Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-07 / 153. szám

1993. június 7., hétfő aj Dunántúlt napló 9 Szudétanémetek A cseh kormánykoalíció pártvezetői megállapodtak ab­ban, hogy munkacsoportot hoz­nak létre azoknak a vitás kérdé­seknek a tisztázása végett, ame­lyek a csehek és a szudétanéme­tek viszonyában mutatkoznak. A cseh pártok és a cseh lapok ellentmondásosan ítélik meg a tervet, amely ha nem is hivata­los tárgyalásokat, de minden­képpen egyfajta cseh-német párbeszédet tesz lehetővé a má­sodik világháború után Csehor­szágból kitelepített szudétané­metek kárpótlási igényeivel kapcsolatban. Milliárdos költözködés Az ellenzéki pártok nem tá­mogatják a Miniszterelnöki Hi­vatal átköltözését a Budai Várba - derült ki azon a megbe­szélésen, amelyet Katona Ta­más, a miniszterelnökség állam­titkára folytatott a parlamenti pártok képviselőivel. A kor­mány elképzelései szerint 1997-ig a Hivatal átköltözne a Budai Várba, mert kinőtte az Országház épületében levő he­lyiségeit. Az új hely mellett szól az is, hogy az méltó a történelmi hagyományokhoz. A költözés költségeit 5,4 milliárdra becsü­lik. McDonald’s Moszkvában Kedden megnyílt a második McDonald,s étterem az orosz fővárosban. A gyorsétkeztető lánc azután döntött moszkvai je­lenlétének növelése mellett, hogy a Puskin téren három év­vel ezelőtt megnyitott étterme a világ leglátogatottabb McDo­nald,s-ának bizonyult. Az első étterem eddig már közel 50 mil­lió vendéget fogadott. Az új ét­terem árai nem olcsóbbak az előzőnél: egy Big Mac 1100 ru­belbe (1,1 dollárba) kerül, mi­közben az orosz átlagfizetés havi 25 ezer rubel (24 dollár). Csőd szélén a pilzeni sörgyár Már a közeljövőben csődbe juthat a világszerte híres pilzeni sörgyár, ha nem sikerül igen hamar új hitelforrásokat találnia - írja Plzensky Denik. A cseh mezőgazdasági minisztérium ellenőrzési osztályának igazga­tója a lapnak elmondta, hogy a Pilsner Urquell és a Gambrinus gyártója rövidesen olyan hely­zetbe kerülhet, amelyből helyi tőkével már nem fogják tudni kimenteni. A gyárnak az idén 800 millió koronányi (28,5 millió dollár­nyi) hitelre lenne szüksége csak ahhoz, hogy régebbi hiteleit tör- leszthesse. Klicsu 3,5 millió dollárral tartozik Lakatok a gyárkapun? Egy nagymúltú hazai iparvál­lalat a múlt héten gyakorlatilag működésképtelenné vált. Klicsu András vezérigagzatói megbí­zatása lejárt, de az Állami Va­gyonügynökség által javasolt új emberek sem állhatták mun­kába. Klicsu elegendő tulajdon- résszel és szavazattal rendelke­zik ahhoz, hogy ezt megakadá­lyozza. Hogyan jutottak eddig a dolgok? És hogyan került ilyen pozícióba Klicsu András? Erről kapott információkat munkatár­sunk az ORFK Vizsgálati Fő­osztályán. Titokban Először a vállalatról: a diós­győri gyár mindig meghatározó szerepet játszott Eszak-Ma- gyarország iparában. A gyár történetének vannak fényesebb és kevésbé tündöklő lapjai. Volt idő, amikor jól prosperált, más­kor veszteséget termeltek a jól- képzett munkások. Aztán változott a világ, a gazdasági rendszerváltás irá­nyítói az időközben formailag részvénytársasággá alakult vál­lalkozás magánkézbe adása mellett döntöttek. Olyan tőkee­rős személyt vagy csoportot ke­restek, aki látva a bajokat .kor­szerű technológiák alkalmazá­sával tőkeinjekciókkal, esetleg nagy külföldi partnerek bekap­csolásával képes feltámasztani holtából a nagyüzemet, meg tudja menteni sokezer ember munkahelyét. A 77 milliárdra értékelt nemzeti vagyonra az ÁVÜ kereste a vevőt. Miskol­con és környékén pedig az em­berek megváltóra vártak, olyas­valakire, aki szívügyének te­kinti a Dimagot, felkarolja a munkásokat, azaz saját nyere­sége mellett megélhetést bizto­sít másoknak is. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a versenytárgyalá­sok titokban folytak, csupán a végeredményt hozták nyilvá­nosságra: 1991. december 29-én írták alá a szerződést, s ebben az állt, hogy egy Nuevo- metai nevű, osztrák érdekelt­ségű és egy Szojuzruda nevű orosz-ukrán konzorcium mondhatja magáénak a Dima­got. Hogy a vevők mennyit fizet­tek a gyárért, nem hozták nyil­vánosságra. így egyeztek meg a szerződő felek, akik biztosan tudják, miért ragaszkodnak a nyilvánosság kizárásához. A gyárban persze azt suttogták, hogy „bagóért” kótyavetyélték el a nemzeti vagyont. Egyes .jólértesültek” viszont az ellen­kezőjét állították: köszönet il­lesse Klicsu Andrást, a Nuevo- metal egyszemélyi tulajdonosát, aki vagyonát is kockáztatva vál­lalkozott a Dimag Rt. újjáélesz­tésére. Voltak persze érdekeltek és kíváncsiskodók, akik megpró­báltak információt szerezni a bécsi székhelyű Nuevometal GmbH-ról. Nem sok sikerrel. A név ugyanis a Dimag privatizá­lását megelőzően soha nem sze­repelt a fémtechnológiával fog­lalkozó ausztriai vagy európai vállalkozások listáján. Nem tud­tak referenciával szolgálni megbízható iparágbeli cégek és bankok sem. Mi több, a Nuevo­metal afféle fantomcégnek tűnt: irodák, alkalmazottak, tényle­ges vezetés nélkül. Hasonló­képpen fantom jellegű volt a másik külföldi partner, a Szo­juzruda. A Dimag külföldi megvásár­lóját mégis nagyon sokan befu­tott, jó hírű, kiterjedt kapcsola­tokkal rendelkező vállalkozás­nak képzelték. Csak később de­rült ki, hogy a Nuevometalt Kli­csu András az Ausztriában elő­írt minimális alaptőkével, 500 ezer schillinggel alapította és jegyeztette be a bécsi cégbíró­ságon. Természetesen kisvállal­kozás is gazdálkodhat jól, ha egyébként hitelképes s nagy ta­pasztalatokkal rendelkező veze­tők irányítják. Lehet ilyen a Nuevometal is, tény viszont, hogy a Dimag újraélesztésében eddig még nem bizonyított. Bár a gyárban a legutóbbi napokig folyt a termelés, a gazdasági mutatók sehogysem akartak jó irányban elmozdulni. Ezzel szemben a sokasodás szabály- sértések és visszaélések miatt rendőrségi vizsgálatok indultak. Bécsben feltűnt A csodavárás hangulata egy idő után alábbhagyott, újra a hétköznapi gondok, a termelési és értékesítési nehézségek hatá­rozták meg a diósgyőriek kö­zérzetét, jöttek az elbocsátások, a rendőrségi ügyek. A Dimag Rt. neve először bizonyos sza­bálytalan részvényeladások mi­att szerepelt a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati aktáiban. Nem sokkal a privatizálás után újabb feljelentés érkezett, ezúttal néhány korábbi gazda­sági vezető ellen. Akkor többe­ket letartóztattak, majd később a rendőrségi eljárást megszün­tették. Az újabb feljelentés már az új vezetés, nevezetesen Klicsu András ellen érkezett. A benne foglaltak alapján azonban a rendőrség nem látott okot a nyomozás beindítására. Ké­sőbb merült csak fel a gyanú, hogy Klicsu András egy valót­lan tartalmú engedményezési szerződés alapján 1992. már­cius 25-én 100 millió forintot utaltatott át a Dimag Rt. válla­lat csoportjához tartozó DNM Kft. követeléséből egy bizo­nyos Prezent Kft-nek, mely Klicsu András tulajdonában van. Az ilyesfajta pénzügyi tran­zakció normális üzleti tevé­kenységnek tekinthető, ameny- nyiben tényleges követelésekről van szó. A könyvszakértői vizsgálatok azonban kiderítet­ték, hogy a Prezent Kft-nek semmiféle követelése nem volt a DNM Kft-vel szemben. A „durva könyvelési hibára” ké­sőbb rájöttek a Prezentnél és a pénzt átutalták a Dimagnak. Onnan a vezérigazgató utasítá­sára azon nyomban a bécsi székhelyű Nuevometalnak. A bécsi gazdasági rendőr­ségnek más ügy vizsgálata során fetűnt: az ottani viszonyok kö­zött jelentéktelen Nuevometal számlájára Magyarországról je­lentős összegek érkeznek. Az sem kerülte el a figyelmüket, hogy a Nuevometal tevékeny­ségében egy bizonyos - más bűnügyben is érintett - Pesti Gábor is szerepet vállalt. A Dimag- szindróma Klicsu Andrást más ügyben is faggatták a rendőrségen. Felmerült a gyanú, hogy a Di­mag megvásárlása miatt a ma­gyar állammal szemben fenn­álló tartozását nem fizette ki, mi több, annak fedezetét is elvonta. Bár a privatizációs számok nem ismertek, annyit mégis tudni le­het, hogy a Dimag jelenlegi tu­lajdonosa az ÁVU-vel kötött szerződésében 3,5 millió dollár kifizetésére tett ígérvényt, ám ezt a tartozását a mai napig nem egyenlítette ki. Eközben a Di- maghoz befolyt összegekből más vállalkozásoknak, főleg a Nuevometalnak jelentős kifize­téseket teljesített. A vezérigazgató természete­sen visszautasítja ezt a vádat, szerinte ugyanis a kiutalt pén­zért kapott kohászati alapanya­gok éppolyan fedezetet jelente­nek, mint a pénzben megjelenő tőke. Klicsu András viszontfel- jelentése sem váratott magára sokáig. Ő most az ÁVÜ-t pereli, mégpedig azért, mert szerinte a privatizációnál becsapták, nem ismertették vele a vállalat való­ságos gazdasági helyzetét, azt a ténylegesnél jobbnak tüntették fel. Kinek van igaza? Az ÁVÜ-nek vagy Klicsu András­nak? Erre a kérdésre csak a bí­rósági döntés után kaphatunk majd választ. Bizonyos azonban, hogy a diósgyőri gyárat a teljes meg­bénulás veszélye fenyegeti, s hogy maga a jelenség, a Di- mag-szindróma a 90-es évek magyar gazdaságának nyo­masztójelenségévé vált. Halász Kálmán A sátoraljaújhelyi tejüzemben magyar szabadalom alapján a tehéntejből nyolc-húsz százalékkal több tejterméket tudnak előállítani, elsősorban sajtot és túrót Solingen és Sarajevo Az erőszak tavasza? Robbantás, gyújtogatás, tűz- halál, rendőrattak, véres össze­csapások a tüntetők és a rend fenntartására kivezényelt egy­ségek között. Hogy hol? Sajnos jónéhány országból érkeznek ilyen komor hangú jelentések. Riasztó egymásutánjuk szinte kísértetiesen igazolni látszik azoknak a megfigyelőknek az értékelését, akik az 1993 késő tavaszán támadó erőszak előre­törésétől tartanak. Mi az új fejlemény Németor­szágban? Korábban csak „nem­kívánatos idegenek”, menedék­jogért folyamodó vietnámiak és albánok, romániai cigányok ke­rültek a gyűlölet fókuszába, most viszont olyan vendég- munkások házára vetettek csó­vát, akik hosszú esztendők óta német földön éltek, dolgoztak. A sort kár is talán folytatni: az erőszak megjelenési formája, konkrét oka mindig más, legyen szó a szöuli egyetemisták elleni rendőrrohamról vagy a turistá­kat célbavevő rendszeres egyip­tomi bombatámadásokról. Ámi viszont azonos, az a baljós szándék, a feszültségkeltés stra­tégiája. Solingen - és Szarajevó? Fi­renze - és Kurdisztán? A kép - megint csak sajnos - úgy teljes, ha a terror kategóriájában az ál­lami terrort, a szervezett irtó­hadjáratokat, az „etnikai tiszto­gatásokat” is belevesszük. Az erőszak cselekmények akkor is ijesztőek, ha fanatikusok vagy hőzöngők terrorja pusztít. Am még fenyegetőbbek, ha egy kormányzat, egy hadsereg áll a háttérben. Szegő Gábor Újra a Ciszterci Rendé a Nagy Lajos Gimnázium A Átadás június 12-én Pécs megyei jogú város ön- kormányzata a Ciszterci Rend­del kötött megállapodás értel­mében a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumot és a Hunyadi Má­tyás Fiúkollégiumot - a benne már működő rendházzal - visz- szaadja a Ciszterci Rendnek. Az átadási ünnepség június 12-én 9.00 órakor a Belvárosi templomban Te Deum hálaadó misével kezdődik, melyet Mayer Mihály megyéspüpök mutat be a vele koncelebráló at­yákkal. Utána 10.00 órakor a gimná­zium udvarán átadási-átvételi ünnepség lesz a gimnázium if­júsága, tanári kara és az öregdi­ákok jelenlétében. Magyarország a maffia térképén Kelet-Európa ideális piac a pénzek tisztára mosására Vincenzo Párisi Itália rendőr­főnöke, Toto Rúna maffiavezér kihallgatási jegyzőkönyveit és „megbánó önvallomásait” ösz- szegezve a következőket is kö­zölte az olasz parlament maffia- ellenes vizsgálóbizottságával: „A Cosa Nostra együttműkö­dést is felajánlott vezetőinek in­formációi ellenére sem mond­ható el, hogy ledőlt volna a hallgatás fala. De szavaikból kitűnik, hogy nemcsak az északi országrészbe tervezik a behatolást, nemcsak a francia Riviérára, hanem a kao­tikus átalakulásukat (sic!) élő kelet-európai országokba is. Ezek ideális piacokat kínálnak számukra a pénzek tisztára mo­sására, új útvonalakat és terüle­teket jelentenek a kábító­szer-kereskedelem terjeszté­sére ...” A már említett parlamenti vizsgálódás második meneté­ben, francia-olasz vegyesbi­zottsággá alakult, temérdek bí­rót, nyomozót, szemtanút hall­gatva meg zárt ajtói mögött, majd tapasztalataiból egy szá­zoldalas jelentést állított össze. Mivel azonban a francia és olasz honatyákat, meg a bizton­ságért felelős főembereket is el­sősorban saját régiójuk érde­kelte, tudomásul vették a tőlük keletre készülő kirajzást, de va­lójában szemüket a Föld­közi-tenger partvidékére vetet­ték. Nem kevesebb derül ki a je­lentésből, mint hogy a maffia a Riviéra teljes környékének „gyarmatosítására” készül. Már illegális pénzfolyamaik búvópa­takjait is felfedezték. Ezeknek egyrészt Korzika és Monaco a tranzitállomása, másrészt a nyugat-indiai szigetvilág. Figyelmet érdemelhet ma­gyar szempontból is a jelentés záróközleménye: „A maffia olyan fenyegetés, mint néhány évvel ezelőtt a terrorizmus volt; akik nem veszik komolyan már első jelentkezéskor, később már egy megfékezhetetlen monst­rummal kerülnek szembe!” A magyar szakértők ehhez hozzáteszik: hazánk - a többi kelet-európai országgal együtt - rákerült a maffia térképére. Hogy a ritka lehetőségeket vagy a tartós jelenlétet jelző színek­kel ábrázolják-e a térképen Ma­gyarországot, az nem kis rész­ben a szervezett bűnözés elleni harcunk eredményességétől függ. L. B. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót .......................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:..................................................... Cég neve:............................................... Cím:..................................................... Címe:..................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás MPWCMB az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. * * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom