Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-21 / 259. szám
1990. december 21., péntek üj Dunantüii napló 3 Új bemutató a színházban Szép Ernő: Vőlegény Sze m ér m es koldusok? (Folytatás oz 1. oldalról) gény, amely a témájához illő színes nyelvet is kialakította. A Vőlegény című vígjátékot Szép Ernő Bécsben írta, s 1922^ben mutatta be a pesti Vígszínház. A pénz komédiájának is titulált darab nemcsak oz anyagi javak utáni sóhaj- tozásról szól, hanem az igazi szerelemről is, mely kalandok és bonyodalmak kavarodása között kovócsolódik. A Pécsi Nemzeti Színház a színészként már bemutatkozott Puskás Tamás rendezésében ma tartja a Vőlegény premierjét. A három felvonó- sosműben a Papa Barkó György, az Anya Vári Éva érdemes művész, Kornélka Antal Olga, Rudi, kettős szerep- osztásban, Újváry Zoltán és BeséViczi Árpád, Gyengusné, ugyancsak kettőzött szerepben, Unger Pálma, illetve Takács Margit érdemes művész. Spi - Iák Klára, ifj. Fillór István, Füsti Molnár Éva, Vincze Gábor Péter, Paál László Jászai- díjas művész, Csirmadia Gabriella, Stenczer Béla a meg- formálói a további figuráknak, melyek mindegyike karakteres ábrázolást igényel. A bemutató előadáson Rudi szerepében Besenczi Árpád, Gyengusné szerepében pedig Takács Margit lép a közönség elé. A jelmezeket Huros Annamária, a díszleteket Puskás Tamás és Huros Annamária tervezte. Antal Olga és Besenczi Árpád Tér István felvételei Új irodában az ÁB gépjárműkárrendezési egysége Januártól számítógépe s nyilvántartás Új irodába költözött az Állami Biztosító megyei gépjárműbiztosítási és kárrendezési egysége. Másfél évvel ezelőtt megvásárolták a Baranyaker- től a Szalai András úti szőnyeg-, illetve tapétabolt helyiségeit, amelynek felújításával a minap készültek el a kivitelezők. Befejeződött a költözködés is, mostantól tehát a Szalai András úti megyei igazgatóság épületével szemben lévő irodában várják az ügyfeleket. A közel 100 négyzetméteres impozáns irodában megszüntették a korábbi pultrendszert, így az ügyfelek négyszemközt beszélgethetnek az ügyintézőkkel, a várakozás perceit tévénézéssel teszik elviselhetőbbé. Dr. Adorján László, egységigazgató elmondta, hogy az egyre szaporodó biztosítok elsősorban nem a díjaik visszaszorításában versenyeznek egymással, hanem a szolgáltatások színvonalának emelésével próbálják megtartani az ügyfeleiket, illetve újabb partnereket keresői. Ezért indokolt az új iroda, illetve egyfajta szemléletváltás az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatban, amely a fokozott figyelemből, pontosságból, gyorsaságból, szombati ügyeletből és egyéb kedvezményékből tevődik ösz- sze. Ezt a célt szolgálja a januárban bevezetendő számitógépes rendszer is, amelyet először a kárszámításban alkalmaznának, illetve az ügyfelek adatait is ezen a gépen tárolnák. Újdonságként említette az egységigazgató, hogy a nyugati biztosítótársaságok mintájára az Állami Biztosító is elemzi 'az esetleges gyanús ügyleteket. Ennek szükségességét bizonyítja, hogy Mqgyar- országon is egyre tölbb jogtalan kártérítést kísérelnek meg kifizettetni a biztosítóval, Jó hír viszont, hogy egy olyan biztosítási kedvezményrendszer feltételeinek o lehetőségét vizsgálják, amelyben honorálnák az autótulajdonosoknak, Iha különböző riasztókat, védelmi berendezéseket szerelnek fel kocsijaikra. H. Zs. A Mecsek-Füszért 40 millió forintért diszkontáruházát alakított ki Pécsett, a Verseny utcában. Az 1450 négyzetméteres alapterületű létesítmény tegnap nyitott. Induló készlete 35 millió forintos. Impozáns a 8 millió forintért kialakított számítástechnikai park, segítségével a pénztárgépek vonalkódos technikával dolgozhatnak. Fotó: Szundi György Fenyőlopások karácsony előtt Karácsonyfához többféle módon juthatunk: lehet a fát venni, kapni, kérni, rendelni, alkudni rá avagy lopni. Utóbbi megoldást idén többen is választották már. Az erdészetekben számítanak a hívatlan látogatókra, őrzik a karácsonyfatelepeket. Partos Péter bácsi már 12 éve nyugdíjas. Valamikor ő is vigyázott a fákra, igaz, nem annyira a tolvajok, mint inkább a vadak miatt. Az őr- nék volt ott kint egy kunyhója, ott töltötte az éjjelt, tüzelt, körbejárt. A környékbeliek mentek a fáért - kevés volt a kereset. Akit tettenért, figyelmeztette, a jövőben tartózkodjon az ilyentől. A fát azért elvihette. Az erdész védte az erdőt, de csak annyira éppen, hogy tudják meg, valaki vigyáz rá. Úgy gondolta, annak nehezebb, aki viszi. Az erdészetekben mással fogadtak. Csapó Józseftől, a kisvaszari erdészet igazgatójától megtudtam, megbízott őrök járják a karácsonyfatelepeket szentestéig. Sajnos az erdész helyszíni bírságot nem szabhat ki. Ha valakit elkapnak, elküldik, persze a fa nélkül. Ritka az olyan találkozás, mint az egyszeri autóssal, akihez akkor értek oda, mikor kiszállt a kocsiból, és fejszéjével a fenyvesnek vette az irányt. Hova megy? — állították meg. - Dolgomat végezni - felélte a férfi. - Fejszével? - Hót most éppen úgy - pislogott nagyokat, majd gyorsan távozott. Kocsival mennek, nem gyalog A sásdi erdészetnek Borjús- völgyben van egyhektárnyi karácsonyfatelepe, de azt nem nehéz őrizni: egyetlen járható út vezet oda. Kényelmesek az emberek, nem mennek ár- kon-bokron keresztül lopni. Különben is távol van nagyobb várostól - o tapasztalat szerint többnyire nem a környékbeliek kockáztatnak. Erről bővebben a pécsvá- rodiok mesélhetnek. Az éjjeli gépkocsik nem a különálló telepeket szemelik ki, mert azt őrzik, hanem a vegyes területeket. Húsz-harminc éves fák esnek áldozatul a fejszéknek, de a kidöntött fának csak a csúcsát vágják le, o többi ott marad bután és értelmetlenül. (Akárcsak a parkokban, iskolák, óvodák udvarában, ahol a szeretet ünnepe előtti napokban befestik az évtizedes fenyőket, nehogy egy reggel a féltve nevelt fának csak a csúcs nélkül meredező csonkja fogadja az ébredőket.) Gyűlnek oz ismeretlen tettesek elleni feljelentések. Tavoly Apátvo- rasdon az erdész tettenérte a tolvajokat, de ozok többen voltak, és csúnyán helybenhagyták. Aki eljön így fáért, általában nem azért teszi, mert o szükség kényszeríti. Szegény emberek a legritkább esetben járnak Lada Samarával. Sz. L. I. G yőrött ingyenhúst osztottak az 5000 forint alatti összegű ellátmányban részesülő nyugdíjasoknak. A rádió Napközben műsorának a győri riporternője részletesen tájékoztatta dz érdekelteket, hogyan, s Imikor juthatnak az adományhoz, végezetül, nagyobb kedvet csinálandó az egészhez, azzal biztatja a nyugdíjasokat: menjenek el a húsért, mert szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. Nem kétlem a jószándékot — sem az akció, sem a biztatás jószándékát. A derék riporterhölgy talán nem érezte aduja mélyen sértő voltát, hiszen arra biztatta a rászorultakat, hogy ha már adnak, ne röstelljenek elmenni érte. Dehát itt tartunk már? Hogy a nyugdíjast koldusként kell aposztrofálni? S ezt a jószándék nevében kell tenni? De hiszen egy nemzet szégyene lehet, ha tűri, netán elő is segíti, hogy nyugdíjasai koldusbotra jussanak! Az idei karácsony előtt divat lett a nyugdíjasok megajándékozása pénzzel, tárgyi ajándékkal. A gesztus nemes. Csakhogy! ... A riporternő is érezte — csak fölöttébb balkezesen -, hogy itt valami nincs rendjén, azért volt a suta és sértő biztatás. Sajnálatos módon kezd kialakulni társadalmunkban — bizonyos rossz lelkiismerettől sugallva — egy olyan nézet, ami máris számol a nyugdíjasok egy nem jelentéktelen részének a koldusvoltával. Ám vegyük tudomásul: e „nyugdíjas-koldusréteg" Papról napra nő, s hovatovább az egész nyugdíjas-társadalmat elérheti ez a sors. Erre megvan az esély, de megvannak a jó módszerek is. Hadd szögezzem le, e koldus-társadalom létrejöttéért elsősorban a régi rendszer a felelős, mégpedig a maga torz bérpolitikáin által. Tudjuk jól, hogy hazánkban - akár a többi, ún. szocialista országban is — nem a maga értékén fizették meg a munkaerőt (ma sem!), mert kitalálták azt a szép fogalmat, hoqy „ami nincs benne a borítékban". Vagyis az állami támogatások áttekinthetetlen szövevénye valamiféle bérpótlékot is takart. És mi is nem volt benne a borítékban? A lakbér, a támogatott élelmiszerárak, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a színház, a mozi, a könyv. . . Soroljam még? Tehát mindaz, amit ma sorra elvonnak, nem volt benne a borítékban. Ettől lehettek oly elképesztően alacsonyak a magyarországi bérek, s ezért oly vonzó — halljuk ma lépten-nyomon a nyu- qati tőke iránti áhítattól li- heave - a külföldi tőkebefektetőknek a magyar munkaerő, iav fordulhatott elő, hoav az évtizedeket becsülettel ledolgozott emberek százezerszómra kerültek a szegénv-kategó- riába abban a pillanatban, amint — de szép is a mára mélységesen hazug kifejezés! — nyugalomba vonultak. A szegényedés pedig egyre „magasabb” nyugdíjkategó- riákat nyel el. Nagyon sokan, akik 5—10 éve még ún. magas nyugdíjjal vonultak visz-, sza az aktív munkától, ma már a nyugdíjminimum határán tengődnek. Súlyos és szinte megbocsáthatatlan mulasztás volt az előző rendszernek, hogy nem teremtette meg a nyugdíjak inflációkövetőrendszerét, legalább olyan mértékben, mint a béreknél volt. Mert az az évenkénti párszázalékos „bérfejlesztés" is inkább az infláció ellentételezéseként (annak is alig) volt értelmezhető, semmint valódi bérfejlesztésként. Az évenkénti egy-kétszáz forintos nyugdíjemelés is inkább könyör- adomány volt, semmint inflációkiegyenlítő tétel. És legyünk őszinték: ma sincs másként! Eddig is csak párszáz forintos emelések voltak, amelyek rettenetesen messze elmaradtak az infláció mértékétől, s az 1991-es emelések ígérete is még a bizonytalanság szférájában van, a bizonyosságot csak a fizetnivalók emelkedése jelenti. Ezek ismeretében máris sejthetjük, hogy a nyugdíjak reálértéke 25—30 százalékkal (ha nem többel!) foq csökkenni. A várható nyuq- díiemelésről szóló híresztelések sem megnyugtatóak, s ebben is csak az a bizonyosság, ho1-" tovább tart a nagy eavbemosódási folyamat, vagyis a nyugdíjasok homoge- nizálása, amikor már elveszti a jelentőségének az utolsó szikráját is, hogy hány évet dolgozott az egyén, s hogy munkája révén milyen jövedelmi szintet tudott elérni aktív pályafutása során. És még légy gondolat az 1991-ben várható nyugdíjemeléssel kapcsolatban. Az a tény, hogy ismét előbb lesznek a nagy áremelések, s csak utána valamikor a nyugdíjemelések, ez azt a gyanút ébreszti az emberben, mintha így akarná megteremteni a kormányzat a nyugdíjemelés feltételét. N yilvánvaló, hogy az állam nem tud (nem szeretném azt hinni, hogy nem is akar) olyan nyugdijszintet biztosítani, ami normális életvitelt tenne lehetővé. De ha forintban kifejezhető tisztességes nyugdíjemelésre nincs is módja, miért ne mentesíthetné például a nyugdíjasokat a jövedelmi adó fizetése alól (munkavégzési lehetőségüket amúgyis be fogja határolni a növekvő munkanélküliség), miért ne adhatna kedvezményt a lakbér, a (közüzemi díjak fizetését illetően . . . Csupán azért, hogy ne a két és fél milliónyi magyar nyugdíjas legyen a piacgazdálkodásra való áttérés kárvallottja. S, hogy ne vehesse senki természetesnek, hogy a nyugdíjas és a koldus fogalma közé egyenlőségjelet tegyen. Hársfai István Hamarosan megérkezik a rég várt téli szünet, tele örömökkel, és persze egy idő után gondokkal - mit is csináljak tengernyi szabadidőmben? A pécsi Szivárvány Gyermekház a szünet egésze alatt a gyerekek rendelkezésére áll színes programokkal, de nyitva áll azok előtt is. akik barátaikkal nem tudnak hol találkozni, és videózni, számí- tógépezai vagy egyszerűen csak beszélgetni szeretnének. A játékklub minden nap, reggéltől estig várja a gyerekeket, és szinte minden napra adódik szervezett program, koncert, bábelőadás, de a sportkedvelők is találnak magúknak való hasznos szórakozást. A december 22-től január 6-ig tartó szünet első napján délelőtt 9—12 óráig azokat várják a Karácsonyi Kandigó- lára, akik esetleg elkéstek az Szünidő' - mozgalmasan A pécsi Szivárvány Gyermekház ajánlata ajóndékkészítéssel. A Kandi konyhában ünnepi asztal, finom falatokkal várja a Kandi lapok kedvelőit. Ugyanezen a napon (szombat) délelőtt fél tizenegyekor a Tranzit együttes Szamárfül című zenés műsora várja a gyerekeket. Azok, akik leginkább a szabadban szeretik tölteni az idejüket, december 22-én a 35-ös busz Lenin téri végállomásánál találkoznak 9 órakor, és egy szép, hosszú túrára indulnak a Dömörkapuhoz és Árpádtetőre. A karácsonyi ünnepek, a nagy ajándékozás és a finom falatok után december 27-én (csütörtökön) 9-13 óráig a számítógépek iránt érdeklődők találnak jó programot maguknak. Azokat várják, akik megunták régi számítógépes programjaikat, újat akarnak felvenni, kipróbálni, ha .programozni szeretnének, vagy össze szeretnék mérni ügyességüket a géppel és egymással. December 28-ón, pénteken 9 órától asztalitenisz nyílt verseny lesz 2—8. osztályos tanulóknak, másnap pedig lövész- versenyre várják az érdeklődőket 9 órától. Szilveszteri bemelegítésiképpen álarckészítés, csere-bere, a szilveszteri mulatságra előkészületek várják az érdeklődőket december 30-án. A szervezők kérik, hogy akinek van megunt játéka, könyve, azt is hozza magával, így mindenki „pótajándékokhoz" juthat. Ezt követően kölyök- diszkó lesz délután 5-8 óráig. Január 3-án 10 órától „Boszorkányos szülinap" címmel a Bóbita Bábszínház nyilvános próbáját nézhetik meg az érdeklődők a Bóbita Bábszínházban, ahova ez esetben díjtalan a belépés. Január 4-én Bibliai témák a képző- művészetben címmel diavetítéses előadást tart Tillai Gábor délelőtt 10 órai kezdettel. És mór csak egy szusszanás - véget ért a vakáció. Z. M.
