Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-25 / 141. szám

10

új Dunántúlt napló

1993. május 25., kedd

i£> A szerkesztőség postájából

A pécsi blues-fesztiválról

A hét végén szeretett városunkban Pécsett, blues-feszti- vált rendeztek. Előttem már szóltak róla néhány szót az Új DN május 17-i számában, most a saját véleményemet szeretném elmondani a fesztiválról.

Azt szeretném, ha egy picit mindenki próbálná megérteni, mi is zajlott valójában ezen a szép tavaszi-nyári hétvégén. Aki sétált az utcán, beült egy kávézóba csak a parkokban padokon heverő „szakadtakat” láthatta. Este azonban megtelt a NEVKÓ egész épülete ezekkel a teljesen vegyes társadalmi helyzetű és életkorú emberekkel és mindenki saját vérmérséklete

és szokása szerint élvezte ezt a nagy közös ünnepet. Aki ott volt láthatta: senki nem volt egyedül. Ezek a - többségében tényleg - fiatalok itt találnak társaságot és kikapcsolódást. A zene extázisa sokakat magával ragad ezért a pillanatnyi felsza- badultságért, többszáz kilométert is utaznak. Persze van, aki csak zenét hallgatni jött.

Az öltözék a külsőségekhez szorosan hozzátartozik, jelzi, én ehhez a csoporthoz tartozom, ahogy a szürke öltöny és nyakkendő egy másik kultúra uniformisa. Talán sokakat zavart megjelenésük az utcákon, de nézzük el nekik ezt a két napot

az évből. Próbáljuk úgy látni őket, mint aki egy másik utat választott - legalábbis amíg fiatal -, de nem akar nekünk rosz- szat. Sokan a garázdaságot, betörést, mocskot és az alkoholt kapcsolják hozzájuk automatikusan.

Kérem, ne feledjük, jól öltözötten nagyobb csibészséget követnek el ebben az országban és aki a kocsmában verekszik, még nem feltétlen közéjük tartozik. Vegyük észre azt is, ha valamelyikük a város főterén egy szobor talapzatán ülve furulyán magyar népdalokat játszik.

Németh Károly

Pécs, Szántó Kovács J. u. 1.

✓

„En is ember vagyok!”

Ne félj tőlük! A félelem se fogjon el, ha véletlenül hozzád érnek, miközben lesütött szemmel egymás kezébe kapaszkodva zavartan, az egyébként is zavarodott világban botladoznak, falhoz simulva. Inkább adj nekik mosolyt, kedveset, biztatót.

Segíts rajtuk! Mert gyengék elesettek, mert nekik százszor, ezerszer nehezebb minden ami a Te gyerekeidnek oly könnyű: tanulni betűt, olvasni szót, futni, játszani. Mert ők mások. De nem rosszabbak, megveten- dőek, csak gyengébbek, mások, mert kiszolgáltatottabbak, hisz többségüknek nincs ki védje őket. Mások, mert nekik még csak arra is alig lesz lehetőségük, hogy „alja munkát” végezzenek. Sokuknak képességük is csak arra futja, hogy (így-úgy) ellássa önmagát. Mások ők, de tiszták. Akkor is, ha többüknek bőre nem fehérre sikeredett, és a fogkefével is csak az iskolában talákoznak először, másról nem is szólva. De nemcsak mások. Olyanok is, mint a Te szeretett csemetéd, hidd el. Mert szeret/né/nek szeretni, és tudnak is, s tudnak rajongani, s önfeledten kacagni, hogy örömükben hull a könnyük.

Segítsd őket, kik a Papnövelde utcai iskola 6-16 éves lányai, fiai, úgy ahogy azt tették az elmúlt hónapokban jónéhá- nyan. A Pécsi Nemzeti Színház művészei, akik nekik játszották a Noét, a Pécsi Extra, ki e kulturális programot támogatta, Valter Imre disjockey, aki több alkalommal teremtette meg az önfeledt tánc lehetőségét.

S a kör nem zárult le, segítik őket lufival, csokival, ajándékkal, üdítővel, hogy lehessenek egy napot együtt. Hogy legyen nekik is gyermeknapjuk, amikor értük történik minden.

Nevükben mondunk köszönet mindenkinek, akik bármilyen módon tudják segíteni az alapítványt („Én is ember vagyok” Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet Pécs, számlaszám: 249 98570-00599),

amely értük szeretne többet tenni és nemcsak egyszer egy évben. Fekete Mária

gyógypedagógus

Hogyan fizessünk elő magyar lapot külföldre?

Az Új DN május 3-i számában megjelent „Hogyan ne fizessünk elő magyar lapot külföldre” című írással kapcsolatban a következő tájékoztatást adom:

A magyar lapok külföldre történő előfizetését hazánkban - a postán belül - kizárólag a HELIR végzi.

A postahivataloknak e szolgáltatás tarifája nem áll rendelkezésükre. Ezért, ha az előfizetni kívánó ügyfelünk személyesen jelenik meg valamelyik

postás-szervünknél, úgy nyomtatványt tudunk adni, melyet kitöltve a HELIR részére kell megküldeni. Távbeszélőn történő érdeklődésre csak a HELÍR telefonszámának megadásával tudunk segíteni.

Az újságcikket illetékességből a HELIR felettes szervének a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóságnak továbbítottam.

Szlávecz József osztályvezető Magyar Posta Vállalat Pécsi Igazgatósága

Bízom az emberségében!

Május 15-én, szombaton délelőtt Pécsett, a 6-os helyijáratú buszon felejtettem a táskámat. Beteg ember vagyok és egy fillér nélkül maradtam. Kérem a megtalálót, hogy legalább a számára értéktelen iratokat és az egészségügyi könyvemet - amely az orvosi kezelésem miatt pótolhatatlan - valamelyik buszvégállomáson adja le. Bízom az emberségében!

Hiába

dolgoztam

Ajándéknak szánva hímeztem egy 64x40 centiméteres kalocsai térítőt - sűrű mintával és riseliővel. Mikor elkészültem vele, kimostam a jónevű OMO mosóporral. Sajnos a fonal színe kiengedett, tönkre ment a munkám. Megvettem a drága fonalat, dolgoztam vele, kimostam az olcsónak nem mondható mosóporral - de minden hiába. Az ajándékozásból nem lett semmi. Vajon a mosópor, vagy a fonal lehetett a „ludas”, vagy mindkettő?

R. L.-né

Meglehetősen elhanyagolt a játszótér Pécsett, a régi Kertvárosban, a Honvéd téren. A padokról lefeszegették a fa borítást, a betonszerkezeteket összetörték, a hintákból is sok hiányzik, a homokozó is szemetes. Fotó: Läufer László

Farkas Bertalan űrhajós

1980-ban került sor az ötödik Interkozmosz űrrepülésre, az első szovjet-magyar közös űrrepülésre.

A Szojuz-36 űrhajó 1980. május 26-án, 19 óra 20 perckor startolt, fedélzetén Kubászov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutató űrhajóssal. A Szojuz-36 sikeresen összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással, ahol a nemzetközi legénység Popov és Rjumin űrhajósokkal együtt orvosbiológiai, geofizikai, erőforrás kutatási, műszaki és technológiai kutatásokat végeztek. A kiemelkedő magyar fejlesztésű kísérletek a következők voltak: a Dóza kísérlet, amelynek során a Pille magyar műszerrel mérték az űrhajósokat ért sugárzást; az Interferon kísérlet, az azonos nevű biológiai hatóanyag vizsgálatára; a Rabotoszpaszobnoszt kísérlet az űrhajós szellemi munkavégző képességét vizsgálta a Balaton műszerrel; az Ötvös és Bealuca technológiai kísérletek a Szpav és a Krisztall berendezéseken. Az űrhajósok a Bioszféra program keretében a földfelszínt fényképezték. Teljesen magyar készítésű élelmiszerekkel „vendégcsamagot” is vittek magukkal. Kubászov és Farkas Bertalan június 3-án 16 óra 7 perckor ért földet Dzsezkazgan- tól 140 kilóméterre.

Az űrrepülés után Farkas Bertalant alezredessé léptették elő, és megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság űrhajósa kitüntetést.

Csikós Zoltán, Pécs

Kés a lépcsőn

Egy fiú és lány üldögélt estefelé a félhomályos lépcsőházban. Amikor egy haver melléjük akart telepedni, a fiú előkapta a vásárban vett kését, és a 8,5 centiméter hosszú pengét hegyével fölfelé a lány oldalán a lépcsőre állította. Elriasztásul.

Talán abban bízott, barátja elérti a „finom” célzást, jelenléte zavaró. A leülni készülő fiú azonban - vagy csakugyan nem vette észre a sötétedésben a gyilkos szerszámot, vagy nem akart gyávának mutatkozni -, nem vette komolyan a fenyegetést. Joggal hihette, ha látta,

mire leereszkedik, a kés eltűnik alóla. Tévedett.

A kés tövig szaladt - mint utóbb kiderült, szerencsére az ülőgumó vastag izomzatába. Ám ez pusztán a véletlennek köszönhető. Életveszélyes, vagy egy életre szóló elnyomorító sérülés is keletkezhetett volna. Ezt az eshetőséget a kés gazdája sajnos csak későn ismerte fel. Rémülten riasztotta a szüleit, a sebesültet azonnal kórházba szállították.

Megjelent egy rendőr is. Az ügyeletes orvos értesítette a bűncselekmény jelleg miatt. A

14 éves „tettes” kihallgatásakor készült jegyzőkönyv az ügyet balesetnek nyilvánította. A sérülést szenvedett fiú édesapja kifogásolta ezt a minősítést, első felindulásában minden mentőkörülményt elutasított.

Mindkét gyerek ,jó családból” származik, úgynevezett rendes srácok. Hogyan kerülhetett sor mégis ilyen vérremenő tréfára?

Jóhiszeműen úgy vélem, felelőtlenség, meggondolatlanság az igazi ok, mégis, vagy éppen ezért, szigorúbban kellene ellenőriznünk, mire költik csemetéink a zsebpénzüket. A kés veszélyes játékszer!

Rezes Zs.

Milyen

felnőttek

lesznek?

A fiam és a lányom kint játszott Pécsett, Kertvárosban a szomszéd ház előtt. Kimentem megnézni, mit csinálnak.

A fiam éppen a lépcsőn ült és kötötte a cipőjét. Szóltam, ne üljön a hideg lépcsőn, mert felfázik. Ekkor derült ki, hogy a „játszótársa” levette a lábáról a cipőt és azzal focizott, még a kukába is be akarta dobni.

Felháborodva mentem a gyerek szüleihez és elmondtam, mi történt. Erre az apja azt válaszolta: .Aliért zavarom efféle dolgokkal, majd a gyerekek egymásközt elintézik.” Hiába mondtam, hogy a cipőt drága pénzen vettem és különben is gondolom neki sem tetszene, ha az ő fiával történne ugyanez.

Ha mindent ráhagyunk a gyerekeinkre, milyen felnőttekre számíthatunk az elkövetkező évtizedekben? Őszintén sajnálom a pedagógusokat, akik a jelen „gyerekanyaggal” kínlódnak, mert tehetetlenek, amíg a szülők mindent megengednek csemetéjüknek. Én ugyan egyedül nevelem gyermekeimet, de mindig jóra intem mindkettőt.

(Név és cím a szerkesztőségben)

Jogi tanácsadó

Balogh G. olvasónk kérdezi, hogy munkába járás esetén a munkáltató térít-e utazási költséget, s ha igen, milyen mértékben.

Ä napokban jelent meg a 78/1993. /V. 12./ Korm. sz. rendelet, mely e kérdést szabályozza. A fenti rendelet alkalmazásában:

a. / munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;

b. / napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visz- szautazása;

c. / hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helyiségbe, illetőleg annak közelébe költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.

A rendelet 3. §-a szerint a munkáltató köteles a munka- vállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel, vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának

a. / 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;

b. / 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.

A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magán- személyek jövedelemadójáról szól törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

a./ a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakó- és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;

b. / a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;

c. / a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

Lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a munkáltató a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a fenti rendelet szerinti munkába járásnak minősítse. (A rendelet 4. §-a.)

Takács I. olvasónk kérdezi, hogy a bedolgozó mely balesete tekinthető üzemi balesetnek.

A 98/1990./V. 1./ MT. sz.

rendelet 218. §-a értelmében a bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek,

a. / amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám, vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott,

b. / amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám, vagy hasonló munkaeszköz, és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte.

Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a

munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodása szerint nem a bedolgozó személyi igazolványában bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helye, vagy onnan visszamenet érte.

L. T. kérdezi, hogy az árvaellátás meddig jár és házasságkötés esetén jár-e.

A hatályos jogszabályi előírások szerint az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.

Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki

a. / az iskola igazolása szerint betegsége, testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b. / huszonöt évesnél fiatalabb és a dolgozók általános, vagy középiskolájában tanul.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként, legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

1

4

1

4