Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-22 / 322. szám

Játék( ?fegyverek és ötletes önvédelmi eszközök Festékpatront lövő Smith and Wesson, valamint ugató zseblámpák terén is egymást érik a jobbnál jobb újítások. A pécsi Tesaco- Hungary Kft. például több ilyen szellemi leleményt is for­galmaz. Egyik specialitásuk a kutyaugatást hallató, villogó fényű elemlámpa, mely rend­őröknek, őrszemélyzetnek kü­lönösen ajánlott. Nem kisebb sláger az a gázzal töltött golyós dezodor sem, ami működéskor éktelenül süvöltő hangot ad, s a tolakodó személy percekig ha­tása alá kerülhet. Nagy sikerre számíthat az a zsebrádió méretű fémkereső detektor is, amivel a 10 filléres is érzékelhető. Koncertek, fo­cimeccsek biztonsági szolgála­tának nélkülözhetetlen segéd­eszközeivé válhatnak. A va­gyonvédelem házatáján ugyan­csak naponta születnek új cso­dák. Korábban már hírt adtunk az illetéktelen érintésre 40 ezer volt feszültségen sokkoló pénzszállító bőröndökről. Megérkezett a legújabb kü­lönlegesség is, a gyufaskatu- lyányi nagyságú kamera. A szerkezethez csatlakozó rend­szerben a fej forgását felgyorsí­tották, a szalagsebesség viszont csökkent. így egy 180 perces normál kazettára 960 órányi anyag rögzíthető. A kiépített megfigyelő hálózatba pedig vakkamerákat is bekötöttek, így a sok „szem” közül nem tudni melyik az igazi, s mind­egyiktől félni kell. Mészáros B. Endre Az emberi elme kifogyhatat­lan ötletekből. Legújabb ter­mékei olyan különleges mű­anyag pisztolyok, melyek meg­szólalásig hasonlítanak az ere­deti darabokhoz. Ezek a játék­szerek méretarányosak és mű­ködésük is azonos az éles fegyverekével. A 12 lövetű, műanyag golyókat és festék- patronokat mintegy 10 méterre kilövő bóvli máris nagy nép­szerűségnek örvend a pécsi ti­zenéves fiúk körében. A japán és tajvani gyártmányú Beret- ták, Colt és Smith and Wesson revolverek két hét alatt elfogy­tak, pedig egyik másik típus ára az 5000 forintot is megha­ladta. A felhasználást illetően azonban vannak kételyeim. Ilyen pisztollyal ugyanis térí­tettek már el repülőgépet, s a nap mint nap fegyvereket áru­sító eladó is úgy nyilatkozott, hogy támadás esetén egy-két méterről nem tudná megállapí­tani vajon műanyag vagy va­lódi fegyver szegeződik rá. A vásárláshoz viszont nem kell semmiféle engedély, sőt a nagykorúság sem kötelező, mint a tavaly októbertől szin­tén szabadon vásárolható lég­fegyvereknél. így aztán kíván­csi lennék, ha visszájára sülne el a dolog, s a magyarországi forgalmazó valamelyik üzleté­ben fognának egy ilyen .játék­szert” a pult mögött állókra, va­jon ki kit okolna? Szerencsére az önvédelem A vadászok félnek a biztosítótól A vaddisznók ártatlanok A nagytestű állatokkal való találkozás többnyire igen komoly károkat okoz az autókban Fotó: Szundi György Az emberi erő ára Újkori emberkereskede­lemre gondolhat néhány munkavállaló és munkáltató, aki rosszallóan célozgat az emberi erőt takaró kifejezés, a Manpower vállalkozás szol­gáltatásaira. Az egyik fél so­kallja a cége által kifizetendő összeget a kiközvetített mun­kaerőért, a másik fél, az al­kalmazott pedig kevesli a kézhez kapott jövedelmet. Napjaink munkanélküliségtől való félelmében csak névtele­nül panaszkodnak. A szóbeszéd tisztázása érde­kében dr. Kamarás Károly, a Manpower pécsi vezetője le­szögezte, hogy minden meg­rendelőjükkel egyeztetik a munkaerő közvetítés feltételeit. Mint mondta, nyílt titok, hogy akit alkalmaznak, annak mun­káltatója helyett fizetik a társa­dalombiztosítást, az étkeztetési hozzájárulást, az adott vállalat­nál alkalmazott szociális jutta­tásokat, mindent, ami tényleges felvétel esetén a munkaadóra hárulna költségként.- Jó néhány munkaügyis megdöbben, ha azokat a csak részben felsorolt járulékos költ­ségeket végigkalkulálja, ame­lyek a tényleges bérre rakód­nak. 30 százalékos árréssel dol­gozunk, így jön ki az a vég­eredmény, hogy az általunk ki­közvetített emberek az alkalma­zóiktól számunkra átutalt ösz- szegnek csak valamivel több mint egyharmadát kapják meg - jegyezte meg dr. Kamarás Ká­roly, s az elmondottakhoz hoz­zátette: - Eddig mintegy hét- százan jelentkeztek nálunk, nagy az érdeklődés. Tanúja voltam egy hosszas beszélgetésnek: az egyik bizto­sító társaság szakembere lágy, ám magabiztos türelemmel ma­gyarázta az ügyfélnek: hiszen ott volt a tábla! Mire az ügyfél válasza: azért mentem negy­vennel ... Szarvassal ütközött az autós, Lehet, valóban negyvennel ment - ám egy szarvas nem ka­ticabogár. Nagyot koppan. Azt mondja Páldy Géza, a „Zengő” Vadásztársaság sza­kállas, öles termetű elnöke: ne­héz ügy, nagyon nehéz ügy ... Mármint rendezni az ilyen káre­seteket. Hárman- érintettek eb­ben - túl természetesen az ugyancsak póruljártnak minő­síthető állaton -: az autós, a va­dásztársaság és a biztosító. Ré­gebben - alig pár éve - nem volt ilyen zűrös a helyzet. A tár­saságok biztosítási díjként áta­lányban 1 forintot fizettek hek­táronként. Ezt az összeget ma­guk a j ágerek is viccesnek tar­tották. A mosoly azonban ha­mar lefagyott az arcukról, ami­kor a biztosítók is „kapcsoltak”. A Hungária például négy díjté­telt határozott meg, a társasági terület adottságaira figyelem­mel: átlag alatti, átlagos, átlag feletti és erősen káros. A kü­lönbségtétel alapja a vad-autó ütközés gyakorisága vagy lehet­séges gyakorisága. Ennek pedig komoly anyagi vonzata van. A „Zengő” például a negyedik kategóriába esik, nagyvadas területe mellett ro­han a 6-os főközlekedési út for­galma. Ez pedig a biztosító megítélése szerint hektáronként 30 forintos díjat „érdemel”. Le­het számolni. Páldy Géza meg­tette, s mint mondja, éppen a napokban kapták az értesítést: a területükön bekövetkezett ösz- szeütközésekből eredően a HB kifizetett több mint 840 000 fo­rintot, kér a társaságtól 532 000 forintot - a társaság azonban erre az évre csak alig több mint 400 000 forintot tervezett. Általában azonban azt kell mondani, hogy a biztosító és a társaságok kapcsolata korrekt, kiegyenlített. Azzal együtt, hogy pillanatnyilag a vad még nincsen privatizálva, de hogy a jövőben miként lesz, ezt még nem tudni. Mert ha kialakul tu­lajdonlásának törvényi alapja, a képlet leegyszerűsödik: fizet a tulaj a vad által okozott kárért. (Vagy az autós a vadtulajdo­nosnak.) Valahol természetesen a biztosító háttérszerepe felér­tékelődik, s ezt Páldy úr ak­ként fogalmazza, hogy ha az üt­közés következtében meghal egy ember, vagy összetörik egy Mercedes, a társaság „egész éle­tében” fizethetne, ha nem lenne partneri kapcsolatban a biztosí­tóval. Tudják ezt a társaságok is: a megemelt díjtételek elle­nére egyik sem mondta fel a szerződést. Mindebben a vaddisznók a legártatlanabbak: óvatosak, igen ritkán mennek ki az utakra. Ám az őzek! Azok össze-vissza kóvályognak! M- A. A Bilia kft működik, a vezetőt az Interpol keresi Évtizede, hogy lebukott a meggymagos. 0 volt, aki semmi különösre nem gondolt, csupán, nemétől függetlenül, magjait kívánta terjeszteni, jó pénzért. Évtizede, hogy volt egy ember Budapesten, aki értesíté­seket küldött nagyvállalatokhoz arról, hogy nem fizették be, bi­zony, a Munkavédelmi tanácsi­adé című kiskötet legutóbbi példányára esedékes 39 forint nyolcvan fillért. Milliókkal gazdagodtak ötleteikért akkori­ban. Ki olvasott akkoriban is munkavédelmi tájékoztatót? Már akkor is ki kísérte figye­lemmel az ügyes, (aztán később kiderült, hogy inkább) bajos témákat. Ezek az esetek, legyen szó bárahány forintról is, min­dig utólag érdekesek. És válto­zik a világ. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a pécsi székhelyű idén alakult Bilia kft vezetője, Billen Tibor eltűnt. Maga után hagyva „némi” adósságot. Helyváltoztatásának okai között állítólag elsősorban .a pénz sze­repel. A rendőrségi vizsgálat is régóta folyik ebben az ügyben, és mivel hónapok óta türelmet kémek tőlünk az illetékes szer­vek, és mivel hónapok óta kül­földön lehet a gyanúsított, va­lamint, mivel hónapok óta csu­pán ,ja, hát persze” mottójú pletykák keringenek az autóér­tékesítéssel foglalkozó kft ügyes és bajos dolgairól, meg­próbáltunk némi újabb fejle­ményről tájékozódni. Tájékozódásunkhoz az ötle­tet a pécsi közgyűlés csütörtöki ülése szolgáltatta, ahol elhang­zott: negyven millió forintos, fedezet nélküli hitelt nyújtott korábban a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a Bilia kft-nek. Az csu­pán máz az ügy tetején, hogy ezért a legalábbis átalakulás előtt lévő PIK két vezető mun­katársát kénytelen volt elbocsáj­tani. A kft ettől függetlenül mű­ködik Pécsett.- Nem feltétlenül tudok konk­rét és új tényekkel szolgálni az ügyben, - mondja dr. Emyes Mihály, a Baranya Megyei rendőifőkapitányság vezetője.- Akkor kérdezek állapo­dunk meg. - Tudomásom van arról, hogy a nagy dérrel-durral beharangozott Bilia kft oly nagy üzleti sikerekkel máig sem di­csekedhet, úgy tudom, alig fél­száz autót adtak el eddig ...- Az eredeti vizsgálat a Bilia kft-vel kapcsolatos, és ismeret­len tettes ellen szól, - mondja dr. Emyes.-Tehát a kft-vel kapcsolat­ban már akkor megindult a vizsgálat, amikor még Billen úr itthon tartózkodott?!- Igen. Aztán ő ismeretlen helyre távozott, és mivel infor­mációink szerint nem Magyar- országon van, az Interpolnak is kiadtuk az ügyét. Nézze, az In­terpol gyakorlatilag csupán egy koordináló szervezet a nemzet­közi bűnüldözésben.- Ez rendben van, de nyilván van oka annak, hogy megkérték őket.- Természetesen. A Bilia kft működésével kapcsolatban, a vizsgálat jelenlegi állása szerint körülbelül kétszázmillió forint értékű csalásról van szó.- Én pedig úgy tudom, hogy az összeg jóval nagyobb. Hoz­záteszem, a pletykák szerint Bi- len Tibor vagy a Kanári szige­teken vagy Londonban tartóz­kodik, sőt elképzelhető, hogy tengerentúlra menekült, sőt el­terjedt, hogy a legutóbbi ameri­kai hurrikánban ő volt a magyar áldozat.- Annyi bizonyos csupán, hogy munkatársaim tovább dol­goznak ezen a csalássorozaton, amelynek feltehetően országos kihatásai is vannak. Bozsik L. Haver! Kell egy börtön? Központi épületet városszéliért Börtönkapun átlépni, főleg ha az ember irtózik a bezárt­ságérzettől, nem könnyű. Ak­kor sem, ha tudja, szabadon engedik ebből a több mint száz éves robusztus épületből, amely új gazdára vár Pécsett, ugyanis a Büntetésvégrehaj- tási Intézet szeretne megsza­badulni tőle.- Az európai normáktól a magyar szabályozások különö­sebben nem térnek el, nincs mit szégyellnünk - de az elváráso­kat úgyszólván képtelenség tel­jesíteni - kezdte beszélgetésün­ket a Baranya Megyei Bünte­tésvégrehajtási Intézet parancs­noka, Markó István alezredes.- Talán azért, mert gond az elhelyezés? Ezt az épületet a múlt század végén alakították ki. Akkor előrelépés volt, hogy a régi vármegyeház pincéiből az elítéltek idekerültek . . .- Zárkáink harminc, tizen­négy és négy embert fogadnak be. Humánusabb megoldásra törekszünk: helyiségeinkben csak 1 -2 személy tartózkodjon.- Hogyan ? Valamikor bünte­tésnek számított ez, még ma is fogdafenyítésnek nevezhető.- Áz igazság az, hogy meg­határozottak az épület adottsá­gai. Zárkáink zsúfoltak. Ezen kétféleképpen lehetne változ­tatni: vagy a felére csökkentjük a létszámot, vagy valakinek át­adjuk ezt az épületet, ha ennek fejében épít nekünk egy másik börtönt, valahol a város szélén.- Akad vállalkozó, akinek megtetszik ez a mintegy hatezer négyzetméteres területen fekvő nagyméretű belvárosi épület?- Nagy valószínűséggel igen, de kellene az önkormányzatok segítsége is. Azért, mert jelen­leg a Baranya megyében elkö­vetett bűncselekmények előze­tes letartóztatottjai kerülnek ide. Célszerű lenne, ha ezek az em­berek továbbra is itt maradná­nak, ne szakadjanak meg csa­ládi kapcsolataik, beszélhesse­nek hozzátartozóikkal.- A börtön átalakítása óriási költséggel járna. Ki kapná meg ezt a végeredményben más funkció betöltésére is alkalmas létesítményt?-Ez számunkra lényegtelen. A büntetésvégrehajtás tovább­lépése a fontos. Nekünk mind­egy; bárki bármire használhatja. Az a lényeg, hogy építsen egy korszerűbb börtönt. Magyarán cseréről lenne szó. Régiónkban, hasonló helyzetben lévő bör­tönparancsnokokkal beszél­getve kiderült, ők is hasonló­képpen gondolkodnak.- Miért? Szégyenlendő, ha egy település központjában ta­lálható a börtön?- Minden országban vannak börtönök, de nem biztos, hogy azok — mint a pécsi is -, a köz­ponti városrészben helyezked­nek el. Az épület értéke 300 millió forint körül mozog. Egy új, körülbelül 250 fős börtön hozzávetőlegesen 500 millióba kerülne. Ennek ellenére egy komoly vállalkozónak megérné ez a csere, hiszen itt viszonylag csekély átalakításokkal szinte minden megvalósítható: lehetne szálloda, sportlétesítmény, szolgáltató vagy termelőüzem. Ruszinszky Tibor Főzzünk változatosan! Mivel a boltinál olcsóbb, és finom, érdemes az év végi ünnepekre házilag készíteni vendégváró italokat. A házi­lag készített italoknak jót tesz, ha érlelődnek néhány hétig fogyasztás előtt. Tejlikőr. Hozzávalók: 5 dl tej, 5 dl alkohol, 50 dkg por­cukor, fél rúd vanília, fél cit­rom. Égy kétliteres üvegbe öntjük a felforralt és kihűtött tejet, az alkoholt meg a cukrot, és kettéhasítva tesszük bele a vaníliarudat, vékonyan felsze­letelve a citromot. Lekötjük, és mindennap felrázzuk egy hónapig, amire összeérik. Elő­ször sűrű szűrőn, majd meg­nedvesített szűrőpapíron vagy vattán átszűrjük, és a víztisz­taságú folyadékot likőrösüve- gekbe töltjük. Hamis meggylikőr. Hoz­závalók: 40 dkg porcukor, fél liter testes vörösbor, 1 rúd va­nília, 1/4 liter rum (1 üveg meggybefőtt leve). Egy na­gyobb edényben addig kever­jük a hozzávalókat, amíg a cukor el nem olvadt, utána kettéhasítva tesszük bele a va­níliarudat. Üvegbe töltjük, és legalább egy hónapig érleljük. Kávélikőr. Hozzávalók: 10 dkg kávé, 70 dkg cukor, 5 dl alkohol, 1 rúd vanília. A ká­véból a szokott módon, kávé­főzőben erős feketekávét fő­zünk. Megpirítjuk a cukrot, felengedjük egy fél liter forró vízzel, és a széthasított vaníli- arudakat beletéve addig forral­juk, amíg a karamell fel nem olvadt. Ha kihűlt, összekever­jük a feketekávéval és az al­kohollal, vaníliarudat kivesz- szük, és üvegekbe töltve, be­dugaszolva legalább négy hé­tig érleljük. Fogyasztás előtt fejtsük át az italt. vasárnapi 5 Igazinak tűnnek a műanyag fegyverek f otó: Proksza

Next

/
Oldalképek
Tartalom