Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-11 / 218. szám

8 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 11., szerda Ayrton Senna és Alain Prost, a két háromszoros világbajnok. Kinek sikerül negyedszer? Nyolcadik Marlboro Magyar Nagydíj a Hungaroringen Ha húszezer lóerő feldübörög Damon Hill Egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 93 százaléka kifejezetten büszke rá, hogy Magyarországon Forma-1-es Grand Prix-t ren­deznek. Ezt Bemie Ecclestone, a néhai „szocialista Forma-1” kiagyalója és megvalósítója is mindig így gondolta. Kár, hogy a magyar illetékesek nem min­dig nőttek fel a feladathoz. Idén azonban úgy néz ki, hogy min­den eddiginél profibb csapat vette a kezébe a szervezést, s remélni lehet, hogy a verseny izgalmai mellett végre valamit anyagilag is fog hozni a kony­hára ez a milliós világszenzá­ció. Jó jel, hogy végre nem csak a vastag pénztárcájú külföldi drukkerekre gondoltak, hanem a mai nehéz gazdasági helyzet­ben lavírozó magyar polgárra is. A pénteki és szombati edzésnapra minden fizetett jeggyel bíró felnőtt ingyen vihet magával egy 14 éven aluli gyermeket. Ugyancsak ingyen lehet utazni Forma-1-belépővel a BKV járatain (a MÁV-val fél­áron), valamint a jegy belépést biztosít Budapest múzeumaiba és egy sereg kiegészítő kulturá­lis rendezvényre. És mindezek tetejébe 14 szerencsés jegytu­lajdonos egy magyar Suzukin távozhat a Hungaroringről. Szóval ennyi csalogató igazán elég kell legyen, főleg ha valaki még az autóversenyt is szereti! Mert azért a fő szenzáció mégiscsak a Forma-l-es Grand Prix! A sportág történetében a magyar lesz az 543. futam, az elsőt 1950-ben rendezték az angliai Silverstone-ban. Mint még sokan emlékszünk, a ma­gyar pálya rekordgyorsasággal, nyolc hónap alatt épült 1985/86-ban, s az első versenyt 1986. augusztus 10-én rendez­ték. Tény, hogy a kanyargós, szűk, jobb híján „technikásnak” nevezett Hungaroringet a ver­senyzők nem nagyon szeretik, mert kevés az előzési lehetőség, túl sokszor kell váltani, a 76 kö­rös verseny borzasztó fárasztó. Azonban az is tény, hogy épp sok kanyaija miatt a magyar verseny mindig szoros szokott lenni, rendszerint a szezon le­gizgalmasabb Grand Prix-jei között jegyzik. 1986-ban Nelson Piquet (Williams) és Ayrton Senna (Lotus) nagy csatája jegyében telt a verseny, amit a két brazil közül végül is egy hajmeresztő célegyenes végi előzéssel az akkor kétszeres világbajnok Pi­quet nyert meg. 1987- ben Nigel Mansell (Williams) indult a pole posi- tion-ből és vezetett utcahosszal, mikor 6 körrel a cél előtt bal hátsó kerékrögzítő csavarja kie­sett. így a győzelem ismét már­katársa, Piquet ölébe hullott. 1988- ban az egész év a McLaren-duó, Senna és Alain Prost különversenye volt, a ma­gyar is. Senna először nyert a Hungaroringen. 1989- ben a legérdekesebb versenyt produkálta, ugyanis Mansell (Ferrari) a 12. helyről rajtolva tudott nyerni azon a pá­lyán, ahol állítólag lehetetlen előzni. 1990- ben Thierry Boutsen (Williams) diadalmaskodott, de a verseny érdekességét a sok karambol, Senna-Nannini, Berger-Mansell, Alesi-Martini összeakaszkodása jelentette. 1991- ben hiába üldözte a két Williams-pilóta, Mansell és Patrese oly csökönyösen Sen- nát, képtelenek voltak meg­előzni. 1992- ben ismét Senna nyert, de a verseny nagy eseménye Mansell világbajnoki címe volt. És 1993-ban? Vasárnap meg­tudjuk! Méhes Károly Kép: Szundi György Ayrton Senna Hill a francia versenyen egy rossz kerékcsere miatt lett második Prost magányosan, a mezőny élén Ritka pillanat: Senna üldözi Andrettit Jellegzetes kép: Andretti törött kocsija a box utcában Nagyüzem a Williams boxban. A szabálymódosítások őket sújtják legjobban A Forma-1 legrégebbi csapata, a Ferrari idén még nem szerzett futamgyőzelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom