Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-13 / 71. szám
1993. március 13., szombat Oi Dunántúli napló n Képviselők a szociális törvényről. Legalább kétmillió embert érint Minden ötödik magyar állampolgárt érint a szociális törvény, amely február 26-án lépett hatályba. A Népjóléti Mi-, nisztérium illetékesei arra alapozva állítják ezt, hogy napjainkban legalább kétmillióan vannak azok, akik nem tudnak megfelelően gondoskodni saját magukról, vagy hozzátartozóikról. Köztük a munkanélküliek, a létminimumon, vagy alatta tenismerik a lehetőségeket, vagy szégyellik.a. helyzetüket - nem mennek kérni. Tapasztalataira hivatkozva fejtette ki, hogy sokan vannak ilyenek. Hozzátette, hogy kis közösségekben jól meg lehet ítélni, kinek milyenek a tényleges körülményei. Az önkormányzatok felé jelző szerepet tölthetnek be az egészségügyi dolgozók és azok a társadalmi törvénnyel, hogy akikért vannak, azok állampolgári tudattal, megalázkodás nélkül kérhetnek valamit, mivel ez nekik a törvények adta lehetőségek által jár. A tájékozódás maradjon a karitatív társadalmi mozgalmak- Tehetősége. Nem értett egyet azzal sem, hogy a szegények megsegítésére alapvetően onnan kell elvenni, ahol irritálóan megjelenik a gazDr. Bíró Ferenc (balról), Gettó József, Nagy Ferenc József (tárcanélküli miniszter) országgyűlési képviselők és Lombosi Jenő, az Új Dunántúli Napló főszerkesztője Fotó: Szundi György gődő nyugdíjasok és a hajléktalanok. A szociális törvény volt a témája a pécsi Lenau Házban tartott beszélgetésnek, amelyen három baranyai képviselő vett részt: Bíró Ferenc (MDF), Gettó József (SZDSZ) és Nagy Ferenc József (FKGP), tárca- nélküli miniszter. A törvénnyel kapcsolatban főként három kérdésről - milyennek tartják, mit és hogyan lehet vele megoldani, illetve van-e elegendő pénz a végrehajtására - mondták el véleményüket a honatyák. Álláspontjukat rövidítve, szerkesztetten közöljük. ✓ Uj támogatási formák Bíró Ferenc Solt Ottíliára hivatkozva kezdte a mondandóját, aki a közelmúltban egy fórumon megvédte a szociális törvényt, mondván, hogy igenis alkalmas arra, hogy a jelenleginél igazságosabb, a legalapvetőbb szociális problémákat rendező kerettörvény legyen. Kihangsúlyozta a keret voltát, mint ahogy a baranyai képviselő is úgy fogalmazott, hogy a törvény mennyire fedi le a szociális feszültségeket, hogy mennyire képes rendezni és oldani ezeket, az azon is múlik, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Akik számítanak a támogatásokra, azok bizonyára elégtelennek érzik ezek mértékét. Mégis, szerinte a törvény olyan új támogatási formákat vezetett be, amelyek bizonyos mértékig képesek a meglévő feszültségeket csökkenteni. Lehetőséget ad arra is, hogy az önkormányzatok - á keretösszegek felett - a saját pénzükből kiegészíthessék a támogatásokat. Ehhez az kell, hogy ebben a törekvésben az önkormányzatok partnerek legyenek és ismerjék fel, hogy nem elég csak az államra hárítani mindenféle szociális kötelezettséget, hanem helyi szinten is be kell kapcsolódni a szociális háló szövögetésébe. A maguk módján le kell tenni azt a hozzájárulást, amivel a szociális törvény még jobbá tehető. A lakosság összetételétől függően más és más segélyezési formákra helyezhetik a hangsúlyt. Ugyancsak fontosnak tartja olyan szociális regiszter készítését, amely személyiségi jogokat nem sért, de amely segítségével az önkormányzat fel tudja mérni, hogy kik szorulnak támogatásra. Ennek alapján - ha van rá lehetőség - olyanok is kaphatnának segítséget, akik különböző okok miatt - nem szerveződések, amelyek most már a falvakban is megjelentek, illetve különböző forrásokból juttatnak támogatást a rászorulóknak. Az önkormányzatok felelőssége Nagy Ferenc József utalt arra, hogy a statisztikák szerint - nemzetközi összehasonlításban - Magyarországon az adott költségvetéshez viszonyítva nagyon előkelő helyet foglalnak el a szociális juttatások. A költségvetés szociális fejezete nagyon magas. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy ez összefüggésben van a jelenlegi magyar keresetekkel, amelyek alacsonyak. Álláspontja az, hogy a kormány jó lépést - kényszerlépést - tett a törvénnyel, amelynek célja, hogy a nehéz helyzetben lévőket segítsék. Ezzel együtt úgy véli, hogy az egész elosztási rendszert át kell alakítani. Változtatni kell az adózási rendszeren is, mert sokan vannak, akik kibújnak a jövedelemadó fizetése alól. A láthatatlan jövedelmeket kellene megfogni és oda adni a rászorulóknak. Mint mondta a nagy differenciálódás a piac- gazdaság velejárója, mégis akinek nagyobb a jövedelme, az vállaljon nagyobb részt a terhekből. Álláspontja szerint a szociális törvény az első lépés afelé, hogy a nagy elosztási rendszerek korszerűbbé váljanak. Egyben azt a törekvést is hordozza, hogy a szociális jogok megfogalmazása szinkronba kerüljön az Európai Szociális Chartával. Szintén hangsúlyozta az ön- kormányzatok felelősségét, hozzá téve, hogy a településeknek rengeteg a feladatuk - út, vízvezeték, csatorna építés -s egyszerre valóban nem lehet minden igénynek eleget tenni. Ezért fontos a rangsorolás. Megalázkodás nélkül Gettó József két okból vitatta annak helyességét, hogy a törvényt és a szociális regisztert összefüggésbe hozzák. Véleménye szerint egyrészt azért kell elválasztani a kettőt, mert a törvény a szociális juttatást valamilyen objektív jogon értelmezi és oly módon, hogy ezt kérni kell. Nyilvántartást készíteni az emberi javakról, tulajdonokról, a szociális helyzetről, nem lenne törvényes. A személyi jogok védelme ezt nem teszi lehetővé. A másik, hogy a törvény alanyai állampolgárok, akik nem tudatlanok és szemérmesek. Azt kell sugallni és mondani minden dagság. Azt kell látni, hogy akkor lesz piacgazdaság és akkor lesz szociális felemelkedés - a nyugati országok példája ezt megerősíti, - hogy ha a piacgazdaság alapjai megteremtődnek. Az alapok pedig azáltal teremtődnek meg, hogy az emberek egy része meggazdagszik. Ezt az ellentmondást az tudja majd feloldani, hogy ha mindenki a létminimum felett él és a szegénység nem lesz irritáló, emberileg nem megalázó. Bíró Ferenc a reagálásában kifejtette, hogy a jó szociális háló kialakításához az is szükséges, hogy az önkormányzatok információkkal rendelkezzenek. Ez szerinte is önkéntes alapon történhet és egyben orientálhatná az önkormányzatokat, ha például azt is megkérdeznék, hogy idős korban ki milyennek képzeli a helyzetét, kikre számít: a gyerekeivel lesz, igénybe venné-e a szociális gondoskodást, illetve a szociális otthoni elhelyezést. Nagy Ferenc József a magán- véleményét fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy azok vállaljanak nagyobb részt a terhekből, akiknek több a jövedelmük. Elviselhető szinten Különbözött a képviselők álláspontja atekintetben is, hogy van-e elegendő pénz a rászorulók támogatására. Bíró Ferenc alapállása az, hogy nem csak a kormány feladata az állampolgárok szociális ellátása. Lehet azt mondani, hogy az önkormányzatokra igen sok teher hárul, küszködnek a hátrányok felszámolásával, az infrastruktúra megteremtésével, de azt is hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatoknak ma sokkal több pénzük van arányosan, mint az elmúlt rendszerben. Gettó József viszont kétségbe vonta, hogy az önkormányzatok a tényleges anyagi lehetőségeik birtokában markáns szociálpolitikát tudjanak felvállalni. A ' beszélgetés alapján úgy tűnt, hogy egyetlen dologban vannak azonos állásponton a képviselők. Abban, hogy ez a törvény a szegénység elviselhető szinten tartását célozza meg. A különböző támogatási formák közül - amit biztosít - e minősítés alól az egyedüli kivétel a gyermeknevelési támogatás, a többi mind krízishelyzetre vonatkozik. * Gettó József & Dunántúl autópályáról is beszélt a találkozón. Felvetéseire lapunkban a közeljövőben visszatérünk. Török É. Magyarul magyarán Beszélni nehéz Kitüntető polgárok Lelkesen élnek a britek azzal a John Major miniszterelnök múlt heti intézkedése nyomán nyílott lehetőséggel, amely szakítva a szogálatok és munkásságok megjutalmazásának évszázados rendjével, nagyobb beleszólást biztosít a polgároknak a kitüntetések odaítélésébe. Ezt kormánytisztviselők közölték. A Reuter szerint több mint ezren tettek javaslatot kitünte- tendőkre, illetve kértek jelölési űrlapot, azóta hogy az elmúlt héten belejelentették: immár mindenkinek joga van felterjesztésre. Major miniszterelnök, aki nem végzett egyetemet és saját erejéből küzdötte fel magát a kormányfői székbe, a múlt héten bejelentette, hogy a jövőben az érdemérmek és a lovagi rang elérhetőek lesznek az emberek széles rétegei számára. Japán élelmiszer az oroszoknak Japán 350 tonna élelmiszersegélyt indított útba a jokoho- mai kikötőből a Vlagyivosztok melletti Vosztocsnijba, hogy segítsen a távolkeleti orosz vidékek ellátásában - jelentette az AFP japán hivatalos forrásra hivatkozva. A segélyszállítmány sűrített tejet és gyümölcs- konzervet tartalmaz. Annak a százmillió dolláros humanitárius segélynek a keretében juttatják rendeltetési helyére, amelyről a japán kormány tavaly októberben döntött. Az élelmiszert a habarovszki, pri- morszki és a szahalini helyi ön- kormányzatok értékesítik, és a bevételből az öregeket és a munkanélkülieket akarják támogatni. Ezt a sokakat megbotránkoztató címet adta az azóta több kiadást megért kis könyvének Péchy Blanka, a Kazinczyról elnevezett különféle dijak, érmek alapítványának megteremtője, s az azóta országos méretűvé vált azonos nevű mozgalom elindítója. Annak idején sokan didaktikai (oktatástani) baklövésnek tekintették a címet, amely a sikerélmény helyett a kudarc gátlásokat keltő veszélyével riogatta - úgymond - az anyanyelvi műveltség megszerzésére vállalkozó magyarokat. Azóta sokszorosan igazolta az élet Péchy Blanka véleményét. A cím ugyanis folytatható, sőt folytatandó: .. . de meg lehet tanulni. Na nem máról holnapra, hanem hosszú, következetes, kitartó gyakorlással. Ezt igazolta a JPTE aulájában február 24-én délután megrendezett beszédverseny, pontosabban: felolvasóverseny. Bízhatunk benne, hogy hagyománnyá válik elsősorban Pesti János tanár úr és a korábbi országos versenyek díjat nyert hallgatóinak jóvoltából. Ez a megmérettetés a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyé- nek főpróbája volt ugyan, de nem jelentette az egyetem másik két karán tanuló hallgatók (jogászok, közgazdászok) kirekesztését. Péchy Blanka így ír könyvének elején: „ ... munkámat korántsem az élőszó művelőinek (színészek, előadóművészek - az én megjegyzésem R.B.) szánom csupán, hanem mindenkinek, aki nyilvánosan megszólal.” A zsűri körültekintően és azonos szempontok szerint értékelte a tizenegy versenyző teljesítményét. Először az ún. szabadon választott szövegűeket olvasták fel, utána fordított sorrendben a kötelező szöveget, Deme László: Magázás és -lemagázás című írását, amely az alkalomhoz illő telitalálat volt. Benne a szöveg kifejező', értelmező megszólaltatására vonatkozó közvetlen rendezői utasításokkal: - „veti aztán oda gunyorosan” - ,jiebegek megzavarodva” - „dörrent rám egy tizenéves hölgy” - „S a fentiek mindegyikét legalább négy-ötféle hangszínnel, hangvétellel, hangerővel, hanghordozással mondhatjuk végig”. - Nos hát ez igazán beszédtechnikát, beszédkultúrát próbáló feladat volt a javából. A helyes beszéd megtanulhatóságának ékes bizonysága, hogy a versenyzők közül senkit sem kellett elmarasztalni még enyhe beszédhiba miatt sem. Ügyesen alkalmazták az ún. mondatfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, szünet), de nem minden versenyző tudta feledtetni, hogy szereplése a dolog természeténél fogva művi, laboratóriumi körülmények között folyó felolvasás, azaz hogy nem eléggé természetes. Nem vették kellőképpen figyelembe, hogy hol szólaltak meg. Nem klubban, osztályteremben, hanem egy sajátos akusztikájú aulában. Az írott szöveg áttétele az elhangzóba se sikerült mindenkinek. És végül az se tudatosult mindenkiben, hogy nem hangokat kell sorjázni, se szavakat, sőt még mondatokat sem, hanem szöveget kell megszólaltatni. Az 1. díjat Csonkaréti Gergely, a 2. díjat megosztva Frailer Ildikó és Drötár Annamária, a 3.-at Bártfai Andrea érdemelte ki. Rónai Béla Keresztrejtvény KÜLSŐ FORMÁJÁBAN MEGVÁL TPZIK . KO NY NY ED CSEVEGÉS RÁZKÓDIK GONDOL KODÁS SZERVE ZENEMŰ VÁLTOZATA RUHÁT SZÁRAD VISZONYÍTÁSI ÉRTÉK FR. TÁVIRATI IRODA. RÖV. VARÁZSLAT HATALOM GYA KORLÁA VICC poénja: 2. RÉSZ ■V A VICC POÉNJA: -EZZEL AZ ÚJ MÓDSZERREL .... t. RÉSZ PUSKIN HÍRES MŰVE ...Ml- noque; AIJSZTR. ÉN. NŐ AMELY HELYEN KOMA ROM MEGYEI KETTŐS ■BETŰ ___ RÓMAI 2000 CEVEF tZIN MEN*- > JELZŐ LEHET PANASZ SZAVA MŰSZÁL A FÉNY VÁROSA ERŐSEN ZSÍROS. NEHÉZ ÉTEL TV-RI porter: MÁRTA fSvZrc HOLLAND VÁROS férfinév MONOR HATÁRAI I HQROÓT MERŐ KESERŰ VÍZMÁRKA ÚRNŐ. •UL HATÁROZOTT AKARATÚ RÁDIUSZ GAUSS JELE LITER DUNÁNTÚLI MEGYE TENGE Rl HAL MŰ HOLD NŐI BECENÉV FÉLDEKAI OXIGÉN UJJATLAN NŐI KORGALLÉR M CREMO NAI HEGEDÚKÉSZITÖ Beküldendő a helyes megfejtés március 22-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 27-i rejtvény megfejtése: „Most pedig, átmászunk az étkezőkocsi alá és megebédelünk.” Utalványt nyertek: Borbás Györgyné, Pécs, Komlói u. 148., Ma- gori József, Pécs, Patak u.,33., Tihanyi Ferenc, Magyarszék, Petőfi u. 30., dr. Zólyomi Gabriella, Pécs, Munkácsy M. u.'7., Zubák Ernőné, Vé- ménd, Engelmann P. u. 12. Az utalványokat postán küldjük el.
