Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-05 / 306. szám

ÍB-Generáli Budapest Biztosító Rt. Az oroszlán ugrani készül Az olasz Generáli biztosító cég - mely a világ 45 or­szágában 54 biztosító társa­sággal rendelkezik — emblé­mája az oroszlán, mely egyik mancsában nyitott könyvet tart, oldalain a következő ol­vasható: „Pax tibi Marce, evangélista meus” vagyis „Bé­ke veled Már«, én evangélis­tám”. Tehát maga Máik a bibliai oroszlán, aki hittérítő és bibliamagyarázó volt, ésaki bitéért a legtöbbet, az életét áldozta. Hogy mennyi az ösz- szefüggés a biblikus kor és a jelen között? A Generáli tő­késcsoport ezt a hitet, lelke­sedést, áldozatvállalást és ki­tartást tartja mindeneik fölöt­tinek a tevékenységében. Hogyan kerül a Generáli­oroszlán 'Magyarországra? Az üzleti szimata ihozta hozzánk, s remélhetően meg is hono­sodik nálunk. Az olasz ibiztosí­Bajai kül- kapcsolatok az NSZK-val Egyre élénkebb lesz a kapcsolata Bajának a Né­met Szövetséai Köztársa­sággal. A jövő héten csü­törtökön érkezik a Sugo- vica-parti városba Eriak Schneider, a Baden-Wür- tenberg tartományi parla­mentjének elnöke, aki egy­ben Bachnand főpolgár­mestere. Ezzel a várossal Bácsalmásnak van most virágzó testvérvárosi együttműködése. Ugyan­csak ezen a napon ér­keznek vendégek a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolára Ludwigsenburg- 'ból, az ottani pedagó­giai főiskoláról, s ebből oz alkalomból írnak alá két intézmény közötti Partnerkapcsolati szerző­dést. Néhány nap múlva — pontosabban november 15-én — Baján lesz a Né­met Szövetségi Köztársa­ság és a Magyar Köztár­saság Vegyes Bizottsógá- 'Pak kulturális albizottsá- 9a. A delegáció délelőtt megtekinti az Újvárosban épülő Német Általános Művelődési Központot, majd találkoznak a bajai es vonzáskörzetbeli nem­zetiségiekkel is. Ezután út­jukat Pécsett folytatják... K. Z. tó társaság szeptember 12-én kapta meg a magyar kormány hozzájárulását, hogy leányvál­lalatával, az osztrák Erste All­gemeine biztosítóval 20-20 százaiékos részvénnyel létre­hozhassa az 1 milliárd forintos alaptőke 60 százalékát jegy­ző Állami Biztosítóval az ÁB— Generali Budapest Biztosító Rt-t. (Az olasz cég már 1832- ben megvetette lábát a ma­gyar biztosítási piacon, s in­nen csak az 1949-es államo­sítás űzte ki. Negyven évi kényszerszünet után, remélhe­tően ismét szép és minden résztvevő számára előnyös jö­vő előtt áll.) Monojlavits Attila, az ÁB üzletágigazgatója, aki a ja­nuár 1-jével ténylegesen induló Rt. ügyvezető igazga-, tójaként folytatja tevékenysé­gét, készséggel avat be a hazai biztosítási szakma új­Új láhnivaló a város szívében Várostártánefi kiállítás az egykori sóházban Új, olcsó szálloda épül Korszerűsítik a város strandját­Szigetvár műemlékei, látvá­nyosságai évről évre szépül­nek, gyarapodnak. A város- környéken, illetve a közelben is akad látnivaló (boros! ős­borókás, domolospusztai kas­tély). Van szép számban mu­tatós propagandaanyag is. Mindez az idegenforgalom gyarapodását feltételezné, azonban a vendégforgalom utóbbi számadatai zuhanás- szerű visszaesést jeleznek. Az életszínvonal romlása, az uta­zási, kirándulási költségek drá­gulása a vendég napok és vendégkörök erőteljes megrit- kulásában is megmutatkozik Szigetvárott. A város és az idegenforgalom irányítói azon­ban bizakodnak: ez a jelen­ség - bizonytalan idejű — át­meneti állapotnak tekintendő. Ezért fejlesztési terveikről nem mondtak le. A kisváros történelmi vára már a két világháború között is idegenforgalmi látványosság volt. A vár legutolsó ura, gróf dón Ságnak ígérkező társasá­gának „titkaiba". Mit is akar a békés orosz­lán, mely bevallottan is ugra­ni készül? Egész Európa vár az 1992-es közös európai gaz­daság létrehozására, erre ne­künk is fel kell készülnünk. Ezért is hozták létre az ÁB— Generálit. Ahogy néhány év­vel ezelőtt a 'bankók decent­ralizációja mellett megjelentek a külföldi iban'kók, ezután a pénzvilág másik lényeges ga­ranciahordozójának, a biztosí­tó társaságoknak kell megje­lenniük. Csák ezután várható nagy biztonsággal az úgyne­vezett beruházási vagy vállal­kozási tőke, amelyik létkérdés a magyar gazdaság szem­pontjából. Az ÁB—Generali az európai szintű biztosítási kul­túrát kívánja behozni a szék- torsemleges vállalkozások biz­Andrássy Mihály, ha távol tar­tózkodott, nem tiltotta a vár- nézést. Hazatértét a családi zászló felhúzása jelezte. Ha a zászlót leengedték, bárki em­berfia szakszerű vezetéssel nézhette meg a várat. A történelmi és helytörténe­ti emlékeket, tárgyakat gyűj­tötte, s a legnagyobb hely- történeti jártassággal rendel­kezett dr. Salamon Béla gyógyszerész. A '44 előtti évek­ben a várkulcs is nála volt. Egykori gyógyszertára ma pa­tikamúzeum Szigetvárott. A tőszójaként. Arra törekszik, hogy a vállalkozóknak komp­lex biztosítási csomagot nyújt­son. Erre szolgáló új üzlet­águk a szakmai felelősség- biztosítás: örvösek, egészség- ügyi intézmények a termék-, valamint a szolgáltatói fele­lősség biztosítás. Ezek ma még nem léteznék. A termék­felelősség-biztosítás nélkül nem fogadják a magyar termékéket... Kit céloz meg üzleti part­nerként az ÁB—Generali? A magyar nagy, közepes és kis­termelőket felsorakoztató ipari cégeket, a magánorvosokat, az egészségügyi 'intézménye­ket és az azokban tevékeny­kedőket. Tervezik az ügyvé­dek, jogtanácsosak, könyv- szakértők, könyvvizsgálók, va­lamint a gazdasági társasá­gok vezetőinek felelősség biz­várépület 1945 után hosszabb ideig belügyi kezelésbe került. Jelentősebb vonzáskörű láto­gatottsága csak a várbaráti kör működésével, illetve az 1966-os Zrinyí-ünnepségek ré­vén teljesedett ki. Azóta jön­nek csoportosan iskolák osz­tályai az egész országból, hogy tisztelegve a várvédő hő­sök emléke előtt, rendhagyó történelemórát tartsanak e pa­tinás falaik között. Szomorú tény, hogy sajnos, a várlátogató iskolások szá­ma is megritkult, visszaesett tosítását, továbbá a munkál­tató által igénybevehető ön­álló üzemi 'baleseti biztosítás kidolgozását is, elsősorban a kisvállalatok 'kockázatának enyhítésére.. Azt ugye nem kell magya­rázni, 'hogy mondjuk egy or­vos számára akár anyagiak­ban 'is milyen következmé­nyekkel 'járhat a foglalkozás szabályainak megsértéséből adódó „műhiba”? Vagy mit jelent a nemzetközi aktív és passzív vállalati és vállalkozá­si viszontbiztosítás? És még egy: amennyiben Bécs és Bu­dapest megkapja a világikiál­lítás rendezési jogát, a kül­földi befektető cégek részére az ÁB^Generali vállalja a kockázatot. Hiába, a bátor oroszlán ugrani és hódítani készül. az idei évben. Pedig most már megtekinthetik a fő tér újabb nevezetességeit is: a belvárosi templomot és dzsá­mit a Dorfmaister-freskoval'; a Salamon-patikát; az újra megnyitott, hajdani karaván- szerájt, s a város új büszke­ségét, a várostörténeti kiállí­tást. Ez utóbbi szeptemberben nyilt meg az egykori 18. szá­zadi, postakocsi-állomás (majd sóház, vendéglő) szép, res­taurált, későbarokk épületé­ben. A város távoli és köze­lebbi múltját 1689-1966. kö­zött mutatja be érdekes tár­gyi anyaggal, térképekkel és más relikviákkal. Alkalmi rendezvények (törté- rvésztanácskozásek, vacsoraes­tek nemzetközi amatőrfilm- és videoszemle) képesek nagyobb vendégkört is vonzani a vá­rosba. Nyaranta és ősszel is igencsak fölkeresik a meleg- vizű strandot a környékről is. A strand azonban kicsinek bi­zonyul, és korszerűtlen is. Fej­lesztésére határozott tervekről hallottam. E tervek szerint, ha a me­gyei fürdővállalat visszaadja városi kezelésbe a fürdő mű­ködtetését, a közeli munkás- szállóból átalakítással, felújí­tással 72 személyes, viszony­lag olcsó szállodát alakítanak ki. A strandterületet bővítik, megépítve a hidegvizes me­dencét is. Abban bizakodnak, hogy a korszerűsített strand és az ol­csóbb, de kulturált szállásle­hetőség (zuhanyzós szobák­kal) vonzóvá teheti a sokféle látnivalót kínáló, ősi városka i de ge nf o rga I má t. W. E. Rendhagyó Kresz-táblák Kaposváron Európaiak, csak tankok nélkül lehetünk Tegnap délután 3 órakor a szemerkélő esőben mintegy száz kaposvári gyűlt össze Nagy Imre szülőházánál, hogy emlékezzenek a 33 évvel ez­előtti tragikus eseményekre. A Zengő együttes műsora után Sztaren'ki Pál színmű­vész elszavalta a Szózatot, majd dr. Mészáros Balázs, a helyi MSZP képviselője lépett a mikrofonhoz. Többek között ezt mondta: — November 4-ről mást ír­nak a tankönyvek, és megint mást őriz az emléke'et. Amed­dig ez így /an, nein végeztük el a dolgainkat, és nincs sem esélyünk, sem jogunk emelt fővel továbbindulni, nemhogy egy Európába vezető, de semmilyen más úton sem. E nap és az azt követő tragi­kus események következmé­nyeivel szembe kell nézni nem csak Kaposváron, nem csak Budapesten, hanem Moszkvá­ban is. A megemlékezés szervezői •meghívták az eseményre a budapesti szovjet nagykövet­ség munkatársait is, akik táv­iratot küldték nékik. Eszerint előítélet nélkül kell múltunk­kal szembenézni, és tisztelet­ben kell tartani minden ál­lam szuverenitását. Beszéde végén a szónok - a jelenlevők nem kis megle­petésére - , ,'K R ESZ - tá b I á t' ’ leplezett le. Az egyiken kék alapon körben elhelyezkedő féhér csillagék - az Európai Unió tagállamait szimbolizál­ják —, a tábla közepén fehér alapon fekete felirat: Európa. Az alatta levő tábla jelentése: Harckocsival behajtani tilos! Korábban úgy tervezték, hogy a táblák hétfő reggelig emlékeztetnék a 33 évvel ez­előtti szovjet tankokra, de az ünnepség után többen úgy gondolták, kár lenne, ha azok csak addig hirdetnék: Az Eu­rópába vezető úton harcko­csival behajtani tilos! így a táblák valószínűleg maradnak. Hangyái János Murányi László az idegewfapgaäarr» Szigetvár látogatókat vár Kicsi és elavult a szigetvári fürdő. A meleg vizes városnak van­nak elképzelései a fejlesztésére. Adatok és vélemények a bajai emlékmű hiánypótlásához A bajaiak szép kezdemé­nyezéséről, az Aradi emlék­hely felavatási ünnepségé­ről a VDN október 8-i szá­mában tudósítottam. írásom­ra és az aradi vértanuk név­sorára vonatkozóan több ész­revétel érkezett. Mindenek­előtt arról, ami engem illet. Gazsó István szekszárdi ol­vasónk adata pontos, én tévedtem: Kazinczy Lajos valóban nem tábornok, ha­nem ezredes; és nem kötél­lel végezték ki, ahogy a tu­dósításban írtam, hanem ■.lőpor és golyó által”, 1849. október 25-én. A kiigazítást köszönjük, ol­vasóinktól elnézést kérek. * Ami az aradi vértanúk emlékművén levő bronzpla­kettokat illeti, már bonyolul­tabb a helyzet Itt ugyanis 15 emlékérem látható: az aradi 13 és csoportjukban Kazinczy ezredesé, valamint Batthány Lajos miniszterel­nöké. (Aki ugyan nem ara­di vértanú, ám kivégzésének megegyező dátuma okán, a szokásjog szerint róla is „az aradi 13” évfordulóján em­lékezünk meg.) A bajaiak emlékművén te­hát az aradi vértanuk 14-en vonnak. Szekszárdi olvasónk s többen mások viszont — jogosan — azt kérdezik: mi­ért hiányzik az emlékműről Lenkey János tábornok, aki tárgyalása idején megzava­rodott, emiatt nem ítélhették halálra, s dühöngő őrültként halt meg az aradi várbörtön, ben 1850. február 9-én. A sort már magam foly­tatom. Azokkal, akikre tu­dósításomban akkor még nem illett rákérdezni. Ha Ka­zinczy Lajost, aki főtiszt (a korabeli terminológia szerint „törzstiszt”) volt, odaszámít­ják 14-edikként, akkor miért hiányzanak a többiek a Ba­ján felállított „Aradi emlék­hely" kis panteonjáról? Azokra a törzstisztekre gon­dolok, akiket az aradi 13, illetve 14 vértanú pere, s vértanúsága előtt vagy után Aradon végeztek ki. Illetve azokra is, akik Lenkey tábor­nokhoz hasonlóan az aradi börtönben haltak mártírha­lált: Ormai (Aulfenberg) Nor­bert honvéd ezredes, Kossuth szárnysegédje, majd ezred­parancsnok; a honvéd va­dász ezredek főfelügyelője. 1849. augusztus 22-én a császári rögtönítélő bíróság kötéláltali halálra ítéli, s még ezen a napon kivégzik. Ludwig Hauk honvéd al­ezredes. Osztrák katonatiszt, majd újságíró Bécsben. Az 1848. októberi bécsi fölkelés után Magyarországra mene­kül; őrnagy Bem törzskarán- ban, majd vezérkari ezredes. Aradon kötéláltali halálra ítélik, és 1850. február 19- én kivégzik. Várfogságban halt meg (vagy vizsgálati fogsága idején) Aradon: Bergmann József ezredes (1849. X. 25): Csunkó Antal őrnagy (1851. IV. 14.) és Soltész György őrnagy <1850. VI. 24.). Mindezek után: voltaképp hányán lehettek „az aradi tizenhármak?” Nem vagyok történész, és a VON nem tudományos fó­rum, hogy ezt eldöntse. Fen­tieket a legutóbbi kutatások alapján kiadott forrásokból merítettem. Főképp 8ona Gábor Tábornokok és törzs­tisztek a szabadságharcban 1848-49. c. kötetéből. (Zrí­nyi, Bp. 1987.). De megkér­deztem szakemberek vélemé­nyét is. Spira György történész, az MTA Történettudományi Inté­zetének tudományos tanács­adója: — Mindenképp úgy lenne méltányos, kegyeletes, ha a bajaiak szép kezdemé­nyezése kiegészülhetne a többi aradi vértanú nevé­vel... * Mint dr. Vass Zoltántól, a bajai kórház főorvosától — aki az aradi emlékmű kezdeményezője volt — megtudtam: eredeti elképze­lésük szerint az emlékművet egy nagyobb emléktáblával fogják kiegészíteni, a sza­badságharc több, mint 100 bajoi hősi halottjónak nevé­vel. Itt helyet kaphatnának a még hiányzó aradi vérta­núk bronzérmei is. Barna György Baja Város Tanácsának elnökhelyettese: — A készség megvon ben­nünk erre, előbb azonban pártatlan szakértői véle­ményt kérünk az MTA-tól: ikik tekinthetők aradi vérta­núnak? W. E. Hányán vannak az aradi 13-ak? vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom