Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-30 / 327. szám

1993. november 30., kedd Közélet üj Dunántúli napló 7 Változnak az illetékek Drágul a vagyonszerzés, ingyenes a haszonélvezet bejegyzése Házi betegellátás Tisztább levegőt! A levegő tisztaságának vé­delméről tárgyalt legutóbb a kormány. Elkészült egy négy esztendőre szóló program, amelynek megvalósítása a ma­gyar lakosság egészsége érde­kében elengedhetetlen. Az első lépést 1986-ban tet­ték meg a környezetvédelemért felelős kormányzati szervek: program készült a súlyosan szennyezett levegőjű térségek és települések levegőminőségé­nek javítására, amely egyben az ipari, a kommunális és a közle­kedési légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklését is célul tűzte maga elé. A kor­mány sajnálattal vette tudomá­sul, hogy a jelentős intézkedé­sek és beruházások ellenére sem következett be lényeges leve­gőminőség-javulás, a lakosság mintegy 44 százaléka kénytelen rossz levegőt szívni. Nem csök­kent az összefüggően szennye­zett régiók területe, nőtt a nitro- géndioxid szennyezettség. A mostani Ágazati Intézke­dési Program elsődleges célja a súlyosan veszélyeztetett térsé­gek levegőminőségének javí­tása. Ide sorolták a fővárost és környékét, a Sajó völgyét, a Komáromi Iparvidéket (Lábat­lant, Tatabányát, Oroszlányt, Dorogot, Esztergomot), a Kö­zépdunántúli Iparvidéket, Pé­cset és Komló környékét, a Ba­laton térségét, Gyöngyösvison- tát és környékét, Salgótarjánt, Nyíregyházát, Debrecent, Szol­nokot, Szegedet, Dunaújvárost, Győrt, Sopront, Mosonmagyar­óvárt és Szombathelyt. Tekintettel az ország gazda­sági helyzetére és a nagymér­tékű átalakulási folyamatokra, központilag meghatározott, konkrét feladatokra lebontott in­tézkedési terv kidolgozására je­lenleg nincs mód. Ezeket a fel­adatokat - a kormány állás­pontja szerint - területenként kell meghatározni. A tervezett intézkedések költségei megbíz­hatóan nem becsülhetők, de az ötéves programra a Központi Környezetvédelmi Alapból 7,5 milliárd, az egyéb segélyprog­ramokból 1,3 milliárd forintot különítenek el. Az ötéves program indításá­hoz, illetve az első két év fel­adatainak finanszírozásához a légszennyezési bírságok mellett az üzemanyagok környezetvé­delmi termékdíjának emelése nyújthat fedezetet. Ezért e célra hamarosan to­vábbi 30 fillért be fognak „épí­teni” az üzemanyagárakba. 1966-tól - a környezetvédelmi törvény értelmében - a termék­díjak és a környezetterhelési dí­jak együtt biztosítják majd a szükséges forrásokat. Juhász Judit kormányszóvivő Az inflációhoz igazították az 1994 január 1-jétől életbe lépő, módosított illetéktörvényt és egyidejűleg néhány új szabályt is életbe léptettek. Ennek kö­zérdeklődésre számot tartó, fon­tosabb részleteiről, illetve az augusztus 20-tól megváltozott rendelkezésekről szólva dr. Röschenthaler Mária, a Pénz­ügyminisztérium főosztályveze­tője a következőket hangsú­lyozta: Öröklés-A parlament által most el­fogadott új szabályok elsősor­ban a vagyonszerzéssel össze­függő illetékek mértékét növe­lik. Csak kisebb, az inflációval „lépést tartó” módosítások ke­rültek a hivatali eljárási illeté­kek sorába. A lakással és a ter­mőfölddel kapcsolatban ma meglévő kedvezmények tovább élnek. Csupán emlékeztetőül: a par­lament által most elfogadott törvény értelmében 1994-ben a vagyonszerzési illeték - az úgynevezett visszterhes szerző­dések (adásvétel, tartási megál­lapodás) esetén - az ingatlanok (kivéve lakás) és a törvényben meghatározott ingóságok (gép­kocsi és pótkocsi kivételével) után a napi forgalmi érték 10 százaléka lesz. (Jelenleg ez csak 5 százalék). A vagyonszerzés az öröklés vagy az ajándékozás esetén a terhekkel csökkentett forgalmi .érték után illetékköte­les, a legszűkebb, azaz I. fokú rokonsági csoportban (szülő, gyermek, házastárs) 10 százalék (ma 5 százalék); a II. fokú ro­konsági csoportban (unoka, nagyszülő, testvér) 14 százalék (ma 8 százalék); a III. fokú cso­portban (mindenki más, az I-II-es rokoni körön kívül) 20 százalék (ma 10 százalék) lesz.-A törvény azonban kivéte­leket is említ. Milyen esetek tar­toznak a kivételezettek körébe?- Ha valaki adás-vétellel, vagy tartási szerződéssel jut la­kástulajdonhoz, akkor az illeték mértéke 4 millió forintos va­gyoni értékig, akárcsak ma, a forgalmi érték 2 százaléka ma­rad. Ha azonban a lakás értéke meghaladja ezt az összeget, ak­kor a 4 millió forint feletti rész után már 6 százalék illetéket kell fizetnie a vevőnek. Csere esetén csak a lakások forgalmi értékének különbözete az illeték kiszabásának alapja. Csak az ér­tékkülönbözet illetékköteles abban az esetben is, ha valaki a régi lakását eladja, de egy éven belül a pénzből új lakást vásá­rol. Az önkormányzati bérlaká­sok megvásárlása, a tulajdonjog megszerzése eddig illetékmen­tes volt, s jövőre is az marad. Új eleme a törvénynek, hogy ez a mentesség a haszonélvezeti jog megszerzésére is kiterjed abban az esetben, ha valaki az önkor­mányzati bérlakás tulajdonjogát a gyermeke, vagy az unokája számára vásárolja meg és a saját részére csak a haszonélvezeti jogot kívánja biztosítani. A megvásárolt lakás tulajdonjo­gának, haszonélvezetének in­gatlan-nyilvántartási bejegy­zése szintén mentesül az illeték- fizetési kötelezettség alól. Lakás öröklés esetén - akár­csak jelenleg - az örökhagyó és az örökös közötti rokonsági vi­szonytól függően - az I-II-III-as csoportban - 2,5-4-5 százalék illetéket kell fizetni a tulajdoni hányad forgalmi értékének megfelelően. Ajándékozáskor szintén megmaradnak a mai il­letékek, az I-II-III-as rokonsági viszonytól függően ezek mér­téke azonban 5-8-10 százalék. Gépjármű- Hogyan módosul a lakóte­lek örökösödési illetéke?- A lakóházépítés céljára fel­használt örökölt, vagy aján­dékba kapott, netán megvett te­lek továbbra is feltételes ille­tékmentességet élvez akkor, ha a telken 4 éven belül lakóházat építenek.- A gépjármű átírásának ille­tékei is alapvetően megváltoz­nak?- A jármű kora szerint diffe­renciált, köbcentiméterenkénti 3-4-6 forint helyett január 1-jé­től egységesen 6 forint lesz minden köbcenti után a vagyon­szerzési illeték.-A legtöbb illetéket a min­dennapi életben a hivatali eljá­rásokért fizetjük. Hogyan ala­kulnak e tarifák jövőre?-Az államigazgatási eljárá­sok illetékei a jogalkotók sze­rint kirívóan alacsonynak vélt díjtételeknél változnak. Az úgynevezett általános eljárási il­leték 300 forintról 500 forintra emelkedik, a jogorvoslati ké­relmek illetékének minimuma a mai 600 forintról 1000 forintra nő. Az ingatlan tulajdonjog, il­letve vagyoni értékű jog be­jegyzésének illetéke a mai 1000 forintról a duplájára emelkedik. Mentesség- Szociális indokból lehet-e a jövőben is méltányos elbírálást, netán illetékmentességet kérni?-Az erre vonatkozó szabá­lyok nem változnak. Aki szociá­lis körülményei, alacsony jöve­delme miatt nem képes a megál­lapított vagyonszerzési illetéket megfizetni, az részletfizetést, halasztást vagy illeték elenge­dést kérhet. Ilyenkor az illeték- hivatal egyedi eljárás keretében környezettanulmányt készít és ez alapján dönt. Az eljárási ille­tékek esetében is lehetőség van a méltányos elbírálásra, akár a költségmentességre is. A bíró­sági eljárások esetében a költ­ségmentesítés lehetősége éppen azt biztosítja, hogy anyagi okok miatt senki számára ne váljon lehetetlenné a jogérvényesítés.- Milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kistermelők?-Bármely ingatlant apport­ként illetékmentesen lehet a vál­lalkozásokba bevinni. Az ingat­lan forgalmazók illetékmentes­séget élveznek, ha újraértékesí- tési céllal vásárolják ezeket. Ám január 1-jétől a mentesség feltétele, hogy az adott ingatlan egy éven belül értékesítésre ke­rüljön. A mezőgazdaságban ki­emelt szerepet kap a külterületi termőföld. Ajándékozás, örök­lés és adás-vétel esetén ezek után is csak az érvényes illeté­kek felét kell megfizetni. N.Zs. Működnek a városban külön­böző segítő központok, vannak szociális gondozók, akik a rá­szorulók otthonában nyújtanak segítséget, s vannak szociális otthonok. Mégis sokan vannak, akiknek bár szükségük lenne otthoni gondozásra, segítségre, nem tudnak hozzájutni. Ezt is­merte fel három fiatal, amikor létrehozták a GALENUS Egészségügyi és Szociális Gon­dozó Betéti Társaságot. Ritkán teszünk kivételt, hogy Kft.-k, Betéti Társaságok pén­zért végzett tevékenységeit in­gyen reklámozzuk, ám a GA­LENUS olyan szolgáltatást kí­nál, aminek ismertetésével úgy gondoljuk, sok embernek segí­tünk. Egyik tevékenységi körük a házi betegápolás. Eddigi műkö­désük alatt azt tapasztalták, erre van a legnagyobb igény. Bár­melyik családdal előfordulhat, hogy idős hozzátartozója olyan egészségi állapotba kerül, hogy napközben ellenőrzésre, ápo­lásra, ellátásra szorul. Akik munkába járnak, nehezen tud­ják megoldani ezt és sokan szí­vesen fizetnek azért, ha ezt va­laki ellátja helyettük. Ugyanez a helyzet az olyan családtaggal, aki kórházból, esetleg súlyos műtét után kerül haza, s átmene­tileg ágyhoz kötött. A Betéti Társaság ehhez a Az Új Dunántúli Napló rend­szeresen tájékoztatta olvasóit arról az előadás- és vitasorozat­ról, amelyet a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület 1993. év elején indított „A magyarság sorskérdései az ezredforduló küszöbén” összefoglaló cím­mel. Hűségre törekedve közölte a lap az első két előadás rövid tartalmi kivonatát is. Dr. Arday Lajos tanulmányából alapgon­dolatként azt kellett kiemelni, hogy a magyarságot évszáza­dunk során sújtó traumák soro­zatát követően a megmaradás kulcskérdései közül is első­rendű fontosságú: legyen a nemzeti hagyományokat, kultú­rát tisztelő középosztálynak. Dr. Rajczi Péter gondolatai a neve­lés kérdéseit elemezték, azok­nak a követelményeknek a meghatározását vették célba, amelyek nélkülözhetetlen felté­telei: éljen a Kárpát-medence közepén a következő évezred­ben is nemzet, amely múltjának értékeire képes tisztelettel tekin­teni. Adósok vagyunk még eze­ken a hasábokon dr. Páva Ist­ván október elején elhangzott előadásának ismertetésével, amely tükröt tartott elénk: vizs­gáljuk meg, milyennek látnak, milyen fogalmat) alkotnak fel­őlünk a világban, keresve az okokat, hogy miért is torz ez a kép és miért tér el attól, ami­házi betegápoláshoz szakkép­zett ápolókat tud biztosítani. (Mintegy 50 olyan szakképzett ápolónőt alkalmaznak, akik má­sodállásban vállalják a házi be­tegápolást ) Ők, ha kell, szak­szerűen ellátják az idős, beteg hozzátartozókat, de takarítanak, gyógyszert, az orvosi segédesz­közöket beszerzik, ebédet főz­nek. A szakképzett egészség- ügyi dolgozók a cukorbetegek­nek, gyomorfekélyeseknek, vagy egyéb betegség miatt dié­tára szorulóknak táplálkozási tanácsot is tudnak adni, összeál­lítják diétás étrendjüket. A GALENUS tervei között szerepel, hogy u.n. életmentő hívórendszert építenének ki, s oda telepítenék, ahol nincs tele­fon, így az idős betegnek, ha rosszul van, csak egy gombot kellene megnyomnia. Tervezték a betegszállítást is, vagy kór­házból haza, vagy ha kontrollra rendelik vissza a beteget. E két utóbbi fejlesztéshez azonban egyelőre nincs pénzük, ugyanis a BT ügyvezetője szerint a tari­fáik szolidak, az igénybevevő pénzlehetőségeihez igazodnak. (Támogatóra lenne szükségük. A GALENUS BT.-t a 315-411/15, 314-115/15, 315-803/15 -ös telefonokon le­het elérni.) S.Zs. lyennek magunk szeretnénk lát­szani. Ezekhez a gondolatokhoz szervesen kapcsolódik a soron következő előadás tárgyköre. A hazánkban élő nemzetiségek et­nikai csoportok, kisebbségek gondjairól, létkérdéseiről, a többségi nemzettel összekötő vagy éppenséggel szembeállító viszonyaikról, a kettős kötődés­ről, kultúráról, hagyományok­ról, anyanyelvről és történelmi fordulatokról beszélni ebben a sorozatban éppen olyan szük­ségszerű, amilyen mértékben sohasem téveszthetjük szemünk elől a határainkon túli magyar­ság érdekeit. Ennek a kérdés- csoportnak a feldolgozását és a vitaindító előadás megtartását Báling József, a Baranya Me­gyei Németek Szervezetének elnöke vállalta. A rendezvényre 1993. de­cember 7-én 14 órai kezdettel kerül sor a Honvéd Helyőrségi Klubban (Pécs, Király u. 13.). A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen látunk és különös tisztelettel hívjuk meg mindazokat, akik akár szemé­lyileg, akár valamely szervezet, intézmény képviseletében érde­keltek az adott témakörben. Kovácsy Zoltán Honvéd Hagyományőrző Egyesület A gépkocsik és az ingatlanok illetékértéke is változik Fotó: Läufer Sorskérdéseink Több mint 50 országba vízum nélkül Milyen útlevele volt Farkas Bercinek és Fa Nándornak? Űrhajósunk, Farkas Bertalan annak idején diplomata útlevél­lel indult Föld körüli útjára. Ugyanis az útlevéltörvény, amely azóta sem változott, elő­írja: magyar állampolgár - szá­razföldön, vízen, vagy a leve­gőben - csak érvényes útiok­mánnyal hagyhatja el az orszá­got. így a Földet is. Az elmúlt közel két évtized­ben sokat változtak utazási szo­kásaink, lehetőségeink. Az Iz­raellel a vízumkényszer eltörlé­séről nemrég megkötött egyez­mény a több mint ötvenedik ilyen megállapodás. Az 1975-ös helsinki dokumentum megszü­letését követően Magyarország jelentős mértékben megkönnyí­tette a kiutazást és vízumpoliti­káját is jelentősen liberalizálja, de a rendszerváltozásig a volt szocialista országokon kívül csupán Ausztriával és Finnor­szággal kötöttünk teljes körű vízummentességi egyezményt. Mára viszont Európában csupán Albánia és Törökország ír elő magyarok számára vízumköte­lezettséget (diplomata és szol­gálati útlevelekkel utazóknak már ez a két ország sem). Ma­gánútlevéllel, vízum nélkül Eu­rópán kívül is sok országokba látoghatunk el, ilyenek: Argen­tína, Chile, Costa Rica, Dél-Af­rikai Köztársaság, Ecuador, Ko­reai Köztársaság, Kuba, Malaj­zia, Nicaragua, Seychelle-szige- tek, Uruguay - és hamarosan Iz­rael. Vízum kell a magyar ál­lampolgároknak az Egyesült Ál­lamokba vagy Kanadába uta­záshoz. A „lavinát” az olaszok indí­tották el, amikor 1989 őszén vá­ratlanul bejelentették: készek velünk a vízummentességre. Egy évre rá Németország kö­vetkezett; ráadásul Magyaror­szág hozzájárult, hogy a nyu­gat-berliniek után az NSZK polgárai, majd a 1990. október 3-át - az egyesülést - követően a volt NDK-sok is személyi igazolvánnyal léphetnek be hozzánk. A Külügyminisztéri­umtól kapott tájékoztatás sze­rint ez azért is előremutató, mert az Európai Unión belül az egyes országok lakói már jó ideje a személyazonosságit használhatják útlevélként. Ma­gyarország egyelőre csupán az Unió társult tagja, ám szá­munkra is csupán idő kérdése, hogy útlevélként is használható, a nemzetközi előírásoknak megfelelő, több nyelvű szemé­lyi igazolvánnyal lássák el a la­kosságot. A jövő évezredben feltehe­tően már csak történelmi em­lék lesz az útlevél és a vízum. Bár ennek ellentmondani látszik számos ország félelme az illegá­lis bevándorlástól, s attól, hogy lehetetlenné válik a külföldiek ellenőrzése, ami többek között a szervezett bűnözés, a terroriz­mus és kábítószerkereskedelem szempontjából elengedhetetlen. A jelenlegi, modem kori nép- vándorlás azt valószínűsíti, hogy legalábbis egy ideig még szükség lesz útlevélre. A Külügyminisztériumban hangsúlyozzák: komoly gond a harmadik világból érkező em­beráradat. Ceausescu Románi­ája vízummentességet vezetett be a fejlődő országok számára, s az onnan érkező gazdasági me­nekültek igyekeznek Magyaror­szágon is szerencsét próbálni. Az idegenrendészet adatai sze­rint idén húszezer magyar útle­vél veszett el, vagy lopták el, de az illetékesek tudomása szerint az elveszettnek jelentett okmá­nyok egy részét külföldön jó •pénzért eladják. Természetesen az a „sima”, polgári útlevél a kelendő, amellyel Fa Nándor is körülvitorlázta a Földet. Ő per­sze kérhetett volna úgynevezett hajós útlevelet is, amellyel ten­gerészeink közlekednek. Szol­gálati útlevelet a hivatalos cél­ból gyakran utazók kaphatnak; politikusoknak, - bizonyos be­osztáson felül - és a hivatásos diplomatáknak diplomata útle­véljár. Egyes országokban könnyen megeshet, hogy érvényes útle­vél és vízum birtokában sem hagyhatja el az utas a repülőte­ret, vagy a határállomást, és kénytelen hazatérni. A latinul „láttamozási” jelentő vízum ugyanis csupán ígérvény a be­lépésre. A vízumkötelezett ma­gyarokkal előfordulhat, hogy a kanadai, vagy egyesült álla­mokbeli szervek visszafordítják őket, mert nincs náluk például elegendő pénz. Másutt - az. un. nehéz éghajlatú országokba - csak oltási igazolvánnyal lehet belépni. Mindkét esetre gondolva ta­nácsos elutazás előtt utána­nézni, vajon az uticélunknak vá­lasztott ország hatóságai nem támasztanak-e különleges kívá­nalmakat a beutazók elé. Toronyi Attila Emese álma - művelődéstörténeti vetélkedő A nyolc magyarországi tan­kerület igazgatótanácsa - Du­nakeszi polgárok és pedagógu­sok felkérésére - Emese álma címmel művelődéstörténeti ve­télkedőt hirdetett. A vetélkedő témája a magyarság története a kezdetektől 1038-ig, Szent Ist­ván király haláláig. A vetélkedőre három korosz­tály - 10-től 14 éves korig, 14-től 18 éves korig, illetve 18 éves kor felett - jelentkezését várják. A vetélkedő szakmai anyagát az Enciklopédia Hu- mána Munkaközösség állítja össze. Az iskolák nevezési határ­ideje január 15. A vetélkedő első fordulóját 1994. áprilisá­ban, az országos döntőt pedig egy évre rá rendezik meg. A verseny fődíja egy külföldi uta­zás, a tervek szerint Körösi Csorna Sándor végső nyughe­lyére, Indiába. >• * l k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom