Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-22 / 110. szám

1989. április 22., szombat Dunántúlt napló / 5 Visszafogott beruházások ~ beszűkült piac Á Pannolit még Tizenhatmilliós nyeresé­get tervezett a Pannolit Kőbányászati Vállalat az elmúlt évre. Szeptember­ben már a 20 milliónál tartottak. S aztán a ne­gyedik negyedévben vég­képp beállt a sorscsapás: megrendelőik nem igen kö­töttek szerződést. így az­tán örülhettek, hogy az évet 2,3 milliós nyereség­gel zárhatták.- Ennyire kiszámíthatatlan a piac?- A mi piacunk mindig is a népgazdasági helyzettől füg­gött mondja Szűcs János, a vállalat igazgatója. - Út, vas­út és egyéb építkezésekhez ter­melünk, és ha ezekre van pén­ze a népgazgasógnak, akkor van piacunk. Ilfín értelemben mi a piacra semmiképp sem tu­dunk hatással lenni, legalább­is a mennyiség terén . ..- És a minőségben?- Abban igen, ha megren­delőink másféle minőséget kér­tek vagy kérnek, ahhoz mindig is igazodtunk fejlesztésekkel, beruházásokkal. De mi akkor is csak követ termelünk és ab-‘ bál is csak követ tudunk érté­kesíteni. Mi akár az egész termelésünket is le tudjuk törni a komlói üzemünkben a 12 mm-es mérettartomány alá, erre technikoilag felkészültek vagyunk. De egyre kevesebb kőre van szükség. Az igazgató, statisztikákat tesz elém. 1981-ben még több, mint 2,7 millió tonna követ ter­meltek és értékesítettek, ebből a zúzott kő az út-vasút és egyéb építkezésekhez, még 2 millió tonnát tett ki. 1988-ban összmennyisé- 9ük 1,5 lés a zúzott kő- értékesitésük már csak 0,9 millió tonna volt. Erre az év­re már nem is tervről, hanem csak netán valóra váltható el­képzelésekről szól Szűcs Já­nos: „Talán lesz piacunk az 1,35 millió tonnás összterme- tésre . . .**- Hogyan képes, vagy tud-e egyáltalán alkalmazkodni a vállalat ehhez a kínos hely­zethez?- Decemberben alapos piac­kutatást végeztünk, hogy a negyedik negyedévi állapot csak átmenetinek tekinthető-e, vagy tartósnak is akár 1989- ce. Sajnos, erre az évre is ha­tározott piaci visszaeséssel kell számolnunk. Lépnünk kellett. Komlói üzemünket érintette legerőteljesebben a kereslet- csökkenés, ezért kényszerből meg kellett indítanunk a kapo- citásvisszafejlesztést: visszaáll­A vállalat pécsváradi bányájából kikerülő földpátos homokra az üveg- és porcelánipar tart igényt okkor a korábbi fejlesztéseink és géppótlásaink törlesztésé­ből még vissza van vagy 170 millió forint. Ha mennyiségben alatta is vagyunk a lehetősé­geinknek, de a minőségi igénye­ket csak gépesítettséggel, új gépek beállításával tudtuk, tudják kielégíteni. Azért vannak még szeren­csénkre, kelendő Pannolit-ter- mékek: a Dunaferrnek 270 000 tonna körüli konverteres mész­kő, a cukoriparnak szállítan­dó évi 140-150 ezer tonna mészkő mellett, viszonylag még stabil a Polgárdiban kitermelt kohászati mésrkő. A pécsváradi földpátos homokból a hazai üveg- és finomkerámiaipar elő­reláthatóan 32 000 tonnát kér. A komlói mellett, a gánti üze­olyan savanyúnk lesznek, mint omilyen gödrösek az utak.­- A meglévő létszámot ho­gyan tudják megtartani?- Az elmúlt évben kaptunk adómentes bérfejlesztési lehe­tőséget: ez tavaly a bérprefe­renciából és a létszámcsökke­nésből adódóan. 12 százalékos átlagbér-növekedést jelentett. Ebben az évben már kizárólag csak a vállalat nyereségter­melő képessége befolyásolja a bérfejlesztést. Ha lesz rá lehetőségünk, akkor természe­tesen ismét emeljük a bére­ket, de ebben csők a máso­dik negyedévben dönthetünk. Murányi László reménykedik tunk az egy műszakos terme­lésre, két lépcsőben leépítet­tük 80 dolgozónkat, és a vál­lalati központunkból is 20 szellemi dolgozót. így a létszá1 műnk jelenleg már csők 620. Minden intézkedésünkkel azt szolgáljuk, hogy átvészeljük ezt a kritikussá vált helyzetet. Eb­ben az évben további intézmé­nyes létszámcsökkentéssel és üzemleállitóssal nem számo­lunk. De hogy mit hoz a jövő? Az építési célú kőpiacon a ve­vőink nagy része fizetésképte­len, ennek következtében kény­telenek vagyunk hitelbe is szál­lítani. De hitelt mi sem kapunk korlátlanul, nem beszélve az óriási kamatterhekről. Ugyan­műnk érzi meg legjobban a zúzottkő-piac teljes beszűkülé­sét. Gánton a zúzottkövet fel­váltó, különféle dolomit őrle­mények viszont, még nem nyer­tek teljes mértékben csatát. Pedig hasznosíthatók levéltrá­gyának, állati takarmánynak, talajjavítónak, gumiipari töltő­anyagnak, festékadalékként, fémtisztításhoz homokfúvó anyagként. A talajjavító mészkőpor haj­dan nagy jövő előtt állt, de az állami támogatás megszűntével örülünk, ha a mezőgazdasági nagyüzemek 20 000 tonnát ren­delnek. Pedig mi abból is évi 100 000 tonnát tudnánk szállí­tani. Félő, hogy a talajok is Okos ötletekkel, jó szervezéssel A szőlőtőkéket már kiirtották a területről, a háttérben az Engels út és o Dózsa György utca családi házai láthatók Fotó: Läufer László Új életre kél a „papok szőleje" Gyors és olcsó építkezést kínál a DDTV Tulajdonképpen nyitott ka­pukat döngetett az a kedves levélíró, aki lapunk A szerkesz­tősé g postájából című oldalán megjelenő levelében javasolta, illetve kérdezte, hogy miért nem építik be a környék lakói által csak „papok szőleje" né­ven ismert területet. Ezt a Pécs-Meszestől nyugatra, az Engels út végén leágazó ka­nyargós szerpentintől délre eső terület valamikor minden bi­zonnyal a város határán kívül volt, most a város a terjesz­kedése során már körülnőtte. A mintegy nyolc hektárnyi terület már nagyon régóta a Pécsi Állami Gazdaság tulaj­dona és úgy jó 12—13 éve hagytok fel a művelésével. Bér­be adták kiskerteknek felparcel­lázva. Később, amikor az ún. liászprogram nagy fejlesztési tervei készültek, ez a terület is szóba jött, mint a Mecseki Szénbányák majdani lakás­építési területe, ők vették vol­na meg az állami gazdaság­tól. A kiskerttulajdonosoknak tehát felmondtak. A liászprogramból, a nagy fejlesztésekből azonban nem lett semmi, s ez a papok sző­leje parlagon hever. Most mégis elmozdult a holtpontról az ügy, s úgy néz ki, ez a me­zőgazdasági terület új életre kél: építési területté válik, mégpedig főként családi há­zak építésére lesz itt lehetőség. C,supón egy-két egyedi terve­zésű, tájba illő társasház épül­het. A Pécsi Á. G. ugyanis végre rugalmas partnerre ta­lált: a Dél-dunántúli Tervező Vállalat beruházási és vállal­kozási osztályára. Pitz András, az osztály vezetője szerint úgy február 20-a körül egy tele­fonnal indult az egész, s már­cius 8-ra már aláírták a szer­ződést. A tervező vállalat be­ruházási és vállalkozási osztá­lya igazi vállalkozóként veszi kézbe az ügyet. A telek érté­kesítője ugyan a gazdaság, de az eladást - ezt megelőzően a terület felmérését, telkek ki­jelölését - a tervező vállalat bonyolítja, ugyanúgy, mint a közművek (viz, csatorna), meg­tervezését, a kivitelezést. , A közmű építésére társulást alakítanak, s csak az lehet te­lektulajdonos, aki a társulás­nak is tagja. Kivédve ezzel azt - ami sajnos oly sokszor meg­történt -, hogy mások pénzén kiépített közműhálózatra a ké­sőbb építkező ingyen rácsat­lakozik. A tervező vállalót tehát vál­lalkozik a telkek felmérésére, a terület előkészítésére, a viz- műtársulás és a kivitelezés le­bonyolítására, a családi házak tervezésére, s ha igénylik, az építkezés kivitelezésére kulcs­átadással. Miért teszik ezt? Természetesen némi haszonért, továbbá, hogy bebizonyítsák: okos ötletekkel, jó szervezéssel ma is lehet elfogadható költ­séggel építkezni. A PAG ol­csón bocsátotta áruba a telket, egy-egy házhely kb. 300 000 forint lesz. A DDTV megálla­podást kötött a barcsi Betonyp- elemeket gyártó szövetkezettel. Az általuk gyártott elemekből gyorsan, igen jó hőszigetelésű házak építhetők. (Igényre en­nek a beszerzését is a DDTV vállalja.) Természetesen min­denki tetszés szerinti technoló­giával építkezhet, ám ezt a háztípust ezekre a telkekre ojánlani fogják a leendő tulaj­donosoknak. Előnyei: olcsó, négyzetméterenkénti ára nem lesz több 14-15 ezernél, s az építési engedély kézhezvételé­től számítva, ha azonnol neki­fognak a munkának, 4-5 hó­nap múlva már beköltözhető. Az elemek mérete nagy terve­zési variációt tesz lehetővé. Már körvonalazódnak a ter­vek arra vonatkozóan is, hogy az egykori présházat, a ma is álló toronyszerű épületet mi­ként mentsék meg: hangulatos borozót szeretnének itt be­rendezni. Mindenesetre a maj­dani háztulajdonosok irigylésre méltóak lesznek, hiszen e te­rületről a panoráma csodála­tos és csendes, jó levegőjű a környék. S. Zs. Szalatnakon az első. meg­lepetés a postán ért: a köz­ség nyilvános telefonállomá­sát egy barna köpenyes férfi munkahelyi telefonként hasz­nálta. Tanner Adóm, a má- gocsi termelőszövetkezet falu- felelőse Szalatnakon és Köb­lényben. A pulykanevelő és a fóHaüzem, valamint a tsz nyugdíjasok ügyeit intézi a nyilvános állomásról, illetve hetente egyszer megfordul a mágocsi központban is. Az első pillanatban nehéz eldönteni, melyik nagyobb település vonzza Szalatnakot. A közös tanács Bikaion szé­kel, a kereskedelmi és építési ügyeket Mágocson intézik, az adóügyek Egyházaskozárhoz tartoznak, a körzeti orvos a szomszédos Kárászról jár ót, a legközelebbi gyógyszertár Mázaszászváron, az állatorvos Mágocson található. Bár a bikali tanács kiren­deltséggel rendelkezik Sza- latna*kon, a sürgős ügyekben mégis a nagyközségbe kény­szerülnek utazni az emberek, ami azért is izgalmas, ímert útközben két önálló tanács­csal rendelkező községen is keresztülmegy az autóbusz: Mázaszászváron és Egyházas- kozáron. Mégis miért tartoz­nak a 26 kilométerre fekvő Bikáihoz? A faluban hallott indok: a hatvanas évek elején össze­férhetetlennek minősült, ha egy községben a tanácselnök és az iskolaigazgató házas­társak. Nyomosabb ok volt. azonban az az integrálási tö­rekvés, amellyel nagyobb köz­pontokat ■ igyekeztek kialakí­tani, hiszen a szalatnaki ter­melőszövetkezetet is előbb a bikali, majd a mágocsi terü­lethez csotolták. A térképet nézve valóban kézenfekvő, ha a nem egé­szen hatszáz lelket számláló Szalatnak és a több mint 300 lakosú Köblény Bikáihoz tar­tozik, hiszen a távolság mind­össze öt kilométer. De föld­úton! Nem köti össze tehát autóbuszjárat, s személygép­kocsival is csak száraz időben használható. A többség busz- szal közlekedik, s ha valaki nem a reggeli járattal indul, mint például az elöljáró a délutáni végrehajtó bizottsági ülésekre, annak át kell száll­ni, és a 25-28 kilométerre fekvő Bikáira várakozással együtt több mint egy óra múlva érkezik meg. A szalatnakiok eddig türe­lemmel viselték a közigazga­tási határok okozta kellemet­lenségeket. — Miért nem emelték fel szavukat? — A hatvanas évek máso­dik felében, a Szalatnakon lakó bikali tanácselnök kezde­ményezésére, nagyon sokat kapott a község. Az az idő­szak valóságos hőskor volt a falu életében, — emlékezik Radics József iskolaigazgató. Ekkor készült a bekötőút és a tágas, szép iskola. Mindkettő építéséből nagy számban vet­ték ki részüket a község la­kói, szinte minden földmunkát ők végeztek. A későbbi évek­ben talán más okból nem hal­latszott a lakosság vélemé­nye. Most sem a tanács, ha­nem o kialakult helyzet ellen van kifogásunk. — Lehetetlen állapot, hogy egy 26 kilométerre lévő köz­pontból irányítsák a község életét - fakadt ki Horváth Sándor, a magyaregregyi ABC vezetője, a szalatnaki HNF el­nöke. - Falugyűlésen már 7— 8 éve szorgalmazzuk az elsza­kadást. A szalatnakiok három le­hetőség közül választhatnak. Az egyik az önállóság, a má­sik a mózaszászvári, a harma­dik a magyaregregyi tanács­hoz történő társulás. Még nem dőlt el, biztosítottak-e az ön­állóság személyi és tárgyi feltételei. Kérdés - latolgatja Radics József, -, hogy ha valamelyik nagyobb község­hez csatlakozunk, több pénz jut-e Szalatnaknak, mintha önálló lenne .. . A község rendezett, és köz­lekedési szempontból sokkal hátrányosabb helyzetű telepü­lések is» találhatók a megyé­ben, ahonnan csak kétszeri átszállással érhető el egy vasútállomás, s még további bonyodalmakat okoz, ha va­laki netán a fővárosba igyek­szik. El tudom képzelni, hogy egy parasztbácsi Szalatnakon nem várja meg a buszt, hanem jó időben gyalog indul Bikáira a földúton. De miért kell ót- mennie Bikáira? Kinek jók a jelenlegi közigazgatási hatá­rok? A Baranya Megyei Tanács tavaly megbízást adott az MTA Regionális Kutató Köz­pontjának a megyében kiala­kult településszerkezet felmé­résére. Hajdú Zoltán, a köz­pont munkatársa térképeket tesz elém. A közlekedési irá­nyokat névze, is osztott ké­pet mutat Szalatnak. A buszjáratok hasonló sűrűség­gel indulnak Magyaregregy és Mázaszászvár felé. A vas­úti közlekedés Szászvár felé jobb, s az ingázás iránya is errefelé mutat. Hogy végül is mi legyen, arról a szalatnaki- akat is meg kell kérdezni. Porth Etelka

Next

/
Oldalképek
Tartalom