Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-16 / 75. szám
1992. március 16., hétfő oj Dunántúli napló 3 Kitüntetések március 15-én Vasárnap délután a Parlamentben nyújtották át a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat illetve a Magyar Köztársasági Érdemrendeket. Kossuth-díjat kapott Ascher Tamás Jászai Mari-díjas érdemes művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője „kiemelkedő, nagy hazai és nemzetközi sikerű színházi rendezéseiért, amelyekben példamutató következetességgel az írói szándékot közvetíti a közönségnek”; Ágh lst\’án József Attila-díjas költő, „költői, írószociográfiai és műfordítói munkásságáért”; Benes ik István szobrászművész, „művészi alkotómunkája, művészetszervezői és művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként”; Fodor András József Attila-díjas költő, „kiemelkedő költői, tanulmányírói és műfordítói munkásságáért”; Horváth József színművész, Jászai Mari-díjas kiváló. művész, „a drámairodalom karakter-szerepeinek elmélyült, örök érvényű alakításaiért”; Herényi József Ybl Miklós-díjas építész, „példaértékű városmentő építészeti tevékenységéért”; Kováts Kolos Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, „az operairodalom basszus főszerepeinek példás megvalósításáért”; Nádas Péter József Attila-díjas író, „a magyar regényt megújító munkásságáért”; Orbán Ottó József Attila-díjas költő, író,- műfordító, „kimagasló költészeti tevékenysége elismeréseként”; Pesovár Ernő Erkel Ferenc-díjas tánctörténész, „a magyar néptánekútatás terén kifejtett, nemzeti értékeket megalapozó életművéért; Raksányi Gellért színművész, Jászai Mari-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, „művészi munkássága elismeréseként”; Szalay Lajos grafikusművész, kiváló művész, „kiemelkedő művészi életműve elismeréseként”; Sz.őts István filmrendező, „életművéért, melynek filmjei mellett elhagy- hatatlan része pedagógiai tevékenysége és az 1945-ben publikált, mai napig érvényes Röpi- rata a magyar filmművészet ügyében, valamint a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága című nyomtatásban is megjelent forgatókönyve”; Zádor Anna művészettörténész, a művészettörténeti tudomány Bizonyára ismerik Kedves Olvasóim azt az adomát, mikor a parasztot megtámadta a tanácselnök kuvasza, s a jámbor, védekezés közben a vasvillával agyon találta szúrni a kutyát. Szidta érte az elnök, miért nem védte magát a vasvilla nyelével a kutya ellen. Igen, bizony, mondta a paraszt, ha az is a farkával akart volna harapni. Nos, Deran Sarafian Börtöncsapda című filmjének hőse, Louis Burke detektív se a szerszám nyelével támad ellenfeleire. Szó ami szó, nincs könnyű helyzetben. Azt a feladatot kapja, hogy rabnak álcázva jusson be a Harrison fegyházba, egy sor rejtélyes haláleset okának felfedése céljából. Amint átlépi a börtön küszöbét, mindenki ki akarja nyírni. Előbb csak néhány rabtársa, afféle hétpróbás bűnözők, pláne amikor megtudják, hogy zsaru. Azdoktorát, nyugalmazott egyetemi tanár, „kimagasló művészettörténészi, oktatói tevékenysége, életműve elismeréseként”; Sütő András romániai magyar író, „kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért”. Széchenyi-díjat kapott Bánhídi Antal nyugalmazott repülőgéptervező mérnök, „életműve elismeréseként, a magyar óceánrepülés műszaki előkészítésében kifejtett tevékenységéért”; Benda Kálmán történész, címzetes egyetemi tán a börtönparancsnok és emberei is el akarják tenni láb alól, akik egy emberi szervekkel üzletelő bűnszövetkezet tagjai. A mi nyomozónkat azonbn nem akármilyen fából faragták! Ám amikor kiderül, hogy nem bírnak vele, behozzák a dutyiba ősi ellenfelét, az őrült gyilkost, akit a poén kedvéért Álommanónak neveznek, s aki már régóta feni a fogát a mi hekusunkra. Megjegyzem, ez nem is csoda, hiszen a történet előjátékában Burke beléeresztett egy egész sorozatot, ami elég ok a neheztelésre. Mi tagadás, az Álommanó is meglehetősen szívósnak látszik. Történnek azonban e filmben ennél még furcsább dolgok is. Mondok néhány példát.Egyszer a mi hősünk titokban meg akar szerezni a börtön irattárában egy fontos dokumentumot, de kiderül ám, hogy azt egy hataltanár, az MTA rendes tagja, a Ráday Gyűjtemény igazgatója, „a történettudomány kiemelkedő műveléséért és népszerűsítéséért”; Benedek István orvos, író, „életművéért, különösen a tudományos ismertetterjesztés terén kifejtett tevékenysége elismeréseként”; Fügedi Erik történész, címzetes egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora, „különösen a magyar középkor-kutatás terén végzett munkásságáért, a legfrissebb nemzetközi eredmények, módszerek, megközelítések átültetéséért, eddig elhanyagolt kutatási területek (egyháztörténet) műveléséért”; Gergely János orvos, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, „immunológiai területemas páncélszekrény rejti. Burke nézi, nézi a mackót, majd hanyagul hátranyúl, hát nem beleütközik a keze egy fémfűrészbe? Vajon ki készítette oda? Talán a rendező. Máskor kapcsolatot kell teremtenie kinti segítőivel. Na, mit tesz erre? Elővesz egy szuper adóvevő készüléket. Pofon egyszerű. Ha pedig az egyik gonosz börtönőr be akar hatolni a cellájába, előkent egy áramfejlesztőt, s belevezet a rácsokba vagy harmincezer voltot. S ez így megy tovább. Egészen addig, míg az Álommanót sikerül belökni egy felfűtött, lángoló kazánba. Az aztán ott szépen kipiheni magát, s néhány perc múlva újult erővel bukkan elő. Úgy kell átbökni a nyakát egy félméteres csavarral. Én azon se csodálkoztam volna, ha ezt is kibírja. Azt hallom, a forgatókönyv írója, David S. Goyer mindösz- sze huszonkét éves. Szerintem ken folytatott igen sikeres tevékenységéért”; Győrffy György történész, az MTA rendes tagja, „példaértékű történészi munkássága elismeréseként”; Ju- hász-Nagy Pál, az ELTE egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, „a matematikai modellekre alapuló teoretikus elemzés és gondolkodás bevezetése az ökológiába - területen elért eredményeiért”; Kákosy László egyiptológus, a történelemtudomány doktora, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, „nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti és régészeti tudományos eredményeiért, a magyar egyiptológia világhírű képviseletéért, az ókori egyiptomi kultúra széles körű megismertetémég sokra fogja vinni ebben a szakmában. Talán még televíziós sorozatokat is fog gyártani. Olyanokra gondolok, mint a Dallas vagy az Onedin család, mely utóbbiban például a derék Banes kapitánynak kinőtt a lába, amit néhány résszel azelőtt annak rendje és módja szerint amputáltak. De hát jó ember volt, igazán megérdemelte. Én pedig rossz vagyok, mert csak gúnyolódom, s még a kákán is csomót keresek. Ahelyett, hogy kezemet dörzsölve élvezném a sok bunyót és lövöldözést. Bezzeg a múlt héten Fellininek még azt is elhittem, hogy a Holdat elfogták, elszállították egy majorba, ott lekötözték, s az csak ragyogott, árasztotta a fényét, mintha mi sem történt volna. Nem tagadom, mindezt simán bevettem. Neki még az Álommanót is elhittem volna. Nagy Imre sében és népszerűsítésében szerzett érdemeiért”; Kelemen Endre orvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a SOTE I. számú Belgyógyászati Klinika tudományos tanácsadója, „életművéért, a kísérletes és klinikai haematoló- gia kutatás terén elért eremé- nyeiért”. Ugyancsak Széchenyi-díjat kapott Kollár Lajos okleveles mérnök, az MTA levelező tagja, a BME egyetemi tanára, „az építési szerkezet alakítása területén végzett négy évtizedes elméleti, gyakorlati és oktatói tevékenységéért, valamint a héj szerkezetek kifejlesztésében elért, nemzetközileg is széles körben elismert eredményeiért”; Kretzoi Miklós paleontológus, a földtudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, „a magyarországi ősgerincesek, különösen az ősemberi maradványok feldolgozása és a világ szakmai közvéleményével való megismertetése terén végzett munkásságáért”; Lajtha György Ybl Miklós-díjas okleveles mérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Távközlési Vállalat főmunkatársa, „a vezetékes és optikai hírközlés terén végzett több évtizedes hazai és nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységéért”; Lendvai Ernő Erkel Ferenc-díjas zene- történész, a zenetudomány doktora, „korszakalkotó Bartók, Kodály, Verdi, Wagner kutatásaiért és a műelemzés megújításáért”. Ezt a díjat kapta Nemeskürty István Balázs Béla-dijas, József Attila-díjas filmtörténész, író, az irodalomtudomány doktora, a Színház- és Filmművészeti Fői'skola egyetemi tanára, „kiemelkedő történelmi, irodalmi és művészeti munkásságáért, a tudomány eredményeinek több évtizedes népszerűsítéséért”; Pais István a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Apáczai Csere János-díjas tanszék- vezető egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudomány doktora, „a mikroelemek kutatása terén elért kimagasló eredményeiért, közel öt évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért”; Várnái Imrédé Németh Mária a Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szak- tanácsadója, a mezőgazdasági tudomány doktora, „a gyümölcsfajok vírusmentesítése terén végzett nemzetközi vonatkozásban is jelentős kutató munkája elismeréseként. Megosztott Széchenyi-díjat kapott Bagdy Dániel orvos-biokémikus, az orvostudomány doktora, a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat tudományos csoportvezetője, Bajusz Sándor Állami díjas vegyész, a kémiai tudomány doktora, a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat osztályvezetője, „széleskörűen alkalmazható kitűnő trombózisgátló vegyület megtervezéséért, előállításáért és biológiai hatásának felderítéséért”; Leindler László matematikus, az MTA rendes tagja, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, Tandori Károly Kossuth-díjas matematikus, az MTA rendes tagja, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, „a matematikai analízis témakörén belül elsősorban a klasszikus Fou- rier-sorok konvergencia- és összegzési kérdéseinek kutatásában elért, nemzetközileg is elismert kiemelkedő eredményeikért”. Magyar Köztársasági Érdemrend A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta: Fekete Gyula író; Har- mathy Attila, az ELTE egyetemi tanára; Kolozsvári Grandpierre Emil Kossuth-díjas író; Lukács Margit Kossuth-díjas színművész; Mensáros László Kossuth-díjas színművész; Sinko- vits Imre Kossuth-díjas színművész; Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal: Dr. Szabó Zoltán, a SOTE egyetemi tanára. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: Szőnyi Erzsébet zeneszerző, nyugalmazott egyetemi tanár. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszje polgári tagozat kitüntetést kapta: Bárány Tamás költő, író; Cor- nides István címzetes egyetemei tanár; Gonda János zeneszerző; Gyurkovtcs Tibor író; Mater Juhász Mária, az Angol Kis- assszonyok egri középiskolája igazgatója; Marczis Demeter operaénekes; Molnár Aurél nyugalmazott újságíró; Rákos Sándor író; Rátosi Ernő, a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. igazgatósági tagja; Szabó Miklós operaénekes; Tréfás György operaénekes; Zimányi József az MTAlévelező tagja, a Központi Fizikai Kutatóintézet kutató- professzora. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje katonai tagozat kitüntetést kapta: Kátai József határőr ezredes; Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr vezérőrnagy; Láng László honvéd alezredes; Prei- ninger Ambrus honvéd vezérőrnagy; Simon Jójárt Sándor honvéd ezredes; Tőrincsi József határőr ezredes. Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta: Bakos János, a Magyar Távközlési Vállalat beruházási főosztályvezető-helyettese; Barna B. Péter, a MTÄ Műszaki Fizikai Intézet tudományos osztályvezetője; Benczédi Mihályné, a Magyar Államvasutak gazdasági vezérigazgató-helyettese; Benkő László, a Magyar Államvasutak nyugalmazott igazgatója; Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum nyugalmazott igazgatója; Fehérvári László, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. vezérigazgató-helyettese; Inke László színművész; Jenei Imre, a Magyar Hajózási Rt. amszterdami vezér-képviselet vezetője; Juhász Béla irodalom- történész, az Alföld című folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke; Mikes Lilla színművész, a Korona Pódium művészeti vezetőjének; Plachy Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közúthálózat fejlesztési osztály vezetője; Preiser Klára textil-iparművész; P. Szabó Éva textil-iparművész; Rátonyi Róbert színművész; Tasnády László zongoraművész, zeneszerző; Varga Sándor nyugalmazott lapszerkesztő; Végh János nyugalmazott főmérnök. Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje katonai tagozat kitüntetést kapta: Balázs István honvéd alezredes; Hamza József rendőr alezredes; Kiss Sándor honvéd alezredes; Komlósi Lajos rendőr főhadnagy; Pető János honvéd alezredes. A részletek szépsége Bencsik István Kossuth-díjas Tisztelettel köszöntjük a Mestert! S csodálkozunk. A garabanciásokat nem szokták kitüntetni. Ők csak berepülnek időnként a kéményen, csodát tesznek, aztán eltűnnek, mint a kámfor, nem őrzi őket dokumentálható királyi kegy. Bencsik István mint „kis- kondásból” lett művészpalánta élvezhette volna a hatalom kegyét, ha nem hiszi el, hogy valóban kiváncsiak a véleményére, hogy valóban őszinteséget várnak tőle. így aztán alig tudták megmenteni a „kámforrá válástól”, akik már akkor felismerték a tehetségét. Ézerkilencszázatvanöttől a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke. Már-már megvalósítják az alkotói szabadságot, cenzor nélkülikiállításokat szerveznek, amikor a csehszlovák példától megrémült hatalom „rendet teremt”, s elsőként a nagyszájú Ben- csiket röpíti ki a kulturális közéletből. A hetvenes évek elején a Villányi Symposion felvirágoztatásán és nemzetközi elismertetésén fáradozik — eredményesen. Hetvenötben Nagyatádon létesít faszobrász alkotótelepet. Bizony, mindkét helyről szinte menekülnie kell. Nyolcvankettőtől a Pécsi Janus Pnnaonius Tudományegyetem rajztanszékén tanít. Az elmúlt évben a Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója, ma egyik meghatározó professzora. Immár Jóban van” a hatalommal, csak a közízléssel csatázik. Mert a közéleti harcok közben kialakult egy sajátos, ösz- szetéveszthetetlen bencsiki formanyelv. Aztán szeretné, ha észrevennénk, hogy szép, tehát értékes a másik ember. A részletek szépségét mutatja fel, ami elkerülné felületes figyelmünket az egész láttán, azt emeli ki, azt nagyítja fel. Hátha így már becsülni tudjuk. E részletek mindig tökéletesek, mert konkrétan kötődnek egy hús-vér emberhez. Ha minden így figyelnénk a részletekre, többre jutnánk, s nem csak a művészetben. Ezért köszöntjük tisztelettel a Mestert, s gratulálunk! Bükkösdi László A Az Álommanó visszatér
