Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-14 / 101. szám

1993. április 14., szerda aj Dunántúlt napló 11 Mégsem annyira veszélyesek L _______________________________________________________________________ A multik jövője A legnagyob külföldi vagyonnal rendelkező cég a Shell A multinacionális gazdaság lekörözte a globális gazdaságot. Ezt úgy kell érteni, hogy 1983-tól 1990-ig a határokat át­szelő befektetések növekedésé­nek üteme háromszorosa volt a hagyományos külkereskedelmi forgalom, s négyszerese a világ- termelés növekedési ütemének. Döbbenetes növekedés Multinacionális vállalatok­kal, különösen a rendszerválto­zás óta, hazánkban is csak az nem találkozik lépten-nyomon, aki nem lép ki az utcára, és nem néz televíziót. „Multiknak” ugyan hagyományosan az olyan mamutvállalatokat nevezzük, mint az IBM vagy a General Electric, ám elvben ezekkel azonos típusú vállalkozásnak tekintendő a MacDonald’s vagy a Kleider Bauer magyarországi tevékenysége is. És az a kisvál­lalkozó is, aki egy francia kis­vállalkozóval egyetlen buda­pesti butikot kíván üzemeltetni. A hagyományos elképzelés sze­rint az ipar és a szolgáltatóipar nemzetközi óriásai azok, ame­lyek könyörtelenül kizsákmá­nyolják a gyengébben fejlett or­szágok munkaerejét, manipulál­ják azok kormányait. A The Economist című lon­doni gazdasági hetilap március végén monumentális, húszolda­las tanulmányben elemezte a nemzetközi vállalkozások hely­zetét, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek a vállalkozá­sok másképpen viselkednek a gyakorlatban, mint a lenini el­mélet sugallta. Számuk döbbe­netesen megszaporodott. Míg 1970-ben összesen hétezer mul­tinacionális cég volt a világon, két évtizeddel később számukat már 35 ezerre becsülték. Igaz, hogy e vállalkozások összesített vagyonának mintegy felét leg­feljebb száz igazi „multi”, azaz multinacionális mamutcég bir­tokolta. Az ENSZ adatai szerint a legnagyobb külföldi vagyonnal 1990-ben a hazánkban is mű­ködő Royal Dutch Shell brit­holland olajipari konglomerá­tum rendelkezett: külföldi tőké­jének összege nem is volt pon­tosan megállapítható, csak a sorrendben utána következők tényszámai alapján tudhatjuk, hogy jóval 50 milliárd dollár felett volt. Az óriások listáján a következő négy helyet amerikai cégek foglalják el: a Ford és a General Motors autógyárak, az Exxon olajtársaság és az IBM komputergyártó vállalat. A nemzetközi műveletek és a vi­lággazdasági pozíciók között nem mindig van közvetlen ösz- szefüggés. A General Electric például, mely Magyarországon, mint ismeretes, a Tungsrammal létesített vegyesvállalatot, csak a 19. a „multik” külföldi va­gyona alapján felállított sor­rendjében. Ha viszont hazai „ér­tékét” vesszük figyelembe, a vi­lág öt legnagyobb vállalata közé sorolható. Számos egyéb körülmény mellett (nem véletlen például, hogy a gépkocsigyárak és más természettől fogva mobil ipa­rágak és szolgáltatások váltak leginkább nemzetközivé) ez is arra mutat, hogy a nemzetközi nagy- és kisvállalkozások nem kormányok megbuktatására és népek kizsákmányolására jön­nek létre, jóllehet létrehozóik alaposan kihasználják egy-egy ország gazdasági berendezke­désének, piaci szerkezetének különlegességeit, akár gyen­géit is. Kormányok feletti hatalom? Amikor Robert Maxwell an­gol médiamágnás a tengerbe fulladt, s nemzetközi birodal­máról kiderült, hogy már csak adósságok formájában létezik, az Artur Andersen céget bízták meg az itteni Maxwell-érdekelt- ségek pénzügyi átvilágításával, majd eladásával. A munkát nagyrészt Londonból érkezett szakemberekkel végeztették el, holott azok viszonylag rosszul tájékozódhattak az itteni pénz­ügyi szabályozási rendszerben. Az igazság az, hogy a világ bármely országában adódik asonló nagyságrendű átvilágí­tási feladat, nagy valószínűség­gel az Artur Andersen, vagy a Price Waterhouse lesz az, ame­lyet megoldására kérnek. Ezek a cégek valóban dominálják a maguk világpiacát, jól kihasz­nálják annak gyengéit, például azt a tényt, hogy jelenleg a ma­gyar piacon is sokkal ismerteb­bek ezek a külföldi auditálók, mint a hasonló magyar vállal­kozások bármelyike. Ilyen típusú monopólium mégis viszonylag kevés van a nemzetközi üzleti életben. Olyan egyeduralkodónak vélt nagyvállalkozások, mint az IBM, a személyi számítógépek megjelenése óta kénytelenek megosztani a helyi piacokat új trónkövetelőkkel, mint az Apple Macintosh. A komputer­piac egyébként is feldaraboló- dik, ahogy elválik a hardware a software-től, a software a hasz­nálatával kapcsolatos könyvek kiadásától... Az IBM, mint kormányok feletti hatalom tehát nem valósult meg, s a multina­cionális gazdaság fejlődése egyébként is sokkal bonyolul­tabbnak bizonyult, mint évtize­dekkel ezelőtt képzelték. Új terjeszkedési terület E fejlődés egyik meghatározó eleme ma a privatizáció, mely a fejlődő országokban, Kelet-Éu- rópában, nemkülönben Olasz­országban, Franciaországban és Németországban is folyik, s mely általában nyitva áll a kül­földi tőke előtt. Térségünkben a tekintélyes angol hetilap szerint „Közép- és Kelet-Európa Oroszország előtt jár majd” a multinacionális vállalkozások fejlődése tekintetében, hiszen itt az árak és a valuták stabilitása lesz a döntő tényező. Míg a „multik” eddig elsősorban az USA-Nyugat-Európa-Japán háromszögben, s különösen Nyugat-Európán belül tudtak növekedni, a következő évek­ben új terjeszkedési területtel számolnak. Várhatóan a fejlődő világ három legnagyobb gazda­sága - Kína, India és Brazília nyújtja majd az új lehetősége­ket. Mindháromban a külföldi befektetés szabályozásának li­beralizálását várják. S. B. A GM szentgotthárdi Opel gyára Az idő múlik ... Várjuk, mit ítél Hága? Egyetértés továbbra sincs Magyarországon és Szlovákia között a - bár folyóról van szó, mégis - tengeri kígyó-szerűen elhúzódó dunai vízierőmű-ügy- ben. Mégis talán közelebb ke­rült a megoldáshoz a két szom­széd ország viszonyát alaposan megterhelő jogi kötélhúzás. Az illetékes külügyi államtitkárok szerdai, brüsszeli aláírása az ún. alávetési nyilatkozaton azt je­lenti: Pozsony is, Budapest is elfogadja a hágai nemzetközi bíróság joghatóságát a vita ren­dezésében. Joga volt-e hazánknak leállí­tani a munkálatokat Bős- Nagymarosnál? Jogszerű volt-e szerződés felmondása? Ki tar­tozik kinek kártérítéssel, miért és mennyivel? Jogosan valósí­totta-e meg (az akkori) Cseh­szlovákia a Duna elterelését, a hivatalosan C-variánsnak elke­resztelt „ideiglenes" üzemelte­tési módot? Ilyen alapvető kér­dések eldöntéséhez szolgálhat majd alapul a tekintélyes hágai testület döntése - amikor meg­születik. A bíróság malmai ugyanis általában lassan őröl­nek, s ma nehezen jósolható meg, mikor hirdetnek majd íté­letet. S persze milyet - hiszen egyelőre mindkét fél saját pozí­cióját látja megalapozottabb­nak. Biztató fejlemény tehát a brüsszeli kettős igen? Feltétle­nül. Ám - sajnos - ugyanilyen határozott, csak épp tagadó vá­laszt kell adni arra, hogy önma­gában a hágai mechanizmus gyors és hatékony kompromisz- szumot teremthet-e Pozsony és Budapest között? Nem teremt­het, elvégre a bősi konfliktust továbbra is az érdekek, a mű­szaki, politikai, környezetvé­delmi (s tán még presztízs-) szempontok bonyolult ellent­mondásai jellemzik. Az idő vi­szont múlik, a - megmaradt - Duna folyik, a környezet káro­sodik. A hágai fórumnak, akárcsak az EK-közvetítésnek örülni kell. De a szlovák-magyar vi­szony átfogóbb és fontosabb is annál, semhogy több évre .je­gelni” lehessen, mint egy egy­szerű jogi disputát. Szegő Gábor Felkészülés katasztrófákra A polgári védelem feladatai békében Március 16-tól Ferenczy Ár­pád alezredes a Baranya Me­gyei Polgári Védelmi Parancs­nokság új vezetője. Ezt megelő­zően a Baranya Megyei Hadki­egészítő Parancsnokságon telje­sített szolgálatot.- 1989-ig, a hatályos honvé­delmi törvény elsődlegesen a polgári védelem háborús felada­tát hangsúlyozta, míg a béke időszaki feladatokat általában másodlagosnak tekintette. A rendszerváltást követően hát­térbe szorultak a háborús fel­adatok, inkább a béke időszaki katasztrófaelhárítással kapcso­latos tevékenység került elő­térbe. Megközelítőleg mostanra egyenlítődött ki a háborús és a béke időszaki tevékenység ará­nya. Ennek megfelelően a pol­gári védelem béke időszakban közreműködik a különböző elemi csapások, ipari, környe­zeti és egyéb katasztrófák elhá­rításában. Megtervezzük és megszervezzük az emberek és az anyagi javak védelmét, vég­rehajtjuk az esetleges kimenekí­tést, a terület kiürítését, tájékoz­tatjuk és felkészítjük a lakossá­got ezzel kapcsolatban. Ezen kívül végezzük a menekültügyi feladatok ránk háruló részét. Háborús körülmények között - a béke időszaki tennivalóinkon túlmenően - a honvédelem ré­szeként megszervezzük a tá­madó fegyverek hatása elleni védelmi intézkedéseket. A pol­gári védelem az állami és a he­lyi önkormányzati szervek, gazdálkodó egységek, továbbá a fegyveres erők és testületek, valamint egyéb rendészeti szer­vek és az állampolgárok közre­működésével valósul meg. Az országos, a megyei és a körzet- parancsnokságok, va­lamint a különböző szakfelada­tokat ellátó egységek szakmai segítőként, tanácsadóként mű­ködnek közre a polgári védelem területén.- Országos szinten a be­lügyminiszter irányítja a polgári védelmet, regionális szinten pe­dig a köztársasági megbízottak. A településeken a polgármeste­rek felelősek a polgári védelem megszervezéséért, a felkészíté­sért és a végrehajtásért. A tör­vény értelmében a polgármeste­reknek kell elkészíteniük pél­dául a kimenekítési tervet, eh­hez ad szakmai tanácsokat, se­gítséget a polgári védelem hiva­tásos állománya. Szinte minden településen van a lakosság ri­asztását szolgáló sziréna. Az ezeket működésbe hozó vezér­lődobozok kulcsai a polgármes­tereknél vannak. Az ő felada­tuk, hogy rendszeresen ellen­őrizzék a szirénák működését, jelezzék az esetleges meghibá­sodásokat a polgári védelem szervezeteinek, valamint jelöl­jék ki a szirénák működtetését biztosító riasztó őrsöket.-A polgári védelem szakte­vékenység, gyakorlatilag úgy is felfogható, mint egy szolgálta­tás. Hajdú Zs. Eredményesen gyógyítják a leukémiás gyermekeket Nem csak az ő bajuk, bánatuk Rengeteg játék, barátságos környezet fogadja a gyerekeket a rendelőben Fotó: Szundi György Nem lehet véletlen, hogy azok segítenek kitartóan, akiket megcsapott ennek a betegség­nek a szele. A szülők, akiknek gyermekéről kiderült, hogy leu­kémiások, vagy daganatos megbetegedésben szenvednek, s akik minden követ megmoz­gatnak annak érdekében, hogy elősegítsék a gyógyulást. A ro­konok, barátok, ismerősök, akik a családok közelében megélik a rettegést, meg azok az „idege­nek”, akik úgy gondolják, hogy vannak közös nagy bajaink, amelyek leküzdése nem lehet csak annak a csoportnak a fel­adata, amelyet ezek a bajok épp érintenek. Valóban többszázan vannak, akik valamelyik - vagy épp mindkét - betegségben szen­vedve a Pécsi Gyermekklinika betegei voltak, vagy ma is azok közé tartoznak. A klinika ugyanis egyike annak ország­ban lévő nyolc decentrumnak, ahol a leukémiás és daganatos gyermekek gyógyításával is foglalkoznak. A pécsi egész­ségügyi intézet elsősorban a dél-dunántúliak gyógykezelé­séért felelős.-Hosszadalmas és költséges ez a gyógyító tevékenység is - mondja dr. Szűcs Rozália főor­vos. -A legfontosabb azonban az, hogy eredményes. A daga­natos betegeink csaknem ötven százalékát, a leukémiások nyolcvan százalékát meg tudjuk gyógyítani. Vannak olyan ked­ves ismerőseink, akik egykor beteg gyermekként a szüleikkel érkeztek hozzánk, ma pedig szülőként látogatóba kopogtat­nak be.Tizenhárom évvel ez­előtt, 1976-ban kezdődött ná­lunk ez a tevékenység az onko- hematológiai osztályon. A szisztematikus és szívós törekvés eredményeként sok minden változott azóta. Számos pécsi gyárnak, üzemnek kö­szönhetően többek között fel­épült az úgynevezett a kis ház, ahova vizsgálatra járnak a gyermekek. Rengeteg játékot, több műszert is kaptak aján­dékba. Három évvel ezelőtt pe­dig létrehozták a „Leukémiás és tumoros gyermekek gyógyítá­sáért ” alapítványt, amely nem csak a gyógyítás feltételeinek javítását, hanem a bent fekvő beteg gyermekek körülményei­nek javítását illetve a szüleik támogatását is célozza. A MEDICOR százezer forint értékű műszerrel támogatta az alapítványt, a Samsung gyár vi­deót és és három tv-t adott jutá­nyos áron nekik, a Hidasi Fa­ipari Szövetkezet polcrendszert készítette számukra, a Konzum Áruháztól játékokat, ITT televí­ziókat, egy szülőtől hordozható számítógépet kaptak, a Kompu­ter Kft. programokkal támo­gatja az osztályt. A Posta rend­szeresen átadja nekik a megma­radt képes- és rejtvény-újságo­kat. Az alapítványuk pénzéből nemrég megkezdték a videolánc kiépítését, illetve az egyetem olyan telefont szereltett fel, amely ágyhoz vihető, így a be­teg gyermekeknek nem kell ah­hoz felkelniük, hogy a szüleik­kel beszélhessenek. A közelmúltban jótékonysági bált rendezett a Normandia Li­ons Klub, amelynek bevételét, 500 000 forintot számukra aján­lották fel. Ebből a pénzből töb­bek között olyan kis asztalokat akarnak vásárolni, amelyekről ágyban tudnának étkezni a gyermekek. Olvasó lámpákat, ágytálmosó gépet és egy infú­ziós pumpát is szeretnének vá­sárolni. Az árak döntik el, hogy mit tudnak megvenni. T. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom