Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-08 / 38. szám
2 aj Dunántúli napló 1994. február 8., kedd 24 óra a nagyvilágban O Tbiliszi: Eduard Sevardna- dze grúz államfő elrendelte, hogy kabinetjének tagjai, a parlamenti honatyák és a kormányhivatalnokok kötelező kábítószer vizsgálaton vegyenek részt - közölték hétfőn tbiliszi illetékesek. Az AP hírügynökség jelentése szerint Sevardna- dze, hogy jó példával járjon elöl, maga jelentkezett elsőként a szűrésre. A rendelkezés több ezer állami alkalmazottat érint. Morfium, ópium és más kábítószer élvezetére utaló jeleket keresnek - közölte a grúz egészségügyi miniszter. A rendelethez közvetlenül az adott alapot, hogy a közelmúltban bebizonyosodott: sok rendőr és katona kábítószer-élvező. O Szöul: Észak-Korea nem fog előállítani saját atomfegyvert - ezt a szóbeli üzenetet küldte Kim ír Szén észak-koreai államfő Bili Clinton amerikai elnöknek Billy Graham amerikai prédikátoron keresztül. Az erről szóló hírt a szöuli külügyminisztérium egy illetékese hozta nyilvánosságra, aki azt is elmondta, hogy Phenjan korábban titokban tartott üzenetéről Washington értesítette Dél-Ko- reát. O Bukarest: A román politikai pártok tiltakozása fogadta Mir- cea Snegur moldovai elnök legutóbbi beszédét, amelyben erőteljesen hangsúlyozta az önálló „moldovai nemzet” létét. A chi- sinaui államfő a hét végén egy tanácskozáson emelte fel szavát azok ellen, akik, „kétségbe vonnák arra vonatkozó jogunknak legitimitását és történelmi megalapozottságát, hogy államot alkossunk és moldovai népnek nevezzük magunkat”. „A történelem színe előtt nincs jogunk elrejteni: az a szándék, hogy urak legyünk saját portánkon, jelen volt a moldovaiak szívében az 1918 és 1940 közötti időszakban is, amikor úgy tűnt, hogy nem lehet más szabadságról álmodni, mint hogy együtt éljünk vértestvéreinkkel” - mondotta a moldovai elnök arra az időszakra utalva, amikor a térség Romániához tartozott. O Bonn: Katonai tiszteletadással fogadták hétfőn Bonnban, a német védelmi minisztériumban Lőrincz Kálmán vezérezredest, a magyar honvédség parancsnokát, aki Klaus Naumann tábornoknak, a Bundeswehr főszemlélőjének meghívására három napot tölt Németországban. Lőrincz Kálmán tájékoztatást kapott a kilencvenes évek német haderőfejlesztési terveiről, s azokról a német elképzelésekről, hogy a NATO januári brüsszeli csúcsértekezletén a közép- kelet-európai országoknak felajánlott „Partnerség a békéért” keretprogramot miként lehetne megtölteni tartalommal. A február 12-én kezdődő téli olimpiai játékokra készülődő Lillehammerben hó- és jégszobrászok is tanyát ütöttek, hogy a norvégiai város megfelelő színvonalú hóműalkotásokkal köszönthesse a játékok résztvevőit és a várható többszázezer vendéget. A készülő hószobrok a síugró stadiont és környékét díszítik majd MTI telefotó Szlovákia a magyarországi választásokat várja A Pravda reálisabb magatartást kívánna A pozsonyi Pravda hétfői kommentárja szerint „a szlovákiai közvélemény döntő része azt várja, hogy a májusi választások után Magyarországnak olyan kormánya lesz, amelyik országunkkal szemben reálisabb magatartást fog tanúsítani.” A lap a „reálisabb magatartáson” a cikk szerint azt érti, hogy Magyarország „nagyobb érzéket mutat majd a szomszédok törvényszerű érdekei iránt” és ezzel Szlovákiában is „lelkesíteni tudja azokat az erőket, amelyek nem a szlovák-magyar viszony konfrontációs spiráljának” kialakítására törekszenek. Hozzáteszi, hogy Magyarország szomszédjai között - még ha ez nem is udvarias a jelenlegi magyar kormánnyal szemben - nem csak Szlovákia vár a májusi választásokat követő változásokra. A kommentár kiemeli, hogy az adott légkörben mennyire veszélyesek a nem csupán Magyarországon érzékelhető „nacionalista játszmák és a szomszédokkal szembeni konfrontációs indulatok” - nemkülönben az a „sugallat” , amely szerint „a magyarok a közép-kelet-eu- rópai térség legjobban megrövidített nemzetének számítanak. A szomszéd országokat az a tény sem tölti el derűlátással, hogy egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezett magyarok 48 százaléka úgy véli: helyénvaló lenne, ha a szomszédos országok egyes területei Magyarországhoz tartoznának”. A lap „nehezen megbocsátha- tónak” nevezi, hogy „noha a magyar parlament tavaly komplex nemzetiségi törvényt fogadott el” - ugyanakkor „lehetetlenné tette a nemzetiségek parlamenti képviseletét.” Kik részesültek a segélyekből? Hol itt, hol ott csapnak magasra az indulatok a kárpátaljai árvízkárosultaknak nyújtott segélyek elosztása körül. Nem talált megértésre például, hogy a magyarországi segélyszállítmányból az elsők között a beregszászi járás kapott, pedig ott képletesen szólva mindössze a mezőn maradt néhány szalmaboglyát vitt el az árvíz. Most pedig az árvíztől valóban komoly kárt szenvedett mizshirjai járásban történt visszaéléseket szellőzteti a sajtó, pontosabban a gyerekek magyarországi üdültetése körüli kérdéseket. A megyei szakszervezeti tanács tagja cikkében azzal vádolja a járás vezetőit - a neveket is felsorolja -, hogy saját gyerekeiket küldték Magyarországra, akik pedig nem elszenvedői, csak szemlélői voltak a történteknek. Wallenberg nem volt ügynök Raoul Wallenberg, aki a világháború során zsidók ezreinek életét mentette meg, nem volt az amerikai titkosszolgálatok ügynöke. Wallenberget, a CIA most nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint a svéd kormány és a War Refugee Board nevű amerikai menekültügyi bizottság küldte Magyarországra. A diplomata 1945. január 17-én tűnt el, amikor az előrenyomuló szovjet csapatok fogságába került. Wallenberg sorsa még ma sincs teljesen tisztázva. A Szovjetunió 1957-ben azt közölte, hogy Moszkvába vitték, ahol 1947. júliusában szívroham következtében meghalt. Családja még ma is kételkedik ennek az állításnak a valódiságában. Egészen mostanáig tisztázatlan volt, hogy miért ejtették fogságba a szovjetek Wallenberget. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint azt hitték, hogy összeköttetésben áll Iver Olsennel, a stockholmi menekültbizottság munkatársával. Olsen az OSS-nek, az akkori amerikai titkosszolgálatnak (a CIA elődjének) ügynöke volt. A KGB azt hitte, hogy ő küldte Wallenberget Magyarországra. Az OSS vezetői sem tudták vajon milyen kapcsolatban áll Wallenberg Olsennel, s ezért 1955 decemberében Olsent beszélgetésre Washingtonba hívták, ahol Olsen határozottan kijelentette: Wallenberggel való kapcsolata a menekültek megsegítésére irányult és a svéd diplomata sohasem volt OSS ügynök. Az embermentési akciókat a Joint Distribution Committee nevű amerikai zsidó menekültügyi szervezet finanszírozta - fűzte hozzá Olsen. Hogyan reagál a civilizált világ? A szarajevói vérfürdő' nemzetközi visszhangja Valamivel több mint fél évszázada, amikor nagyipari méretekben zajlott egy emberiség elleni bűntett, a világ azzal mentegette magát: semmit sem tettünk, mert nem tudtunk róla. Ma már ez a mentségünk sincs meg: mindent tudunk, és mégsem teszünk semmit - írja a szarajevói tragédiával foglalkozó hétfői vezércikkében a Le Figaro című francia lap. - A világ minden államférfija ugyanazon a hullámhosszon van, ugyanazokkal a szavakkal ítéli el ezt az új, barbár akciót. Hiába szögezi le azonban például Clinton amerikai elnök, hogy nem zárja ki egy megtorlás lehetőségét, ezt korábban már százszor kijelentette - ugyanúgy, mint az összes többi nyugati vezető. Nem csodálkozhatunk, hogy ezek a szavak már nem rettentik el a szerb agresszorokat. A berlini Die Welt szerint már az elkövetkezendő 48 óra választ fog adni arra, hogy a „civilizált világ” megfelelően reagál-e a szarajevói vérfürdőre. „A barbár balkáni túlkapások sokak által lehetetlennek tartott erősödése azonban azt is mutatja, hogy politikai megoldás a volt Jugoszláviában aligha lehetséges. Átmeneti megszállás és lefegyverzés nélkül a térség nem fog megnyugodni. Erre azonban a népek közössége, amely néhány hónap múlva Normandiában meg akarja ünnepelni Európa ötven évvel ezelőtti felszabadulását (a normandiai partraszállást - a tud.) a nemzetiszocialista iga alól, nem képes elszánni magát. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a katonai erőviszonyok megváltoztatására szárazföldi csapatok tömeges beavatkozására lenne szükség Boszniában. Ennek elérésére szárazföldi csapatok tömeges beavatkozására lenne szükség, erre azonban egyetlen nyugati állam sem kész. Miután Franciaország és Amerika jelezte készségét a szarajevói szerb ostromzár légitámadásokkal való feloldására, a világ most már Nagy-Britan- niától, az ENSZ BT harmadik nyugati állandó tagjától várja a végső szót - így elemezte a helyzetet hétfőn a Daily Mail című brit lap, amely igen közel álló a kormányzó konzervatív párthoz. A liberális The Guardian viszont arra emlékeztetett, hogy a brit kormány szemlátomást az orosz véleménytől teszi függővé a döntést. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter politikai tanácsadója hétfőn a boszniai háborús felekkel szembeni légicsapások ellen foglalt állást. Galina Szidorova szerint ugyanis csak akkor lenne értelme a bombázásnak, ha kompromisszumra lehetne ezáltal késztetni a hadakozó feleket. Szidorova az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a légicsapások méginkább eldurvítanák a szemben álló feleket. Szidorova szavai moszkvai megfigyelők szerint azt jelzik, hogy a szombati szarajevói vérengzés ellenére sem változott az az orosz álláspont, amely mindeddig ellenezte a légicsapásokat. „Kellőképpen súlyosnak” minősítette a Szarajevóban történteket Douglass Hurd brit külügyminiszter ahhoz, hogy „fontolóra vegyük a légicsapás” lehetőségét. A brit diplomata az EU külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának színhelyén válaszolt röviden újságírók kérdésére. Ugyanitt görög kollégája, Karolosz Papuliasz viszont határozottan leszögezte, hogy Athén „ellene van a katonai akciónak” mivel „úgy véljük, hogy minden katonai kezdeményezés egy általános balkáni háborúhoz vezetne”. Egy esetleges katonai válaszlépés lehetőségéről beszélt Javier Solana, a spanyol diplomácia vezetője is, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy nem szabad elzárni az utat a politikai megoldás elől sem. Az idei első parlamenti nap (Folytatás az 1. oldalról) őri szervezet erősítésre vonatkozó elképzeléseket. Bejelentette: a közeljövőben újabb öt akciószázadot létesítenek, s ezek főként a déli határszakasz körzetében teljesítenek majd szolgálatot. Balsai István igazságügy-miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg életfogytiglani börtön az emberölésért kiszabható legmagasabb büntetési tétel, tehát ezt emelni nemigen lehet, hacsak nem a halálbüntetés visszaállításával. Ezek után az Országgyűlés újabb előtelj esztések napirendre vételéről, illetve törvény- javaslatok sürgős tárgyalásáról döntött. Megkapta a sürgős tárgyaláshoz szükséges többséget a helyi adókkal, valamint az útalappal kapcsolatos törvénymódosító előterjesztés, és a környezet védelméről szóló törvényjavaslat is „előbbre sorolva” kerül majd a képviselők elé. A honatyák döntése értelmében sürgősséggel fogják tárgyalni a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslatot, és a lakástörvény módosítására vonatkozó előterjesztést. A nap során a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat részletes vitája, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény módosításának általános és a Büntető törvény- könyv módosításáról szóló előterjesztés részletes vitája került napirendre. Az Országgyűlés kedden 10 órakor, a termőföldről szóló törvény általános vitájával folytatja munkáját. (MTI) Elnapolták a döntést (Folytatás az 1. oldalról) megállapodásnak a 6. pontja a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásának esetére kötbér érvényesítését írja elő. Miután a meglehetősen indulatosan előadott mondandójának végére ért dr. Olt György, dr. Heim Gáspár javaslatát a 21 fős testületből jelenlévő 19 képviselő közül 17-en igennel, egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett elfogadták, mely szerint külső szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg milyen mértékben állítható a személyes felelősség a meghiúsult beruházásért. Egyébként a tanácskozás eredetileg meghirdetett témája a belvárost csúfító gödör beépítésére tett javaslatok elbírálása lett volna. Négy órán át tartó vita után azonban többségi szavazattal úgy határoztak a városatyák, hogy mégegyszer nem sietik el a döntést. Mindenekelőtt a telektulajdonban az önkormányzattal osztozkodó magánvállalkozókkal egyezkednek még ezen a héten, majd a várható költségek ismeretében a február 21-i ülésre egy körültekintően, az állásfoglalásokat segítő előterjesztett anyagot várnak a hivataltól. A tegnapi ülésen ugyanis csak annyi derült ki egyértelműen, hogy a tulajdonviszony rendezése nélkül egyetlen beruházó sem áll velük szóba. Viszont az egyik építész szakember szerint katasztrófahelyzet van, ha sürgősen nem lépnek, összedőlhetnek a gödörrel szomszédos házak. A hivatal építésze állítja, statikus javaslatára készült a támfal és földvisszatöltés, melyekkel az év végéig nem lehet újabb gond, míg egy harmadik építész azt vallja, a Duna magas vízállásának következményeivel feltehetően a statikus nem számolt, és igenis lehetnek újabb károk. Berta M. Se pénz, se felszámolás (Folytatás az 1. oldalról) végkielégítést is megkapják. Csaknem egy évre az ígérgetések után a munkások még egy fillért sem láttak a felmondási és végkielégítési pénzből. Tegnap a pécsi szakszervezetek házában a hopponmaradot- tak közül körülbelül hatvanan azért jöttek össze, hogy a további tennivalókat megbeszéljék. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk - erre nincs is lehetőségünk, hiszen a tulajdonostól nem tudtunk érdeklődni, ugyanis nem volt jelen - annyi bizonyos: ha megkezdődött volna a felszámolási eljárás, akkor a vagyon eladásából már származott volna olyan bevétel, amelyből - legalábbis részben - kielégíthették volna a dolgozók jogos bérkövetelését. Ez az eljárás viszont még el sem indult, állítólag a tulajdonosnak a csődeljárás során sikerült megegyeznie a hitelezőkkel. A dolgozók viszont a bírósághoz fordultak, amely októberben hozott döntésében jogosnak ítélte meg a követelésüket. De hát más az ítélet, s megint más, hogyan lehet azt végrehajtani. Ezt figyelembe véve meglehetősen reménytelennek tűnik a munkások követelésének érvényesítése. Ugyanis a hírek szerint már csak a Penta épülete áll, a gépeket elszállították - állítólag eladták egy pécsi kereskedelmi cégnek -, az üres épületben nem folyik termelés, vagyis nincs fedezete a dolgozók bérének és a kollektív szerződésben meghatározott végkielégítésnek a kiegyenlítésére. A csalódott kesztyűvarrók, szabászok már csak abban bíznak, hogy előbb-utóbb csak érvényt szereznek a bírósági döntésnek, bár többen a megjelentek közül csak legyintettek, ezzel jelezve: nem sok bizalmuk van abban, hogy valamikor is hozzájuthatnak pénzükhöz. Békéssy G. A keresetek alakulása Az egy főre jutó bruttó átlag- kereset a múlt év decemberében 37 358 forint volt, ezen belül a fizikai munkások 27 109, a szellemi foglalkozásúak 60 399 forintot kerestek - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a távirati irodát. A bruttó jövedelem átlagosan 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a fizikai dolgozóknál az. átlagos növekedés 21,1 százalék, a szellemieknél 27,2 százalék. Decemberben jelentősebb keresetnövekedést a korábbi hónapokhoz képest csak a pénzügyi szakmában és a bányászatban dolgozóknál regisztráltak. Ez utóbbiak az év végén kapták meg a jelentős összegű hűségjutalmat. Az év egészét tekintve tavaly az ösz- szes foglalkoztatott havi bruttó átlagkeresete 28 243 forintot tett ki. (A statisztikai megfigyelés csak azokra a gazdálkodó szervezetekre teljed ki, amelyek húsznál több dolgozót foglalkoztatnak.) A tavalyi átlagkeresetek az 1992. évi értéket 25,6 százalékkal haladták meg. A teljes munkaidőben dolgozók átlagos havi nettó jövedelme 18 901 forint volt. Ez az egy évvel korábbinál 20,6 százalékkal több. A fogyasztói árak növekedését figyelembe véve, a reálkeresetek 1993-ban 1,6 százalékkal csökkentek. (MTI)
