Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-17 / 195. szám
1989. július 17., hétfő Dunántúlt napló 3 Az újjávarázsolt domolosi kastély Szálló, étterem, szauna, teniszpálya Itt még a csirkék is jól érezhették magukat. Idilli helyen, csend, nyugalom, béke határolja be a gyönyörűen felújított domolosi kastélyt és környékét. A kétszáz éves épület nem is oly régen még csirkekeltetőként szolgált, most pedig, bizton állíthatjuk, kiváló lehetőségeket kínáló idegen- forgalmi centrum lehet kiegészítő szolgáltatásaival. A Surjónvölgye Tsz és az Állami Biztosító támogatásával helyrehozott kastély, és az egykori magtárépület, valamint a hozzátartozó szép, füves telek megmutatására Tietz Nándort, az egységet üzemeltető kft. ügyvezető igazgatóját kértem. A Szigetvárt Kaposvárral összekötő út zsibóti elágazásától alig öt kilométerre fekvő, júniustól működő üdülőegység látványakor sok meglepetés ért. A kastélyépületben 18, faburkolatú, kétágyas, stiTbútoros szoba fogadja a betérőt, tévével, rádióval, minibárral felszerelve. Tíz ugyanilyen szoba van a szintén szépen helyrehozott magtárépületben is. Aruk sem sok, hiszen hat éjszakára, személyenként egy napra vagy tíz főnél nagyobb csoportnak 4—500-ért kínálják őket. Kisebb konferenciák megtartására hangulatos termek állnak rendelkezésre, lehet sza- unázni, teniszezni is. Lehetőség nyílik szabadtéri sütög'é- tésre, közelben halastó is kínálja magát a pecázni szándékozóknak. A kastély területén két kisebb kápolna is található, a kft. tervei szerint hamarosan egyházi esküvőket is lehet rendezni, a lagzi megtartásához pedig szép lehetőség a domolosi kastély pinceétterme, a hangulatos evőhelyen hatvan- hetven ember kényelmesen elfér. Az étterem természetesen már most is üzemel. Változatos étlapjáról ezúttal a Legényfogó leves receptjét ajánljuk. Zsíron megfonnyasztunk hagymát, közben kevés paradicsompürét adagolunk, egy idő utón hozzáteszünk kicsi kockára vágott sertéshúst, szárnyasmójat, vegyeszöldséget, gombát majd kis idő után felöntjük az egészet csontlével, á csontot egy darabig benne is hagyhatjuk. A fűszerezésnél az ízlés szerinti só, bors mellett feltétlen tegyünk bele apróra vágott kaprot. Ha megfőtt az egész, tejföllel, habarjuk be. Tegyünk bele (külön vízben készített) zsemlésgaluskát. A domolosi kastélyszálló és a hozzá tartozó étterem, valamint a teniszpálya, szauna és konferenciatermek valószínűleg felkeltik -nemcsak az utazási irodák, hanem a helyi és 'környékbeli emberek érdeklődését is. Bozsik L. Hol legyek, hol egyek? Valószínűleg, megint a spanyolviaszt fedezem fel, az viszont szinte bizonyos, hogy az ,,illetékesek" véleménye akkor sem érdekel, ha esetleg, hosz- szabb-rövidebb távon igazuk van. Pécs (Magyarország, megye- székhely, 170 ezer lakos, megannyi turista) belvárosát jártam tegnap délben. Gyors étkezési lehetőséget kerestem. Nem éttermet, hanem olyasmit, ahol bemegy az ember, megeszi a kis salátáját, virslijét. Talán még mindig éheznék, pedig kellő helyismeretem is van. Az egyébként sokasodó gyorsbüfék, falatozók, bisztrók, mia- csodák szinte kivétel nélkül zárva. Közülük kettőt, a két legnagyobbat, csodák-csodája éppen tatarozzák és átalakítják. Önkéntelenül is eszembe jut nemrégi élményem a szentendrei fagyisról, aki J^rta, hogy júliusban szabadság miatt zárva. Nyitva volt a Jókai1 téri kapu- olj gyorsbisztrója, de nem kaptam semmilyen salátát. Hamburgert adtak, igaz, 13 óráig, a tárásig. A Kossuth Lajos ut- co végi hamburgeres, csak délután üzemel vasárnaponként. Némi vigasz, hogy a sétatéri Kioszkban kapható, mondjuk virsli. Tűrhetetlennek nevezném ezt a vasárnapi ellátást. Máris látom az ,,illetékesek" ellenér- veit: egy-két vendégért kár nyitva tartani vasárnap. Erről önkéntelenül is a régi poénra gondolok: a kezdő autóvezető csodálkozik, hogy milyen nagy a forgalom ma, amikor éppen ő is úton van. Közben kiderül, hogy a megengedett sebesség felével hajtva ő tartja fel a forgalmat. (bozsik) ÁLLekinTheTőbb, pontosabb lesz Korszerűsödő utastájékoztatás Legutóbb 1987. február 23-án jelentetett meg menetrend-tájékoztató füzetet a Pannon Volán Vállalat, mely mára elavult. A buszmegállókban elhelyezett új formájú információs táblákat is akkoriban szerelték fel Pécsett, amiket az idő ugyancsak kikezdett; megkoptak, sok helyütt olvashatatlanná váltak, arról nem is beszélve, hogy pontatlanokká is. Ezért döntöttek úgy a Volánnál, hogy szeptembertől korszerűsítik az utasok tájékoztatását. Új menetrendi tájékoztató füzetet adnak ki — 30 000 példányban - a pécsi helyi közlekedésről, mely tartalmazza valamennyi járat útvonalát, az indulási és érkezési időpontokat, azt, hogy az autóbuszok mikor közlekednek. A füzet fényszedéssel készül, tehát a betűk és számok olvashatóbbak lesznek, mint a korábban megjelent tájékoztatók. A megállókban kicserélik az információs táblákat: az eddigi fehér alapon kék felirat helyett sárga alapon fekete betűk és számok lesznek, azt pedig, hogy az utas melyik megállóban várja a buszt, piro; felirattal jelzik. A formai újdonságon túl a táblák tartalma is változik. Csökkentik a -tói -ig értékeket, azaz például a követési távolságokat egzakt módon, tehát pontosan megadják. Az autóbuszok viszonylatjelző tábláin marad a kék szín, a járművek szélvédőin egyelőre nem helyeznek el úgynevezett elektromos kijelzőket, lámpákat, mert o hazai tapasztalatok szerint ezek még korántsem üzembiztosok. A távolsági járatok megállóinak zöménél - összesen 1568 van ezekből Baranyában - már elhelyezték a pontos menet- tendi táblákat, most azon dolgoznak, hogy a pécsi autóbusz-pályaudvar utas- föjékoztatását korszerűsítsék: a tervek szerint az uj rendszerű informálásban főszerepet kap a számítógép. R. N. Tűzkakas helyett gólyák Medvét fogtak az aratók Szerencsének tudható-e vo^jy sokkal inkább a gondos felkészülésnek — idén Baranyáiban még nem vált komolyabb tűz az aratási szezonban. Legalábbis a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Mindössze egy magánportán kapott lángra egy szalmakazal, itt is sikerült a tűzoltóknak megaka- lyozniuk,. hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos épületre. Márpedig ezek a hetek mindig is felettébb tűzveszélyesek voltak, ennek megfelelő szlgorúságúak az aratást megelőző gépszerelők. Ez ugyan az üzemeltetők feladata, de mint Hetyei István tűzoltó-alezredestől, a mohácsi parancsnokság helyettes vezetőjétől hallottam, ezék 80 százalékán ők is részt vettek.- Mi okozhat tüzet aratás közben?- Tapasztalataink szerint leggyakrabban a gépekben keletkezett elektromos zárlat. Ugyancsak veszélyes dolog az olajcsöpögés vagy a rendszeres karbantartás elmulasztása. Vannak persze a kötelező gépszemlén túl más szabályok is, amelyek a tűzmegelőzést szolgálják. Csak példaként: nem szabad a gabonatáblán, a tarlón a gépeken nagyobb javításokat elvégezni, természetesen tilos itt a kombájnokat, traktorokat üzemanyaggal feltölteni. S talán az egyik legfontosabb: tilos a dohányzás! A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet egyik, aratás alatt álló, gabonatáblájához megyünk. Jórészt már levágták a búzát, s -jókora hengerekbe bálázták a szalmát. Gólyák serege vadászik a le- kopaszitott területen - látványuk hangulatos, békés, inkább ők lépdeljenek itt méltóságteljesen, mintsem a tűzkakas száguldjon végig az aranysárga tarlón -, ám d hatalmas kombájnok állnak.- Gondoltam ... — mondja Kollár Miklós, a tsz tűzvédelmi felügyelője. Néhány percig tartó, esőnek is alig nevezhető csepergés előzte meg érkezésünket, s a gépek a lábon álló gabona még ily kismértékű nedvesedésekor sem indulhatnak. Előfordulhat ugyanis, hogy az aratók medvét fognak .. . Egymás között nevezik így azt, ha a gépben tömbbé préselődlk az egymáson el nem sikló gabortaszó- lak sokasága, az ékszíj csúszik, felforrósodik — valódi tűzveszélyt jelent a „medve". A táblánál egyébként minden rendben. Kijelöltek, dohányzóhelyet - ez mellett is áll egy víztartály —, ott egy nagyobb lajtkocsi, ha szükség lenne oltásra, ott az ekével felszerelt traktor, ha kell, barázdával vágja el a tűz útját.- Ha már levágták a gabonát - kérdezem Hetyei Istvánt —, szabad-e felgyújtani a tarlót? Mert az utóbbi években azt is lehetett hallani, hogy igen, máshol pedig engedélyhez kötötték, de hivatkoztak kizárólagos környezet- védelmi tiltásra is. Márpedig ha szabad tarlót égetni, akkor hamarosan füstfelhők borítják az eget. . .- Ez körülbelül így is néz ki: szabad is, meg nem is . . . A tarló felgyújtása engedélyhez kötött, ezt nem a tűzoltó- sog adja ki, tiltása sem a mi feladatunk. A környezetvédelem szempontja mindenesetre döntő - nemcsak a füst, hanem a tűzben elpusztuló élet miatt is. Van azonban olyan eset- bár ezt meghatározni szakemberek feladata -, amikor fel kell gyújtani a tarlót: mondjuk a fertőzöttség esetén. Természetesen itt is szigorúak az előírások, például az erdőtől meghatározott távolságnak kel! lennie, felügyelet mellett szabad csak égetni. Ám ebben az esetben is be kell jelenteni a tűzoltóságnak, már csak azért is, fogy ha arra járók jelzik nekünk az égő tarlót, ne vonuljunk ki feleslegesen. Mészáros A. Ili,?™1-' '’rveaui voxc a Aana8t>aa, mm *ül»i elment*k hasúiról. ¿áirxdanütá osöji volt. A Kisfiú »épült a l íuMr sión. I „•«•k.Uett állnia. Mintha órléai | vártjára ért volna, vlasnahí- I gáaolt volna a tükör málzlrí “* történt. fiú jegy esté, elaludt volna, arra gondolt, mi lenne, ha belépne a liikórbe. ahogyan kilépünk egy ajtón, .kihajolunk reggel az ablakon rr« gondoh és elaludt. De mégse. Kikelt ágyából, s átosonl az üres szobába, a tükörhöz Szive a tenyerében lüktetett. Kán “Pásztóira kezét a tükörre. E9y tervezett mozzanat a Pilinszky-feldolgozásból A gondolat, mint képben-zenében megőrizhető egzisztencia Készülő kisfilmek . J^lgozik Pécsett egy képzéses*. okit jó ideje a filmes “mában tartanak számon. Jelentős képzőművészeti tevékenység után tért át a szemléletének megfelelőbb, szünkretikusa'bb kifejezési módra, a televízió Pécsi Körzeti Stúdiója 1981-ben mutatta "be Pszi- chorealizmus című, a kóros tudat alkotáslélektanával foglalkozó munkáját, azután készített egy ugyancsak animációs elemekből építkező filmet Martyn Ferencről — s ebben a nagy művész kézmozdulatainak, a ¿jpndoíkodását jellemző vonalak a születéséről is. Majd 1985-re egy újabb, az előbbiekhez hasonló, esszenciális értékeket hordozó alkotása gyűjt be újabb elismeréseket, körtük egy londoni fesztiválon a műkritikusok nemzetköz! díját is. Ez utóbbi nem kevesebbre vállalkozott, mint a Bauhaus szellemiségének Pécsről kiinduló erővonalait fölvillantani. Vagy ahogyan ő fogalmaz: megkeresni a későbbi lombozat még ismeretlen hajszálgyökereit. Kismányoky Károly — mert róla van szó — az iskolapadban egykor Martyn Ferenccel együtt ülő Weinin- ger Andort szólaltatja meg, ám a film a lehető legtávolabb van attól, hogy akadémikuson búvárkodó vagy verbálisán száraz legyen. Hogy valójában milyen is lehet, az élet hétköznapiságának és a gondolkodásnak milyen egységét, a szervesnek és szervetlennek imiféle lüktetését teremti meg ez a filmnyelv, ahhoz legyen elég utalni csak a Pécsi Műhelyre, a Lantos Ferenc-féle szemlélet azóta már önálló utakat járó örököseire. A korán elhunyt Ficzek Ferencre, azután Halász Károlyra, Szij- jártó Kálmánra vagy Pincze- helyi Sándorra, és magára Kismányoky Károlyra, aki őszre két ^új filmmel szeretne a közönség elé lépni a televízió körzeti stúdiójának, illetve a Pannónio Filmstúdiónak a segítségével. Az egyiket a tanítómester ihlette, a másik századunk egyik legnagyobb magyar költőjének, Pilinszky Jánosnak „Kalandozás a tükörben" című, felnőtteknek (is) szóló mesejátékót dolgozza fel. — A tükörpalojóban eltévedő és a szerelem katartikus hatására felnőtté váló kisfiú története jellegzetesen pilinsz- kys: hogyan is válunk a tükör- birodalomban az erőszaknak engedelmeskedve szolgává, — tulajdonképpen önmagunk foglyaivá — mondja a film alkotója. — A költői szövegnek Ladik Katalin, az újvidéki költő-színész lesz a hangja. A Lantos-film is jórészt készen van, gerincét a baráti kör — köztük Hargittay István, az Egyesült Államokban tanító kémikus, Fábián László .műkritikus, Földes Imre zenetudós. Apagyi Mária zenetanár — beszélgetése adja. A dialógus működteti a képi-zenei asz- szociációsort, teremt az animációs gondolkodásnak hátteret. Az audiovizuális médiák felgyorsult fejlődése a képzőművészet nyelvét és befogadói közeget is forradalmi módon átalakította. Nemcsak az új formanyelv hasznosítására törekszem, hanem éppen a segítségével keresni vissza a műalkotások hagyományos befogadásának élményét is. A szemlélődő elmélyülést mondjuk a Mona Lisa előtt. Amitől ma annyira elszoktunk. Tegyük hozzá; ha egyáltalán megtanultuk. Bóka Róbert
