Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-03 / 151. szám
1989. június 3., szombat Dunantűit napló 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) A vitában elhangzottakra Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke röviden válaszolt. Elmondotta: ebben a kérdésben sem öt, sem a kormányt semmiféle politikai nyomás nem befolyásolja. Február-március óta azonban egyre több levelet kap ebben az ügyben. Ezekben a levelekben felelős emberek fejtik ki véleményüket, amelyek az esetek többségében nem egyeznek meg egymással. Ki tudja elviselni azt a felelősseget — fogalmazta meg a kérdést Németh Miklós -, amikor az egyik akadémikus ugyanarról a dologról azt mondja, hogy „piros", a másik pedig azt. hogy „zöld". Németh Miklós egy, a személyét érintő felvetésre válaszolva elmondotta, hogy előző beosztásában az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjeként nem foglalkozott a bős-nagymarosi beruházással, akkor ő elsősorban o Világbankkal és oz IMF-fel kialakított kapcsolatokért volt a felelős. A beruházás felfüggesztésére azért került sor, mert vannak bizonytalan pontok, s a kormány sem biztos ez ügyben. Számos kérdésre még meg kell találni a választ. Határozathozatal követke- zett: oz országgyűlés ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Eszerint a parlament tudomásul veszi, hogy ° Minisztertanács a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymarosnál lolyó munkála- loit május 13-án tellüggesz- fette, és a beruházás teltételeiről, következményeiről újabb vizsgálatot tart szükségesnek. Ezzel az ország- gyűlés a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére vonatkozóan felmentést adott a kormány október 7-i határozatában előirt kötelezettség teljesítése alól. Az országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a vizsgálatok ideje alatt tárgyalásokat folytasson a csehszlovák szerződő féllel az államközi szerződés módosításának feltételeiről, i valamint lehetséges következ- ' ményeiről. A határozathozatal után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke emelkedett szólásra. Nagy Imre és sorstársai június 16-án sorra kerülő temetésével kapcsolatosan emlékeztette a képviselőket arra, Hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az Ország Házában mondta székfoglaló beszédét Nagy Imre, Országgyűlés akkori elnöke. E beszédből idézett néhány gondolatot, amelyek — mint mondotta nia is útmutatóul szolgálhatok. „Akkor, amikor széles e hazában a nép gondokkal és nehézségekkel küszködve is gyarapítja ®nyagi és szellemi javainkat, nem *l?n* •dolcsi alapunk a nép elé ollni, ha minden percünket nem ?* olkotó, teremtő munka töltené **• Éz o törvényhozó testület a népakarat letéteményese. Az Országgyűlés a nemzet egyetemes céljait van hivatva szolgálni. Az ország népe nagyon sokat vár tőlünk. E várakozásuknak megfelelni csak úgy lehet, ha minden demokratikus, haladó erőt hazánk gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésének szolgálatába állítunk.” Szűrös Mátyás a továbbiakban kijelentette: — A politikai koncepciós per áldozatává vált Nagy Imre országunk 1945 utáni — rövid demokratikus fellendüléssel és torzulásokkal, ellentmondásokkal is jellemezhető — korszakának kiemelkedő történelmi személyisége. Neve összekapcsolódott az újrakezdéssel, a nemzet felemelkedéséért folytatott küzdelemmel, ö volt a földosztó miniszter, s nagy része volt abban, hogy 1945. március 29-én ópusztaszeren a saját földjük mezsgyéjét kijelölő cölöpöket leverhették a földéhség, a nyomor miatt szenvedő parasztok. Később pedig személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Az első magyar reformkísérlet miniszterelnökeként ő hirdette meg a társadalmi-gazdasági torzulások megszüntetését ösztönző 1953-as kormányprogramot. 1956-ban egy meggyötört nemzet sorsát, jövőjét meghatározó döntések súlya nehezedett rá. 1956 októberében a népünket megosztó testvérháború, a véres társadalmi kataklizma közepette küzdött harcostársaival együtt a parancsuralomra épülő sztálinizmus felszámolásáért, amelynek hazai, mindent túlteljesítő végrehajtói sok százezer embert aláztak meg, ezreket juttattak börtönbe vagy küldték kényszermunkára. Nagy Imre és küzdőtársai azon fáradoztak, hogy a magyar nép becsülete, nemzeti érzülete többé ne szenvedjen sérelmet. Felléptek a külső beavatkozással szemben, irányt vettek egy független, szabad ország megteremtése felé. Máig ható példa számunkra, hogy hazai talajra és hagyományokra épülő, a demokratikus társadalmi életet a többpárti plurazilmust ^ kibontakoztató Magyarország felépítését tűzték ki célul. — Szándékuk az volt — folytatta az Országgyűlés elnöke —, hogy országunk, népünk egyszer és mindenkorra elfoglalhassa ^»elyét az emberiség kultúráját évezredes értékekkel gyarapító európai nemzetek közösségében. Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselő- társam nevében kinyilvánítsam: az Országgyűlés üdvözli és támogatja a miniszterelnök indítványát, hogy a koncepciós pereket, a törvénytelenségeket az áldozatok ártatlanságát kimondó törvény megalkotásával zárjuk le, és ezzel áll- juk el annak útját, hogy valaha is visszatérhessenek az emberek testét-lelkét megnyomorító idők. Közös az akaratunk, hogy mielőbb kerüljön sor Nagy Imre, az Országgyűlés egykori elnöke, miniszterelnök és küzdőtársainak jogi és politikai rehabilitációjára. Az országgyűlés együttérzéssel gondol az ország, a nemzet mai helyzetére, és felhív minden felelős, progresszív erőt, cselekedjék népünk boldogabb jelenéért és jövőjéért. Az országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hogy június 16-a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igazságtétel, a nemzeti megbékélés jelképe — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az országgyűlés közfelkiáltással elfogadta. Váratlanul szót kért Sági Gáborné (Fej’ér m., 10. vk.), s egy ügyrendi javaslatot terjesztett elő. Ezt követően Szűrös Mátyás június 27-ig berekesztette az ülésszakot. NAGYVILÁGBAN tanácskozástól elfáradt képviselők pihennek az argentin parzment ülésének szünetében június 1-jén, a 30' "aP°? l®9’ ■ __iinuoinon MTI TELEFOTO MO SZKVA: Nyolcadik munkanapját zárta a népi küldöttek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) három központi téma: a gazdaság súlyos helyzete — s az ebből fakadó szociális problémák a nemzetiségi ellentétek és válsággócok, valamint a környezetszennyezés fenyegető következményei köré fonódtak. Szó esett ezen kívül a hatalom alapvető kérdéseiről, illetőleg személyeket érintő vitáknál, bírálatokról. Új kormány Japánban Unó Szószuké, a'ki idáig öt tárca — legutóbb a külügyminiszteri — élén és több magas pártposzton szolgált, az LDP elnökévé és miniszterelnökké történt megválasztása után kinevezte a párt új vezető tisztségviselőit és megalakította 21 tagú kormányát. A személyi változtatásokkal, a legfőbb törekvése az vcrlt, hogy olyan politikusok kerüljenek vezető posztokra, akiknek nem volt közük a Recruit-bot- rányhoz. A kormány összetételéiből azonban az is kiderül, hogy a frakciók közötti erőegyensúly megtartása is fontos szempont vált. Szenzáció Bonnban Hitler-Sztálin: titkos záradék Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő tavaly októberi kérésének megfelelően közbenjárt azért, hogy fény derülhessen az 1939 augusztusában létrejött Hitler—Sztálin-megállapo- dás hátterére. Ennek megfelelően okmányokat bocsátott rendelkezésre szovjet tudósoknak. Ezt pénteken közölte Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője. Kohl bejelentette: ezekbe az okmányokba legutóbb a nyugatnémet Jakobson történész társaságában betekintést nyerhetett Lev Be- zimenszkij, majd később Szmirnov professzor. Utóbbi ezekről másolatot kapott. A nyugatnémet főváros újságiróköreiben nagy feltűnést keltő közlés szerint egyrészt egy eredeti térképről van szó, amelyet az NSZK külügyi hivatalában őriznek. Ez azért felbecsülhetetlen értékű történelmi bizonyíték, mivel a paktum titkos záradékához tartozik, és — a szóvivő megfogalmazásában — Kelet-Euró- pa német—szovjet felosztását tünteti fel Sztálin és Ribbentrop birodalmi külügyminiszter aláírásával. Maga a titkos záradék — melyben a szerződő felek alkujának megfelelően — a balti államok és Lengyelország egy része szovjet birtok lett — eredeti okmány formájában nem kerülhetett elő. Az eredetit ugyanis — jelentette be Hans Klein szóvivő — megsemmisítették a háború végén a birodalmi miniszter irodájának más okmányaival együtt. Előtte azonban mikrofilmre vették. Ezt a mikrofilmet egy német diplomata Türingiában elásta, majd kiadta az angoloknak. A mikrofilm így Londonon keresztül eljutott az Egyesült Államokba, ahonnan az ötvenes években rendelkezésre bocsátották a bonni külügyminisztériumnak. 0 Magyar Tudományos Akadémia Alkalmi Bizottságának állásfoglalása Nem kifogásolható A radioaktiv hulladéktároló létásiTése politikai problémának tákintándő A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének 32/1988. sí. határozatával a radioaktiv hulladéktemető létesítésével kapcsolatban felmerülő tudományos kérdések megvizsgálására kiküldött elnökségi alkalmi bizottság elkészítette jelentését. Ezt a héten elküldte a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya vezetőjének. Az alábbiakban közöljük a bizottság állásfoglalásának teljes szövegét. A bizottság két fél által rendelkezésre bocsátott adatokat áttanulmányozta, és mindkét fél szakértőivel konzultált. A kapott adatok alapján alakította ki véleményét. A felmerült kérdések túlnyomó részének eldöntéséhez az elé- tárt adatok mennyiségét tekintve elégségesnek tartotta. A vizsgálatoknál alkalmazott módszereket megfelelőnek, korszerűnek tartja. A bizottság hiányolja, hogy a létesítménnyel kapcsolatban nem . készült szociológiai hatástanulmány. A bizottság megállapítja, hogy a létesítmény telephelyének kiválasztásához szükséges komplex földtani. műszaki, gazdaságossági és környezeti hatástanulmányok tartalmi követelményei csak részben voltak kidolgozva. A bizottság javasolja ezék mielőbbi elkészítését a jövőbeni hasonló létesítményekkel kapcsolatos eljárások elősegítése érdekében. Az alkalmi bizottság a felkérésnek megfelelően állást foglalt a szakértő csoport által felvetett 27 kérdésben: úgy véljük, hogy a bizottságnak a fölvetésekre adott válaszai és azon állásfoglalása, amelyet az időközben elvégzett vizsgá. latok alapján alakított ki, és amely szerint a radioaktiv hulladéktemető létesítése sugár- védelmi szempontból nem kifogásolható, alapul szolgálhat arra, hogy az illetékes hatóság az ófalui radioaktív hulladéktároló építésének engedélyezése ügyében döntést hozhasson. A döntéshozóknak azonban figyelembe kell venniük, hogy a radioaktív hulladéktároló létesítése olyan kérdés, amelyet nemcsak geológiai, hidrológiai ■és műszaki, illetőleg gazdaságossági szempontok mérlegelése alapján kell eldönteni, hanem az érintett lakossággal egyetértésben is, azaz politikai problémának tekintendő. Budapest, 1989. május 9. Nemecz Ernő s. k., az MTA rendes tagja, az alkalmi bizottság elnöke Nyilatkozat Az ófalui-fekedi radioaktiv hulladéktemető kapcsán létrejött társadalmi bizottság május 31-én kibővített ülést tartott. A tagakon kívül részt vettek a két község tanácsi vezetői, megyei tanácstagjai. Az ülés napirendjén az MTA bizottsága által készített és az MTA elnöksége által elfogadott jelentés és a továbbiakban követendő program megtárgyalása szerepelt. A jelenlevők a területet érintő szakmai kérdésekkel nem foglalkoztak. Azt azonban megállapították, hogy a független szakértői testület felvetéseire adott akadémiai cáfolatok, melyek alapján a területet alkalmasnak minősítették radioaktív hulladék-lerakóhely létesítésére, a lakosság kételyeit nem oszlatják el. Figyelemre méltónak tartják az akadémiai bizottság állásfoglalásának azon megállapítását, mely szerint a terület lakossága a geológiai alkalmasságtól függetlenül is elutasíthatja a temető létesítését. Ezt a tényt erősíti az akadémiai elnökség azon megállapítása is, hogy a létesítmény előkészítése társadalmilag elhibázott, valamint nem készült szociológiai hatástanulmány sem. A fentiekre való tekintettel a társadalmi bizottság a két tanáccsal egyetértésben továbbra is tiltakozik a létesítés ellen, tiltakozásukkal az itt élő lakosság teljes mértékben egyetért. A két tanács vezetői megállapodtak abban, hogy mindenfajta kompenzációs tárgyalási kezdeményezéstől elzárkóznak, a továbbiakban is együttműködnek egymással és a társadalmi bizottsággal és tevékenységükben a terület egyenrangú biztonsági törekvéseit fogják érvényesíteni. Az érintettek minden rendelkezésükre álló jogi, adminisztratív és politikai eszközt felhasználnak a létesítmény területükön történő megvalósításának megakadályozására. A társadalmi bizottság, a Véméndi Községi Közös Tanács a Mecseknádasdi Községi Közös Tanács, Ünnepség a pécsi Művészetek (Folytatás az 1. oldalról.) pellér Györgyné óvodavezető, szak- Qnácsadó (siklós-gyűdi óvoda), dr. J*Ppi Józsefné tanár (Mohács, Széchenyi Téri Ált. Isk). Vörös József ©iskolai docens (JPTE Tanárképző Kar). kiváló munkáért elismerés■ÉN RÉSZESÜLTEK: . Jánosné tanár (Boly, ált. ,skola). Amrein János tagiskolavezető (Pécs-Vasas Ált. Isk. Hirdi .p902at), -dr. Antal Borbála tanár 'Pécs, Komarov Gimnázium és Szak- *|p2r©Pisk.), Arató Lászlóné óvónő fPécs, Zsdanov utcai óvoda), Asz- ,? os László tanár (Szentlőrinc, 1. ,*• Kísérleti Ált. Isk.), Ángyán 1®*5*©né tanár (Pécs, Apáczai Nevelési Központ), Árvái Józsefné óvodavezető (Sásd), Baka Márta jonár (Siklós, Tenkes Utcai Alt. ***• és Diákotthon). Balatoni Ta- •Posné igazgató (Magyarmecske, isk.), dr. Balázs Jánosné igaz- 9°tóhelyettes (Hidas, ált. isk.), °rtelmesz Ferencné óvodavezető- ■••yettes (Villány), Bauer József *2okoktató (Pécs. 506. Sz. Szakmunkásképző) , Bán Edit tanár I\écs,. Felsővámház Utcai Ált. Isk.), "árdonicsek János tanár, szakta- ndcsadó (Pécs. Művészeti Szakkörük. Koll.), dr. Beck Károlyné Jonitó (Bóly. ált. is.), Becze Lász- •Pné igqzgatóhelyettes (Siklós, Tenkes Utcai Alt. Isk). Bencze István- né tanár (Pollack Mihály Építőipari Szakközépisk.). Bedő Zsuzsa fómun- katárs (Baranya Megyei Pedagógiai Intézet), Blészer Jenő tanár, szak- tanácsadó (Pécs, Széchenyi I. Gimnázium és Szakközépisk.), Bece Sándorné tanító (Pécs. Jókai Utcai Ált Isk), Berényi Józsefné tanító (Jókai Utcai Ált. Isk). Bertalan Károlyné óvónő (Pécs. Közraktár utca) Borbács Csaba tanár (Diós- visz’ló, ált. isk). dr. Boros István mérnöktanár (Mohács, dr. Morék József Mezőgazdasági Szokkozep- isk.) dr. Boros Tiborné tanító (Pécs, Bánki Donát Utcai Ált. Isk.). Brachmann Márta tanár (Lánycsok, Alt Művelődési Közp.), Brány.ne Pongrócz Györgyi igazgatóhelyettes (Pécs, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola. Gép- es Gyorsíró Szakiskola), Budai Lajosne tanár (Szigetvár, Lenin Lakótelepi Alt. Isk.), dr. Buzsáki Judit utogondozo (Pécs. Magyar Lojos .Gyermekotthon). Bükösdi Kálmánná tanár, vezető pedagógus (Pécs, Apacza, Nevelési Közp.), Csaba Ferenc tanár (Pécs, 506. Sz. Szakmunkásképző) Cserveni Géza mérnöktanár (Szigetvár, 509. Sz. Szakmunkásképző), dr. Cservék Emilné tanár (Pécs, Radnóti Miklós Közgazdasági Sza középiskola). Ciollányné Keller Ka talin (Mógocs, ált. isk) > .C*6i’ J* rencné tanító (Komló. Fürst Sóndór Ulcoi Ált. Isk). Cxigler Lásx- lóné tanár (Pécs. Zrínyi Miklós Ke reskedelmi Szakközépisk.), ifj. Czu- py György műszaki tanár (Sellye, Mezőgazdasági Szakmunkásképző), Darabos Sándorné szakoktató (Pécs, Vegyipari Gépészeti Szakközépisk.), Darin Ferenc igazgatóhelyettes (Komló . Kun Béla Gimnázium), Dechandt Teréz tanító (Mecsekná- dasd, AMK), Dobos Lászlóné zenetanár (Pécs, Liszt Ferenc Zeneiskola), Dóczi Gyuláné tanító (Bicsérd, ált. isk.), Drüszlerné Kovács Anna tanár (Mágocs, ált. isk.), Egrédi Jánosné tanító (Kétújfalu, ált. isk.), Egyed Mihály tanár (Pécs, Nagy Lajos Gimnázium), Eisner Béláné vezető helyettes óvóvő (Pécs, Szabadság úti óvoda). Eperjesi Sándorné nevelő (Bakóca, Szamuely Tibor Nevelőotthon és Ált. Isk.), Farkas Jánosné tanító (Szalánta, ált. isk.), Farkasházi Tamás tanár (Pécs, Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola), Fássi Imréné gyermekfelügyelő (Pécs, Magyar Lajos Gyermekotthon), Fischer Éva szaktanácsadó (Kereskedelmi és Véndéglátóipari Szakmunkásképző), Fónai Imréné tanár (Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola), Frank Gábor tanár (Leőwey Klára Gimnázium), Gaál Tibor Gábor tanár (Kodály Zoltán Gimnázium^, Gadó Béla gyakorlati oktatásvezető (506. Sz. Szakmunkásképző), GálámA Baranya megyei könyvhét megnyitója Házában bős Jenöné igazgatóhelyettes (Pécs- vórad, ált. isk.), Gál Ferencné főelőadó (Pécs, Városi Tanács művelődési osztály), Gál fstvánné dajka (Pécs, Köztársaság téri óvoda), Gáspár Ferencné szaktanácsadó (Sásd, Albert István Ált. Isk.), Gász Andrásné tanító (Véménd, ált. isk.), Gelesz Imréné vezető' óvónő (Pécs, Alkotmány utcai óvoda). Gscheidt Péterné óvónő (Pécs, belvárosi óvoda), Györkő Zoltánná tanár (Pécs, Nagy Lajos Gimnázium), Győr Sándorné tanár (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző), Hajdú János igazgatóhelyettes (Mozsgó, ált. isk.), Hang Lajosné tanár (Pécs, Meszesi Ált. Isk.), Hartmann Jakab szaktanácsadó (Geresdlak, ált. isk.). Haupert Jánosné tanár (Pécs, Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola), Herger Edéné tanító (Bicsérd, ált. isk.), Hetey Márta vezető óvónő helyettes (Pécs, Enyezd utcai óvoda), Hoffmann Edéné tanító (Pellérd, AMK), Hohmann Jánosné főzönö (Hímesháza, óvoda), Horváth Csaba mérnök-tanár (Pécs, Alt. Isk. és Diákotthon), Horváth Györgyné tanár (Pécs, 508. Sz. Szakmunkásképző), Horváth Istvánná gazdasági vezető (Szentlőrinc, 2. Sz. Alt. Isk. és Diákotthon). A névsorfolytatás lapunk hétfői számában olvasható. Pécs sétálóutcáján már állnak a sátrak, fólia védi □ szitáló esőtől a könyveket. Megkezdődött az ünnepi könyvhét. A nézelődő, vátogató járókelők elég sok, a vásárló — szűkülő pénztárcánknak és emelkedő könyváraknak köszönhetően - egyre kevesebb. Pedig sok érdekes, izgalmas, új kötet kinálja magát. A rendezvénysorozat Baranya megyei megnyitójára a Művészetek Házában tegnap este összegyűlt közönség dr. Tóth Tibor egyetemi tanár, az Egyetemi Könyvtár, főigazgatója köszöntő beszédét követően is egy kuriózummal ismerkedhetett meg. A pécsi Pannónia Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Hamvas Béla és Kemény Katalin művészettörténeti esszékötete. A Forradalom a művészetben című könyvet először 1947-ben adta ki a Misztótfalusi Kiadó, azóta, mint Szabó Júlia művészettör-, ténész elmondta, a kötet féltett kincse volt minden könyvtárnak. A mostani második, hasonmás kiadást a megnyitó ünnepségét követően Kemény Katalin írónő dedikálta. A Baranya megyei könyvhét rendezvénysorozata keretében hétfőn 18 ' órakor rendezik meg szintén a Művészetek Házában a központi író-olvasó találkozót, melynek Balassa Péter, Hallama Erzsébet és Pákolitz István Író, valamint Petri György költő lesznek a vendégei. M. Zs.
