Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-15 / 74. szám
2 Dunántúlt napló 1989. március 15., szerda Ünnepi ülést tartott a magyar Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ■blokk" kiáltványa, a „Mit kíván a magyar nemzet" volt az a szikla, amire a nemzet élére emelkedett Kossuth Lajos bizton építhette a társadalmi erők legszélesebb körű összefogására képes politiká- (ját. Kossuth jól látta, hogy a polgári demokratikus átalakítás előtt emelkedő gátak lebontását, március vívmányait két oldalról fenyegeti veszély. Számolnia kellett a katonai beavatkozással, de azért is munkálkodnia kellett, hogy a nemzet felülemelkedjék sokféle megosztottságán. Kossuth állomférfiúi nagyságát mutatta, hogy a „pillanat követelményének szintjére" emelte a po'itikát. Felismerte az érdek- egyeztetés objektív lehetőségét és kényszerét. Hiszen legyen bármilyen igaz az ügy, sorsára elöntő hatással van a belső front szilárdsága és a nemzetközi környezet, a külső feltételrendszer, az erőviszonyok alakulása. 1848-ban a forradalomnak volt ereje leküzdeni a szélsőségeket: korlátozta, gátak közé vezette az érdekegyeztetésre veszélyes túlzásokat. Közben ösztönözte, sodorta a lemaradni hajlamosakat, a túlzottan fontolgatókat, a kevésbé bátrakat, a menetközben megingottakat, a nem elegendőben is kiegyezésre hajlókat. A magyar 1848-49 jól fogta össze a nemzeti energiákat, a társadalomban működő felhajtó erőket, a tradíciót és a korszerűt. 1848 öröksége nem kisajátítható, nem felparcellázható, az a mienk, valamennyi magyaré. Mindenkié, aki vallja és vállalja szellemét, ahhoz hűen cselekszik itt és most. Méltatlan lenne március örökségének bármilyen szelektív, célzatos értelmezése, csak az egyik vagy csak a másik vonásának — más jellemzőinek kárára történő — kiemelése. Ez torzítaná a nemzeti önismeretet. 1848 üzenete tisztán és világosan cseng: haladni kell, áldozatok árán is, mert csak így boldogulhatunk. A magyar 1848 abba az európai forradalmi folyamatba illeszkedett, amelynek közös jellemzője és egyben legfőbb felhajtó ereje a népek nemzeti törekvése, függetlenségi vágya volt. A magyarság akkori harcát - másik szálon - a társadalmi haladást is gáncsoló zsarnokság elleni fellépés kapcsolta Európához. 1848 az úgynevezett szerves út, vagyis a viszonyainknak legmegfelelőbb „pályára állás” az Európa haladottabb feléhez való felzárkózás reményét csillantotta fel. A világosi fegyverletétel viszont az „el- kanyarodást”, a civilizáció fő áramlatától történt ismételt leszakadást jelentette. Az abszolutizmus, az önkényuralom újabb időveszteséggel sújtott minket. Ám egy bukott forradalom is elindíthatja a nemzeti és a társadalmi megújulás szülési fájdalmait. E történelmi „késleltetés" közbejöttével így lett eredménye 1848-49-nek is a kiegyezés műve és a magyar század- forduló, amikor egy poros-sáros provinciából létrejön és belép Európa színpadára a modern Magyarország. A folytatást ígérő 1918 és 1919 után következő negyed- százados országvesztő hatalom bukásával és romjainak eltakarításával, a felszabadulás utáni évek népi demokratikus átalakulása ismét 1848 folytatásának esélyét kínálta fel. A továbbra is megoldatlan nemzeti és társadalmi problémákat, úgy tűnt, lesz mód együtt, a legszélesebb nemzeti összefogás bázisán, demokratikus folyamatban megoldani. Ám ezt a sajátosságainkhoz igazodó ígéretes fejlődési pályát radikálisan kettétörte az a diktatórikus hidegháborús „fordulat", aminek máig ható súlyos következményei drámai figyelmeztetések is: soha nem volt elég csupán a jó és a rossz között választanunk. Legalább ennyire fontos tudnunk, számításba vennünk azt is, hogy külső erők is zsákutcás kényszerpályára taszíthatják a nemzetet, és a nemzetközi meghatározottságok e csapdáját minden módon el kell kerülnünk. Mai törekvéseinkhez kedvező a külső háttér. Hazánk is~ mét a haladás fő áramlatához kapcsolódik. A most élő nemzedékek legfőbb feladata éppen az, hogy egészséges nemzeti • felelősséggel tegyenek meg mindent, hogy lezárják a nemzeti katasztrófák sorozatát, olyan pályára vezessék a nemzetet, amely szerves folytatása az 1848-ban megnyitott útnak, és amely a mai viszonyoknak megfelelő kiteljesítése mindannak a nemes törekvésnek, ami népünket mindig is áthatotta. Ma is érvényesek Kölcsey Ferenc szavai: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.” Március idusát - és éppen testületünk határozata szerint- immár felszabadultan ünnepelhetjük. E nap azonban a mi számunkra nem csupán- és elsősorban nem is kegyeleti alkalom. Sokkal inkább a nemzeti önvizsgálat és a jövőtervezés, az elhatározás és a tett jelképe. Újra és újra meg kell mérnünk önmagunkat: felnőttünk-e korunk embert próbáló feladataihoz - hasonlóan márciusi elődeinkhez -, hogy élhessen és gyarapodhasson a nemzet e hazán. Az „ország háza” - ismét a népszuverenitás letéteményese — legyen maga is a nagy elhatározások és cselekvések színtere. Rekesszen ki soraiból minden tehetetlenséget, minden csüggedést, hogy követhető példát mutathasson föl a társadalomnak. Folytasson késhegyig menő vitákat, de mindig a közös boldogulás érdekében, s ne engedjen teret a szűk látókörű, energiákat emésztő pá.rtvillongások- nak, hogy az erőegyesítés jelképe maradhasson. Hordozza vállain a nép által ráruházott teljes felelősséget, de ossza is meg min-, denkivel, aki részt kér a hatalomból, hogy elöljárhasson az igazságos teherviselésben. A „nemzet gyűlése” szolgálja alázattal és képviselje méltósággal a teljes nemzetet, mindannyiunkat, akik magyarnak valljuk magunkat e hazában és szerte a világon. A haza ma ismét ránk figyel. Országgyűlésünk legyen méltó a várakozásokhoz és reményekhez. Legyünk új Pozsony és új Debrecen is. Vállaljuk a reformhétköznapok szívós munkálkodását, de legyünk képesek sorsfordító döntésekre is, ha a nép ügye, a haza sorsa, az állam függetlensége, a demokrácia és a szocializmus vállalt céljai ezt követelik. Nekünk úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy a kései unokák a mi neveinket is „áldó imádság" mellett mondják ei. Én hiszem, hogy így lesz. S ha így lesz, Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg. Legyen béke az emberek között! Legyen békesség a Földön! Szűrös Mátyás beszédét követően az ünnepi ülés résztvevői elénekelték a Szózatot. A képviselők és a meghívott vendégek ezután a Kossuth Lajos téren a katonai tiszteletadás mellett felvont állami zászló előtt tisztelegtek. Az ünnepi ülés befejezéseként a Magyar Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás, valamint Jakab Róbertné és Horváth Lajos alelnökök a Kossuth- szobor talapzatára koszorút helyeztek el. A szalag felirata: „A magyar forradalom és szabadságharc emlékére - a magyar Országgyűlés". Szélesebbre tárta kapuit a világhírű Pető Intézet Nemzetközi alapítvány a konduktív módszer elterjesztéséért Munkatársunk telefonjelentése) Van-e humánusabb cselekedet, mint a gyerekekről, a rászorulókról való gondoskodás, a rajtuk való segítés. A világhírű budapesti Pető Intézet — ahol mozgáskorlátozott emberkéket tanítanak meg arra, hogy ne kiszolgáltatottként tengődjenek egy életen át, a minap még szélesebbre tárta kapuit. Tegnap a Parlament vadásztermében nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette az elképzeléseket dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, dr. Hári Mária, a Pető Intézet igazgatója és Deák Andrea, a nemzetközi Pető Alapítvány Bizottságának elnöke. Miről is van szó tulajdonképpen? — Mint azt Medgyessy Péter bevezetőjében elmondotta, a Minisztertanács támogatja egy Nemzetközi Pető Intézet felépítésére irányuló kezdeményezést, abból a célból, hogy a Pető András orvospedagógus által kidolgozott és a róla elnevezett magyar intézetben már alkalmazott — módszerrel a mainál lényegesen több hazai és külföldi mozgássérült gyermek tanítása, nevelése, valamint az ehhez szükséges magasszínvonalú szakemberképzés lehetővé váljék. Éppen ezért a Minisztertanács magyar részről az alapítványnak adományoz ■mintegy 140 millió dollár éi- tékű tőkét, amely magába foglalja mindazt a szellemi tőkét, amit ez a módszer jelent, a jelenleg megllévő pető Intézet épületét, telekingatlanát, berendezését és felszerelési tárgyait, valamint a nemzetközi Pető Intézet elhelyezésére szolgáló telekingatlant. Ez az alapítvány vagyonrészévé válik, s ehhez csatlakozni léhet bárkinek - bel- és külföldi természetes személyeknek és szervezeteknek minden feltétel nélkül, valamint feltételhez kötött pénzbeli és dologi adományaival, amennyiben azokat az alapítvány kuratóriuma elfogadja. Sokan feltették a kérdést, mit jelent ennek a nemzetközi alapítványnak a létrehozása. Dr. Hári Mária tömören így fogalmazta meg a választ: a világon több tízmillió mozgáskorlátozott gyermek és felnőtt van, s igen csekély _az esélyük arra, hogv olyan terápiát, komplex módszert találnak, amely nyomán teljes emberi életet nyerhetnek. Bár az intézet jelmondata: Kelj föl járj! - többezer éves krisztusi mondat csak a célt fogalmazza meg, míg idáig eljuthat a tehetetlen ember, azaz fölkel és jár, hosszú évek komplex terápiáinak aktív résztvevőjeként kell sok mindent megtanulnia. Ezt biztosítja a Pető- rr.ódszer, a Pető Intézet. Ezéd kérik az alapítók, hogy akik csatlakozni kívánnak, je'ezzék azt a nemzetközi Pető Intézetben (Budapest XII,, Kútvölgyi u. 6.) vagy adományaikat közvetlenül küldjék az alapítvány 050 1112 01 401 144 számú a Magyar Hitelbankban vezetett devizaszámlára, illetve ugyancsak az MIIB-nál vezetett 215-90200-6209 számú forintszámlára. Kozma Ferenc Illést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolataink gyökeres megújításáról szóló előterjesztést. Egyetért azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika középpontjába a világgazdasági nyitást kell helyezni. Ez csak a gazdaság liberalizálása és a külgazdasági fordulat révén érhető el. A nyitás feltétele továbbá a kemény, igényes belföldi versenypiac kiépítése. Elengedhetetlen KGST- kapcsolataink újrafogalmazása is, mindenekelőtt a magyarszovjet gazdasági kapcsolatok gyökeres megújítása. Szovjet partnereinkkel — az érdekek kölcsönös figyelembevételével - erről haladéktalanul még kell kezdeni a tárgyalásokat. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás 1989- 1990. évi feladatait. A testület alapvetőnek tartja, hogy — igazodva az átmeneti helyzethez - a pártoktatás tartalma és szervezeti keretei megváltozzanak. A pártoktatás középpontjában a következő időszakban a „Mire törekszik az MSZMP?" cselekvési program áll. A pórtmozgalom vezetői képzésének a korábbinál jóval nagyobb mértékben szükséges kielégítenie a társadalmi igényeket. A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb politikai feladatait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Központi Bizottság .soros ülése elé terjeszti. A testület ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy álláspontja kialakításakor az alábbiakat erősítse meg: A párt egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával és egyértelműen, határozottan támogatja azt. Az MSZMP meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi megújuláshoz nélkülözhetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése. A fiatalok élet- és munka- körülményeinek javításában érdemi változást azonban csak a következetesen végig vitt gazdasági és politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP olyan ifjúsági szervezetek létrehozásában érdekelt, amelyek a szocializmust elfogadó fiatalokat tömörítik és — a párttal politikai-stratégiai szövetségben - önállóan dolgoznak. Az MSZMP egyik legsürgetőbb feladatának tartja új, radikális ifjúságpolitika megfogalmazását és végrehajtásának mielőbbi megkezdését. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29-re összehívja a Központi Bizottságot. Párttörvény - gazdasági nyitás a világra - Üzenetváltás Romániával A Politikai Bizottság március 29-re összehívta a Központi Bizottságot (Munkatársunk telelonjelen- tése) Magvas kérdésekkel foglalkozott tegnap a Politikai Bizottság az ünnepi előeste miatti rövidített ülésén. A PB a maga részéről elhatározta Magyarország világgazdasági nyitását, a KGST-kapcsolatok gyökeres megújítását, s emellett megtárgyalták a pártoktatási év nyitó teendőit, s foglalkoztak a KISZ közelgő XII. kongresszusa előkészületeivel. Mint azt Major László szóvivő elmondotta, kemény kötelezettséget vállalt az MSZMP azzal, hogy véleményt mond egy olyan párttörvénnyel kapcsolatban, amelyet nem hatalmi pozícióból közelít meg, hiszen ha e törvény életbe lép, éppen olyan kötelességeket, kívánalmakat ró az MSZMP-re, mint a leendő többi pártra. Szóba került az is, hogy milyen összetételű lesz ez az alkotmánybíróság. Az eredeti elképzelések szerint 11 főből áll majd, de egyelőre csak hét tagját fogják a jelen országgyűlési ciklusban megválasztani, a másik négy tagot az új ország- gyűlésen választják meg. Ez is az átmenet egyik biztosítéka. Megkérdeztük a téma szakértőjét, Budzsáklia Mihályt, a KB tanácsadóját, hogy el- képzelhető-e az, hogy az állampolgárok közvetlenül is fordulhatnak ügyeikkel az alkotmánybírósághoz. A válasz: ez még nem eldöntött. Valószínűleg kezdetben rendkívül sok ügyük lenne. Volt, aki megjegyezte, az állampolgári szóvivő intézménye megvaló- sítható-e Magyarországon. A válasz: igen, de tulajdonképpen csak beszédtéma szintjén szerepel. Az államigazgatási bíráskodás nem új a nap alatt, 1948-ig hazai gyakorlatunk is ismerte. A világgazdasági nyitás hazánk számára létszükség, a jelenlegi restriktiv gazdaság- politika nem hozta meg a . kívánt eredményt. Az ok: a hazai ipari kapacitások történelmileg a KGST-piachoz épültek ki - legalább is jó részük -, s amikor ma a konvertibilis export fokozása a cél, meg-* annyi úgynevezett szocialista piacra termelő kapacitás kihasználatlan, félgőzzel termel. A Politikai Bizottság megfogalmazta: ma még jó időben, a partnerekkel konzultálva lehet váltani. A nyitás feltétele az igényes és igen kemény hazai piac - versenypiac! — kiépítése is. Elengedhetetlen a KGST-kapcsolatok újrafogalmazása. A KISZ készül áprilisi kongresszusára. Erről Ernőd Péter, a KISZ KB titkára elmondotta, hogy többen egyetértenek avval, hogy pártirányítás nélkül, a megújuló szervezetnek önállóan kell működnie. Természetesen fölvállalva platformjában az MSZMP szemléletét. Úgy érzik, hogy jelenleg, mintegy 400 ezer taggal számolhatnak, ami a korábbi létszámhoz képest kevesebb. Új nevet is szeretnének fölvenni. Ez az új név lehet a baloldali ifjúsági szervezetek szövetsége, ami a koordináló föderatív jelleget hangsúlyozná ki, de legvalószínűbb, hogy a szocialista ifjúsági szervezetek szövetsége név mellett döntenek. Ezt követően a pártoktatási év gondjairól esett szó: az elmúlt év a tananyagot elavulté tette. A Politikai Bizottság kérte, hogy a jelen változásai adják az oktatás gerincét, s a mára épülő anyagok oktatását szakértők fogják segíteni. Fejti György, az MSZMP és a különböző politikai szervezetek, tömörülések közötti kapcsolatfelvétel - beszélgetés - tapasztalatairól tájékoztatta a Politikai Bizottságot. Sommásan fogalmazva: a Szabad Demokraták Szövetségén kívül szinte minden alternatív mozgalom szorgalmazza a köz- megegyezés érdekében a közös gondolkodást, s van lehetőség arra, hogy egy közös fórum létrejöjjön. Végül a magyar-román kapcsolatok egy újabb fejleménye, melyet most hallhattunk először a szóvivői tájékoztatón: eszerint még a genfi ülés előtt, március 7-én a Román Kommunista Párt szóbeli üzenetet intézett az MSZMP-hez, a bukaresti magyar nagyköveten keresztül. Ebben követelte, hogy hazánk álljon el attól a társszerzőségtől, melyet a svédekkel közösen fölvállalt, a romániai helyzet elítélésével kapcsolatban. Erre a szóbeli üzenetre tegnap - március 14-én válaszolt szintén hasonló módon a magyar fél. Véleménye szerint a helsinki záróokmány szellemében cselekedett Genfben, melyet mind Magyarország, mind Románia aláírt. Egyben visszautasította a vádaskodásokat, s megfogalmazta; ha a konstruktív együttműködés lehetősége ismét megnyílik, hazánk készen áll a tárgyalásokra. Kozma Ferenc KONZUM MÁRCIUS 16-TÓL SZEZON ELŐTTI VÁSÁR, AMÍG TART A KÉSZLET! e IMPORT PÓLÓK 250 Ft-tól, e IMPORT VÁSZON ALJAK 500 Ft-tól, e BLÚZOK, RUHÁK, KOSZTÜMÖK, NADRÁGOK engedményes áronl Pécs, Rákóczi út 35-37.
