a világ most már Nagy-Britan- niától, az ENSZ BT harmadik nyugati állandó tagjától várja a végső szót - így elemezte a helyzetet hétfőn a Daily Mail című brit lap, amely igen közel álló a kormányzó konzervatív párthoz. A liberális The Guar­dian viszont arra emlékeztetett, hogy a brit kormány szemláto­mást az orosz véleménytől teszi függővé a döntést. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter politikai tanács­adója hétfőn a boszniai háborús felekkel szembeni légicsapá­sok ellen foglalt állást. Galina Szidorova szerint ugyanis csak akkor lenne értelme a bombá­zásnak, ha kompromisszumra lehetne ezáltal késztetni a hada­kozó feleket. Szidorova az In­terfax hírügynökségnek nyilat­kozva úgy vélekedett, hogy a légicsapások méginkább eldur­vítanák a szemben álló feleket. Szidorova szavai moszkvai megfigyelők szerint azt jelzik, hogy a szombati szarajevói vé­rengzés ellenére sem változott az az orosz álláspont, amely mindeddig ellenezte a légicsa­pásokat. „Kellőképpen súlyosnak” minősítette a Szarajevóban tör­ténteket Douglass Hurd brit külügyminiszter ahhoz, hogy „fontolóra vegyük a légicsapás” lehetőségét. A brit diplomata az EU külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának színhelyén vá­laszolt röviden újságírók kérdé­sére. Ugyanitt görög kollégája, Karolosz Papuliasz viszont ha­tározottan leszögezte, hogy At­hén „ellene van a katonai akci­ónak” mivel „úgy véljük, hogy minden katonai kezdeményezés egy általános balkáni háborúhoz vezetne”. Egy esetleges katonai válaszlépés lehetőségéről be­szélt Javier Solana, a spanyol diplomácia vezetője is, hangsú­lyozva ugyanakkor, hogy nem szabad elzárni az utat a politikai megoldás elől sem. Az idei első parlamenti nap (Folytatás az 1. oldalról) őri szervezet erősítésre vonat­kozó elképzeléseket. Bejelen­tette: a közeljövőben újabb öt akciószázadot létesítenek, s ezek főként a déli határszakasz körzetében teljesítenek majd szolgálatot. Balsai István igaz­ságügy-miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg élet­fogytiglani börtön az emberölé­sért kiszabható legmagasabb büntetési tétel, tehát ezt emelni nemigen lehet, hacsak nem a halálbüntetés visszaállításával. Ezek után az Országgyűlés újabb előtelj esztések napi­rendre vételéről, illetve törvény- javaslatok sürgős tárgyalásáról döntött. Megkapta a sürgős tár­gyaláshoz szükséges többséget a helyi adókkal, valamint az útalappal kapcsolatos törvény­módosító előterjesztés, és a környezet védelméről szóló tör­vényjavaslat is „előbbre so­rolva” kerül majd a képviselők elé. A honatyák döntése értel­mében sürgősséggel fogják tár­gyalni a rádióról és a televízió­ról szóló törvényjavaslatot, és a lakástörvény módosítására vo­natkozó előterjesztést. A nap során a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavas­lat részletes vitája, az egyes el­különített állami pénzalapokról szóló törvény módosításának ál­talános és a Büntető törvény- könyv módosításáról szóló elő­terjesztés részletes vitája került napirendre. Az Országgyűlés kedden 10 órakor, a termőföldről szóló törvény általános vitájával foly­tatja munkáját. (MTI) Elnapolták a döntést (Folytatás az 1. oldalról) megállapodásnak a 6. pontja a szerződésben vállalt kötelezett­ségek elmulasztásának esetére kötbér érvényesítését írja elő. Miután a meglehetősen indu­latosan előadott mondandójának végére ért dr. Olt György, dr. Heim Gáspár javaslatát a 21 fős testületből jelenlévő 19 képvi­selő közül 17-en igennel, egy tar­tózkodás és egy ellenszavazat mellett elfogadták, mely szerint külső szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg milyen mértékben állítható a személyes felelősség a meghiúsult beruházásért. Egyébként a tanácskozás ere­detileg meghirdetett témája a belvárost csúfító gödör beépíté­sére tett javaslatok elbírálása lett volna. Négy órán át tartó vita után azonban többségi szavazat­tal úgy határoztak a városatyák, hogy mégegyszer nem sietik el a döntést. Mindenekelőtt a telektulaj­donban az önkormányzattal osz­tozkodó magánvállalkozókkal egyezkednek még ezen a héten, majd a várható költségek ismere­tében a február 21-i ülésre egy körültekintően, az állásfoglalá­sokat segítő előterjesztett anya­got várnak a hivataltól. A tegnapi ülésen ugyanis csak annyi derült ki egyértelműen, hogy a tulajdonviszony rende­zése nélkül egyetlen beruházó sem áll velük szóba. Viszont az egyik építész szakember szerint katasztrófahelyzet van, ha sürgő­sen nem lépnek, összedőlhetnek a gödörrel szomszédos házak. A hivatal építésze állítja, statikus javaslatára készült a támfal és földvisszatöltés, melyekkel az év végéig nem lehet újabb gond, míg egy harmadik építész azt vallja, a Duna magas vízállásá­nak következményeivel feltehe­tően a statikus nem számolt, és igenis lehetnek újabb károk. Berta M. Se pénz, se felszámolás (Folytatás az 1. oldalról) végkielégítést is megkapják. Csaknem egy évre az ígérgeté­sek után a munkások még egy fillért sem láttak a felmondási és végkielégítési pénzből. Tegnap a pécsi szakszerveze­tek házában a hopponmaradot- tak közül körülbelül hatvanan azért jöttek össze, hogy a to­vábbi tennivalókat megbeszél­jék. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk - erre nincs is le­hetőségünk, hiszen a tulajdo­nostól nem tudtunk érdeklődni, ugyanis nem volt jelen - annyi bizonyos: ha megkezdődött volna a felszámolási eljárás, akkor a vagyon eladásából már származott volna olyan bevétel, amelyből - legalábbis részben - kielégíthették volna a dolgozók jogos bérkövetelését. Ez az eljá­rás viszont még el sem indult, állítólag a tulajdonosnak a csődeljárás során sikerült megegyeznie a hitelezőkkel. A dolgozók viszont a bíró­sághoz fordultak, amely októ­berben hozott döntésében jo­gosnak ítélte meg a követelésü­ket. De hát más az ítélet, s me­gint más, hogyan lehet azt vég­rehajtani. Ezt figyelembe véve meglehetősen reménytelennek tűnik a munkások követelésé­nek érvényesítése. Ugyanis a hírek szerint már csak a Penta épülete áll, a gépeket elszállítot­ták - állítólag eladták egy pécsi kereskedelmi cégnek -, az üres épületben nem folyik termelés, vagyis nincs fedezete a dolgo­zók bérének és a kollektív szer­ződésben meghatározott végki­elégítésnek a kiegyenlítésére. A csalódott kesztyűvarrók, szabászok már csak abban bíz­nak, hogy előbb-utóbb csak ér­vényt szereznek a bírósági dön­tésnek, bár többen a megjelen­tek közül csak legyintettek, ez­zel jelezve: nem sok bizalmuk van abban, hogy valamikor is hozzájuthatnak pénzükhöz. Békéssy G. A keresetek alakulása Az egy főre jutó bruttó átlag- kereset a múlt év decemberében 37 358 forint volt, ezen belül a fizikai munkások 27 109, a szel­lemi foglalkozásúak 60 399 fo­rintot kerestek - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a távirati irodát. A bruttó jövedelem átlagosan 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a fizikai dolgozóknál az. átlagos növeke­dés 21,1 százalék, a szellemiek­nél 27,2 százalék. Decemberben jelentősebb keresetnövekedést a korábbi hónapokhoz képest csak a pénzügyi szakmában és a bányászatban dolgozóknál re­gisztráltak. Ez utóbbiak az év végén kapták meg a jelentős összegű hűségjutalmat. Az év egészét tekintve tavaly az ösz- szes foglalkoztatott havi bruttó átlagkeresete 28 243 forintot tett ki. (A statisztikai megfigye­lés csak azokra a gazdálkodó szervezetekre teljed ki, amelyek húsznál több dolgozót foglal­koztatnak.) A tavalyi átlagkeresetek az 1992. évi értéket 25,6 százalék­kal haladták meg. A teljes mun­kaidőben dolgozók átlagos havi nettó jövedelme 18 901 forint volt. Ez az egy évvel korábbinál 20,6 százalékkal több. A fo­gyasztói árak növekedését fi­gyelembe véve, a reálkeresetek 1993-ban 1,6 százalékkal csök­kentek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom