Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-03 / 93. szám

Kamionpihenő, éjjel-nappal büfé, penzió Vendégfogadó lesz a csárdából zett hallgatója, a marcali Fe­hér Klára dolgozta, mérte fel szakdolgozat formájában. Szi­getvári János építész hívta fel rá a figyelmet, a külső meg­őrzésről ő konzultált a hallga­tóval, a belső kialakításban Mersits Ildikó főiskolai adjunk­tus. Az épület most a DTV ter- vezőmernöke, Nyári József munkája nyomán újul meg és bővül ki. Tegyük hozzá, nem védett épületről van szó, bár védettséget érdemelt volna. „Csak" olyanról, amit az épí­tész szakma, a felsorolt gya­korló és leendő építészmér­nökök és kollégáik vigyáztak és megóvtak az eltűnéstől . . . Valaha az effajta út menti csárda jó pihenő volt a Pécsre igyekvő parasztember, fuvaros, utazó számára. Amig ő elfo­gyasztotta a hazait, ivott rá egy fröccsöt, a lova is megpi­hent, ihatott, abrakolhatott. Ma sem vágynak többre az utak vándorai. Nyári József úgy tervezte, hogy a meglévő tornácos csár­daépület visszakapja eredeti formáját, s tetőterében néhány szobás penzió nyílik. Az egy­kori ivóban éjjel-nappal mű­ködő büfét talál majd oz autós, a turista, szendvicset, gyorsan elkészülő ételeket, üdítőt, ká­vét. A ház végében lesz a konyha, és jól jön, sőt tovább bővül a régi pince is. U-alakban épül tovább a Kulcsos csárda, egy nagyobb összejövetelekre, lakodalmak­ra, családi estekre alkalmas 200 fős, galériás nagyterem­mel, melynek mennyezete kö­veti majd a tető ívét, s fabo­rítást, a toldalék pedig nád­tetőt kap. Az U-alak másik végében kis üzlet lesz ezernyi aprósággal, a képeslaptól a higiéniai cikkekig, bolti áron kapható sörtől, üdítőtől az új­ságokig. Kamionpihenő is nyílik a csárda mellett. A Kulcsos csárda nevéről annyit, hogy sok-sok találga­tás övezi: egykori falu helyén keletkezett, a homokbánya kulcsát őrizték itt vagy — ami a legvalószínűbb, és a régiek is így emlékeznek — óriási kulcs volt a cégére? Ráadásul kulcsos jelű téglákat találtak a bontás közben — ami per­sze csak egy téglagyár jele, de látható lesz majd a büfé falába építve Nyári József hív-, ta fel a figyelmet az elnevezés legvalószínűbb indokára : a nép „kulcsos háznak" nevezte oz L, azaz kulcs alakra épített hazakat . . . A Kulcsos név mindenesetre megmarad, és bizonyára a szép cégér is újra felkerül a régi csárda nomlokzatára. Gállos Orsolya A jövő héten még érkezik petrezselyem Kiegyensúlyozott az ellátás kiskerti vetőmagokból Több fogyott, mint tavaly A mennyiséggel ma sincs gond, egyedül a petrezse­lyem hiányzik több üzletből, illetve a zöldségfélék korai fajtái fogytak el az üzletekből, s így a választék ma már nem teljes. Igaz, a naptár szerint már földben kellene lenniük a magvaknak, de a kiskerttu- lajdonosck egy része még vá­sárol. Körbenézve és érdeklőd­ve néhány baranyai üzletben általánosítható tapasztalat, hogy a vetőmag ellátás idén jobb volt, mint tavaly és azok, akik most vásárolnak — első­sorban a nagyobb üzletekben — több zöldségféléből még érési idő szerint és fajtákból is válogathatnak. Pécsett az egyik legna­gyobb üzletben, oz Agroker Áruházban gazdag a kínálat. Sárgarépa, cukorborsó, retek — o korai piros kivételével — saláta, paradicsom, uborka, paprika, karaláb, karfiol, diny- nye, bab és kukorica vetőmag mennyiséget tekintve bőséges és a választék is jó. A kis­tó sakos hagymamag ugyan el­fogyott — a jövő hétre várják az újabb szállítmányt —, de van nagyobb csomagolásban. Jelenleg egyedül a petrezse­lyem hiányzik, de ez is jön a jövő héten. A siklósi 103-as számú üz­letben jelenleg zeller, padli­zsán és sárgarépa nincs, de ezekből még várnak pótszálli- tást. Mohácson, a 41-es szá­mú üzlet kétmillió forint érté­kű vetőmagot rendelt erre az idényre. Az uborka — több mint négyezer tasak — gyor­san elfogyott és itt is hiány­cikk a petrezselyem, valamint a szigetcsépi dinnyemag. A pótszállítmányt a jövő hétre várják. Szigetváron, a 307-es számú mezőgazdasági szakbolt­ban eddig 30 százalékkal több vetőmagot adtak el, mint tavaly és még mindig várnak szállítmányt. Elsősorban sárga­répából és petrezselyemből, mert mindkettőből fogyóban a készlet. A baranyai üzletek egyik legnagyobb ellátója a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári dél-du­nántúli területi központja. Góbos Attila osztályvezető el­mondta, hogy az eddigi tapasz­talatok szerint megnőtt a ke­reslet a kiskerti vetőmagok iránt és egyes magokból sok­kal több fogyott, mint tavaly. Vöröshagymamagból például az igény eddig négyszerese a tavalyinak, petrezselyemből pedig 60 000 tasakkal több fo­gyott, mint 1986—87-ben. Pet­rezselyemmag jelenleg nincs a dombóvári központnál, a héten várják az érkezését és az üz­letek rendelését a jövő héten tudják kielégíteni. A sziget­csépi dinnyemagot is a hé­ten kezdték — postán szál: lítani, s e hét végére, o jövő hét elejére megérkezik az üz­letekbe. A sütőtököt, a tojás­gyümölcsöt, a mangoldot és a földimogyorót is a következő napokban szállítják. A strand közvetlen közelében tervezik az új szálloda építését Országos tervpályázatot hirdettek Milyen lesz a harkányi gyógyszálló? Baranya legismertebb für­dőhelye nem szerepel abban a hivatalos kiadványban, amely a közeljövőben építendő szál­lodák jegyzékét tartalmazza, a jelek szerint erre mégis sor kerülhet. Dr. Vincze Imre ke­reskedelmi miniszterhelyettes legutóbbi pécsi látogatása so­rán megerősítette: Harkány valószínűleg tévedésből ma­radt ki a felsorolásból, hiszen a gyógyszálló létesítését az országos szervek is támogat­ják. A létesítmény megtervezésé­re építészeket kértek fel, or­szágos pályázatot hirdettek. A szállodai rész mellett keres­kedelmi, vendéglátó és szol­gáltató egységek, gyógyászati és sportlétesítmények kialakí­tására van szükség. A korszerű, 500 személy be­fogadására alkalmas gyógy­szálló kétágyas, fürdőszobás, rádióval, színes televízióval felszerelt szobákkal, illetve lakosztályokkal fogadná a vendégeket. A tervezőknek ügyelniük kell arra, hogy a folyosókat, a szobákat úgy alakítsák ki, hogy a tolóko­csival érkezők is könnyen bol­doguljanak. Az épületen belül minden a gyógyulást szolgálja. A termál­víz vezetéken külön érkezik. Három gyógymedence, egy nyitott és egy zárt uszoda, sőt két szauna is épül. A gyógyá­szati részlegen orvosi rende­lők, különféle kezelőhelyek, laboratórium és röntgen kap helyet, de lesznek torna- és kondicionálótermek, sőt te­niszpályák is. Mindennek épületen belül kell megtalálhatónak lennie. Nyilván ezért tervezik, hogy az éttermeken, büféken kívül lesz söröző, Bowling-pálya, sőt éjszakai bár, kóvéház-drinkbór is. A gyógyszálló vendégeit sa­ját konyha látja el. A gépko­csik és buszok részére parko­lót létesítenek. A beérkező pályaművek alapján természetesen a zsűri mondja ki a végső szót. Va­lószínűleg nemcsak az derül ki még ebben az évben, hogy milyen lesz, de az is, mikor épülhet fel. F. D. Pedagógus­jelölt úttörővezetők országos . találkozója Baján A Magyar Úttörők Szövetsé­gének országos, valamint Bács-Kiskun megyei és Baja városi elnöksége, továbbá a bajai Eötvös József Tanítókép­ző Főiskola április 5—6—7-én rendezi meg a pedagógusje­lölt úttörővezetők országos találkozóját a dél-alföldi vá­rosban. Az immár hetedik al­kalommal megszervezett ta­nácskozáson az ország 19 ta­nár- és tanítóképző főiskolá­jának hallgatói, oktatói, KISZ- és pártvezetői vesznek részt. A háromnapos programban előadásokat hallgatnak meg az úttörőmozgalom időszerű kérdéseiről, az úttörőmozga­lom és az iskola kapcsolatá­ról, a felsőoktatás korszerűsí­téséről, a pedagógusjelöltek részvételéről a mozgalomban. Szekcióüléseken vitatják meg tapasztalataikat, s- körvonalaz­zák a további tennivalókat. Külön szekcióban foglalkoz­nak azzal, hogyan hasznosít­ható a pedagógiai-pszicholó­giai gyakorlat a mozgalmi munkában, szólnak oz intéz­ményekben működő úttörőve­zetői klubokról, a főiskolák és az úttörőelnökségek kapcsola­táról. Mindezek mellett javas­latot fogalmaznak meg arról, hogyan készítsék fel a peda­gógusképző intézményeket a mozgalmi élet szervezésére, irányítására. Iszapffogyokura kell az orffiií tavaknak Napirendre került Baranya legnagyobb mesterséges tó­rendszerének, az orfűi tavak két legnagyobbjának helyzete, állapota, a vízminőségük vé­delmére hozandó preventív in­tézkedések tervezése. A szükséges beruházások lé­nyegét könnyű megfogalmazni, a gyakorlati megvalósításuk viszont óriási költségeket igé­nyelnek. Meg kell akadályozni, hogy a tavak vízgyűjtő terüle­tére a vízminőséget rontó szerves és szervetlen anyagok kerülhessenek. Konkrétabban: az orfűi tavak körül be kelle­ne fejezni a szennyvizcsatorna- hálózat kiépítését. Ez az előző két ötéves tervben megkezdő­dött, a mostaniban abbama­radt, de következőben sürgető feladat a befejezése. Nyilván­való: ez nem elvi elhatározás kérdése, hanem, hogy lesz-e hozzá elegendő pénz? Közelebbi faladat a jelen­legi állapot javítása, a tómed­rek felgyülemlett iszapjának eltávolítása. Ha nem is az előbbi feladat nagyságrendjé­ben, de ez is pénzigényes. Megoldásának előkészítésében még az elképzelésvariációknól, tanulmányterveknél, felméré­seknél tart. Másfél-két évti­zeddel ezelőtti létesítésük óta tórendszer-elemei közül csak az Orfűi-tóban volt iszapolás, mégpedig 1974-ben. A 10 hektáros vízfelületű, 200 000 köbméter víztömegű tóban a vízminőség ugyan messze van a kritikustól, de rohamosan nő a vegetáció, az algásodás. a meder eliszapolódása. A Vízügyi Igazgatóság felméré­se szerint 24 000 köbméter iszap rövid időn belül — 1-2' év — szükségessé válik. A 75 hektárnyi vízfelületű, közel 2,5 millió köbméter viz- tömegű Pécsi-tóban nagyrészt hasonló a helyzet. Egyelőre a tó szervesanyag-„termelése" stabilnak látszik. Az 1978­1983-as vízszintcsökkenés kö­vetkezményeként jelentős mér­tékű az algásodás. A seké­lyebb részeken, a strandfürdő környékén olyan mértékű az eliszapolódás, hogy rövid időn belül problémákat okozhat. A tó déli részén 8 hektáros vízfe­lület alól mintegy 30 000 köb­méter iszap kikotrása az el­következő egy-két éven belül feltétlenül szükségesnek lát­szik. A Pécsi-tónál az ilyen jellegű munkáknál zavaró té­nyező a vízkivételi mű és a strand léte, ami a víz leenge­dését kétséges lehetőséggé teszi, ugyanakkor a létesítés­kor a mederben hagyott tüs­kök károsan hatnak a vízmi­nőségre, a víz leengedése nélkül viszont túlságosan bo­nyolult és költséges a kieme­lésük. A fentiek miatt inkább a hidromechanizációs eljárás jö­het szóba, vagyis a vízszint meghagyásával a tófenék kot­róhajóval való kotrása, illetve intenzív Szivattyúzása. Ilyen közúton is szállítható berende­zéssel néhány cég rendelke­zik az országban. Ho egyikük­kel bérmunkában végeztetnék el a feladatot, annak költsége — az iszapelhelyezés problé­máját és anyagi vonzatait most elhagyva — köbméteren­ként 100 forintra becsülhető. A Baranya Megyei Vízmű megvizsgálta annak lehetősé­gét is, ha vásárolna egy berendezést. A beszerzésének költsége a 10 millió forintot is elérheti, üzemeltetése csak akkor lenne úgy-ahogy gaz­daságos, ha a baranyai tó­gazdák élnének a lehetőség­gel. A felhívásra azonban a 48 baranyai tógazda közül csak 30 válaszolt, de köztük is csak egy igenlően, kettő pedig további tárgyalásokat javasolva. A harmadik lehe­tőség: társulás létrehozása a hidromechanizációs berende­zés megvásárlására és üze­meltetésére. Ebben még nem volt próbálkozás. D. I. vasárnapi 3 ««if­Mint annyi értékes épületet, ezt is a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola egy tavaly vég­Ezen a néven emlegetik ma is, noha mint csárda megszűnt a háború utáni években. Nem lesz az enyészeté a Kulcsos csárda a vasasi vasúti híd alatt, a 6-os út mentén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom