Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-25 / 141. szám

10 új Dunántúlt napló 1993. május 25., kedd i£> A szerkesztőség postájából A pécsi blues-fesztiválról A hét végén szeretett váro­sunkban Pécsett, blues-feszti- vált rendeztek. Előttem már szóltak róla néhány szót az Új DN május 17-i számában, most a saját véleményemet szeretném elmondani a fesztiválról. Azt szeretném, ha egy picit mindenki próbálná megérteni, mi is zajlott valójában ezen a szép tavaszi-nyári hétvégén. Aki sétált az utcán, beült egy kávézóba csak a parkokban pa­dokon heverő „szakadtakat” láthatta. Este azonban megtelt a NEVKÓ egész épülete ezekkel a teljesen vegyes társadalmi helyzetű és életkorú emberekkel és mindenki saját vérmérséklete és szokása szerint élvezte ezt a nagy közös ünnepet. Aki ott volt láthatta: senki nem volt egyedül. Ezek a - többségében tényleg - fiatalok itt találnak társaságot és kikapcsolódást. A zene extázisa sokakat magával ragad ezért a pillanatnyi felsza- badultságért, többszáz kilomé­tert is utaznak. Persze van, aki csak zenét hallgatni jött. Az öltözék a külsőségekhez szorosan hozzátartozik, jelzi, én ehhez a csoporthoz tartozom, ahogy a szürke öltöny és nyak­kendő egy másik kultúra uni­formisa. Talán sokakat zavart megjelenésük az utcákon, de nézzük el nekik ezt a két napot az évből. Próbáljuk úgy látni őket, mint aki egy másik utat választott - legalábbis amíg fia­tal -, de nem akar nekünk rosz- szat. Sokan a garázdaságot, be­törést, mocskot és az alkoholt kapcsolják hozzájuk automati­kusan. Kérem, ne feledjük, jól öltö­zötten nagyobb csibészséget követnek el ebben az országban és aki a kocsmában verekszik, még nem feltétlen közéjük tar­tozik. Vegyük észre azt is, ha valamelyikük a város főterén egy szobor talapzatán ülve furu­lyán magyar népdalokat játszik. Németh Károly Pécs, Szántó Kovács J. u. 1. ✓ „En is ember vagyok!” Ne félj tőlük! A félelem se fogjon el, ha véletlenül hozzád érnek, miközben lesütött szemmel egymás kezébe ka­paszkodva zavartan, az egyéb­ként is zavarodott világban bot­ladoznak, falhoz simulva. In­kább adj nekik mosolyt, kedve­set, biztatót. Segíts rajtuk! Mert gyengék elesettek, mert nekik százszor, ezerszer nehezebb minden ami a Te gyerekeidnek oly könnyű: tanulni betűt, olvasni szót, futni, játszani. Mert ők mások. De nem rosszabbak, megveten- dőek, csak gyengébbek, mások, mert kiszolgáltatottabbak, hisz többségüknek nincs ki védje őket. Mások, mert nekik még csak arra is alig lesz lehetősé­gük, hogy „alja munkát” végez­zenek. Sokuknak képességük is csak arra futja, hogy (így-úgy) ellássa önmagát. Mások ők, de tiszták. Akkor is, ha többüknek bőre nem fehérre sikeredett, és a fogkefével is csak az iskolában talákoznak először, másról nem is szólva. De nemcsak mások. Olyanok is, mint a Te szeretett csemetéd, hidd el. Mert szeret­/né/nek szeretni, és tudnak is, s tudnak rajongani, s önfeledten kacagni, hogy örömükben hull a könnyük. Segítsd őket, kik a Papnö­velde utcai iskola 6-16 éves lá­nyai, fiai, úgy ahogy azt tették az elmúlt hónapokban jónéhá- nyan. A Pécsi Nemzeti Színház művészei, akik nekik játszották a Noét, a Pécsi Extra, ki e kultu­rális programot támogatta, Val­ter Imre disjockey, aki több al­kalommal teremtette meg az ön­feledt tánc lehetőségét. S a kör nem zárult le, segítik őket lufival, csokival, ajándék­kal, üdítővel, hogy lehessenek egy napot együtt. Hogy legyen nekik is gyermeknapjuk, ami­kor értük történik minden. Nevükben mondunk köszö­net mindenkinek, akik bármi­lyen módon tudják segíteni az alapítványt („Én is ember va­gyok” Mohács és Vidéke Taka­rékszövetkezet Pécs, számla­szám: 249 98570-00599), amely értük szeretne többet tenni és nemcsak egyszer egy évben. Fekete Mária gyógypedagógus Hogyan fizessünk elő magyar lapot külföldre? Az Új DN május 3-i számá­ban megjelent „Hogyan ne fi­zessünk elő magyar lapot kül­földre” című írással kapcsolat­ban a következő tájékoztatást adom: A magyar lapok külföldre történő előfizetését hazánkban - a postán belül - kizárólag a HELIR végzi. A postahivataloknak e szol­gáltatás tarifája nem áll rendel­kezésükre. Ezért, ha az előfi­zetni kívánó ügyfelünk szemé­lyesen jelenik meg valamelyik postás-szervünknél, úgy nyom­tatványt tudunk adni, melyet ki­töltve a HELIR részére kell megküldeni. Távbeszélőn tör­ténő érdeklődésre csak a HE­LÍR telefonszámának megadá­sával tudunk segíteni. Az újságcikket illetékesség­ből a HELIR felettes szervének a Hírlap és Postaszállítási Igaz­gatóságnak továbbítottam. Szlávecz József osztályvezető Magyar Posta Vállalat Pécsi Igazgatósága Bízom az emberségében! Május 15-én, szombaton dél­előtt Pécsett, a 6-os helyijáratú buszon felejtettem a táskámat. Beteg ember vagyok és egy fil­lér nélkül maradtam. Kérem a megtalálót, hogy legalább a számára értéktelen iratokat és az egészségügyi könyvemet - amely az orvosi kezelésem mi­att pótolhatatlan - valamelyik buszvégállomáson adja le. Bí­zom az emberségében! Hiába dolgoztam Ajándéknak szánva hímez­tem egy 64x40 centiméteres ka­locsai térítőt - sűrű mintával és riseliővel. Mikor elkészültem vele, kimostam a jónevű OMO mosóporral. Sajnos a fonal színe kiengedett, tönkre ment a munkám. Megvettem a drága fonalat, dolgoztam vele, kimos­tam az olcsónak nem mondható mosóporral - de minden hiába. Az ajándékozásból nem lett semmi. Vajon a mosópor, vagy a fonal lehetett a „ludas”, vagy mindkettő? R. L.-né Meglehetősen elhanyagolt a játszótér Pécsett, a régi Kertvárosban, a Honvéd téren. A padokról lefeszegették a fa borítást, a betonszerkezeteket összetörték, a hintákból is sok hiányzik, a ho­mokozó is szemetes. Fotó: Läufer László Farkas Bertalan űrhajós 1980-ban került sor az ötö­dik Interkozmosz űrrepü­lésre, az első szovjet-magyar közös űrrepülésre. A Szojuz-36 űrhajó 1980. május 26-án, 19 óra 20 perckor startolt, fedélzetén Kubászov parancsnokkal és Farkas Berta­lan kutató űrhajóssal. A Szo­juz-36 sikeresen összekapcso­lódott a Szaljut-6 űrállomással, ahol a nemzetközi legénység Popov és Rjumin űrhajósokkal együtt orvosbiológiai, geofizi­kai, erőforrás kutatási, műszaki és technológiai kutatásokat vé­geztek. A kiemelkedő magyar fejlesztésű kísérletek a követke­zők voltak: a Dóza kísérlet, amelynek során a Pille magyar műszerrel mérték az űrhajóso­kat ért sugárzást; az Interferon kísérlet, az azonos nevű bioló­giai hatóanyag vizsgálatára; a Rabotoszpaszobnoszt kísérlet az űrhajós szellemi munka­végző képességét vizsgálta a Balaton műszerrel; az Ötvös és Bealuca technológiai kísérletek a Szpav és a Krisztall berende­zéseken. Az űrhajósok a Biosz­féra program keretében a föld­felszínt fényképezték. Teljesen magyar készítésű élelmiszerek­kel „vendégcsamagot” is vittek magukkal. Kubászov és Farkas Bertalan június 3-án 16 óra 7 perckor ért földet Dzsezkazgan- tól 140 kilóméterre. Az űrrepülés után Farkas Bertalant alezredessé léptették elő, és megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse és a Ma­gyar Népköztársaság űrhajósa kitüntetést. Csikós Zoltán, Pécs Kés a lépcsőn Egy fiú és lány üldögélt este­felé a félhomályos lépcsőház­ban. Amikor egy haver mellé­jük akart telepedni, a fiú elő­kapta a vásárban vett kését, és a 8,5 centiméter hosszú pengét hegyével fölfelé a lány oldalán a lépcsőre állította. Elriasztásul. Talán abban bízott, barátja elérti a „finom” célzást, jelen­léte zavaró. A leülni készülő fiú azonban - vagy csakugyan nem vette észre a sötétedésben a gyilkos szerszámot, vagy nem akart gyávának mutatkozni -, nem vette komolyan a fenyege­tést. Joggal hihette, ha látta, mire leereszkedik, a kés eltűnik alóla. Tévedett. A kés tövig szaladt - mint utóbb kiderült, szerencsére az ülőgumó vastag izomzatába. Ám ez pusztán a véletlennek köszönhető. Életveszélyes, vagy egy életre szóló elnyomo­rító sérülés is keletkezhetett volna. Ezt az eshetőséget a kés gazdája sajnos csak későn is­merte fel. Rémülten riasztotta a szüleit, a sebesültet azonnal kórházba szállították. Megjelent egy rendőr is. Az ügyeletes orvos értesítette a bűncselekmény jelleg miatt. A 14 éves „tettes” kihallgatásakor készült jegyzőkönyv az ügyet balesetnek nyilvánította. A sé­rülést szenvedett fiú édesapja kifogásolta ezt a minősítést, első felindulásában minden mentőkörülményt elutasított. Mindkét gyerek ,jó család­ból” származik, úgynevezett rendes srácok. Hogyan kerülhe­tett sor mégis ilyen vérremenő tréfára? Jóhiszeműen úgy vélem, fe­lelőtlenség, meggondolatlan­ság az igazi ok, mégis, vagy ép­pen ezért, szigorúbban kellene ellenőriznünk, mire költik cse­metéink a zsebpénzüket. A kés veszélyes játékszer! Rezes Zs. Milyen felnőttek lesznek? A fiam és a lányom kint játszott Pécsett, Kertváros­ban a szomszéd ház előtt. Kimentem megnézni, mit csinálnak. A fiam éppen a lépcsőn ült és kötötte a cipőjét. Szól­tam, ne üljön a hideg lép­csőn, mert felfázik. Ekkor derült ki, hogy a „játszó­társa” levette a lábáról a ci­pőt és azzal focizott, még a kukába is be akarta dobni. Felháborodva mentem a gyerek szüleihez és elmond­tam, mi történt. Erre az apja azt válaszolta: .Aliért zava­rom efféle dolgokkal, majd a gyerekek egymásközt elin­tézik.” Hiába mondtam, hogy a cipőt drága pénzen vettem és különben is gon­dolom neki sem tetszene, ha az ő fiával történne ugyanez. Ha mindent ráhagyunk a gyerekeinkre, milyen felnőt­tekre számíthatunk az elkö­vetkező évtizedekben? Őszintén sajnálom a peda­gógusokat, akik a jelen „gyerekanyaggal” kínlód­nak, mert tehetetlenek, amíg a szülők mindent megen­gednek csemetéjüknek. Én ugyan egyedül nevelem gyermekeimet, de mindig jóra intem mindkettőt. (Név és cím a szerkesztőségben) Jogi tanácsadó Balogh G. olvasónk kér­dezi, hogy munkába járás esetén a munkáltató térít-e utazási költséget, s ha igen, milyen mértékben. Ä napokban jelent meg a 78/1993. /V. 12./ Korm. sz. rendelet, mely e kérdést szabá­lyozza. A fenti rendelet alkal­mazásában: a. / munkába járásnak minő­sül a közigazgatási határon kí­vülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás; b. / napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és mun­kahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyako­riságú rendszeres oda- és visz- szautazása; c. / hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munka­helyével azonos helyiségbe, il­letőleg annak közelébe költö­zik, onnan hetente egyszeri ál­landó lakóhelyére történő oda- és visszautazása. A rendelet 3. §-a szerint a munkáltató köteles a munka- vállalónak megtéríteni a mun­kába járást szolgáló bérlettel, vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a. / 86 százalékát, ha orszá­gos közforgalmú vasút 2. ko­csiosztályon; b. / 80 százalékát, ha elővá­rosi vasúton, valamint hely­közi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magán- személyek jövedelemadójáról szól törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén el­számolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a./ a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakó- és mun­kahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b. / a munkavállaló munka­rendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c. / a munkavállaló mozgás­korlátozottsága miatt nem ké­pes tömegközlekedési eszköz­zel közlekedni. Lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a munkáltató a munkavállaló mozgáskorláto­zottsága miatt a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a fenti rendelet szerinti munkába járásnak minősítse. (A rendelet 4. §-a.) Takács I. olvasónk kér­dezi, hogy a bedolgozó mely balesete tekinthető üzemi balesetnek. A 98/1990./V. 1./ MT. sz. rendelet 218. §-a értelmében a bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, a. / amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, vala­mint gép, szerszám, vagy ha­sonló munkaeszköz haszná­lata, illetőleg kezelése okozott, b. / amely a bedolgozót a vál­lalt munka teljesítéséhez szük­séges anyag, valamint gép, szerszám, vagy hasonló mun­kaeszköz, és a bedolgozó által készített termék szállítása köz­ben érte. Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyé­ről a munka (anyag) átvételé­nek, illetőleg a termék átadá­sának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megálla­podása szerint nem a bedol­gozó személyi igazolványában bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helye, vagy onnan visszamenet érte. L. T. kérdezi, hogy az ár­vaellátás meddig jár és há­zasságkötés esetén jár-e. A hatályos jogszabályi előí­rások szerint az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva ok­tatási intézmény nappali tago­zatán tanul, az árvaellátás a ta­nulmányok tartamára, de leg­feljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha az árva jo­gosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás élet­korra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házas­ságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy iskolai tanulmá­nyok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki a. / az iskola igazolása sze­rint betegsége, testi, vagy szel­lemi fogyatékossága miatt ta­nulmányait magántanulóként végzi, b. / huszonöt évesnél fiata­labb és a dolgozók általános, vagy középiskolájában tanul. Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tar­tamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállí­tott igazolással évenként, leg­később a tanulmányok meg­kezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni. 1 4 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom