Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-06 / 303. szám

1993. november 6., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Televíziós fórum Pécs Vagyonkezelő Kft.-jéről A pécsi önkormányzat alapí­totta Városi Vagyonkezelő Kft.-ről, az önkormányzati he­lyiségek bérletéről és elidegení­téséről szóló jogszabályokról lesz élő televíziós fórum no­vember 9-én 20-tól 21 óráig a Városi TV kábelcsatornáján. A Pécsi Gazdaság című műsor vendégei: dr. Mikes Éva alpol­gármester, dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kersekedelmi és Iparkamara titkára, Kerényi Já­nos, a VOSZ pécsi vezetője és Galbáts András önkormányzati képviselő. Az adással kapcso­latban a meghívottaknak előze­tesen kérdéseket lehet feltenni a 332-013-as telefaxszámon, a műsor ideje alatt pedig a 325-546-os telefonszámon. Izraeli termékek pécsi kiállítása Izraeli termékbemutatóra kerül sor ma a Drávaholding Rt. Munkácsy Mihály úti kiál­lító termében. A részvénytár­saság elnöke tárgyalásokat folytatott az izraeli nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosával. A diplomata támogatta azt a tervet, hogy Pécsett a közeljö­vőben létesüljön izraeli keres­kedelmi központ. Ennek első akciójaként jött létre ez az árubemutató, ame­lyen az izraeli Flic cég mutatja be - többek között - irodasze­reit. ÁV Rt.: tanulmány a gyógyszeriparról Reorganizációs program ke­retében hamarosan átvilágítják az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság tulajdonában lévő cégeket. Az elemzés célja, hogy feltárják a vállalati gazdálkodás kritikus pontjait és a középtávú fejlődési lehetőségeket. Az átvi­lágítás alapján vállalati cselek­vési programok készülnek, s a tervek szerint a gyógyszeripar­ról és a filmgyártásról szektor­tanulmányt is kidolgoznak. Prímagáz részvények másfél milliárdért • Nyilvános részvénykibocsá­tást tervez november 29-étől a Prímagáz Hungária Rt. A csak­nem 1,5 milliárd forint értékű részvény forgalombahozatala (az ÁVU 49 százalékos tulaj­donrészéről van szó), majd a teljes alaptőke bevezetése a Bu­dapesti Értéktőzsdére a cég pri­vatizációjának új szakaszát je­lenti. 640 millió forint névér­tékű részvényt - az értékpapírok csaknem felét kárpótlási jegyért lehet majd megvásárolni. A névre szóló részvények jegyzési időszaka ez év november 29- étől december 10-éig tart. Vámjogszabály módosítást kezdeményez az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium A minőségvizsgálattal kap­csolatos vámjogszabály módo­sítását kezdeményezte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Ismeretes, hogy jelenleg ki­zárólag a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet szakvéle­ményét fogadják el a vámható­ságok az import áruk forgalma­zási engedélyeként, az IKM előzetes minőségvizsgálatára vonatkozó rendelete alapján. Az IKM illetékesei úgy vélik, hogy az előzetes minőségvizsgálati kötelezettségnek több hazai in­tézet eleget tud tenni, s az áruk gyorsabban kerülhetnek az üzle­tekbe. Ezért az ipari és kereske­delmi miniszter hozzájárult ah­hoz, hogy a jövőben a minőség- vizsgálatot a Kermi mellett el­végezhesse az Állami Energeti­kai és Energiabiztonságtechni­kai Felügyelet (ÁEEF), az Épí­tésügyi Minőségellenőrző Inté­zet (EMI), a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Intézet (MEEI), az Anyagvizsgáló és Gépipari Minőségellenőrző In­tézet (AGMI), a bőripari termé­keket kontroláló BIMEO Kft., a Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőségellenőrző Intézet (Fái­méi), a Textilipari Minőségel­lenőrző Intézet (Teximei) és a MERT Controll Rt. Az intézetek szolgáltatásait az importőrök akkor vehetik igénybe, ha a vámjogszabályok­ról szóló PM-NGKM rendelet módosítása megtörtént, ami rö­vid időn belül várható. Az előzetes minőségvizsgá­lati kötelezettség kizárólag a ke­reskedelmi forgalomba kerülő termékeknél kötelező. A rende­let 30 napot ír elő az új termé­kek bevizsgálására, illetve az erről szóló okirat kiadására, várható, hogy a kijelölt intéze­tek között verseny alakul ki a díjak és a határidők tekintetében egyaránt. Valamennyi ellenőrző inté­zetnek azonos kritériumok alap­ján kell vizsgálnia a termékeket. Hogy melyik intézet milyen termékkörben adhatja ki a for­galmazási engedélyt, arról az IKM részletes listát tesz közzé. A Kermi-nek továbbra is álta­lános marad az ellenőrzési, en­gedélyezési jogosítványa. Megnyitása óta 5-600 ember keresi fel naponta a Baranya Megyei Tejipari Rt. Búza téri disz­kontboltját. A teljesen felújított, egyre népszerűbb belvárosi üzletben kizárólag a lakossági vá­sárlókat szolgálják ki a cég teljes termékskálájával, valamint a társvállalatoktól és importból származó tejtermékekkel, néhány pékáruval. Fotó: Löffler Gábor Mélyponton a baromfitenyésztés A magyar mezőgazdaság ágazatai közül az utóbbi három évben a legnagyobb leépülés a baromfiszektorban következett be, termelése évi 500 ezer ton­náról keveseb mint 300 ezer tonnára csökkent. Az ágazat talpraállításához mintegy 10-12 milliárd forintra lenne szükség -jelentette ki Such Mihály, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Baromfitenyésztők Országos Választmányának el­nöke a testület csütörtöki ülését követően. A visszaesés leginkább a bro­iler csirke termelésben mutat­kozik (371 ezer tonna helyett ma 150 ezer tonna az előállított mennyiség). A termelőket sújtó jövedelemkiesés 100 millió fo­rintos nagyságrendben mérhető. A MOSZ elnöke szerint az ága­zat visszaesésének megállítása elsősorban azon múlik, hogy mekkora tőkebevonást sikerül elérni a termelés fellendítése érdekében. Ennek halvány jelei az ország egyes területein - például Hajdú-Bihar és Békés megyében - már láthatók. Elfogyott a WVM kötvény Két nap alatt lejegyezték a WVM Lízing Rt. nyílt ki­bocsátású kötvényét. A Ba­ranyában is árult értékpa­pírból a túljegyzéssel együtt országosan mintegy 300 millió forint értéknyit je­gyeztek. A kötvényeket - éves számított hazamuk 28,9 százalék - elsősorban kisbefektetők vásárolták, az intézmények nagy része lemaradt a jegyzésről. Átalakulóban a JPTE közgazdászképzése Dr. Rekettye Gábor szituációs játékról tart előadást baranyai vállalkozóknak Fotó: Löffler Gábor A Harvard oktatási programját alkalmazzák Nálunk még szokatlan. El­szórtan kísérleteztek az egye­temi oktatók az úgynevezett szi­tuációs játékokkal, de ez nem épült be szervesen az egyetemi oktatás metodikájába. Ennek volt tulajdonítható, hogy az egyetemi végzettséggel rendel­kező friss diplomások a gyakor­lati életben szinte homlokegye­nest mást tapasztaltak, mint amit az elméleti kurzusokon megtanultak. Fokozottan volt ez érvényes a közgazdaságtanra, itt ugyanis a hosszú időn keresz­tül érvényesült állami gazda­ságpolitika nem is igen hagyta érvényre jutni az egyéni kez­deményezéseket, hiszen minden központi irányításra történt. A gazdasági szerkezetváltás alapjaiban változtatta meg a gazdasági élet szereplőinek ma­gatartását is. És ehhez kellett alkalmazkodnia az oktatásnak is, hiszen a középiskolákban egyetemeken készülnek fel a jövő szakemberei, hogy a meg­változott helyzetnek megfelően, az információk birtokában dön­téseket hozzanak. Erre viszont nem voltak felkészülve az okta­tási intézményekben, hiszen nem rendelkeztek - nem is ren­delkezhettek - olyan oktatási programmal, amely ennek a kö­vetelménynek eleget tenne. Az Amerikai Egyesült Államok öt leghíresebb közgazdasági egye­teme éppen ezért indított egy olyan programot, amelyen 120 kelet- és közép-európai egye­temi oktatót készíttettek fel a piacgazdaság feltételeinek meg­felelő oktatási formák elsajátí­tására. A Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Karáról két vezető oktató, dr. Vörös József és dr. Rekettye Gábor vett részt az amerikai egyetem által indított programon. A továbbképzést a Harvard Businnes School irá­nyította, részt vett benne a MIT, a Stanford, a Northwestern és a Wharton gazdasági egyetemek. Mint azt a két résztvevő tanár elmondja, különböző időpon­tokban mindenek előtt a tenge­rentúli országban kéthónapos általános vezetőképzésen vettek részt, majd hazatérve esetjáté­kokról készítettek szakdolgoza­tot. Ezt követően visszatérve az Egyesült Államokba több hóna­pon keresztül ismerkedtek az ot­tani egyetemi oktatási módsze­rekkel, amelyeken a világ ve­zető vállalatainak szakemberei is előadtak, átadták gyakorlati tapasztalataikat. Az idén nyáron befejeződött program a résztvevők megálla­pítása szerint nagyon hasznos volt, hiszen az átalakuló magyar közgazdász képzésben rendkí­vül sokat jelent egy vezető tő­kés ország oktatási módszerei­nek adaptálása. Mint elmondot­ták, az ottani képzésben nagy súlyt helyeznek a posztgraduá­lis oktatásra, s arra is, hogy a résztvevők a szemesztereken át­fogó képet kapjanak a vállala­tok gazdálkodásának minden te­rületéről, különféle szituációs játékokon keresztül közelebb kerüljenek a valós helyzetnek megfelelő döntésekhez. A két egyetemi oktató képzé­sén túl a Harvard-dal ezen prog­ramon keresztül szoros együtt­működés alakult ki. A világhírű egyetem oktatási programját megkapták, amelyet fokozato­san beépítenek a közgazdasági karon már második éve folyó posztgraduális képzési rend­szerbe. B. G. A kárpótlási jegy felhasználásának sajátosságai Pick az adu a részvényvásárlásoknál A kárpótlási jeggyel rendel­kező kisbefektetők körében messze a részvényvásárlás iránt legnagyobb az érdeklődés, így sokaknak jó hírt jelent, hogy november 8-19 között ismét árusítják 227 millió forint össz­értékben a Pick Szeged Szalá­migyár és Húsüzem Rt. részvé­nyeit. Termőföldet, életjáradé­kot, lakástulajdont ugyanis ki­zárólag a kárpótlásra jogosult vehet, de még számukra is meg­fontolandó néhány részletkér­dés. A földet sokan nem tudják megművelni, s igaz bérbe ad­hatják, de erre még csekély a kereslet. Megpályázható ka­matmentes hitel is ilyen célból a Mezőgazdasági fejlesztési Alapból, de megszerzése igen körülményes, túl sok feltételnek kell megfelelni. A lakásvásár­lásnál az a buktató, ha az addigi kezelő állami vállalat gazdasági társasággá alakul, akkor az ő döntésüktől függ, hogy elfo­gadnak-e kárpótlási jegyet. Az életjáradékok esetében pedig ott a „csapda”, hogy nem örököl­hető a tulajdonos halálakor. Az egyéb, mindenki számára nyitott kárpótlási jegy felhasz­nálási módok közül a vagyon­tárgyak megvétele, a privatizá­cióba történő bekapcsolódás, vagy részvétel az MRP prog­ramban egyrészt lényegesen nagyobb tőkét igényel, másrészt a kisbefektető nehezen igazodik el az ezen folyamatokat megha­tározó jogszabályok között, s többnyire jókora kockázatválla­lással párosul az ügylet. Min­dennél sokkal átláthatóbb be­fektetések az üzletrész vásárlá­sok, nyílt és zárt pályázatok út­ján, viszont ha lemarad a licitá­lásnál az ember, könnyen a nyakán marad a tetemes érték­papír, mert újabb hasonló pro­filú, megfelelő helyen lévő bol­tot nem biztos, hogy sikerül ta­lálni. Mindezek figyelembevételé­vel érthető, hogy a részvények iránt a legnagyobb a kereslet, bár ez is csak viszonylagos, hi­szen elméletileg névértékűk 140 százalékánál többet érnek a kárpótlási jegyek, de „fekete pi­aci” áruk nem éri el a 60 száza­lékot sem. A részvények adás­vételére szakosodott brókercé­gek közül jónéhány található Pécsett (több bank - Budapest, OTP, MHB - működtet ilyen egységet, de léteznek önállóak is, mint a City Broker és a Ques- tor Rt), ezek azonban nem az Állami Vagyonügynökség által elfogadott társaságok. A kárpót­lási jegyek és a részvények cse­réjével hivatalosan megbízott brókercégek mind fővárosiak - Anker Rt., Arany Broker Kft., Argenta Top Broker Rt., Buda­pest Értékpapír és Befektetési Rt., Creditinstalt Rt., Confides és Társai Hungária Brokerhouse Rt.). A részvényvásárlónak azon is el kell gondolkodnia, hogy az rt.-k kínálta értékpapíroknnál milyen az átváltási arány, s mennyire stabil az adott vállalat helyzete. Néhány példa a jelen­leg forgalomban lévő részvé­nyek kárpótlási jegyre váltásá­ról (kárpótlási jegy címletér- téke/részvény címletérték) Bu- depest Bank Rt. 1:1, Zala bú­torgyár Rt. 3:4, Zala Bútorgyár Rt. 2:3, Hajdúsági Iparművek Rt. 2:3). A régóta várt Pick-részvények esetében meg­fordul az arány, 5 darab 1000 forintos címletű kárpótlási je­gyért 2 darab 1000 forintos cím­letű részvényt kap a vásárló. Az viszont dicséretes, hogy a for­galmazó révén - Postabank Ér­tékpapír-forgalmazási és Befek­tetési Rt.) az országban 36 he­lyen történhet a jegyzés, Pécsett a Postabank két fiókjában, a Rákóczi úton és a Ferenciek ut­cájában. M. B. E. Két Pick részvényért öt kárpótlási jegyet kell adni Fotó: Löffler Gábor > i t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom