Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-07 / 6. szám

1993. január 7„ csütörtök üj Dunántúli napló 11 Megdöbbentő A békési program alapján megalakult a Történelmi Független Kisgazda Párt Te hová tartozol? A független, demokratikus Magyarországért Az Új DN 1992 december 28-i számában megjelent rövid, de rám és gondolom sokakra meghökkentő „felhívás” ösz­tönzött arra, hogy levelem meg­írjam. Nem annyira a tartalom miatt emelek szót, bár azon is lehetne elmélkedni, hogy a tör­vényhozás által megalkotott jogszabállyal szembeni ellenál­lásnak újságban való propagá­lása nem lépi-e túl a polgári en­gedetlenség normáit. Akkor, amikor széles körben küzdünk bármilyen címkézés el­len, egyszerűen azért, mert a címkék a kirekesztés valamiféle megjelenési formáját takarják, akkor meghökkentően hat az, hogy Magyarországon, az évez­red végén, fél évszázaddal a vi­lágégés után, egyáltalán egy demokratikus országban olyan csoportosulás kapjon létjogo­sultságot, mint a Keresztény Orvosi Kamara. Én úgy vélem, hog az orvos feladata a gyógyí­tás. Ez a hivatása. Avagy ha nem keresztény felekezetű, ak­kor még ha diplomája van is, nem gyógyíthat? Még tovább folytatva ezt a gondolatsort - ne­tán meg kellene alapítani az iz­raelita felekezetű betegek szá­mára a„ zsidó orvosi kamarát”, vagy netán a mohamedánok ré­szére a „mohamedán orvosi kamarát”? Elképesztő és döbbenetes osztódásra ad ez lehetőséget, mert ugyanígy nem lepne meg, ha feltűnne a „keresztény ügy­védi kamara” és nyomban mel­lette a „zsidó ügyvédi kamara” stb. is. Nem mulatságos dolog ez, hanem igenis megdöbbentő. Egyáltalán hogyan engedhette meg ennek létrejöttét a kor­mányzat? Maga az egészség- ügyi tárca? Dr. Hegedűs Sándor MDF népi-nemzeti kör Második országos találkozó­ját tartja szombaton Budapesten a Testnevelési Egyetemen az MDF Népi-nemzeti köre. A konferencia záró előadását An­tall József miniszterelnök, a párt elnöke tartja. A legerősebb kormánypárt országos választmánya is ta­nácskozik a hét végén. A vasár­napi ülésen - a Bem téri szék­házban - az MDF agrárpolitiká­ját és a hónap végén megrende­zésre kerülő VI. országos gyű­lés előkészületeit vitatják meg a tanácskozás résztvevői. (MTI) A magyar vidék erkölcsi és anyagi értékeinek fejlesztését célul tűzve, Történelmi Függet­len Kisgazda Párt elnevezéssel új pártot alapított Pártay Tiva­dar. A tekintélyes korú pártala­pító a „kisgazdák” évtizedekkel ezelőtt szervezkedésének is ré­szese, Tildy Zoltán, Nagy Fe­renc, Varga Béla és Kovács Béla mellett, egyik irányítója volt. Hallatta hangját a mostani politikai megújhodás kezdetén is, de hogy a patinás nevet használók egyre ziláltabbá váló elveit, szervezeteit, az oda nem valók betolakodását, az etikát­lan hangoskodást, a széthúzást tapasztalta, egy ideje már csak a háttérből figyelt és most látta elérkezettnek a történelmi zászló magasra emelésének a pillanatát. Elérkezetté tették azok a - különböző nevekhez kötöttem - sűrüsödőn szervezett országos és helyi alkalmak, amelyek a jóhiszemű tömeg megtévesztését, a Kisgazdapárt nevének megcsúfolását szolgál­ták. A magyar vidék szószólója A hajdani alapító, a régi tag­ságát megtartók egyikének jo­gán, a régi névhez ragaszkodva és a történelmi elviséget hang­súlyozva, tette hivatalosan elfo­gadottá a Történelmi Független Kisgazda Párt létét. Zászlaja alá hívja azokat a„kisgazdákat”, akik megelégelték eredeti el­veik meghamisítását, a hatalmi torzsalkodásokat, a vidék népé­nek tudatos megosztását mind­azokat, akik programjával egyetértenek. A programmal, amelyből ki­világlik, hogy Pártay Tivadar pártja elsősorban a magyar vi­déknek, a hazai föld művelői­nek és a velük kapcsolatban ál­lóknak - a munkásságnak, a kis­iparosoknak, a polgári töme­geknek - a szószólója, képvise­lője kíván lenni. Azokért a jo­gokért és gazdasági feltételekért száll síkra, amelyek a képvisel­teket megilletik, s amelyek nél­kül az ország gazdasági, kultú- rális és szociális boldogulása elképzelhetetlen. Az 1930-ban, a békési gyűlé­sen elfogadott program alapjai­ban ma is időszerű. A cél, hogy Magyarország a törvény, a hu­manizmus, a nyugalom, a rend, a béke, a munka és a tudás megbecsülése, a létbiztonság, a szabadság és a függetlenség or­szága legyen - változatlan. A program elismeri és tiszteletben tartja az eddig elért eredménye­ket, de sok tekintetben elégedet­lenségét fejezi ki. A válságos jeleket mutató társadalmi és gazdasági hely­zetben különösképpen szüksé­gesnek tartja:-az adó- és az illetékrend­szer reformját,- az arányos teherviselést, az infláció letörlését,- a vám- és kereskede­lem-politika fejlesztését,- a ' monopóliumok elleni gazdaságpolitikát, a hitelpolit- kának az ország mezőgazdasági jellegéhez való igazítását,- a hosszúlejáratú kölcsönök lehetőségét,- a szigorú takarékosságot az államháztartás egészében,-a túlméretezettségek felül­vizsgálatát és a mérséklést,- az ország jelenlegi helyze­téhez méltatlan luxus teljes ki­küszöbölését,- a nyugellátás rendezését,- a vidék fejlesztését,-a mezőgazdálkodás jöve­delmezőségének megteremté­sét,- a mezőgazdasághoz kap­csolódó iparok és szolgáltatások segítését,- a magyar vidék népességel­tartó képességének növelését,- a közélet tisztaságának helyreállítását. . . Sorsfordító lépés Ez utóbbi célkitűzést elsőül szem előtt tartva kívánja mun­káját, szolgálatait végezni a Történelmi Független Kisgazda Párt. Akik a felsorolt célokat önzetlenül szolgálni hajlandók és azok elérésében közremű­ködni kívánnak, hogy megfe­lelő törvényhozási és kormány­zati intézkedésekkel a gazdaság válságában mielőbb enyhülés álljon be, annak a társadalom egészét, de különösen a vidéket sújtó jelenségei véglegesen ki­küszöbölhetők legyenek, a sora­iba várja. A Történelmi Független Kis­gazda Párt iránti érdeklődés or­szágosan és így Baranya me­gyében is a bejegyeztetése óta eltelt két hónap alatt általánossá vált. Egyre többen keresik Ide­iglenes Megyei Intézőbizottsá­gát, amely e pillanatban még te­lefonnal sem rendelkezik. így mindazok számára, akik soraiba kívánnak lépni, vagy a sorsfor­dító lépés elhatározását meg­előzően részletesebben tudako­zódni óhajtanak, a következő címeket adjuk: Pető Sándor 7694 Hosszuhetény, Ormándy út 21. - Varga János 7800 Sik­lós, Postafiók: 103. Az új évezred küszöbén A magyar vidék, a hazai föld sorsa ma is válságos. Jövője merre fordul, különösen az érin­tettek számára nem lehet kö­zömbös, elsősorban ők nem nézhetik tétlenül. A politikai és gazdasági változások mutatnak ugyan némely tekintetben va­lamiféle ködös irányt, amelyből azonban a vidék, a falu kima­radni látszik. Rajtunk is múlik, merre, hová jutunk. Ne engedjük magunkat a hatalomvágyók által megté­veszteni. A bezárkózás, a poli­tikai visszavonulás, a nemtörő­dömség sehová nem vezet. Ha, az új évezred küszöbén a jövő érdekében valahová mindenki­nek tartoznia kell. Helyettünk senki nem vállalhatja és nem is vállalja a sorsunkat. A döntő pillanatban vagyunk, hogy fel­tegyük magunknak a kérdést, mint ahogy most feltesszük mi is: Barátunk, Te kikhez, hová tartozol?! A Történelmi Független Kisgazda Párt Pécs-Baranya Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága Megalakult a Nemzeti Ifjú­sági Tanács (NIT) dél-dunántúli tagozata! A két szervezet kö­zötti szorosabb együttműködés­ről állapodtak meg az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió dél-dunántúli regionális vezetői a Nemzeti Ifjúsági Tanács kere­tén belül. A NIT-hez várják a nemzeti értékeken alapuló, a keresztény világnézetet magukénak valló ifjúsági csoportok csatlakozá­sát. A NIT dél-dunántúli tago­A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mu­lasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992 számú rendeletével a német megszál­lók elleni harcra önként jelent­kezett magyar katonák érdeme­inek elismerésére „Független, demokratikus Magyarorszá­gért” Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideigle­nes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945 május 9-ig felvétet­tek a Magyar Honvédség állo­mányába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett ná­ciellenes magyar katonai alaku­latokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házas­társnak vagy leszármazottjának. Az első alkalommal történt átadásra 1992 december 20-án és 21-én került sor. Ezért újra várjuk jelentkezé­süket: 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, be­osztottjainak; a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonái­nak. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a ha- tárportyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegysé­gek, a kórházak, szertárak, inté­zetek állományában szolgáltak­nak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult zata kiemelt feladatának tartja az anyaországi és a határainkon túli magyar fiatalok közötti rendszeres kapcsolattartás elő­segítését. A NIT tagszervezetei céljuk­nak tekintik olyan önszervező­dések segítését, melyek a pol­gári demokratikus Magyaror­szágot erősítik. Elutasítanak a politika bármely területén fel­bukkanó szélsőséget - rassziz­mus, antiszemitizmus, kommu­nizmus -, mely a másik ember a másság, a kisebbségek ellen tisztjeinek és katonáinak. To­vábbá: a hadrenden kívül ala­kult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasút­építő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egy­kori tisztjeinek, tiszthelyettese­inek és honvédéinek. A leveleket és jelentkezésü­ket - lehetőleg 15 napon belül - az alábbi címre kérjük: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 1054 Budapest, V. Zoltán u. 16. IV. em. 425. Várjuk mindazokat, akik a háború éveiben vállalkoztak a nácizmus elleni harcra, és 1945 május 9-ig beléptek valamely náciellenes magyar katonai ala­kulatba és mindmáig hívek ma­radtak az egykor vállalt függet­lenségi eszméhez, a demokrati­kus Magyarországhoz. irányul. A Nemzeti Ifjúsági Ta­nácsban működő szervezetek - nyugat-európai testvérszerveze­teikhez hasonlóan - alternatívát kívánnak nyújtani a nemzet iránt felelősséggel gondolkodó fiatalok számára. Véleményük szerint csak egy hagyományait tisztelő, saját múltját ismerő, egészséges nemzeti öntudattal, optimiz­mussal rendelkező Magyaror­szág lehet erős láncszeme a jövő társadalmának, az egyesült Európának. Felelősséggel a nemzet iránt Március 1 -tői névváltoztatás? A Munkáspárt vonzó név lehet! Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén átte­kintette az ország belpolitikai helyzetét. Többek között megál­lapították, hogy az elmúlt évben az ország helyzete lényegesen megváltozott, nagyon veszé­lyes, új tendenciák bontakoztak ki. A jelenlegi hatalmi rendszer­ben gazdasági fellendülésre nincs kilátás, az emberek jobbra nem számíthatnak. A kormány éppen a gazdasági tehetetlen­sége miatt feladta a „békés át­menet” politikáját. A közelmúlt nemzetközi eseményei azt iga­zolták, hogy Kelet-Közép-Eu- rópában a baloldali és balközép erők erősödtek. A szélsőjobbol­dali diktatúrával szemben reális lehetőséggé válik a balközép kormányzás. Az MSZMP fontosnak tartja, hogy ne engedje az ország bel­politikai életében a baloldalt ki­sajátítani, abból a pártot kiszorí­tani. Magyarországot meg­mentheti a balközép alternatíva, melyet a baloldali erők támo­gatnak. A Központi Bizottság határo­zatban mondta ki, hogy rendel­jenek el pártszavazást arról, hogy 1993. március 1-től a párt neve Munkáspárt legyen. A párt ezzel a névvel eredményeseb­ben vehet részt a további politi­kai küzdelmekben, indulhat a következő választásokon. Ez a név kifejezően jelezheti a párt törekvéseit, kritikus szembenézését a múlttal, a jele­nért, a jövőért való politikai küzdelmeit. A párt megyei Koordinációs Bizottsága kéri a párttagokat, hogy támogassák a Központi Bizottság névváltoztatási javas­latát! Választási rendszerek A parlamenti választásról szóló eszmefuttatás Pa- uska Zsolt írásában két válasz­tási rendszert, a Pofosz által ja­vasolt „tiszta egyéni választó- kerületi” és a Fidesznek jobb tiszta „listás” választást vet össze. Mindkettőt példával, po­litológusi véleménnyel köríti. De nem feltétlenül szükséges nekünk idegen példák, véle­mények után mennünk, jobb ha a saját tapasztalatainkra tá­maszkodunk, ha a jövőnk rend­jét akarjuk meghatározni. Mindkét példa, noha tetsze­tős, hibás számítás eredménye. A Pofosz javaslata alapján tartott választás meglehetősen igazságtalan eredményhez ve­zetne. Előfordulhat, hogy két vagy több párt küzdelméből megalázó kisebbségbejutna az, amely a nyertesnél csak alig kevesebb szavazatot kapott, mert az 51 % képviseletet nyer, a 49 % pedig semmit. 25-30 %-nál is elég egyetlen szava­zat, hogy a többiek képviselet nélkül maradjanak, noha együt­tesen ők a többség. Elképzelhető, hogy a listás szavazás kedvezőbb lenne egy-egy pártnak, de a leendő képviselők személyének kivá­lasztásában (legalább részben) a választóknak is lehetőséget kell kapnia és ez a tiszta listás választáson nem érvényesül. A jelenlegi vegyes rendszer reálisabb eredményt hoz. Az egyéni kerület jelöltjeinek bi­zonyságot kell adniuk (bizo­nyos fokig) képességeikről és erre a nyilvános szereplés ki­váló lehetőséget kínál. Az egyénre leadott szavazat mel­lett a második és többi párt is szerezhet a hívek száma sze­rinti képviseletet. Ezzel a mód­szerrel kialakulhat a szónoki képességgel rendelkező, jól ér­velő képviselők mögé sora­kozó párthívekből álló máso­dik vonal, mely létszámával támasza lehet a frontemberek­nek. A visszahívás intézménye nem elfogadható egyrészt, mert méltánytalan, hogy a megbí­zóknál lényegesen kevesebb visszahívó szava erősebb le­gyen, másrészt az időközi vá­lasztások felesleges erőfitogta­táshoz vezethetnek és arányta­lanul sok pénzbe kerülnek. Más a helyzet a Pofosz két­kamarás javaslatával. Minden döntés tévedési kockázatát csökkenti, ha azt két, egymás­tól független fórum határozza el. Ez a két fórum a mai egy­kamarás parlamenti rendsze­rünkben is megvan, mert az Alkotmánybíróság a második fórum, csakhogy meglehetősen egysíkú a hatásköre; csak az alkotmány sérelmét igyekszik elhárítani; viszont a 10 tagú testület túl nagy jogot kap az­zal, hogy a 380 fős parlament döntéseit felülvizsgálhatja. Ezzel szemben egy felsőház, a maga nagyobb létszámával, sokoldalúbb vizsgálódásával átfogóbb felülvizsgálatra volna képes. Ha pedig ez a felsőház kerületi küldöttekből állna (a helyi, valóban tekintélyes a kü­lönböző szakmákban jeles személyekből), a pártok képvi­selőiből álló alsóház esetleges pártelfogultságainak helyrei­gazítása biztonságos lenne és nagyobb lenne a vidék arányos képviselete. A létszám pedig természetesen a valódi szük­ségletnek megfelelő lehetne - a mainál kevesebb - a két ház­ban együttvéve is. Úgy gondolom, hogy az or­szág irányítása, törvényhozása sokkal fontosabb, életbevá­góbb annál, hogy pártok (ese­tenként kisszerű) civakodásá- nak legyen tárgya. Székely Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom