Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-21 / 259. szám

1990. december 21., péntek üj Dunantüii napló 3 Új bemutató a színházban Szép Ernő: Vőlegény Sze m ér m es koldusok? (Folytatás oz 1. oldalról) gény, amely a témájához illő színes nyelvet is kialakította. A Vőlegény című vígjátékot Szép Ernő Bécsben írta, s 1922^ben mutatta be a pesti Vígszínház. A pénz komédiájá­nak is titulált darab nemcsak oz anyagi javak utáni sóhaj- tozásról szól, hanem az igazi szerelemről is, mely kalandok és bonyodalmak kavarodása között kovócsolódik. A Pécsi Nemzeti Színház a színészként már bemutatko­zott Puskás Tamás rendezésé­ben ma tartja a Vőlegény premierjét. A három felvonó- sosműben a Papa Barkó György, az Anya Vári Éva ér­demes művész, Kornélka An­tal Olga, Rudi, kettős szerep- osztásban, Újváry Zoltán és BeséViczi Árpád, Gyengusné, ugyancsak kettőzött szerepben, Unger Pálma, illetve Takács Margit érdemes művész. Spi - Iák Klára, ifj. Fillór István, Füsti Molnár Éva, Vincze Gá­bor Péter, Paál László Jászai- díjas művész, Csirmadia Gab­riella, Stenczer Béla a meg- formálói a további figuráknak, melyek mindegyike karakteres ábrázolást igényel. A bemu­tató előadáson Rudi szerepé­ben Besenczi Árpád, Gyen­gusné szerepében pedig Ta­kács Margit lép a közönség elé. A jelmezeket Huros An­namária, a díszleteket Puskás Tamás és Huros Annamária tervezte. Antal Olga és Besenczi Árpád Tér István felvételei Új irodában az ÁB gépjármű­kárrendezési egysége Januártól számítógépe s nyilvántartás Új irodába költözött az Ál­lami Biztosító megyei gépjár­műbiztosítási és kárrendezési egysége. Másfél évvel ezelőtt megvásárolták a Baranyaker- től a Szalai András úti sző­nyeg-, illetve tapétabolt helyi­ségeit, amelynek felújításával a minap készültek el a kivi­telezők. Befejeződött a költöz­ködés is, mostantól tehát a Szalai András úti megyei igazgatóság épületével szem­ben lévő irodában várják az ügyfeleket. A közel 100 négyzetméteres impozáns irodában megszün­tették a korábbi pultrendszert, így az ügyfelek négyszemközt beszélgethetnek az ügyintézők­kel, a várakozás perceit tévé­nézéssel teszik elviselhetőbbé. Dr. Adorján László, egység­igazgató elmondta, hogy az egyre szaporodó biztosítok el­sősorban nem a díjaik vissza­szorításában versenyeznek egy­mással, hanem a szolgáltatá­sok színvonalának emelésével próbálják megtartani az ügy­feleiket, illetve újabb partne­reket keresői. Ezért indokolt az új iroda, illetve egyfajta szemléletváltás az ügyfelek ki­szolgálásával kapcsolatban, amely a fokozott figyelemből, pontosságból, gyorsaságból, szombati ügyeletből és egyéb kedvezményékből tevődik ösz- sze. Ezt a célt szolgálja a januárban bevezetendő számi­tógépes rendszer is, amelyet először a kárszámításban al­kalmaznának, illetve az ügy­felek adatait is ezen a gé­pen tárolnák. Újdonságként említette az egységigazgató, hogy a nyu­gati biztosítótársaságok min­tájára az Állami Biztosító is elemzi 'az esetleges gyanús ügyleteket. Ennek szükségessé­gét bizonyítja, hogy Mqgyar- országon is egyre tölbb jog­talan kártérítést kísérelnek meg kifizettetni a biztosítóval, Jó hír viszont, hogy egy olyan biztosítási kedvezményrendszer feltételeinek o lehetőségét vizsgálják, amelyben honorál­nák az autótulajdonosoknak, Iha különböző riasztókat, vé­delmi berendezéseket szerel­nek fel kocsijaikra. H. Zs. A Mecsek-Füszért 40 millió forintért diszkontáruházát alakított ki Pécsett, a Verseny utcá­ban. Az 1450 négyzetméteres alapterületű létesítmény tegnap nyitott. Induló készlete 35 millió forintos. Impozáns a 8 millió forintért kialakított számítástechnikai park, segítségével a pénz­tárgépek vonalkódos technikával dolgozhatnak. Fotó: Szundi György Fenyőlopások karácsony előtt Karácsonyfához többféle módon juthatunk: lehet a fát venni, kapni, kérni, rendelni, alkudni rá avagy lopni. Utóbbi megoldást idén többen is vá­lasztották már. Az erdészetek­ben számítanak a hívatlan látogatókra, őrzik a kará­csonyfatelepeket. Partos Péter bácsi már 12 éve nyugdíjas. Valamikor ő is vigyázott a fákra, igaz, nem annyira a tolvajok, mint in­kább a vadak miatt. Az őr- nék volt ott kint egy kuny­hója, ott töltötte az éjjelt, tüzelt, körbejárt. A környék­beliek mentek a fáért - kevés volt a kereset. Akit tettenért, figyelmeztette, a jövőben tar­tózkodjon az ilyentől. A fát azért elvihette. Az erdész véd­te az erdőt, de csak annyira éppen, hogy tudják meg, valaki vigyáz rá. Úgy gon­dolta, annak nehezebb, aki viszi. Az erdészetekben mással fogadtak. Csapó Józseftől, a kisvaszari erdészet igazga­tójától megtudtam, megbízott őrök járják a karácsonyfa­telepeket szentestéig. Sajnos az erdész helyszíni bírságot nem szabhat ki. Ha valakit elkapnak, elküldik, persze a fa nélkül. Ritka az olyan ta­lálkozás, mint az egyszeri autóssal, akihez akkor értek oda, mikor kiszállt a kocsi­ból, és fejszéjével a fenyves­nek vette az irányt. Hova megy? — állították meg. - Dolgomat végezni - felélte a férfi. - Fejszével? - Hót most éppen úgy - pislogott nagyokat, majd gyorsan tá­vozott. Kocsival mennek, nem gyalog A sásdi erdészetnek Borjús- völgyben van egyhektárnyi karácsonyfatelepe, de azt nem nehéz őrizni: egyetlen járható út vezet oda. Kényelmesek az emberek, nem mennek ár- kon-bokron keresztül lopni. Különben is távol van na­gyobb várostól - o tapaszta­lat szerint többnyire nem a környékbeliek kockáztatnak. Erről bővebben a pécsvá- rodiok mesélhetnek. Az éjjeli gépkocsik nem a különálló telepeket szemelik ki, mert azt őrzik, hanem a vegyes területeket. Húsz-harminc éves fák esnek áldozatul a fej­széknek, de a kidöntött fának csak a csúcsát vágják le, o többi ott marad bután és értelmetlenül. (Akárcsak a parkokban, iskolák, óvodák udvarában, ahol a szeretet ünnepe előtti napokban be­festik az évtizedes fenyőket, nehogy egy reggel a féltve nevelt fának csak a csúcs nélkül meredező csonkja fo­gadja az ébredőket.) Gyűlnek oz ismeretlen tettesek elleni feljelentések. Tavoly Apátvo- rasdon az erdész tettenérte a tolvajokat, de ozok többen voltak, és csúnyán helyben­hagyták. Aki eljön így fáért, általában nem azért teszi, mert o szükség kényszeríti. Szegény emberek a legritkább esetben járnak Lada Sama­rával. Sz. L. I. G yőrött ingyenhúst osz­tottak az 5000 forint alatti összegű ellát­mányban részesülő nyugdíja­soknak. A rádió Napközben műsorának a győri riporter­nője részletesen tájékoztatta dz érdekelteket, hogyan, s Imikor juthatnak az adomány­hoz, végezetül, nagyobb ked­vet csinálandó az egészhez, azzal biztatja a nyugdíjasokat: menjenek el a húsért, mert szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. Nem kétlem a jószándékot — sem az akció, sem a bizta­tás jószándékát. A derék ri­porterhölgy talán nem érez­te aduja mélyen sértő voltát, hiszen arra biztatta a rászo­rultakat, hogy ha már adnak, ne röstelljenek elmenni érte. Dehát itt tartunk már? Hogy a nyugdíjast koldusként kell aposztrofálni? S ezt a jó­szándék nevében kell tenni? De hiszen egy nemzet szégye­ne lehet, ha tűri, netán elő is segíti, hogy nyugdíjasai kol­dusbotra jussanak! Az idei karácsony előtt di­vat lett a nyugdíjasok meg­ajándékozása pénzzel, tárgyi ajándékkal. A gesztus nemes. Csakhogy! ... A riporternő is érezte — csak fölöttébb balke­zesen -, hogy itt valami nincs rendjén, azért volt a suta és sértő biztatás. Sajnálatos mó­don kezd kialakulni társadal­munkban — bizonyos rossz lel­kiismerettől sugallva — egy olyan nézet, ami máris számol a nyugdíjasok egy nem je­lentéktelen részének a koldus­voltával. Ám vegyük tudomá­sul: e „nyugdíjas-koldusréteg" Papról napra nő, s hovato­vább az egész nyugdíjas-tár­sadalmat elérheti ez a sors. Erre megvan az esély, de meg­vannak a jó módszerek is. Hadd szögezzem le, e kol­dus-társadalom létrejöttéért elsősorban a régi rendszer a felelős, mégpedig a maga torz bérpolitikáin által. Tud­juk jól, hogy hazánkban - akár a többi, ún. szocialista országban is — nem a maga értékén fizették meg a mun­kaerőt (ma sem!), mert kita­lálták azt a szép fogalmat, hoqy „ami nincs benne a bo­rítékban". Vagyis az állami támogatások áttekinthetetlen szövevénye valamiféle bérpót­lékot is takart. És mi is nem volt benne a borítékban? A lakbér, a támogatott élelmi­szerárak, az oktatás, az egész­ségügy, a közlekedés, a szín­ház, a mozi, a könyv. . . So­roljam még? Tehát mindaz, amit ma sorra elvonnak, nem volt benne a borítékban. Ettől lehettek oly elképesztően ala­csonyak a magyarországi bé­rek, s ezért oly vonzó — hall­juk ma lépten-nyomon a nyu- qati tőke iránti áhítattól li- heave - a külföldi tőkebefek­tetőknek a magyar munkaerő, iav fordulhatott elő, hoav az évtizedeket becsülettel ledol­gozott emberek százezerszóm­ra kerültek a szegénv-kategó- riába abban a pillanatban, amint — de szép is a mára mélységesen hazug kifejezés! — nyugalomba vonultak. A szegényedés pedig egyre „magasabb” nyugdíjkategó- riákat nyel el. Nagyon sokan, akik 5—10 éve még ún. ma­gas nyugdíjjal vonultak visz-, sza az aktív munkától, ma már a nyugdíjminimum határán tengődnek. Súlyos és szinte megbocsáthatatlan mulasztás volt az előző rendszernek, hogy nem teremtette meg a nyugdíjak inflációkövetőrend­szerét, legalább olyan mér­tékben, mint a béreknél volt. Mert az az évenkénti párszá­zalékos „bérfejlesztés" is in­kább az infláció ellentételezé­seként (annak is alig) volt ér­telmezhető, semmint valódi bérfejlesztésként. Az évenkén­ti egy-kétszáz forintos nyug­díjemelés is inkább könyör- adomány volt, semmint inflá­ciókiegyenlítő tétel. És legyünk őszinték: ma sincs másként! Eddig is csak párszáz fo­rintos emelések voltak, ame­lyek rettenetesen messze el­maradtak az infláció mértéké­től, s az 1991-es emelések ígérete is még a bizonytalan­ság szférájában van, a bizo­nyosságot csak a fizetnivalók emelkedése jelenti. Ezek isme­retében máris sejthetjük, hogy a nyugdíjak reálértéke 25—30 százalékkal (ha nem többel!) foq csökkenni. A várható nyuq- díiemelésről szóló híresztelé­sek sem megnyugtatóak, s ebben is csak az a bizonyos­ság, ho1-" tovább tart a nagy eavbemosódási folyamat, vagyis a nyugdíjasok homoge- nizálása, amikor már elveszti a jelentőségének az utolsó szikráját is, hogy hány évet dolgozott az egyén, s hogy munkája révén milyen jöve­delmi szintet tudott elérni ak­tív pályafutása során. És még légy gondolat az 1991-ben várható nyugdíjemeléssel kap­csolatban. Az a tény, hogy is­mét előbb lesznek a nagy ár­emelések, s csak utána va­lamikor a nyugdíjemelések, ez azt a gyanút ébreszti az em­berben, mintha így akarná megteremteni a kormányzat a nyugdíjemelés feltételét. N yilvánvaló, hogy az állam nem tud (nem szeretném azt hinni, hogy nem is akar) olyan nyugdijszintet biztosítani, ami normális életvitelt tenne lehe­tővé. De ha forintban kifejez­hető tisztességes nyugdíjeme­lésre nincs is módja, miért ne mentesíthetné például a nyug­díjasokat a jövedelmi adó fi­zetése alól (munkavégzési le­hetőségüket amúgyis be fog­ja határolni a növekvő mun­kanélküliség), miért ne adhat­na kedvezményt a lakbér, a (közüzemi díjak fizetését ille­tően . . . Csupán azért, hogy ne a két és fél milliónyi ma­gyar nyugdíjas legyen a piac­gazdálkodásra való áttérés kárvallottja. S, hogy ne vehesse senki természetesnek, hogy a nyug­díjas és a koldus fogalma közé egyenlőségjelet tegyen. Hársfai István Hamarosan megérkezik a rég várt téli szünet, tele örö­mökkel, és persze egy idő után gondokkal - mit is csi­náljak tengernyi szabadidőm­ben? A pécsi Szivárvány Gyer­mekház a szünet egésze alatt a gyerekek rendelkezésére áll színes programokkal, de nyitva áll azok előtt is. akik barátaikkal nem tudnak hol találkozni, és videózni, számí- tógépezai vagy egyszerűen csak beszélgetni szeretnének. A játékklub minden nap, reg­géltől estig várja a gyereke­ket, és szinte minden napra adódik szervezett program, koncert, bábelőadás, de a sportkedvelők is találnak ma­gúknak való hasznos szórako­zást. A december 22-től január 6-ig tartó szünet első napján délelőtt 9—12 óráig azokat várják a Karácsonyi Kandigó- lára, akik esetleg elkéstek az Szünidő' - mozgalmasan A pécsi Szivárvány Gyermekház ajánlata ajóndékkészítéssel. A Kandi konyhában ünnepi asztal, fi­nom falatokkal várja a Kandi lapok kedvelőit. Ugyanezen a napon (szombat) délelőtt fél tizenegyekor a Tranzit együttes Szamárfül című zenés műsora várja a gyerekeket. Azok, akik leginkább a szabadban sze­retik tölteni az idejüket, de­cember 22-én a 35-ös busz Lenin téri végállomásánál ta­lálkoznak 9 órakor, és egy szép, hosszú túrára indulnak a Dömörkapuhoz és Árpádte­tőre. A karácsonyi ünnepek, a nagy ajándékozás és a finom falatok után december 27-én (csütörtökön) 9-13 óráig a számítógépek iránt érdeklődők találnak jó programot maguk­nak. Azokat várják, akik meg­unták régi számítógépes prog­ramjaikat, újat akarnak fel­venni, kipróbálni, ha .progra­mozni szeretnének, vagy össze szeretnék mérni ügyességüket a géppel és egymással. December 28-ón, pénteken 9 órától asztalitenisz nyílt ver­seny lesz 2—8. osztályos tanu­lóknak, másnap pedig lövész- versenyre várják az érdeklő­dőket 9 órától. Szilveszteri bemelegítésikép­pen álarckészítés, csere-bere, a szilveszteri mulatságra elő­készületek várják az érdeklő­dőket december 30-án. A szervezők kérik, hogy akinek van megunt játéka, könyve, azt is hozza magával, így mindenki „pótajándékokhoz" juthat. Ezt követően kölyök- diszkó lesz délután 5-8 óráig. Január 3-án 10 órától „Bo­szorkányos szülinap" címmel a Bóbita Bábszínház nyilvános próbáját nézhetik meg az ér­deklődők a Bóbita Bábszín­házban, ahova ez esetben díjtalan a belépés. Január 4-én Bibliai témák a képző- művészetben címmel diavetíté­ses előadást tart Tillai Gábor délelőtt 10 órai kezdettel. És mór csak egy szusszanás - véget ért a vakáció. Z. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom