Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-29 / 146. szám
1989. május 29., hétfő Dunűntmt napló 3 Eddig kétezer műhelylátogató az idén... Mintás népművészet - kékben Sárdi János kékfestő népi iparművész Elégtelen Főként a gondatlan munkvégzés, a technológiai fegyelem megsértése miatt kapott több élelmi- szer-előállitó is elmarasztalást a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomástól. Szokásos havi gyorsjelentésükből adjuk közre tallózásunkat. Tokos, tollas volt, sérült testrészeket tartalmazott a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat darabolt pulykája, mindemellett a csirkecomb minősége sem elégítette ki a gépi darabolás előírásait. Mindkét esetben fegyelmire tettek javaslatot. A gondos tisztítás elmulasztása miatt szaga volt a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát várdomb- újbereki vágóüzemében készült disznósajtnak. A technológiai fegyelem- sértés, a minőségcsökkenés miatt az állomás fegyelmire tett javaslatot. Feltehetően az egyrétegű csomagolás miatt a megengedettnél nagyobb penészszámot tartalmazott a jugoszláviai Szemska Mitrovica Cukorgyárban bérmunkában előállított egykilós kristálycukor, amit a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet forgalmaz. Figyelmeztetés. Főzés közben teljesen szétfőtt a soltvadkerti nyolctojásos nagykockatészta. A gyártót - a Solt- vadkert és Vidéke ÁFÉSZ tésztaüzemét - figyelmeztették. Ugyancsak figyelmeztetés ment a tárkányi Egyetértés Termelőszövetkezet címére is, miután a tsz-ben készülő öttojásos szélesmetélt erősen korpa- foltosnak, lisztcsikosnak, barnás színűnek találtatott. Tömeghiányos volt a Gyermelyi Tésztagyári Társulás négytojásos hosz- szúmetéltje, amiért fegyelmire tettek javaslatot. Aligha illeti meg a „házi jellegű" jelző az olyan kenyeret, mely alakra kis térfogatú, magyarul töp- pedt, bélzete sűrű, egyenetlen színű. Márpedig ilyen házi jellegű, kétkilós kenyeret sütöttek a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat sellyei üzemében. A minőség őrei fegyelmire tettek javaslatot. A ‘gondatlan munkavégzés, az ellenőrzés elmulasztása következtében az előírtnál kisebb súlyú volt a Pécsi Sütőipari Vállalat 3. sz. üzemében sütött kenyérkifli és a másfél kilós, házi jellegű kenyér. Mindkét esetben helyszíni bírsággal éltek. A Pécsi Tejüzemben is helyszini bírságot kellett kivetni, miután a 20 grammos Tettye ömlesztett sajt egy nagyobb tételében több egyedi tömeghiányos mintát találtak. Elrendelték a tétel szétválogatását azzal, hogy csak azután forgalmazható. Miklósvári Z. „Textiléit a régi mintaelemek alkalmazása mellett a kékfestő hagyományok megújítása jellemzi. Ennek jegyében saját tervezésű kék-fehér és többszínnyomásos kompozíciókat állít össze. Munkáit ízléses, fantáziagazdag minta- összeállitós és tökéletes technikai kivitel jellemzi" - olvasom a rövid ismertető szövegben Dél-Dunántúl egyetlen s az ország alig 9-10 kékfestője közül egyik legnevesebb művészének kiállításán. Sárdi lános nagynyárádi népi iparművésznek, A népművészet mesterének legszebb munkáiból pénteken délután kiállítás nyílt Pécsett^ a múzeum néprajzi osztályán. Kinagyított fotók szemléltetik itt a kékfestés munkafolyamatait; vitrinekben pedig a legjellegzetesebb mintanyomó darabok ábrázolják az eaykor a baranyai svábság körében is mindennapos viseleti darabok, térítők díszítőelemeit. Ezek mára - jelentős részben Sárdi mester munkásságának köszönhetően - ismét keresett ruhaanyagok. S térítőként is az ünnepi asztal legszebb dísze, ékessége lehet egy kékfestőgarnitúra —, ahogyan ez a kiállításon is látható. Sárdi Jánost nem kell bemutatnunk. Megtettük ezt több alkalommal is, legutóbb az elmúlt évben szép kitüntetése alkalmából. Kiállító művészként most először szerepei önPécs nyári ivóvízellátásáról tájékoztatták a sajtót pénteken délelőtt a Pécsi Vízmű központjában. A vízkorlátozás elkerülésének biztosítéka a Duna II. vízrendszer régóta húállá. anyaggal Baranyában. Eddig mintegy 50 közös kiállítása volt, jobbára Budapesten, Szegeden. Rendszeres résztvevője a nemzetközi vásároknak, s a Pécsi Ipari Vásároknak. Munkásságát a Magyar Televízió 1985-ben önálló riportfilmben mutatta be. Régi ismerősként érdeklődtem, igaz-e, hogy egyéni turisták és lótogatócsoportok szinte egymásnak adják a kilincset Nagynyárádon? (Ö pedig türelemmel és nagy „idegenvezetői” műgonddal avatja be a látogatókat a sok évszázados mesterség műhelytitkaiba. Magyarul és németül egyformán jól, érdekesen vezetve körül vendégeit — birodalmában.) — Igen — válaszolta — főképp az utóbbi négy évben; tömegesen, tehát csoportokkal pedig mióta az utazási irodák is ajánlják a műhely megtekintését. És nagyon jó érzés, amikor elbúcsúznak, valamennyien integetnek, amíg a busz be nem fordul a sarkon . . . Legutóbb Bajorországból, München környékéről jöttek; a napokban egy osztrák 8. osztályos iskolás csoport látogatott ide Graz mellől. De sokan megfordulnak nálam Hannower, Frankfurt vidékeiről is. Nagyobb tömegben olyankor, ha a megyében, Pécsett zajlik valamilyen nemzetközi rendezvény. A legtöbben kétségtelenül az NSZKzódó építésének befejezése és üzembe helyezése lenne. Jelenleg a Duna II. vezeték próbaüzemeltetése folyik, s júliusban bekapcsolják a város vízellátásába. Az új vezetéken naponta 20 ezer köbméterrel több jut a fogyasztókhoz. E kapacitás mellett nem számottevő az a „veszteség", amelyet néhány község bekapcsolása jelent. A pécsi Vízmű a közelmúltban fejezte be az ősz óta tartó felkészülést a kritikusnak nevezett nyári időszakra. (A szakemberek a napi átlagfogyasztást 5-10 százalékkal meghaladót nevezik kritikusnak.) A fogyasztók számának növekedését a pillanatnyilag rendelkezésre álló vízmennyiség nem tudja követni, ezért idén a tavalyihoz hasonló 25- 30 közötti úgynevezett kritikus nappal számolnak. A karbantartási munkák során mintegy' 60 darab búvár- szivattyút cseréltek, tározóikat kiálliTása Pécsett bál Jótogatnak el Nagynyá- rádra, de sok magyar csoport is megfordul itt. Tavaly mintegy kétezren voltak, az idén már eddig is megfordultak itt ennyien . . . Tegnap délutánra ismét valahonnan Bajorországból jött egy csoport. Úgy tűnik, mindenkinek élmény megismerkedni nagyszüleije öltözetével, a kékfestő mintáival és persze a készítésévéi — mondta, én pedig azzal búcsúztam: Sok szép hasonló kiállítást kívánunk itthon — és másutt is az országban. kimosták, fertőlenítettek, mélyfúrású kutakat javítottak és elsősorban a nyugati városrészben kitisztították a csöveket. Ez a városrész, kiemelt helyen áll ebből a szempontból, hiszen a pellérdi víz vastartalma, magas és hamar lerakódik a csövek oldalára. A tározó építésekor a vastalanító építését megspórolták, mondván, a vastartalom még a határon mozog. Azóta kiderült, a vasta- lanítóra mégis szükség van, s most terveztetik a létesítményt, ame.y másfél-két év múlva, s az eredetinél jóval drágábban fog megépülni. A város vízellátásának legérzékenyebb pontja a Mecsek- oldal, ahonnan néhány víztározó hiányzik, például a Mikszáth Kálmán úton vagy a második makári tározó, mivel a tanácsnak nincs rá pénze. Az esetleg fellépő vízhiányt a lakosság csak takarékossággal tudja enyhíteni. P. E. Portugáliába utazik a Baranya Táncegyüttes Milyen vízellátásra számíthatnak nyáron a pécsiek? Lisszabontól Észak-Keletre, a ^ojo folyó mentén virul a 25 e*er lelket számláló kisváros, ^antarém. A történetem során átmenetileg királyi székhely is v,°lt, ma a portugál textilipar .^yik központja, az útikönyvek "^ég'is azt Írják róla, hogy „a VQnos ünnepeiről híres, első- sorban arról, amelyet június ®lső hetében tartanak. Ekkor tendezik meg ismert mezőgazdasági vásárát, s azzal együtt ún. Faira do Ribatejo-X, 9azi látványosság ilyenkor a 'avasfelvonulás, a bikaviadal a fergeteges népitáncolk nemzetközi forgataga ... Az ünnepek alkalmával terítékre kerül a kiváló kecskegida sült és a város ismert édessége, a celestes de Santarém. A Faira do Ribatejo egyik résztvevője lesz ez évben a pécsi Baranya Táncegyüttes, amely magyar és délszláv táncokkal szerepel a „nemzetközi forgatagban", a Táncművészeti Szövetség és a Művelődési Minisztérium küldötteként. Az együttes május 30-án indul Ferihegyről Madridba, majd kétnapos időzés utón mennek autóbusszal Portugáliába és június 13-án érkeznek ismét magyar földre, 'hagy azonnal bekapcsolódjanak a Pécsi Nyári Színház próbáiba. Válasz Kovács Lajosnak Köszönöm a Dunántúli Napló május 26-i számában közölt nyílt levelét, mert Így alkalmat ad számomra, hogy válaszomat és az ófalui izotóptemetővel kapcsolatos véleményemet kifejtsem. O Szeretném hangsúlyozni, hogy az említett telefon- beszélgetésünkig sem a megyei, sem a helyi tanács részéről seniki sem kérdezte meg véleményemet, noha közismert, hogy az Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete, melyet vezeték, a hazai radioaktív izotópkutatás úttörő kutatóhelye. Aki ismer, tudja, hogy számos nemzetközi és országos elfoglaltságom ellenére szűkebb pátriám ügyeivel mindig kitüntetett figyelemmel és szeretettel foglalkozom, de hívatlo- nul nem szoktam az ügyekbe beleavatkozni. O Az MTA elnöksége május 2-án tárgyalta a Nemecz Ernő akadémikus, a Földtudományok osztályelnöke által vezetett szakértői bizottság jelentését. Az elnökségi ülés után kiadott sajtóközleményben hírül adtuk, hogy az Akadémia elnöksége magáévá tette a jelentés végeredményét, mely szerint: „természettudományi és műszaki szempontból... a javasolt terület radioaktiv hulladék tárolására nem alkalmatlan. A létesítmény a nemzetközi normatíváknak megfelel." Azt is közreadtuk, hogy a jelentés szövegének kidolgozása után fogja az MTA elnöke a két illetékes minisztériumnak a teljes határozat szövegét elküldeni. Az Akadémia elnöke által küldött telex-válasz szövegét ismerem, abból On és mások is tévesen következtettek arra, hogy az adott időpontban nem volt hivatalos akadémiai állásfoglalás. A határozat és a jelentés teljes szövegét (22 oldal) remélem időközben már megkapta. Q A független szakértők kiválasztási módszerével kapcsolatos polémia — úgy gondolom — mellékvágányra vinné a vitát. Fő kérdés: a tényék szakmai helytállósága. A jelentés elolvasása után azt hiszem minden illetékes, ön is, kellő szakmai felvilágosítást fog kapni a lényegről. O A május 24-i rádiónyilatkozatommal kapcsolatos véleményéről. Amint látni fogja a jelentésemből és határozatból az MTA bizottsága, bár szigorúan ragaszkodott a tudományos kérdésekben való véleménynyilvánításhoz, megjegyezte: „Az Elnökség megállapítja, hogy a létesítmény társadalmi előkészítése elhibázott. Sem alapos felvilágosítás nem történt, sem a más országokban ilyen esetekben alkalmazott versenyeztetési alapra helyezett kompenzációs rendszer nem volt kidolgozva. Ezek pótlása elengedhetetlen. Kívánatos, hogy a fentiekre más, hasonló, országos kihatású létesítmények előtervezése során figyelem lordittassék." Hogy a szakvélemény birtokában On és az illetékes hatóságok milyen gyakorlati intézkedést tesznek, az az önök ügye és felelőssége a térség lakossága és a jövő ítálőszéke előtt. Nem félreérthető megjegyzésemben erre a felelősségre kívántam a figyelmet felhívni. Úgy látom ez sikerült, mert erre sokan, önnel együtt nagyon érzékenyen reagáltak. Természetesen minden közösség szuverén joga, hogy saját jövőjének fejlesztését meghatározza, a vezetők felelőssége egy nagyságrenddel súlyosabb, mert nekik a pillanatnyi érdékek mellett a jövőt is illik látni és azt a lakosságnak közérthetően és hitelesen bemutatni ahhoz, hogy ők, mint elsősorban érintették, helyesen dönthessenek. Q A pécsi és a veszprémi akadémiai bizottságok tu-* dományos üléséről „Radioaktív hulladékok elhelyezése és hosszú idejű tárolása" címmel. A Veszprémben tartott ülés a kérdés tudományos megbeszélése volt, ahol Ófalu csak egy példaként nyert említést és teljesen független volt az MTA-bizottság határozatától. A tudományos ülés teljesen nyílt volt, azon minden érdeklődő részt vehetett, sajnálom, hogy ideje nem engedte hogy részt vegyen, noha előző nap tőlem felvilágositást kapott róla. O Néhány helyesbítés. a) Nem vagyok a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, ezt a funkciót Flerkó Béla akadémikus tölti be 1985 óta. b) Jelenleg az MTA alelnöke vagyok, de nem úgy, mint a megye küldötte, mert ilyen formáció nem létezik, hanem mint az Akadémia közgyűlése által megválasztott funkcionárius. Ennék ellenére — mint pályafutásom során mindig — most is és a jövőben szívesen Viselem Baranya minden ügyét és vettem magomnak a_ fáradtságot, és egy napot fordítottam arra, hogy körüljárjam a terepet, majd a több kilogrammnyi tudományos anyagot áttanulmányoztam; az Akadémiai Bizottságban is legjobb tudásom és a baranyai lakosság iránt érzett felelősségem, valamint őszinte ro’kon- szenvem szerint jártam el. Legyen szabad megjegyeznem, hogy én vagyak az Akadémia egyetlen alelnöke, akii „vidéki" munkahelyen dolgozik, s nem hagyta el a régi laboratóriumát. Tettem ezt azért, mert szeretem és jól ismerem Pécset, Baranyát. Mégegyszer köszönöm, hogy alkalmat adott álláspontom kifejtésére, mert így a térség jövő fejlődése iránti felelősségem tudatát is kifejezhetem a nyilvánosság előtt. Ha szükségük van tanácsomra, vagy segítségemre, mindig szívesen a rendelkezésükre állok, amint ezt mór — az ön levétenék elolvasása előtt — a Helyzet május 26-i számában konkrétan fel is ajánlottam. Tisztelettel: Tigyi József egyetemi tanár, az MTA alelnöke Az ófalui másodlagos alomhufla- dék-temető ügyével szerkesztőségünk továbbra is rendszeresen, a két szemben álló tábor érveit meghallgatva, a térség és a nemzetgazdaság közös érdekeit elemezve kíván foglalkozni. A hetenként megjelenő levelezési oldalainkon (szombatonként megjelenő DN politikai fórumábon ugyancsak) alkalmat adunk a Baranya, de nem túlzás, hogy az ország közvéleményét érdeklő gond megoldását elősegíti) javaslatoknak, oz ezzel kopcsolatos objektiv, tényszerű, a személyeskedést elkerülő vitának. .Más oldalainkon további személyre szóló leveleket nem kívánunk közölni. A szerkesztőség.
