Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-15 / 134. szám
_____--------------------Belépés csak különleges engedéllyelA pécsi rádió hajnali szerkesztőségében Nem sokkal múlt fél öt. A mai hajnali stábból Kovács Attila hírszerkesztőt — . . .avagy Sameszt, egészit ki — már a telefonnál találom: — Jó reggelt! A pécsi rádiótól vagyok... Rendőrségek, tűzoltók, mentők - történt-e valahol, valami, ami a hajnali adásban hírértékű. Itt van természetesen Rózsika is - Sóní/cs Sátáné —, reggel 4-kor kezdte a takarítást, s már megfőzte az első kitűnő kávét. Percre pontosan 5-kor érkezik a szerkesztő. Kovács Imre. Amíg szobájában papírjaival hadakozik, egy plakátot nézegetek: „Auguszta-hajó. Séták a Dunán rokkant katonáknak. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. Eötvös téri kikötőjéből (Ritz szállóval szemben), a hajóút időtartama 2 óra. Menetjegy ára egy útra uzsonnával, illetve frissítőkkel együtt (Gerbeaud) személyenként 3 korona." Úgy látszik, a szerkesztő vonzódik a régi dolgokhoz, mert a kiserősítőben egy másik plakát a falon: „Aki nem dolgozik, ne is telefonálják! ...az 5 éves tervért dolgozók nélkülözhetetlen munkatársa. Új telefon felszereléséért a posta belépési díjat nem számít!” Pár perccel öt után kész a lapszemle. — A kék kockás taxisok hozzák a Dunántúli Naplót, egyenesen a nyomdából. Egyszer sem volt olyan, hogy várni kellett rá . . . Azután minden átmenet nélkül azt mondja: — Hajnalban nincsenek lődörgő emberek! Pedig Pécsett korán sötétedik - teszi hozzá, arra célozva, hogy még tart az éjszaka, amikor 3/4 5-kor kialszanak a lámpák az utcákon, s ismét homályba borul a város. — Hát akkor - kiált fel —, nézzük a hangosokat! Már a kiserősítőben vagyunk — ablak melletti hosszabb falánál sorban a stúdiómagnók, egyik oldala hatalmas üvegablak, a stúdióra néz, ahonnan az adás megy -, magnóra kerülnek a tekercsek, a rádió munkatársainak aktuális tudósításai. Fél hat körül járunk. — Az ébredő emberek rádiója az első adásunk. Azoknak szól, akik meg akarják tudni, mi történt szorosabb környezetükben tegnap este óta, miközben borotválkoznak, reggelit készítenek, a gyerekeket ébresztgetik. És azt is, milyen az időjárás, mert azért - és ez az egyik indítéka a hajnali körzeti adásnak — a régió, közelebbről Pécs felett is van égbolt . . . Persze a hajnali műsorunk „normál Á-ja” a Kossuth reggeli krónikája, mindig hallgatjuk, ők adják meg az alaphangot. — Ma itt, péntek 13-án, Szervác napján, mi lesz a műsorban? — Amiket említettél, megemlítem én is. Azon túl az összegyűjtött információk mellett többek között foglalkozunk a szőlészettel-borászattal —ezt Pécsett aligha lehet megkerülni, rengeteg a „pincellér”, rendezvénye lesz e témában ma a városnak -, szólunk az egészségügyről, balettbemutatóról. A stáb egyébként tudja a dolgát, nincs értekezlet, nem csevegünk, a lényeg a gyors és pontos tájékoztatás. — És ha nem ér be időben a szerkesztő? — Ilyen még nem fordult elő, s mindenkinek van tartalékja. Ha bajba kerül a szerkesztő, a beugrónak két perc alatt fel kell vennie a másik szabta ruhát. . . Mindenesetre ha hajnalos vagyok és három órakor felébredek, akkor már nem szabad a másik oldalra fordulni. A technikusnak azonban nincsen tartalékja. — Már fél 1-től ébren vagyok ... — mondja Läufer László, pedig ő mögötte aztán van rutin! Hat óra húszkor: első kiadás. Kapkodásnak semmi jele. Most a „füvesről” szól a mikrofon - a stúdióban két, zöld posztóval fedett asztal van, egyik a „salakos", a másik a „füves” —, kilenc perc 20 másodperc alatt mindent elmond a szerkesztő és a hírszerkesztő, kis zene — „A szél hátán”, a Tornados-tól -, vége is. — Ennyi! — szól már a mikrofon mellé Kovács Imre. — Gumizene — mondja Läufer László. — Azt biztosítja, hogy az adás végén másodpercre pontos legyen a visszakapcsolás. — A második kiadásban — ami 7.20-kor kezdődik - mi lesz? — Ami az elsőben anyag volt, az a másodikban mozaik. Nincs jogunk kizárni a későbben ébredőket sem a korábban elmondottakból. Természetesen adunk új információkat is. — Elég a pécsi körzeti stúdiónak hajnalonként ez a kétszer 10 perc? — Elég — mert van . . . Mészáros Attila Meleg előszezon Langyos érdeklődés Hiúba a kellemes, sokszor már-már nyárias meleg, ma még ritka a térképet, városkalauzt böngésző turista látványa a Balaton déli partján. Mintha az előző évieknél csekélyebb lenne az előszezoni vendégek száma a tó partján. A változást a nagy idegenforgalmi intézmények is megérzik — hát még a kisebb utazási irodák. A szentendrei Sa- turnus Tours utazási iroda tavaly május 1-jével kezdett - az idén csak június 1-jével kezdik meg balatoni működésüket. A MAVTOURS számára a fizetővendég-szolgálat hoz némi bevételt, ez \ sem turisták elhelyezésével: lengyel vendégmunkásoknak biztosítanak szállást. Mint az iroda munkatársa, Csörgő Mónika elmondta, a tavalyi május is gyenge volt idegen- forgalmi 'szempontból s az idei sem ígérkezik jobbnak. A Kapos Volán siófoki irodá. jóba főként pénzt váltani térnek be a külföldiek, a szálláshelyek iránti kereslet náluk szinte jelentéktelen. Az előző évhez képest más területen is tapasztalható visszaesés: az ,jroda egyik fő profilja a kirándulásokhoz, csoportos utazásokhoz való autóbusz-biztosítás. Bár a tarifa a tavalyihoz képest nem emelkedett, mégis kevesebben veszik igénybe szolgálataikat: hisz nemcsak a kiránduláshoz kapcsolódó egyéb költségek (szálló^, étkezés) lettek magasabbak, de ezeket még ÁFA is terheli. A Balaton legifjabb idegenforgalmi vállalkozása a Coophotels üdülőszövetkezeti Közös Vállalat két hete kezdte el működését. 135 — zömében önálló villa - szálláshelyet kötöttek le, vendég azonban még csak néhányra akadt. A visszaesés tehát a tavalyi évhez képest már most tapasztalható. Az idegenforgalmi szakemberek azonban remélik, hogy a főszezon és az utóbbi esztendőkben egyre jobban elhúzódó utószezon kárpótlást hozhat majd. Verebics János Tigrisek és oroszlánok közös utódai A Thorry állatkert ligerje kölykével Mikor tigon, mikor liger? A maga nemében szenzációs és mindenképpen kedves színes hírrel búcsúzott a múlt hét végén a Tv-híradó első kiadása: tigris és oroszlán kereszteződéséből származó nagymacskának született köly- ke az egyik észak-amerikai állatkertben. A háttér televíziózásból következő felületes figyelem egy kacsahírt is felröppentett erről: akadtak jó néhányon, akik e különleges ritkaságnak számító eseményt hazai történésűnek hallották. A magyar állatkertek 122 éves történetében ilyen még nem fordult elő. Most sem. A szenzáció elsőségét is el lehet vitatni, hiszen 1984. április 17- én a franciaországbeli Thorry állatkertiében mór született egy eléqgé meghatározhatatlan fajú kölyök, amelynek az anyja hímoroszlán és nőstény tigris keresztezéséből származott. Akkor ezt a hírt az Állatvilág, a zoológiái ismeretterjesztő íolyóirat úgy kommentálta, hogy ezzel megdőlt az a feltevés, miszerint a kereszteződésből származó nagymacskák nem szaporodhatnak tovább. A hír azonban önmaqában is felveti a kérdést: a különleges ritkaság érdekességén túl mi értelme van az ilyen keresztezéseknek a zoológia számára? A -kérdésre dr. Bogsch Ilma zoológustól, a budapesti Állat- és Növénykert emlős osztálya helyettes vezetőjétől kaptunk, választ: — Ezeknek a kereszteződéseknek az az értelme és gyakorlati haszna, hogy a nagymacskák rokonsági foka állapítható meg belőle. Vizsgálják, a nagymacskák szőrzetének jellegzetes színe hogyan alakul a keresztezésből származó egyedeken, vérvizsgálatokat véqeznek, s az állat elpusztulása után a csontvázát is vizsgálat alá vetik. — Az azonos életterű nagymacskaféléit között előfordul-e a természetben kereszteződés? Illetőleg' foglalkoznak-e állatkertek tudatosan ilyen keresztezésekkel? — Nem tudok róla, s nem is valószínű, hogy a természetben előfordulna ilyen kereszteződés. Véletlenszerű, elsősorban cirkuszi állatseregietekben jön létre. Ilyen cirkuszi állatállományban volt látható például tavaly Budapesten is egy tigon kölyök. Akad néhány állatkert, mint például a müncheni, amely nagy súlyt fektet ilyen kutatásokra. Két esetet ismerek tigris és leopárd keverék létrejöttéről, s megvalósult már ilyen keresztezés barnamedve és jegesmedve között is. — Van-e arra elfogadott szabály, hogy milyen nevet kapnak a keresztezésből származó példányok? — Az apaállat latin, illetve angol fajnevének első szótagjához kapcsolják az anyaállat fajnevének utolsó szótagját. Ha tehát a hím tigris, akkor tigon, ha oroszlán, akkor liger az elnevezés. — A keresztezések eddigi eredményei milyen rokonsági fokra utalnak? — Az, hoqy keresztezésből származó példányok tovább- szaporításának kísérleteiből elvétve származnak utódok, arra utal: a tigris és az oroszlán közötti rokonsáq nem is olyan közeli. D. I. Jt italai elöxménire: másik elet; A mentőket halotthoz hívták '....nem mondott semmit csak nézett rám" Vajon tudta-e már akkor Juhász lózsel, hogy az a két seb végzetes lesz a számára? Mi forgott a fejében abban a néhány percben, amit felesége vallomásában így idéz fel: „. . . nem mondott semmit, csak nézett rám". Juhász József álma a kertes családi ház volt. Bakonyán vettek egyet, s költöztek Pécsről a közeli kis faluba, onnan járt be dolgozni, a Mecsek Áruházba, ahol a textilosztály vezetője volt. A múlt évi forgalom után kapott szép jutalék nagyban segítette, hogy a ház vételárát törlesszék. Bakonyán úgy ismerték őket, hogy szépen élnek. Juhászné a két kisgyerekkel otthon volt, a férj rendesen járt munkába, az áruházban elégedettek voltak vele. Ennyi elég is lenne, mert ugyan kinek lehetne a kötelességévé tenni, hogy kollégájának, falubelijének mindennapjait figyelemmel kövesse? Így tulajdonképpen nem sokan tudhattak arról, hogy a „kifele” rendesen élő házaspárnak van egy másik élete is. . Ha élne még, Juhász megmondhatná: igaz-e, hogy amikor munka után buszra ült, hogy hazamenjen, mire Bakonyára ért, az ötliteres demi- zsonból rendszeresen elfogyott a bor fele ... És még sok mindent mondhatna, de ahogy a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálótisztje mondja: a halottak nem beszélnek. Beszélt azonban Juhászné. Ha egyszer-másszor ellentmondásba is keveredett, de elmesélte részletesen, mi történt náluk március 16—21. között. A 16-a a bévezetés: Juhász keményen ivott az egyik pécsi sörözőben, eléggé részegen ment haza, felesége gyanúja szerint volt nejével találkozott, s szerinte felmerülhetett a kapcsolat felújításának lehetősége. Másnap, 17-én Juhászné maradt el: ismerősökkel találkozott Pécsett, bevásárlókörút- ja során, elmondása szerint nem állt szándékában inni, de azért megfordult a „Salátá"- tól a Kubán keresztül az Olimpia bárig. Jó hajnal felé járt már, amikor taxival hazaért Bakonyára. Felébredtek a gyerekek, felébredt a férj. Az utóbbi persze kérdőre vonta, megpofozta. A vacsora nélkül maradt gyerekeknek kenyeret szelni akaró asszony védekezett - és szúrt a késsel. Kétszer. Mellbe és hasba. önmagában egyik seb sem volt halálos. Orvost nem hívtak, nem is keresték fel. Másnap, 19-én volt József- nap. A családot csak a feleség rokonai keresték fel. 20- án, éjjel 11 órakor az asszony a két kisgyerekkel taxiba ült, s elment hazulról. A férj sebeivel magára maradt a lakásban. Akkor már nagyon gyenge volt. Hétfőn, 21-én telefonon jelentkezett a feleség a Mecsek Áruházban, visszamenőleg péntekre és a soron következő hétre szabadságot kért a férjének. Fáj a dereka - indokolta meg. Délelőtt 11-kor ért haza Bakonyára busszal. A nyomozásban közreműködő szakértők szerint ekkor a férj már nem élt. Hogy pontosan hány órakor halt meg a magára hagyott ember, nem tudni. Az asszony fél 2-kor mentőt hívott, a mentőorvos megállapította: halotthoz hívták. A halál közvetlen oka a két szúrás elfertőződéséből eredő teljes szepszis. Juhászné vallomásában elismerte tettét. Azt mondja: ittas volt. A nyomozás eredménye szerint tényleg volt benne ital, de nem volt ittas. A rendőr-főkapitányságon a vizsgálat még folyamatban van. Juhászné előzetes letartóztatásban, a két kisgyerek ideiglenes állami gondozásban, a ház lezárva, a vagyon kezelésével a kővágószőlősi tanácsot bízták meg. Mészáros Attila vasárnapi
