Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-14 / 158. szám (160. szám)

1993. június 14., hétfő üj Dunántúli napló 11 Száz éve halt meg a Himnusz dalköltője Ha egy vetélkedőn azt kér­deznék, a Himnusz, a Szózat vagy a Rákóczi induló zenéjét írta e Erkel Ferenc, bizonyára a legtöbben azt mondanák, hogy a Himnuszét. De a játékvezető akkor csak ingatná a fejét, ne­met jelezve. Merthogy a helyes válasz: Erkel mind a három művet megzenésítette. A Him­nuszt Erkel dallamával énekel­jük. Ám a Szózat megzenésíté­sére kiírt pályázatra is írt kó­rusművet. E három nemzeti zenemű és a Bánk bánból Melinda áriája hangzott fel az Országos Szé­chényi Könyvtárban azon az ünnepélyen, amellyel megnyi­tották az Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójára rendezett ki­állítást. Zene- és kortörténeti doku­mentumok, kották, kéziratok, színlapok, színházi plakátok, festmények és metszetek sora­koznak a tárlókban. A zene­szerző személyes tárgyai, leve­lei, olvasmányai, karmesteri pálcája. Képek és szobrok az ifjú és az idős Erkelről. Híradá­sok első operájáról (Bátori Má­ria, 1840) és nyolcvan éves ko­rában adott utolsó hangverse­nyéről, amelyen életprogramját illusztrálta; Mozart d-moll zon­goraversenyével klasszikus gyökereire utalt, a Hunyadi László-opera nyitányával pedig művészetének ihletésére, törté­nelmi, nemzeti feladatvállalá­sára. Hét történeti tárgyú operájá­val nemzeti zenei eposzt kívánt teremteni. Ezért is fordult a ma­gyar múlthoz, midőn megírta Bátori Mária, Hunyadi László (1844), Erzsébet (1857), Bánk bán (1861), Dózsa György (1867), Brankovics György (1874), István Király (1885) című operáit. S e sort folytatta két népies tárgyú dalműve, a Sarolta (1862) és a szabadság- harc napjaiban játszódó Névte­len hősök (1880). Ezek az operák nemcsak tör­ténetükkel, előadásuk körülmé­nyeivel, hanem irodalmi, kép­zőművészeti párhuzamokkal is jelen vannak. A Hunyadi László kottája és színpadképe mellett Tóth Lőrinc drámája, Vörös­marty verse, Madarász Viktor Hunyadi siratása című nagymé­retű képének vázlata. Tudjuk, az Erzsébet című opera Árpád­házi Szent Erzsébetről szól. De ezt akkor komponálta Erkel, amikor Erzsébet királyné és Fe­renc József magyarországi láto­gatásra készült. A magyar nemzeti operát megteremtő, az operajátszást megalapozó Erkel számtalan zongoradarabot, kórusművet, dalt is írt. Nevéhez fűződik a Filharmóniai Társaság megala­pítása. Alapító igazgatója és Liszt Ferenccel egyidőben zon­goratanára' volt a Zeneakadémi­ának. Szenvedélyesen és jól sakkozott. Emlékidéző kiállításán rész­letek hangzanak el operáiból, zenedarabjaiból, mintegy hát­térzenét adva a látványhoz, ha­lálának centenáriumán. Hosszú évek óta talán a legalacsonyabb a Duna vízszintje Bu­dapestnél. Bíbic néven új szárnyashajókat állított forgalomba a MAHART. Az új vízijárművek, a Buda- pest-Szentendre útvonalat 28 perc alatt képesek megtenni. Jókai, a „zöldpárti” Újra termel a Kaposvári Húskombinát Külföldi szemmel Le Monde A tíznapos válság után a szélsőjobboldal vezetőit kizár­ták a hatalmon lévő pártból - írja a Le Monde. A tudósító szerint a párt „fontos szaka­szon jutott túl, de Te Deumot még nem tarthat”. „Ha a kizárást még formáli­san jóvá kell hagynia a párt etikai bizottságának is, az for­dulópontot jelent Antall József miniszterelnök számára az erőpróbában. Sikerült megsze­reznie a küldöttek többségének támogatását, s ezzel megmen­tenie saját arculatát, igaz, hogy két kompromisszum árán” - írja a tudósítás. Az egyik kompromisszumnak azt tartja, hogy „Csurka szövetségesei­nek nyomására fel kellett ál­doznia a liberális képviselőket is”.A második kompromisz- szum a költségvetési megszorí­tások egy részének módosítása, holott a módosításokat „csak nagynehezen sikerült kialkudni a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon”. Finicial Times Magyarországon megtörtént a szélsőjobboldal régóta várt színre lépése, és ha Csurka Ist­ván - mint az író-politikus ál­lítja - valóban 19 MDF-képvi- selő követi új pártjába, akkor Antall József miniszterelnök parlamenti többsége egyszám­jegyűre zsugorodhat. Nicolas Denton szerint a próbatétel első fordulója a pót­költségvetésben előirányzott gazdasági szigorító intézkedé­sekről tartandó parlamenti sza­vazás lesz. A kormány jobb hí­ján kénytelen arra hagyatkozni, hogy támogatói vonakodnának az előrehozott választások ki­kényszerítésétől egy olyan idő­szakban, amikor közvéle­mény-kutatások szerint az MDF a szavazatok mindössze 10 százalékával vereséget szenvedne. Romania Libera Csak Iliescu elnök nem hatá­rolja el magát a keresztes sa­soktól, a régebbi, vagy újabb fantomoktól, amelyek azonban komoly károkat okozhatnak az egészséges és építő patriotiz­musnak is. Erre a konklúzióra jut az ellenzéki Romania Li­bera az MDF-ben történt válto­zásokat kommentáló cikkében. Megállapítja, hogy miközben Belgrádban a mérsékelteket el­távolították a radikális nacio­nalisták, a magyar politika nagy erőfeszítéseket tesz a normalizálás érdekében. A szélsőséges irányzatok következtében a magyar külpo­litika nem tudta elérni a kap­csolatok enyhítését a szomszé­dos országokkal. Az ideológiai tartalmú felsőbbrendűségi ér­zés és a nemzeti küldetés tuda­tának megjelenése, amely egyes fontos politikai vezetők nyilatkozataiban is tükröző­dött. Nagy írónk, Jókai Mór egész életében légzőszervi panaszok­kal küszködött. Attól kezdve, hogy a budai Sváb-hegyen tel­ket vásárolt, a nyarat és az őszt nagyrészt ott töltötte. A hatás nem maradt el: egészsége foko­zatosan helyreállt, Meggyőző­dése szerint a friss hegyi leve­gőnek és a budaörsi gazdáktól vásárolt tejnek, zöldségnek, gyümölcsnek köszönhette a ja­vulást. Jókai kertésztudományát is itt fejlesztette, ugyanis bevá- sárlókörútján többször elkísérte szolgálóját, hogy a helyi sző­lősgazdákkal beszélgessen. A budaörsi tapasztalatokat a sváb-hegyi kertjében hasznosí­totta. A bor kezeléséhez nem értő Jókai Prock Péter budaörsi borosgazdával megegyezett, hogy rendszeresen szállítson neki a Költő utcai villába bort. Ezek után jó borral tudta meg­kínálni vendégeit. Nem csoda, hogy az író megszeretté Buda­örsöt és a budaörsieket - meséli dr. Csathó István, a budai Jókai Mór Művelődési Központ igaz­gatója.- Jókait tehát ma, a környe­zetvédelem lelkes harcosának is mondhatnánk?- Természetesen, de nem­csak mai világunkban, hanem saját korában is annak nevezhet­ték. Hiszen barátjával, ügyvéd szomszédjával mozgalmat szervezett a szűkebb pátria, a Svábhegy és környéke szépíté­sére, természeti értékeinek megóvására. Az Eötvös-villá- ban 1888 augusztusában meg­alakult Svábhegyi Egyesület 1893-tól őt választotta tisztelet­beli elnökének, így ismerve el a környezetéért való szorgossá­gát, az 50 éves írói jubileumán.- Feledésbe ment történet ez?- Nem és szeretnénk, ha Jó­kait erről az oldaláról is ismer­nék. Ezért alakult meg a Kör­nyezetvédelmi Világnap alkal­mából két, Jókai nevét és esz­méit vállaló szervezet is: a „Jó­kai az Emberért és a Természe­tért Alapítvány” valamint a Jó­kai Kert- és Környezetvédők Klubja. Az alapítvány és a klub tagsága éppúgy a szűk és a tá- gabb környezet természeti érté­keinek védelmét szervezi és se­gíti, mint a maga idejében az írófejedelem tette. Falura költöznek a szekszárdiak? Szekszárdon megszűnt a vá­rosba telepedés, sőt egyre töb­ben költöznek ki a környék fal­vaiba, s ott építenek házat ma­guknak. Ennek legfőbb oka, hogy a megyeszékhelyen ötször-hat- szor drágábbak a telkek, mint a kis településeken, ahol máskü­lönben ugyanolyan összkomfor­tot lehet teremteni manapság, mint a megyeszékhelyen - kö­zölték a polgármesteri hivatal­ban. A bölcsődék kihasználtsága alig haladja meg esetenként az 50 százalékot. Szekszárd, a legkisebb me­gyeszékhely, jelenlegi lélek- száma 36 850, ami erős fogyat­kozást jelent a 38 ezret megha­ladó tíz évvel ezelőtti létszám­hoz képest. Kocsis Imre Antal polgármester felhívta a figyel­met arra, hogy még ebben a helyzetben is szinte erején felül kell a városnak fejlesztenie az iskolákat, ugyanis Szekszárd környékéről nagyon sok gyer­mek jár be tanulni. Újra elindultak a gépsorok, ismét megkezdődött a termelés a Kaposvári Húskombinátban. Vass Zoltán, a kombinát fel­számolásával megbízott Buda­pest Investment Rt. helyi képvi­selője elmondta: a felszámolás határideje két év, ezen belül kell eladni a nagyüzemet. Egészen biztos, hogy tulajdonosra talál­nak, de nem mindegy milyen műszaki állapotban, milyen termelői háttérrel és piaccal tud­ják értékesíteni. A felszámoló biztos hangsú­lyozta: a legfontosabb teendő a termelés újraindítása. Ahhoz azonban, hogy a tervezett heti ötezer sertés vágását és feldo- gozását megoldják, további anyagi forrásra van szükség. A termelők bizalmát is szeretnék megnyerni, ezért közvetlenül az átvétel után fizetnek. Elsősorban olyan termelők­kel tárgyalnak, akik az indulás­Száz százalékban a Henkel cég tulajdonába került a váci székhelyű Henkel Taurus Ra­gasztóipari Kft. - jelentették be Budapesten. Pál György, a cég ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kft.-t 1991 februárjában alapí­tották, 51 százaléknyi Henkel és 49 százaléknyi Taurus hozzájá­rulással, a Taurus váci ragasz­tógyárára alapozva. A Henkel már tavaly szerette volna a teljes gyárat megsze­rezni, erre azonban csak az Ál­lami Vagyonügynökség jóvá­hagyásával az idén kerülhetett sor. A Henkel, amely a világ első számú ragasztóanyag-gyár­tója, Vácott oldószeres, vizes­diszperziós és úgynevezett ol­vadékragasztókat gyárt. Ma­gyarországon máris piacvezető, hiszen az igények 45 százalékát elégítik ki. hoz nagy mennyiségben és jó minőségű alapanyagot tudnak szállítani, mégpedig megfelelő áron. A korábbi szakvéleményeket megerősítve Vass Zoltán kije­lentette: a gyárnak rendkívüli adottságai vannak, amit szeret­nének kihasználni, és igényes exportpiacra akarnak termelni. Mindez - tette hozzá - nem zárja ki, hogy a későbbiekben szerződést kössenek kisterme­lőkkel is. A felszámolás idejére a dol­gozók többségének munkát tudnak adni - ígérte Vass Zol­tán. 200 alkalmazott azonban megkapta az értesítést munka- viszonyának megszüntetéséről, a felmondási idő tartamáról a szakszervezettel folytatott tár­gyalásokon születik majd dön­tés. További elbocsátásokat a kombinátban egyelőre nem ter­veznek. Az immár 100 százalékban osztrák tulajdonban lévő gyár az idén 1 milliárd forint értékű forgalmat tervez Magyarorszá-. gon. Ennek 70 százalékát Vá­cott állítják elő, és csak 30 szá­zaléka származik importból. Pál György elmondta, hogy a kft.-nek nem a haszon kivitele az elsődleges célja, hiszen az idén is a 100 és 200 millió forint közötti osztalékot visszaforgat­ják a termelésbe, és a pénzt kor­szerűsítésre, bővítésre költik. A megvalósítandó beruházás célja többek között az exportbővítés, hiszen Nyugat-Európába, Ausztriába, Szlovákiába és Csehországba kívánnak értéke­síteni. A jelenlegi termelés 15 százalékát exportálják, amelyet a termékpaletta bővítésével és a környezetkímélő technikák be­vezetésével még növelni szeret­nének. Mérő Éva Az első négy hónap statisztikája Minden második rablót elfognak Az újságokban napról-napra olvashatunk rablásról, betörés­ről és egyéb bűncselekmények­ről. Vajon romlott-e közbizton­ságunk? - kérdeztük Pintér Sándor vezérőrnagyot, az Or­szágos Rendőrfőkapitányság vezetőjét.-Az ország közbiztonsága javuló tendenciát mutat, nem­zetközi mércével mérve is elé­gedettek lehetünk, hiszen Eu­rópa államaiban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják.- Egyre sűrűbben hallunk rablásokról. Ezek száma sem növekszik?- A rablások száma 1992-ben az előző évhez ké­pest 800-zal csökkent! Az idén az első négy hónap statisztiká­ját ismerjük már, e szerint to­vábbi 27 százalékos csökkenés tapasztalható. Nem állítom, hogy ez a tendencia az egész évre érvényes lesz, hiszen az erőszakos bűncselekmények többségét általában a nyári hó­napokban követik el, s az idei „szezon” még előttünk van. Mi számítunk is erre, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy az év végét az 1992-es év színvo­nalán - de ha lehet, még ennél is jobban zárjuk. Még egy adat­tal büszkélkedhetek: amíg 1991 és 1992-ben csak az ese­tek 20 százalékát derítette fel a rendőrség, addig az idén már a 49 százalékát. Ez azt jelenti, hogy minden második rablót elfogtuk. A fegyveres rablások esetében ez az arány még ked­vezőbb, mert ebben a „műfaj­ban” 80 százalékos a sikerünk.- Egy másik nyomasztó je­lenség a szervezett bűnözés el­szaporodása. Mi hogy állunk e téren?-A szervezett bűnözés már nálunk is előfordul, de messze nem akkora méretekben, mint egyes külföldi országokban. Ez ellen is fel kell vennünk a har­cot, s ez új feladat számunkra. Mégis biztos vagyok abban, hogy a rendőrség e téren is felülkerekedik majd.- A szervezett bűnözés egyik formája a kábítószercsempészés.-Tudomásul kell vennünk, hogy az Európába tartó csem­pész útvonal - érthető okok miatt - a Balkánról északabbra tolódott. Eddig még szerencsé­sek voltunk, mert a határon több alkalommal is 5-10 kilós tételeket sikerült elfogunk.-Arról nincs adatuk, hogy mennyi kábítószert sikerült át­utaztatni az országon?- Erre csak következtetni tudunk. Szerencsére ritkán for­dul elő, hogy valamelyik szomszédos országban olyan nagyobb tétel kábítószert fog­lalnának le, amelyik bizonyít­hatóan hazánkon keresztül ke­rült tovább.-Mit tehet a rendőrség a kábítószerfogyasztás megféke­zéséért?-Nagyon sokat. Kaliforniá­ból behoztunk egy módszert, amit DADA-programnak ne­vezünk, mert ez a dohányzás, az alkohol, a drog és az ÁIDS elleni küzdelem programja. Ez a pszichológusok által felállí­tott feladatsor nemcsak a rend­őrség számára tartalmaz fel­adatokat, hanem együttműkö­dést feltételez a szülőkkel és a pedagógusokkal is. Gyermekeinket az óvodás kortól a felnőtt korig igyekszik végigkísérni. Számítunk a la­kosság közreműködésére is: jó volna, ha jeleznék a veszélye­ket a rendőrség illetékeseinek. Meg kell találniuk, milyen je­lek alapján lehet felismerni az alkoholistákat, a kábítószere­seket, fontos volna, hogy a szü­lők is megtanulják, milyen je­lek mutatják egyértelműen, ha gyermekük valamilyen formá­ban találkozott a drogokkal. De nagy felelősség hárul a pedagógusokra is. Ezért most elsősorban velük szeretnénk a DADA programot megismer­tetni. (koós) Osztrák tulajdonban a váci ragasztógyár Terjeszkedik a Henkel i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom