Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-06 / 215. szám

Panoráma Csak Gershwin Margaréta Pluhárova cseh zongoraművésznő (képünkön) megfogadta: egy éven át csak Gershwin műveit játssza, mert szerinte a híres cseh dzsessz- Ikultúra lehanyatlóban von. Moszkva-Petruski Megolalkult az első függet­len szovjet könyvkiadó, az ál­lami felügyelet nélkül működő Vesztyi. Most kiadja VenegyFkt Jerofejev: Moszkva-Petruski cí­mű kisregényét, melyet eddig tizenhét országban jelentettek meg, de a Szovjetunióban szamizdat volt. Tarzan fél évszázada Fél évszázaddal ezelőtt, 1939-ben forgatták Johny Wéissmülilerrel, a híres úszó­bajnokkal a főszerepben Tor­zon és fia című filmet, melyet a jubileuma alkalmával az egész német nyelvterület tévé­állomásai műsorra tűztek. Unjuk a kémeket A héten a bécsi televízió­ban az osztrák rendőrség, hír­szerzés és kémelhóritás illeté­kes vezetőinek részvételével tárgyaltaik arról, hogy unják: több mint négy évtizede Bécs és Ausztria a kommunista or­szágók, s a NATO kémeinek ótjóróbóza. Nyugdíjasok országos találkozója Egerbeo immár negyedik alkalommal, a Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsának, a Városi Ta­nácsnak és a Népszava Barát­ság Klubjának szervezésében rendezték meg a nyugdíjasok országos találkozóját Egerben szombaton. Több mint húszez­ren érkeztek az ország minden részéből, hogy részt vegyenek az időskorúak szórakoztató programján. ,.Sztárcsinálás” magyar módra Rockmenedzser kerestetik Nyúzod a gitárt már évek óta és a banda, melyet ma­gad köré szerveztél, mégsem megy semmire. Legföljebb, ha iskolai bulikon mutathat­játok be amúgy frenetikus számaitokat... Vagy te, aki ismersz egy csodálatosan éneklő lányt. Színes fényéket, zúgó tapsot képzelsz köré, és ő egy közértben dolgozik. A szín­pad csak álom, pedig tudod, hogy óriási sikere lenne ... Vagy te, aki nyüzsögsz, szervezel, minden jó üzletet megragadsz, s biztos vagy benne, hogy egyszer egy bárban felfedezed az új Louis Armstrongot... Ti mind, akik bízták ab­ban, hogy segítségetekkel ismeretlen csillagók ragyog­hatnak fel a popvilág egén, most itt az alkalom! Rockmenedzser-képző tan­folyam indul szeptemberben Budapesten. A szervezők, o Kulturinnov és a Talentum Kiadói Iroda, három hónap alatt szinte mindenre meg akarnak tanítani, ami az ér­vényesüléshez ma már elen­gedhetetlen. Ízelítő a téma­körökből; szórakoztatáselmó- let, a szórakoztatás lélekta­na, réklám és szórakoztatás, sajtó, promóció, színpadi technika, turnészervezés, image-kialakítás, a rockze­ne háttéripara és intézmény­rendszere, rockimport- és ex­port, szerződéskötés, jogi is­meretek, zenei rendezés, stúdiómunka — egyszóval „sztárcsinálás" magyar mód­ra. Hogy ez mit jelent, azt majd az előadóktól, a ha<.ai rockélet olyan kiemelkedő személyiségeitől, mint Pres­ser, Ben'kő, Hobo, Nagy Fe­ró vagy Schuszter Lóránt, tudhatják meg az érdeklő­dők. A jelentkezési határidő tulajdonképpen július végén lejárt, ezért felhívtam a Kul­turinnov irodáját, ahol Polo- nyi Péter a következőket ja­vasolta;- Ha valaki o cikk meg­jelenése után villámgyorsan felhívja a Kulturinnovot az 550-122-es telefonon, vagy felkeresi a Budapest, Szent- háromság tér 6. alatti iro­dánkat, akkor még kaphat egy csekket, amelyen befi­zetheti a részvételi dijat. Az augusztus 15-ig a pénzzel együtt beérkezett jelentkezé­seket még el tudjuk fogadni.- A részvételi díj nem ki­csi, 10 ezer forint. Van-e egyéb feltétele a beiratko­zásnak, és mire számíthat a frissen végzett menedzser? — kérdeztem tovább Polonyi Pétert.- Mindenkit szeretettel lá­tunk, s mivel ez az első ilyen tanfolyam az ország­ban, nem alkalmazunk sem­milyen megkötést. A zenei vagy jogi előképzettség, a nyelvtudás nyilván. előnyt jelent. Azt, oki csupán ál­modozik a rock világáról, a program valószínűleg lehűti majd, de ha neki mégis megér 10 ezer forintot ez az illúzió, - ám próbálja meg. A végzettek bizonyítványt kapnak. Állást nem tudunk biztosítani, de itt kapcsola­tok alakulhatnak ki, s a leg­jobbaknak biztosan sikerül helyet találniuk, hiszen any- nyian várnak egy profi me­nedzserre. Mi egy lehetősé­get kínálunk, a többi az egyén ambícióján múlik - mondta a szervező. Müller Zs. ■HÉflHHH 1111F* El tud képzelni a Kedves Olvasó egy olyan színházi fesztivált, amelynek hivatalos programjában 38 produkció szerepel? El. És olyat, amely­nek nem hivatalos műsorában 206 társulat 206 produkciójá­nak címét számolhatja össze? Már nehezebben. Ilyen volt az idei avignoni színházi fesztivál július 12-től augusz­tus 3-ig. A francia pápák egykori városa egész évben zarándokhelye a külföldi tu­ristáknak, de nyaranta a francia színházak veszik bir­tokba - színház alatt nem­csak mondjuk a Comédie Française társulatát kell érte­ni, hanem az egy-két szemé­lyes amatőr együtteseket is -, és a város három hétre Euró­pa színházi fővárosává válik. Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője az ITI, a Nemzetközi Színházi In­tézet meghívására vétt részt a fesztiválon, pontosabban az Eurápa-szerte dolgozó fiatal rendezők helyzetéről rendezett tanácskozáson. Szegvári Menyhért rövid úti-beszámolót mondott a Vasárnapi Dunán­túli Napló számára. — Milyen a fiatal rendezők élete az európai kortárs szín­házakban? — Az attól is függ, milye­nek a nemzeti színjátszás ha­gyományai. Törökországban, Hollandiában alig vannak ilyen tradíciók, de például Angliában, a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Franciaország­ban, Lengyelországban, ahol nagy mesterektől lehet tanul­ni, lényegesen jobb pozíció­ból indulnak a fiatalok. Szóba került az oktatás is. Magyar­Vtadíö mellett. Ho azt mondjuk — ellenzé- zékiek is - hogy törekedjünk a nemzeti megbékélésre, ezt 'készpénznek venném, elvégre visszataszító dolog most egy­másra lapáttal hordani a sze­metet, amikor súlyos gondok nyomják a kormányzatot, és hát magát a társadalmat is. Abba is hagynám a torzsal­kodást, végül Is nem életcé­lom, hogy állandóan azt les­sem, mikor, ki, milyen „szí­nekben" rugdossa az MSZMP-t, kikiáltva bűnbaknak az ország kommunistáit. Kibe­szélhetném akár a tüdőmet Is. hogy az évtizedék során el­követett gazdasági tévedése­ket, hibákat, de főként a fő­benjáró bűncselekményeket nem az egész párttagság kö­vette él, hanem csupán egy töredék, amely kezében tar­totta a hatalmat és az os­tort, és hozzátehetem: köztük szép számmal némely párton- kívüli Is, gazsulálva a diktá­minthogy reálisan mérlegelve végeznék napi politikai mun­kájúkat. így hát én sem te­szem le a tollat, de nem ál­lók be a köpönyegforgatók közé sem. A nagy szavak ideje — végre! - lejárt, hittem én. Korai az öröm. A napokban a rádiónak azt nyilatkozta egy ellenzéki, hogy „... a reform-kommunisták a közel­múltban bejárták egész Euró­pát és néhány szocialista or­szágot is, remélve a nyugati szociáldemókrácia elismerését irántuk ...” Színházi élmények Ávignonból Pécsi rendező nemzetközi tanácskozáson A legnagyobb élmény: a közönség tori szemléletnek. Ezt persze némely szélsőséges ellenzéki személyek Is tudják, csők könnyebb és egyszerűbb az átkdk valóságos özönét zúdí­tani mindenre „ami piros”, országon elég rossz a helyzet másokhoz képest: csak egy főiskolánk van, mindenre - másutt külön képezik a ren­dezőt és a színészt. Ugyan­akkor a legtöbb helyen ter­mészetes, hogy egy idő után a színészből rendező lehet minden külön papír nélkül - nálunk ez még különlegesség­nek számit. Mindenütt sok az amatőr színház. Egy-egy fia­tal rendező maca köré gyűjti közös érdeklődésű társait, és hivatalos színház nélkül, de hivatalos és magán támoga­tással létrehoz egy-egy pro­dukciót. Sok a szabadúszó rendező, sok pénzforráshoz lehet hozzájutni pályázatok út­ján. Hét napig tartott a ta­nácskozás, a kelet-európai or­szágokból is sokan eljöttek, pl. a Szovjetunióból, Jugo­szláviából, Bulgáriából és Ro­mániából is. Szovjet barátunk elmondta, hogy Gorbacsov időszaka alatt szinte a föld­ből nőtt ki háromszáz stúdió­színház a Szovjetunióban.- Találkoztál magyarokkal? — Csak eggyel: Upor Lászlóval, a pécsi színház új dramaturgjával. A fesztiválon jelen volt a nyíreayházi tár­sulat Buhomil Hrabal új da­rabjának bemutatójával, ami nagy kitüntetésnek számít, Hogy aztán kik ezek a vi­lágjáró reform-kommunisták és mikor, és melyik országba utaztak valamiféle kegyekért, arról természetesen egy szót sem szólt. Pedig engem - és a közönséget is gondolom — csak úgy léhet meggyőzni, ha vallomásában pontos ténye .et közöl. Ez ennyire egyszerű. És hagyom magamat is meggyőz­ni, — ha ez számít egyálta­lán. Mert a kilincselést — bármiért történik is és is megvetem. „Az ellenzéki kerékasztal­tárgyalások eredményességét az MSZMP gátolja...” — mondja egy másik nyilatkozó. Ennyi. Részletekbe persze nem bocsátkozik, így aztán a hallgatót kétségek között hagyja, hadd rágódjon csak a hallottakon, mindenesetre a bogár már a fülében van: „Már megint az MSZMP!” így hintik el a gyűlölet és bT- zalmatlanság megvait. A mód­szer gyakorlásához nem kell különösebb értelmi képesség, mert külföldiek alig vannak. Alain Timar, a fesztivál igaz- aatója hívta meg őket.- Milyen előadásokat lát­tál?- Az egyik nagy szenzáció volt Fernando de Rojas: Cé- lestine című drámája Antoine Vitéz rendezésében a Comé- die-Francaise és az Odéon művészeinek előadásában, Jeanne Moréau főszereplésé­vel. Erősen szövegközpontú, nem nagy élményt jelentő elő­adás, de Moreau kiváló. Lát­tam Matt-hias Langhoff ren­dezésében az Arthur Schnitz- ler A zöld kakadu és Heiner Müller A misszió című drámá­jából készült produkciót, a Catherine Anne rendezte Szi­lánkok című drámát, Claudel- től A cserét és Bourrichon színházát.- És az oll-program?- Amit láttam belőle, nagy élmény volt. A kis társulatok, amatőrök minimális összegért bérlik a játszási helyeket — utcákat, tereket, lépcsőháza­kat, kávéházakat, s minden lehetséges helyen és időben színházat adnak: a pantomim­től az egyszemélyes bohócmű­soron át a performance-ig. A tömeg nagy - háromszázezer érdeklődő járt itt az egyik új­ság szerint de a szerve­elég csak egy kicsit nem iga­zat mondani és a hatás nem marad el. A héten egyik mű­sorban mintegy tiltásként ki­jelentette valaki: „Az MSZMP nem sajátíthatja ki magának a szovjet—magyar kapcsolato­kat ...” Természetesen a vé­lemény forrása ismét ellenzé­ki volt. Ezért is tűnt furcsá­nak, hiszen az ellenzékieket aztán tényleg nem lehet a szovjetek iránti barátsággal vádolni. Ma sem tudom, mi­re gondolt, arra viszont em­lékszem - ha már ez került szóba - hogy vagy két hete éppen Nyers Rezső mondotta, hogy a hazai ellenzéki cso­portok és pártok felvehetnék a kapcsolatot a szovjet ellen­zéki vonallal. „Ha akarják!" - teszem hozzá. Mindenesetre ebből éppen nem az derül ki, ami ellen tiltakozott e fenti ellenzéki férfiú. Hallottam egy elgondolkoztató kis ripor­tot, szintén a héten. A ripor­ter Farkas Bertalan magyar űrhajóssal beszélget, aki el­zettség kitűnő. Ezt tanúsíthat ja feleségem, Radó Deniseí is, aki a jegyeket szerezte be: a rengeteg előadás között a pénztárosok jól eligazodtak komputerek segítségével.- A legnagyobb élményem a köíönség volt, amely nyi­tottan, lelkesen és a színház iránti odaadással ült be en­nek a fesztiválnak az előadá­saira — amely fesztiválról egyébként a sziaorú kultúrpo- litikusok azt állapították meg, hogy inkább az üzlet, az ide­genforgalom, s nem a mű­vészi érték állt a középpont­jában. G.T. mondotta, hogy már régen nem ült gépen, ennyi kiha­gyás után nem is lenne aján­latos. A riporter fölényesen, kissé szemtelen. Óhatatlanul válaszolta: „Ha most Farkas Bertalan szuperszonikus gépre ülne, lezuhanhatna és oda­lenne nemzeti 'hősünk...!” Az aggodalom jogos, csak kissé szemtelen Óhatatlanul eszembe jut Farkas Bertalan utazása az űrben, amelyet a tévé és a rádió a Szovjet­unióból közvetített. Az ismert riporter szinte beleájulva a szenzációs eseménybe, ilyene­ket mondott a mikrofonba, egészen „geil” hangnemben: „Bertalan! Bercikém! Engedd, hogy tegeződjünk ...!!!” ...sa­többi. Emlékeznék rá? Én igen. Nos, az említett riporter ma már sokkal „lazább" tudósí­tásokat készít, természetesen a mai sajtódivatnak megfele­lő „bátor” és „szókimondó” stílusban. De hát... hiába ... így változik a világ hajdani és jelenlegi s. . ,-nyalói körök­ben. JLx v. :venfe csaknem öfven gyermekef ölnek meg a szüleik Gyilkos nemi vágyak „Hálátlan dolog olyan ol­vasmányt ajánlani, amely se nem szórakoztató, sem eszté­tikai élményt nem ígér (...) az ismertetett bűnügyek tö­mény borzalmaikkal joggal há­borítják fel az olvasót (...) Minden bizonnyal o.yanok is lesznek, akik nem képesek vé­gigolvasni, tűrőképességük kü­szöbértékét meghaladja a gyil­kosságok bestialitósa, a gyil­kosságok végrehajtásának módja, kegyetlensége és al­jas szexuális indítéka.” Az idézet Toronyi Tibor nyugdíjas pécsi rendőrtiszt most utcára került kiadványá­nak bevezetőjéből való, mely­nek az író a „Gyilkos nemi vágyak” címet adta. Kiad­ványt írunk, mert a 48 olda­las füzetecskét még a leg­jobb szándékkal sem lehetne könyvnek nevezni. Miért nem könyvalakban adta közre ta­pasztalatait, harmincéves nyo­mozói munkájának 'legször­nyűbb eseteit? — kérdeztük Toronyi Tibortól. — Eredetileg könyvre kötöt­tem szerződést a pécsi Janus Kft.-vei, de a kiadó gazdasági megfontolásokból úgy döntött, hogy a krimi-dokumentumot négy önálló füzetben jelenteti meg. Az első most jött ki a nyomdából, már az újságáru­soknál és a standokon is kap­ható. — Engedje meg, hogy tör­ténetei egyikéből idézzek, pon­tosabban egy vallomásból: „Amikor beértünk a konyhá­ba, az ágyból elővettem egy kötéldarabot... Én a kötelet anyámnak adtam, aki az álló kislány mögé lépett, a kötelet rátette a nyakára és megfőj- ‘ tóttá, közben én lefogtam a kezét. Ez a kislány nagyon erősen védekezett. . . Amikor elvesztette az eszméletét, le­esett a földre, az ágy és az asztal közé, és erősen ránga­tózott mint a többiek ... Ké­sőbb levetkőztettük, hét forint volt nála. Anyám a pénzt el­vitte magával, amikor kis idő múlva elment. Utána kielégül- tem a halott kislánnyal, mint a többiekkel. Frután kihúztam őt is, és belelöktem a kút­ba . . Nyugdíjasként miért nem próbálja elfeledni mindezt, ahelyett, hogy másokkal is megismerteti a szörnyű törté­neteket? — Nézze, egy gyermekgyil­kosság helyszíni szemléje még az edzett nyomozót is meg­rendíti. Ezt nem lehet meg­szökni, ehhez nem lelhet hoz- zóedződni, a nyomozót ért sokkhatás elkerülhetetlen, só­ba el nem feleithetők ezek a gyermek tragédiák. A közel há­rom évtizedes bűnüldöző tevé­kenységem legmegrázóbb él­ményei a gverme'kgyilkossá- gok'hoz kötődnek. Nyugdíjas „civilként” sem tudok, de nem is akarok a bőrömből kibújni, segíteni szeretnék abban, hogy ezeket a szörnyűségeket '.megelőzhessük, mert számos 'közülük elkerülhető, megelőz­hető lett volna! — Az ismertetett bűnügyek milyen ítélettel végződtek? — Valamennyiben halállal bűnhődött a gyilkos. — 'Mennyire gyakoriak ma o könyvében leírt esetekhez ha­sonló bűncselekmények? — Évről évre emelkedik a gyermekkorúak sérelmére el­követett bűncselekmények szá­ma. Tavaly már több mint 1300 ilyen bűneset vált ismert­té. Iszonyú tény: évente csak­nem ötven gyermeket ölnek meg szüleik, s a családon be­lüli szexuális 'bűncselekmények száma Is száz-százötvenre te­hető ... Pauska Zsolt vasárnapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom