Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-05 / 64. szám

1992. március 5., csütörtök uj Dunántúli napló 5 Baranyai tsz-ek - csődeljárások várhatók 600 milliós nyereség után tavaly 1,1 milliárd veszteség Osztrák művészek tárlata Pécsett Fiatal osztrák képzőművé­szek tárlata nyílik ma délután 5 órakor a Pécsi Galériában. A grazi Neue Galerie Landesmu­seum Joannenum pécsi vendég­tárlata már a március második felében nyíló Stájerországi He­tet előlegezi, ugyanis a kiállítás a hetek keretében sorra kerülő ünnepi zárása március 31-én délután 6 órakor lesz, amelyen Dr. Wilfried Skreiner, a grazi Neue Galerie igazgatója mond beszédet. „Összetáncolt” támogatás Közel kétszáz pedagógus, szülő és az alapítványt támo­gató vendég farsangolt együtt Szigetváron, a Tehetséges Ta­nulókért Alapítvány bálján. A belépőjegyekből, a jelenlegi és a már végzett diákok eladott rajzainak bevételeiből, a tombo­lából és a büfé bevételéből ke­reken 100 000 forint gyűlt ösz- sze, ami az alapítvány számláját növeli. Hozzájárult az alapít­ványhoz a Bencsik trió, a SZIGO Társastáncklub, illetve a polgármester és felesége is je­lentős összeget adományozott. Új horgász­egyesület Megalakult a hét elején Ba­ranya megye legújabb horgá­szegyesülete, Kétújfaluban. A közösség elnökévé a település polgármesterét választották. Az egyesület céljai között saját víz­terület megteremtése is szere­pel. Ennek érdekében az alapító 73 horgász az első években a komolyabb mértékű pénzügyi hozzájárulást is vállalta. M. A. Jótékony célú ruhavásár A Pécsi Katolikus Caritas és a székesegyházi „Családért” csoport jótékony célú ruhavá­sárt rendez március 6-án, pén­teken 9 és 17 óra között Pécsett, a Várady Antal utcai Vasutas Művelődési Házban. Minden ruhadarab 20 forint! Ismét lesz lóverseny A Szerencsejáték Felügyelet a lóversenyfogadások felfüg­gesztését elrendelő határozatát visszavonta. A március 4-i, ver­senyeket megrendezik. A foga­dók számára garantálják a ver­seny tisztaságát. Ami már tavaly, az év utolsó harmadában valószí­nűnek látszott, a mezőgazda- sági nagyüzemek 1991-es mér­legének elkészültével be is bi­zonyosodott. Lényegében „padlóra került” megyénk mezőgazdasága. Míg például a termelőszövetkezetek az 1990- es gazdálkodási évet ösz- szességében 600 millió forin­tos nyereséggel zárták, az 1991- es év 1,1 milliárd forin­tos veszteséget hozott. Minderről szerdán, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Terme­lők Szövetségének pécsi szék­házában esett szó, ahol az el­nökségi ülésen Kajti Gábor közgazdász adott elemzést a ta­valyi gazdálkodásról. Minden háztartásban gon­dot és terven felüli kiadást okoz a hirtelen meghibásodott televízió, mélyhűtő, hűtőszek­rény, mosógép vagy centri­fuga. Az ember óhatatlanul azt a szerelőt keresi, aki a ké­szülékét legrövidebb idő alatt javítja meg. Körülnéztünk, hogy Pécsett érre hói van lehetőség. A Gelka Diana téri háztartási gépjavító szervizében egymás kezébe ad­ják a kilincset az emberek. Varga József üzletvezető többé­ves tapasztalata, hogy az év első hónapjaiban kevesebb javítani­valót adnak be az emberek a szervizekbe. Ennek ellenére nincs holtszezon náluk: 4-5 nap a vállalási határidő. Természe­tesen, ha nagyon sürgős a munka - például a mélyhűtő romlott el -, azonnal is megja­vítják a készüléket. Sajnos, egyre több az elavult háztartási kisgép. Az emberek inkább a régit próbálják rendbe hozatni, mert nem tudnak újat venni. Megfigyelték, hogy sokan álta­lánydíjas szerződést kötnek. A szerviz is szívesen veszi ezt. A nagyon öreg, 8-10 éves készü­lékekre viszont ezt nem vállal­ják: nincs megfelelő alkat­rész-utánpótlás. Bizonyára el­keserítő lesz az ügyfelek szá­mára, hogy ez a szolgáltatásuk az anyagárak emelkedése miatt mégegyszer annyiba kerül ápri­lis elsejétől. Aradi Ferenc, a Gelka Ybl Miklós utcai szervizének cso­portvezetője szerint egyre több az olcsó, KGST- piacbeli ház­tartási kisgép a háztartásokban. Ezek egyrésze ismeretlen a ha­A visszatekintésben el­mondta, hogy a múlt évben ki­vételesen nem az aszály, hanem a gabonabetakarítás, valamint az őszi munkák idején lehullott nagy mennyiségű csapadék okozott jelentős veszteségeket az üzemeknek. Újabb csapás­ként jött a korai fagy, amely a jugoszláviai háborús állapotok­kal együtt lehetetlenné tette a cukorrépa teljes mennyiségének betatakarítását. Mindezeket tetézte az állatte­nyésztési ágazat leépülése, a „májkacsa” kivételével vala­mennyi állfajnál jelentősen csökkent az állomány. Szar­vasmarhából például 4800-zal, több mint 11 százalékkal csök­kent az állatlétszám, sertésből zai forgalomban: nincs alkat­rész hozzájuk. Javításukat felté­telesen vállalják. Sokan ebbe nem törődnek könnyen bele, sajnálják a pénzüket. A vállalási határidejük néhány nap. Réb László, a HIRGÉP Budai Nagy Antal utcai szervizének üzemvezetője is a háztartási gépjavítások csökkenéséről szólt. Szerinte addig használják az emberek az elavult gépeiket, míg az menni, dolgozni tud. A meghibásodott, 5-10 éveseket még tudják javítani, de az annál idősebbeknél alkatrész gondok vannak. Ezekre már átalánydí­jas szerződést sem kötnek. Szirken Jánosné, ügyfélszol­gálati vezető elmondta, hogy náluk az általánydíjas szerződés január elsejével drágult meg. Havi átlagban 40-50 forinttal kérnek mindenért többet. Az pedig 182 ezerről 133 ezerre esett vissza az állomány a ter­melőszövetkezetekben. Miközben az értékesítési árak nem érték el a megelőző évi ár­szintet, a felhasznált gépek, anyagok és más eszközök ára az infláció ütemét is meghaladta. Nem véletlen tehát, hogy a hat­van baranyai tsz-ből 11 üzem zárt csak nyereséggel, míg 49 nagyüzem összességében 1 mil­liárd 320 ezer forintnyi veszte­séget halmozott fel. Az állami gazdaságok ugyancsak veszte­séggel zártak, csupán a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ért el kiemelkedő eredményt. Az üzemek jó része a fizetés- képtelenség határáig jutott, vagy már elérte azt. A baranyai ügyfeleket értesítették erről - tíz százalékuk lemondott a szolgáltatásról. Panaszosokkal foglalkozva naponta kiderül, hogy egyre kevesebb az embe­rek pénze. Megpróbálják még a 15-20 éves kisgépeket is javít­tatni. Sokan nem akarják tudo­másul venni, hogy a HIR- GEP-nél csak vadonatúj alkat­részekkel dolgozhatnak, leselej­tezett gépek alkatrészeit nem használják fel. Arra nem tudná­nak garanciát adni. Viszont az elvégzett munka után, összegtől függően rövidebb-hosszabb időre műszerész garanciát vál­lalnak. Náluk a vállalási határ­idő - ha délelőtt 10 óráig szól az ügyfél - még aznapra szól. Fa­gyasztókat is azonnal javítanak. Általában minden munkát 1-2 nap alatt elvégeznek. tsz-ek összes tartozása a ban­koknak és más cégeknek 4 mil­liárd forint, követeléseik ösz- szege pedig 2,8 milliárd forintra tehető. Az üzemeknek csak a bankköltségek emelkedése 400 millió forintos plusz kiadást je­lentett. A dolgozó száma tavaly 3 ezer fővel csökkent, a bér- színvonal pedig csak 13 száza­lékkal emelkedett. A pénzügyi gondok a tsz-ek jó részében már kezelhetetle- nek. Ennél a körnél a csődeljá­rások megindítására lehet szá­mítani, s bár a vezetők bíznak a hitelezőkkel való megegyezés­ben, valószínűleg több esetben elkerülhetetlen lesz a felszámo­lási eljárás beindítása még ez év derekán. Balog Nándor Elkészült egy kis öszeállítás. Szép papíron, a címlapján Ba­ranya címerével. Belül magya­rul, németül és angolul a megye kulturális ajánlata az idei évre. A Baranya megyei Művelődési Központ nem egyszerűen csak a kiadója ennek a füzetnek, ha­nem számos rendezvényével maga is résztvevője, miközben szervezői, koordinálói,mene­dzselési feladatokat is felvállal. A művelődési központ idei ter­veiről, s az 1992-es évre össze­válogatott kulturális rendezvé­nyekről Bokor Béla, a központ igazgatója elmondta:- Szerettük volna bemutatni a megye művészeti, tárgyi, elő­adói értékeit a polgárok és a külföldiek számára. A kétnyelvű programgyűjtemény a nemzet­közi kapcsolattartásban is lé­nyeges lehet, és idegenforgalmi szempontból sem mellékes. Jó lenne, ha még teljesebb kínálat­tal jelenhetnénk meg, s az is fon­tos, hogy azok a kisebb telepü­lések is fölismerjék ezt a lehető­séget, amelyek maguk nem tud­nának ilyen minőségű, s ilyen messzire is eljutó kiadványt ké­szíttetni. Átlapozva a füzetet kiderül, hogy nem csupán pécsi, hanem komlói, mohácsi, harkányi, mánfai, siklósi, szigetvári, má- révári, pécsváradi, sikondai, magyarlukafai ajánlatok is he­lyet kaptak. A művelődési köz­pont jelentős szerepet vállal a rendezvények egy részében, de teljesen sajátjaik is vannak. Ilyen lesz a diákszínjátszók me­gyei bemutatkozója, a húsvéti tojásfestés és népszokások fel­elevenítése, a gyermeknéptán­Eladó Pét Eladó a Péti Nitrogénmű­vek Részvénytársaság öt üzeme. Megvásárlásra kínál­nak ammonia, karbamid, ar­gon, amin és furfurol gyárat. Mindegyik működőképes, nem a műszaki állapotuk, ha­nem a termék piaci keresleté­nek hiánya miatt állnak. Az eladó gyárakat a sza­kértők felértékelték, és a közvetítéssel külföldi keres­kedőket bíztak meg. Elsősor­ban a fejlődő országokba kí­nálják a péti üzemeket.Ami nem kel el egyben, azt alkat­részenként is megvásárolhat­ják az érdeklődök; a felesle­gessé vált berendezéseket 30 fős brigád szereli szét dara­bokra. Ezek egy részét kül­földi kereskedők már meg­vették. cosok, a népzenei együttesek és népdalkörök bemutatója, az or­szágos szőttes-és cserépvásár, az augusztus 20-i ünnepségek köre, a Magyarok III. Világ- kongresszusának pécsi része, de a már hagyományossá és ked- veltté vált Mediterrán ősz is, melyet az idén sörfesztivál és leányvásáf színesít. Megemlítendők más intéz­mények olyan idei eseményei is, mint a pécsi dalosnap, a ma­gyar népdal napja, a nemzetközi kamarakórus-fesztivál, a siklósi várfesztivál és a fúvószenei ta­lálkozó. Lesznek emlékünnep­ségek, folklórműsorok, az éva­dot pedig a pécsi napok rendez­vényei zárják. Cél, hogy a kon­ferenciákat, találkozókat lehe­tőség szerint a kulturális prog­ramok idejére szervezzék, mert a művészet színterei e fóru­mokhoz is kedvező alaphangu­latot teremtenek. Szándék, hogy tisztes jó üzleti vállalkozások is kapcsolódjanak a rendezvé­nyekhez. • A megyei művelődési köz­ponthoz visszatérve: tovább folynak a hagyományossá vált tevékenységi formák, az egye­sületek, önszerveződő cso­portok, népfőiskolák segítése, szervezési és technikai szolgál­tatások biztosításával. Kiemel­hető a Bicsérden folyó telepü- lés-animátorképzés. Az elsőd­leges feladat továbbra is az ön- kormányzatok számára a szak­mai segítségnyújtás, de az is szerepel a tervek között, hogy többet tegyenek a nemzetközi kulturális kapcsolatok érdeké­ben, szervező, közvetítő szere­pet vállalva. H. I. Gy. Drágul a háztartási kisgépek javítási átalánydíja Kertváros jelentős részének njújt javítószolgáltatást a Diana téri Gelka-szerviz. Fotó: Proksza László A cél: megmutatni a megye értékeit Csak egy pisztoly és sok-sok éleslőszer A komlói bíróságon a vádlott ellentmondott a fegyverszakértőnek Németországi tanár, leendő kőművesekkel Egy igazi fegyverarzenál fe­küdt az asztalokon és a földön. Egy MÍG 21-es repülőgép fe­délzeti gépágyúja, egy páncél­törő a hozzávaló gránátokkal, pisztolyok és sok tucat külön­böző lőszer. Országra szóló ügy lett a komlói rendőrség bejelen­tés alapján elért „fogásából”, hiszen tavaly tavasszal-nyáron a végleges kivonulásra készülődő szovjet katonák fegyvereladása­itól volt hangos az ország. Mára kiderült, a tavaly júliusi komlói esethez a kivonulóknak semmi köze. A fegyverszakértő véleménye szerint egy csomó semmire sem használható ócs­kavas mellett fegyvernek nem minősül, kilövésre alkalmatlan a páncéltörő, gyakorlásra hasz­nálatosak a gránátok. Mégis vád alá kerültek a házkutatás során lefoglalt tárgyak tulajdonosai. Az első számú vádlottól, Ko­vács Gyula komlói lakostól le­foglalt pisztolyt ugyanis lő­fegyvernek minősítette a sza­kértő, s éleslőszert is találtak nála. Az ugyancsak komlói Bé- keffy Ernő másodrendű és ifj. Csontos Sándor harmadrendű vádlottakat is lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vádolta az ügyész, mivel ha fegyvert nem is, éleslőszert szép számmal találtak náluk. Tegnap délelőtt tárgyalták Komlón az ügyet, amit bonyolí­tott, hogy a Fekete Gyémánt üz­letvezetőjével, Kovács Gyulá­val szemben egy, az éttermében történt esetért garázdaság miatt is vádat emeltek. Kovács Gyula mindkét vádat tagadta, nem érzi magát bűnös­nek, állítása szerint a Békeffy Ernőtől hozzá került pisztoly nem használható (hogy pénzért vásárolta, vagy kocsmai tarto­zás ellenértékeként kapta, ezt egymásnak ellentmondva adták elő az érdekeltek), ő is csak la­kásdísznek tartotta. A két vád­lott szinte minden lényeges kö­rülményben másként emléke­zett a történtekre, s hiába volt többszöri szembesítés, az sem hozott eredményt. Kovács vé­dője az ügyésszel együtt kérte a fegyverszakértő és a garázda­sági ügyben újabb tanúk meg­hallgatását, amelynek a biróság helyt is adott. Békeffy Ernő elismerte bű­nösségét az éleslőszerek birtok­lása miatt, amelyekhez alkalmi vásárlások útján jutott, illetve egy részüket találta. Szobájá­ban, díszként a falon, a polco­kon tartotta azokat. Hosszabb ideje foglalkozik a gyűjtéssel, komoly szakismerettel rendel­kezik, hiszen rendszeresen ol­vassa a szakfolyóiratokat és a szakkönyveket. Elismerte bűnösségét a lősze­rek tartása miatt ifj. Csontos Sándor is, akinek a kihallgatása mindössze pár percig tartott. Elmondta, gyerekkora óta má­niája a fegyvergyüjtés, s laká­sában sok-sok kard, szurony, tőr van. A lőszereket geodétaként, a földeket járva találta, jó ré­szüket hatástalanította, s ez volt a szándéka a nála talált élesek­kel is. A II. és III. rendű vádlott ese­tében tulajdonképpen lezárult a bizonyítási eljárás, a Kovács Gyula elleni vádpontokban azonban további bizonyítási in­dítványok hangzanak majd el az április 22-i folytatáson. Grünwald Géza Szeptembertől indult német nyelvű szakmai képzés kőmű­ves-tanulóknak a pécsi 506-os szakmunkásképzőben. Jelen­leg húszán járnak ebbe az osz­tályba. Feltehetően külhoni munkára is vágynak az első­sök, ám hogy igyekeznek, annyi bizonyos. Ebenhardt Gáissmayer a németországi Erdingben lévő, hasonló profilú intézményben tanított korábban, szeptember­től Pécsett oktat:- Nem csalódtam a magyar fiatalokban. Meggyőződésem, hogy nekik sem lesz kevesebb esélyük arra, hogy jó szak­munkássá váljanak, mint né­metországi kortársaiknak. Megítélésem szerint pécsi ta­nítványaim pontosan megfe­lelnek az általam felállított sorrendnek. Annak tehát, hogy elsődleges a szakma szeretete ahhoz, hogy valakiből igazán jó mester legyen. A következő szempont a tanár személye le­het, a harmadik pedig a válla­lati vagy helyi törődés. Utób­biaknál elsősorban a tanműhe­lyek felszereltségére gondo­lok. Remélem, hamarosan Magyarországon is megfelelő körülmények között gyakorol­hatják iskolai idejük alatt is le­endő szakmájukat a szakmun­kásképző tanulói. Elképzelhető, hogy hamaro­san tárgyalások kezdődnek ar­ról, hogy a legjobban felké­szülteknek németországi munkalehetőséget ajánljanak fel. Bozsik L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom