Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-22 / 110. szám
1989. április 22., szombat Dunántúlt napló / 5 Visszafogott beruházások ~ beszűkült piac Á Pannolit még Tizenhatmilliós nyereséget tervezett a Pannolit Kőbányászati Vállalat az elmúlt évre. Szeptemberben már a 20 milliónál tartottak. S aztán a negyedik negyedévben végképp beállt a sorscsapás: megrendelőik nem igen kötöttek szerződést. így aztán örülhettek, hogy az évet 2,3 milliós nyereséggel zárhatták.- Ennyire kiszámíthatatlan a piac?- A mi piacunk mindig is a népgazdasági helyzettől függött mondja Szűcs János, a vállalat igazgatója. - Út, vasút és egyéb építkezésekhez termelünk, és ha ezekre van pénze a népgazgasógnak, akkor van piacunk. Ilfín értelemben mi a piacra semmiképp sem tudunk hatással lenni, legalábbis a mennyiség terén . ..- És a minőségben?- Abban igen, ha megrendelőink másféle minőséget kértek vagy kérnek, ahhoz mindig is igazodtunk fejlesztésekkel, beruházásokkal. De mi akkor is csak követ termelünk és ab-‘ bál is csak követ tudunk értékesíteni. Mi akár az egész termelésünket is le tudjuk törni a komlói üzemünkben a 12 mm-es mérettartomány alá, erre technikoilag felkészültek vagyunk. De egyre kevesebb kőre van szükség. Az igazgató, statisztikákat tesz elém. 1981-ben még több, mint 2,7 millió tonna követ termeltek és értékesítettek, ebből a zúzott kő az út-vasút és egyéb építkezésekhez, még 2 millió tonnát tett ki. 1988-ban összmennyisé- 9ük 1,5 lés a zúzott kő- értékesitésük már csak 0,9 millió tonna volt. Erre az évre már nem is tervről, hanem csak netán valóra váltható elképzelésekről szól Szűcs János: „Talán lesz piacunk az 1,35 millió tonnás összterme- tésre . . .**- Hogyan képes, vagy tud-e egyáltalán alkalmazkodni a vállalat ehhez a kínos helyzethez?- Decemberben alapos piackutatást végeztünk, hogy a negyedik negyedévi állapot csak átmenetinek tekinthető-e, vagy tartósnak is akár 1989- ce. Sajnos, erre az évre is határozott piaci visszaeséssel kell számolnunk. Lépnünk kellett. Komlói üzemünket érintette legerőteljesebben a kereslet- csökkenés, ezért kényszerből meg kellett indítanunk a kapo- citásvisszafejlesztést: visszaállA vállalat pécsváradi bányájából kikerülő földpátos homokra az üveg- és porcelánipar tart igényt okkor a korábbi fejlesztéseink és géppótlásaink törlesztéséből még vissza van vagy 170 millió forint. Ha mennyiségben alatta is vagyunk a lehetőségeinknek, de a minőségi igényeket csak gépesítettséggel, új gépek beállításával tudtuk, tudják kielégíteni. Azért vannak még szerencsénkre, kelendő Pannolit-ter- mékek: a Dunaferrnek 270 000 tonna körüli konverteres mészkő, a cukoriparnak szállítandó évi 140-150 ezer tonna mészkő mellett, viszonylag még stabil a Polgárdiban kitermelt kohászati mésrkő. A pécsváradi földpátos homokból a hazai üveg- és finomkerámiaipar előreláthatóan 32 000 tonnát kér. A komlói mellett, a gánti üzeolyan savanyúnk lesznek, mint omilyen gödrösek az utak.- A meglévő létszámot hogyan tudják megtartani?- Az elmúlt évben kaptunk adómentes bérfejlesztési lehetőséget: ez tavaly a bérpreferenciából és a létszámcsökkenésből adódóan. 12 százalékos átlagbér-növekedést jelentett. Ebben az évben már kizárólag csak a vállalat nyereségtermelő képessége befolyásolja a bérfejlesztést. Ha lesz rá lehetőségünk, akkor természetesen ismét emeljük a béreket, de ebben csők a második negyedévben dönthetünk. Murányi László reménykedik tunk az egy műszakos termelésre, két lépcsőben leépítettük 80 dolgozónkat, és a vállalati központunkból is 20 szellemi dolgozót. így a létszá1 műnk jelenleg már csők 620. Minden intézkedésünkkel azt szolgáljuk, hogy átvészeljük ezt a kritikussá vált helyzetet. Ebben az évben további intézményes létszámcsökkentéssel és üzemleállitóssal nem számolunk. De hogy mit hoz a jövő? Az építési célú kőpiacon a vevőink nagy része fizetésképtelen, ennek következtében kénytelenek vagyunk hitelbe is szállítani. De hitelt mi sem kapunk korlátlanul, nem beszélve az óriási kamatterhekről. Ugyanműnk érzi meg legjobban a zúzottkő-piac teljes beszűkülését. Gánton a zúzottkövet felváltó, különféle dolomit őrlemények viszont, még nem nyertek teljes mértékben csatát. Pedig hasznosíthatók levéltrágyának, állati takarmánynak, talajjavítónak, gumiipari töltőanyagnak, festékadalékként, fémtisztításhoz homokfúvó anyagként. A talajjavító mészkőpor hajdan nagy jövő előtt állt, de az állami támogatás megszűntével örülünk, ha a mezőgazdasági nagyüzemek 20 000 tonnát rendelnek. Pedig mi abból is évi 100 000 tonnát tudnánk szállítani. Félő, hogy a talajok is Okos ötletekkel, jó szervezéssel A szőlőtőkéket már kiirtották a területről, a háttérben az Engels út és o Dózsa György utca családi házai láthatók Fotó: Läufer László Új életre kél a „papok szőleje" Gyors és olcsó építkezést kínál a DDTV Tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett az a kedves levélíró, aki lapunk A szerkesztősé g postájából című oldalán megjelenő levelében javasolta, illetve kérdezte, hogy miért nem építik be a környék lakói által csak „papok szőleje" néven ismert területet. Ezt a Pécs-Meszestől nyugatra, az Engels út végén leágazó kanyargós szerpentintől délre eső terület valamikor minden bizonnyal a város határán kívül volt, most a város a terjeszkedése során már körülnőtte. A mintegy nyolc hektárnyi terület már nagyon régóta a Pécsi Állami Gazdaság tulajdona és úgy jó 12—13 éve hagytok fel a művelésével. Bérbe adták kiskerteknek felparcellázva. Később, amikor az ún. liászprogram nagy fejlesztési tervei készültek, ez a terület is szóba jött, mint a Mecseki Szénbányák majdani lakásépítési területe, ők vették volna meg az állami gazdaságtól. A kiskerttulajdonosoknak tehát felmondtak. A liászprogramból, a nagy fejlesztésekből azonban nem lett semmi, s ez a papok szőleje parlagon hever. Most mégis elmozdult a holtpontról az ügy, s úgy néz ki, ez a mezőgazdasági terület új életre kél: építési területté válik, mégpedig főként családi házak építésére lesz itt lehetőség. C,supón egy-két egyedi tervezésű, tájba illő társasház épülhet. A Pécsi Á. G. ugyanis végre rugalmas partnerre talált: a Dél-dunántúli Tervező Vállalat beruházási és vállalkozási osztályára. Pitz András, az osztály vezetője szerint úgy február 20-a körül egy telefonnal indult az egész, s március 8-ra már aláírták a szerződést. A tervező vállalat beruházási és vállalkozási osztálya igazi vállalkozóként veszi kézbe az ügyet. A telek értékesítője ugyan a gazdaság, de az eladást - ezt megelőzően a terület felmérését, telkek kijelölését - a tervező vállalat bonyolítja, ugyanúgy, mint a közművek (viz, csatorna), megtervezését, a kivitelezést. , A közmű építésére társulást alakítanak, s csak az lehet telektulajdonos, aki a társulásnak is tagja. Kivédve ezzel azt - ami sajnos oly sokszor megtörtént -, hogy mások pénzén kiépített közműhálózatra a később építkező ingyen rácsatlakozik. A tervező vállalót tehát vállalkozik a telkek felmérésére, a terület előkészítésére, a viz- műtársulás és a kivitelezés lebonyolítására, a családi házak tervezésére, s ha igénylik, az építkezés kivitelezésére kulcsátadással. Miért teszik ezt? Természetesen némi haszonért, továbbá, hogy bebizonyítsák: okos ötletekkel, jó szervezéssel ma is lehet elfogadható költséggel építkezni. A PAG olcsón bocsátotta áruba a telket, egy-egy házhely kb. 300 000 forint lesz. A DDTV megállapodást kötött a barcsi Betonyp- elemeket gyártó szövetkezettel. Az általuk gyártott elemekből gyorsan, igen jó hőszigetelésű házak építhetők. (Igényre ennek a beszerzését is a DDTV vállalja.) Természetesen mindenki tetszés szerinti technológiával építkezhet, ám ezt a háztípust ezekre a telkekre ojánlani fogják a leendő tulajdonosoknak. Előnyei: olcsó, négyzetméterenkénti ára nem lesz több 14-15 ezernél, s az építési engedély kézhezvételétől számítva, ha azonnol nekifognak a munkának, 4-5 hónap múlva már beköltözhető. Az elemek mérete nagy tervezési variációt tesz lehetővé. Már körvonalazódnak a tervek arra vonatkozóan is, hogy az egykori présházat, a ma is álló toronyszerű épületet miként mentsék meg: hangulatos borozót szeretnének itt berendezni. Mindenesetre a majdani háztulajdonosok irigylésre méltóak lesznek, hiszen e területről a panoráma csodálatos és csendes, jó levegőjű a környék. S. Zs. Szalatnakon az első. meglepetés a postán ért: a község nyilvános telefonállomását egy barna köpenyes férfi munkahelyi telefonként használta. Tanner Adóm, a má- gocsi termelőszövetkezet falu- felelőse Szalatnakon és Köblényben. A pulykanevelő és a fóHaüzem, valamint a tsz nyugdíjasok ügyeit intézi a nyilvános állomásról, illetve hetente egyszer megfordul a mágocsi központban is. Az első pillanatban nehéz eldönteni, melyik nagyobb település vonzza Szalatnakot. A közös tanács Bikaion székel, a kereskedelmi és építési ügyeket Mágocson intézik, az adóügyek Egyházaskozárhoz tartoznak, a körzeti orvos a szomszédos Kárászról jár ót, a legközelebbi gyógyszertár Mázaszászváron, az állatorvos Mágocson található. Bár a bikali tanács kirendeltséggel rendelkezik Sza- latna*kon, a sürgős ügyekben mégis a nagyközségbe kényszerülnek utazni az emberek, ami azért is izgalmas, ímert útközben két önálló tanácscsal rendelkező községen is keresztülmegy az autóbusz: Mázaszászváron és Egyházas- kozáron. Mégis miért tartoznak a 26 kilométerre fekvő Bikáihoz? A faluban hallott indok: a hatvanas évek elején összeférhetetlennek minősült, ha egy községben a tanácselnök és az iskolaigazgató házastársak. Nyomosabb ok volt. azonban az az integrálási törekvés, amellyel nagyobb központokat ■ igyekeztek kialakítani, hiszen a szalatnaki termelőszövetkezetet is előbb a bikali, majd a mágocsi területhez csotolták. A térképet nézve valóban kézenfekvő, ha a nem egészen hatszáz lelket számláló Szalatnak és a több mint 300 lakosú Köblény Bikáihoz tartozik, hiszen a távolság mindössze öt kilométer. De földúton! Nem köti össze tehát autóbuszjárat, s személygépkocsival is csak száraz időben használható. A többség busz- szal közlekedik, s ha valaki nem a reggeli járattal indul, mint például az elöljáró a délutáni végrehajtó bizottsági ülésekre, annak át kell szállni, és a 25-28 kilométerre fekvő Bikáira várakozással együtt több mint egy óra múlva érkezik meg. A szalatnakiok eddig türelemmel viselték a közigazgatási határok okozta kellemetlenségeket. — Miért nem emelték fel szavukat? — A hatvanas évek második felében, a Szalatnakon lakó bikali tanácselnök kezdeményezésére, nagyon sokat kapott a község. Az az időszak valóságos hőskor volt a falu életében, — emlékezik Radics József iskolaigazgató. Ekkor készült a bekötőút és a tágas, szép iskola. Mindkettő építéséből nagy számban vették ki részüket a község lakói, szinte minden földmunkát ők végeztek. A későbbi években talán más okból nem hallatszott a lakosság véleménye. Most sem a tanács, hanem o kialakult helyzet ellen van kifogásunk. — Lehetetlen állapot, hogy egy 26 kilométerre lévő központból irányítsák a község életét - fakadt ki Horváth Sándor, a magyaregregyi ABC vezetője, a szalatnaki HNF elnöke. - Falugyűlésen már 7— 8 éve szorgalmazzuk az elszakadást. A szalatnakiok három lehetőség közül választhatnak. Az egyik az önállóság, a másik a mózaszászvári, a harmadik a magyaregregyi tanácshoz történő társulás. Még nem dőlt el, biztosítottak-e az önállóság személyi és tárgyi feltételei. Kérdés - latolgatja Radics József, -, hogy ha valamelyik nagyobb községhez csatlakozunk, több pénz jut-e Szalatnaknak, mintha önálló lenne .. . A község rendezett, és közlekedési szempontból sokkal hátrányosabb helyzetű települések is» találhatók a megyében, ahonnan csak kétszeri átszállással érhető el egy vasútállomás, s még további bonyodalmakat okoz, ha valaki netán a fővárosba igyekszik. El tudom képzelni, hogy egy parasztbácsi Szalatnakon nem várja meg a buszt, hanem jó időben gyalog indul Bikáira a földúton. De miért kell ót- mennie Bikáira? Kinek jók a jelenlegi közigazgatási határok? A Baranya Megyei Tanács tavaly megbízást adott az MTA Regionális Kutató Központjának a megyében kialakult településszerkezet felmérésére. Hajdú Zoltán, a központ munkatársa térképeket tesz elém. A közlekedési irányokat névze, is osztott képet mutat Szalatnak. A buszjáratok hasonló sűrűséggel indulnak Magyaregregy és Mázaszászvár felé. A vasúti közlekedés Szászvár felé jobb, s az ingázás iránya is errefelé mutat. Hogy végül is mi legyen, arról a szalatnaki- akat is meg kell kérdezni. Porth Etelka
