Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-30 / 174. szám (176. szám)

1993. június 30., szerda aj Dunántúli napló 11 Harminchárom éve Leálltak a villamosok I960 június 30-án Herke Jó­zsef által vezetett villamos be­állt a remizbe, és ezzel befeje­ződött a pécsi villamosközleke­dés, amely 47 évig szállította a város közönségét. A pécsiek szerették a villamost, megszün­tetése elhamarkodott volt. Ha Szegedet, Debrecent, Miskolcot nézzük, ott még mindig a villa­mos és az autóbusz együtt jól megfelel a lakosságnak és való­színűleg kevesebb a légszeny- nyeződés! Tegzes Béla A Siemens összevonja magyar cégeit Tízmilliárdos befektetés Szent László király szobra Mosonmagyaróváron. Lebo Ferenc alkotását Szabad György, az Országgyűlés elnöke leplezte le. Debrecen: 50 millió forintos támogatás a közüzemi díjakhoz Bécs-Budapest­Prága Zsidó mecenatúra Bécs, Budapest és Prága a színhelye annak a szeminá­riumnak, amelyet a St.Pöl- ten-i Zsidó Történeti Intézet rendez a századforduló kö­zép-európai zsidó mecenatú­rájáról. Az egyhetes, három központú utazó szemináriu­mot ezúttal harmadszor ren­dezik meg, és a téma mind­három helyszínen igen idő­szerű: a két volt KGST-or- szágban az átalakulás nehéz­ségei, Ausztriában a recesz- szió miatt jut kevesebb a kul­túrára. Ezért is érdekes, ho­gyan működött a műpártolás és az alapítványok rend­szere, milyen módon karolta fel a működő tőke a kultúrát Európának ezen a részén. A századfordulón ez a tőke nagyrészt zsidó dinasz­tiák kezében volt, amelyek szívesen és bőkezűen karol­ták fel a tudományt és a mű­vészeteket - hangzott el a rendezvénysorozat vasárnap esti megnyitóján a bécsi vá­rosházán. Helmut Zilk pol­gármester szólt arról is, mi­lyen mértékben fonódott össze a zsidóság műpártoló tevékenysége az osztrák fő­várossal, hogyan teremtette meg a később kibontakozó kultúra - a festészet, a zenei élet, a színjátszás alapjait. A szimpózium első hely­színe hétfőn és kedden Bécs, ahol az előadásokon kívül városnéző sétákat is tartanak a zsidó emlékek nyomában. Szerdától a nyári akadémia áttelepül Budapestre: a ma­gyarországi vonatkozásokról Haraszti György - az ameri­kai alapítványi iskola igaz­gatója - és dr. Sármány-Par- sons Ilona tartanak előadást, több más neves nyugat-eu­rópai kutató mellett. Ugyan­ennek a témának csehországi vonatkozásairól Prágában lesznek előadások. Januártól egyesíti forgalmazó és szolgáltató társaságát, vala­mint a kapcsolóberendezéseket gyártó cégét a Siemens - jelen­tették be a cég képviselői. A Si­emens Kft. és a Siemens-érde­keltségben működő Villanysze­relőipari Vállalat Rt. fúziója az első lépés lesz abban a folya­matban, amely során a Siemens koncentrálja magyarországi te­vékenységét. A létrejövő új cég, a Siemens Magyarország Kft. a későbbiekben átveszi az egye­lőre önállóan működő Siemens Telefongyár Kft-t, majd a Du- nakábel Kft-t is. A szervezeti megújulást az Végh Antal nem az a fajta, aki alázattal és belenyugvással fogadja a vereséget. Egy-egy "kiütés" után megrázza magát, talpra áll és újra kezdi. Új idő címmel volt irodalmi folyóirata, könyvkiadója, színtársulata is volt. Vállalkozásai sorra meg­buktak, de mindig újabbhoz fo­gott. Immár tizenhárom hete működik két hetilapja, amelye­ket egyszerre indított; 13 szám jelent meg mind a Magyar Tü­körből, mind a gyermekek ré­szére szerkesztett Piros Pont­ból.- Jelen esetben szerencsés­nek mondható a tizenhármas szám ?- Szeretném remélni, hogy igen. A Piros Pont most nyáron, két hónapon át, a vakációban átalakul havi folyóirattá. Isko­lakezdettől, vagyis szeptember­től remélem újra hetenkint je­lentethetjük meg. Eddig elment belőle hetenként ötvenezer pél­dány.- És a Magyar Tükörből?- Abból heti huszonötezer.- Mennyi a remittenda?- Nincs remittenda. Ponto­sabban: a megmaradt példányo­kat újra forgalmazzuk, sokszor teszi szükségessé - indokolja a cég vezetése -, hogy összehan­goltan nyújthassa az elektronika és az elektrotechnika teljes vá­lasztékát és az ehhez tartozó szolgáltatásokat. A Siemens Rt. Magyarország tehát átveszi az országban folyó üzleti tevé­kenységek irányítását, és foko­zottan együttműködik más bel­földi partnerekkel is. A Siemens vállalatok ugyanis évi 100 mil­lió forint értékben magyar piac­ról vásárolnak elsősorban ener­getikai cikkeket és szoftvereket. A Siemens 1990-ben Ma­gyarországon 100 százalékos tulajdont szerzett a Sicontact ingyen, ajándékba adjuk, eljut­tatjuk például a kárpátaljai ma­gyaroknak. Akik olvassák, mél­tányolják a lap kialakult profil­ját: igazságfeltáró, harcias glosszáit, részletes, sok könyv­ről, filmről, színdarabról, tévé­műsorról beszámoló kulturális rovatát, politikai függetlensé­gét. Csakhát manapság annyi minden függ annyi mindentől.- Ez eléggé titokzatos mon­dat. Mit jelent?- Akkor lefordítom egyszerű nyelvre: azt jelenti, hogy tőke kell! Nincs elég pénzünk és manapság sokba kerül egy lap. Mi a magunk szűzi hamvassá- gában - ezen a tőkeszegénysé­günket értem - valahogy beju­tottunk az újságpiacra, talán si­kerül is megmaradnunk.- Ilyen nehéz anyagi körül­mények közepette nem túlzott optimizmus, hogy a Magyar Tü­kör minden számában hirdeti: 1994. január elsejétől Az Újság címmel napilapot indít?- Lehet, hogy túlzott opti­mizmus, ám ugyanakkor az mentene meg minket. Egy mű­ködő napilap lenne az igazi tő­keinjekciója hetilapunknak is. Barabás Tamás nevű cégben. Erre épült a Sie­mens forgalmazó és szolgáltató kft, amely most részt vesz a fú­zióban. A Siemens még további ma­gyar cégben rendelkezik érde­keltséggel, teljes magyarországi forgalma az idén eléri a 16 mil­liárd forintot. Ez dinamikus fej­lődés a legutóbbi üzleti évhez képest, amikor még mintegy 10 milliárd forint a forgalom. A Siemens az elmúlt három év so­rán összesen közel 10 milliárd forintot fektetett magyarországi vállalataiba azzal a reménnyel, hogy az elektropiac a közeljö­vőben erőteljesen élénkülni fog. Rubik Ernő az MBT igazgatói között A Magyar Beruházási Tár­saság, a londoni tőzsdén jegyzett 100 millió dolláros magyar országalap, igazgató- tanácsi tagjai közé válasz­totta Rubik Ernőt, a Ru- bik-kocka feltalálóját ~ jelen­tette a Financial Times című brit lap. A magyar beruházási tár­saságot kezelő John Govett beruházásmenedzselő cég vezérigazgatója, Kevin Pac- kenham azt mondta a Finan­cial Times-nak, hogy Ru- bikra azért van szükségük, mert ő nem csak pénzügyi szemmel nézi a világot. Rubik Ernő, az 1988-ban megnyitott budapesti Rubik Stúdió vezetője, már koráb­ban jelezte, hogy szélesíteni akarja nemzetközi üzleti kapcsolatait és minden bi­zonnyal ez az első igazgatói tiszte egy külföldi cégnél - írta a lap. A Magyar Beruházási Tár­saságnál Rubik Ernő egy volt kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Reiniger Péter he­lyére került, aki két éve már az EBRD-nél dolgozik. A közüzemi díjakat már fi­zetni nem tudó, s emiatt re­ménytelen helyzetbe került csa­ládok megsegítésére támogatási programot dolgozott ki az érin­tett vállalatokkal együttmű­ködve a debreceni önkormány­zat. Hevessy József polgármester, elmondta: összesen mintegy 150 millió forint díjhátralékkal tartoznak a polgárok Debrecen­ben a hőszolgáltató, az ingat­lankezelő, a gázszolgáltató és az áramszolgáltató vállalatok­nak, illetve a helyi vízműnek. A támogatási program keretében ebből 75 millió forintot rendez­hetnek az érintettek olyan for­mán: amennyiben befizetik tar­tozásuk egyharmadát, a másik egyharmadot a szociális keret­ből kifizeti az önkormányzat, míg a maradék egyharmadot el­engedi a szolgáltató. A 25 mil­liós lakossági befizetéshez 50 milliós támogatást adnak a vál­lalatok és az önkormányzat. „Tőke kell!”- mondja Végh Antal Sepsiszentgyörgy kulturális értékei Székely Nemzeti Múzeum Bármely irányból közelítjük meg Sepsziszentgyörgyöt - akár Brassó, akár Kézdivásár- hely vagy Tusnádfürdő felől -, messziről kirajzolódik a város körvonala. Nagy része az Olt jobb jobb partján fekszik, a Ba- róti hegység legmagasabb csúcsától (1017) keletre. Éghaj­lata kellemes, szubalpin. Nevét 1322-ben okmány em­líti. 1461 óta város. Vásárai messze földön híresek voltak: azon a téren tartották akkor is, ahol most. Református erőd­temploma a 16. sz.-ban épült. 1690-től középiskolája volt. Ebből fejlődött ki a Mikó-kol- légium: kétemeletes épülete a Fő téren áll. Itt látható az egy­kori Megyeháza: 1832-ben épült klasszicista stílusban, homlokzatán Háromszék címre. Falán emléktábla: a magyar szabadságharc idején az épület­ben székelt Háromszék Honvé­delmi Bizottmánya. Itt hangzot­tak el Gábor Áron szállóigévé vált szavai: „Lészen ágyú!”, s 1848 decemberében 4 rézágyut öntött Szentgyörgyön. Másola­tuk megtekinhető a múzeumban és Bem apó kis hordozható nyomdája is. A sepsiszentgyörgyi Megyei (eredeti nevén Székely Nem­zeti) Múzeum 1879-ben léte­sült. Alapját imecsfalvi kasté­lyában özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emilia vetette meg, ki házitanítója:. Vasady Nagy Gyula segítségével hozta létre a háromszéki Cserey Mú­zeumot és a 8779 tárgyból álló régiséggyűjteményét a székely népnek adományozta. A meg­tisztelő feladatot, hogy az in­tézménynek székhelyet bizto­sítson Sepsiszentgyörgy város kapta. A monumentális épület Kos Károly Lőrinc tervei alapján 1911-12 között épült fel, de ka­puit csak 1920-ban nyitotta meg a könyvtári és levéltári, régé­szeti és éremtani, néprajzi, kép­zőművészeti és természetrajzi osztályaival. Az 56 ezer kötetes könyvtára, a székelységre vo­natkozó okiratgyűjteménye is gazdag. Sajnos, a második vi­lágháború alatt pótolhatatlan veszteség érte a múzeumot. Gyűjteménye legértékesebb ré­szét akarták megmenteni: a lá­dákba csomagolt anyagot azon­I ban vasúti szállítás közben bombatalálat semmisítette meg. Hogy a háború után hamarosan újjáéledt e nagymúltú művelő­dési intézmény, az elsősorban Szabédi László (1907-1959), kiváló költő, irodalomtörténész, nyelvész érdeme, aki 1947-ig volt a múzeum igazgatója. Sza­bédi 1947-től a kolozsvári Bó- lyai Egyetem esztétika tanára s 1959 áprilisában a magyar egyetem elsorvasztása elleni til­takozásul öngyilkos lett. Azóta a Múzeum nevéből is törölték a „Székely Nemzeti” megkülön­böztetőjelzőt. A múzeum népművészeti anyaga a különböző korok gaz­dasági, társadalmi és kulturális­viszonyait tükrözve alakult. Az alkotások igen változatosak, de az etnográfiai övezetek köl­csönhatására mégis egységesek. A díszítő fafaragás jellegze­tes terméke itt a híres galamb- ducos székely kapu, valamint a rendkívül fantáziadús faragott, festett oszlopok is, amelyek a sírkereszteket helyettesítették. Rendszerint az elhunyt korát, nevét s néha a halál okát is je­lezték. A kapukon különböző üdvözlő versek láthatók. „A jó- lelkűek előtt tárva-nyitva, a rosszlelkűek előtt zárva. A fatárgyak másik csoportja a faragott, festett népi bútorok: a tulipánnal díszített, hozomá- nyos ládák, az asztalok, foga­sok, sarokpolcok, ágyfejek, ló­cák. Látványosak a mezőkre osztott mennyezetfestmények. A fából faragott tárgyak sora a különböző foglalkozásokkal kapcsolatos eszközök - gu- zsaly, orsó, gereblye, sulyok, szövőszék - folytatódik. A pásztorkodás a múltban itt egyik fő foglalkozási ág volt. Szépen megmunkált, mesterien díszített tárgyai a juhászbotok, kanalak, turómorzsolók. A sok közül kiemelkednek a kenderfeldolgozás, timár-bőrös munkák, a szövés, a hangszer­készítés, a régi színes kerámia­készítés, a méhészet, a kádár, ács, bognár, asztalos, szitaké­szítő - a kihalófélben lévő egy­kori népi kismesterségek egész sora. A szőttesek és a varrottasok, akár díszítésre, akár használatra készültek, egyaránt a paraszt­asszonyok nagy hozzáértéséről és képzelőerejéről tanúskodnak. Kiegészíti mindezt a népszo­kások sokfélesége, mely végig kiséri a naptári évet. Az intézményhez egész mú­zeumi hálózat tartozik: 1969-ben nyitották meg a kis- baconi Benedek Elek Emlékhá­zat és a kézdivásárhelyi Céhtör­téneti Múzeumot: 1979-ben a kovásznai állandó képtárat, stb. A Sepsiszentgyörgyi Mú­zeum elhatározta a város építé­szeti emlékei számbavételét és közlését azzal a céllal, hogy népi és polgári építészetének jellegzetes alkotásait megörö­kítse. Domonkos János i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom