Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-22 / 21. szám
Tanácsülés Szigetváron Takarékos gazdálkodás — feszített fejlesztési terv A csökkenő és átrendeződött pénzügyi feltételek miatt nagyon takarékos gazdálkodásra intő, ugyanakkor feszített fejlesztést célzó pénzügyi tervet fogadott el erre az évre tegnap délutáni ülésén a Szigetvári Városi Tanács, melyen részt vett és felszólalt dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese. ,A VII. ötéves városi terv fő célkitűzéseire alapuló ez évi terv lényege, hogy befejezzék azokat a beruházásokat, amelyeket 1988-ra ütemeztek. Ez azt jelenti, — hogy — a termelő szférái fejlesztéseket nem számítva — idén kell elkészülnie a tervidőszakban megkezdett beruházások hetven százalékának I A városi tanács 1988-ban 403 millió forinttal gazdálkodik. Az összeg jelentős része, — több mint 240 millió forint — a meglévő intézmények fenntartására, működtetésére kell. A különböző kiadásokra ütemezett összegek nagyon szabottak, túllépésük súlyos gondokat okozhat az idei terv megvalósításában. Csak szigorúan takarékos gazdálkodás mellett tűnik megvalósíthatónak, hogy idén tényleg elkészüljenek a befejezés előtt álló létesítmények. Így a sütőüzem, a nyolc új gimnáziumi tanterem, a Zrínyi téren 25 lakás, a Lenin lakó- Itelepi kazánház, a Széchenyi utcai lakások távfűtése, a Vár utca 1. sz épület rekonstrukciója, illetve folytatódjék az Oktatási és Közművelődési Központ építése. Idén akarják közművesiteni azt a területet, ahol a jövőben 69 OTP-lakást akarnak építtetni. Mindezért a meglévő mellé újabb hitelt vesz fel a tanács. Nem marad pénzük a szociális otthon és a harminc tanácsi bérlakás építésére. A tervezett harminc bérlakás kiesését a lakásmobilitás fokozott támogatásával igyekszik pótolni a tanács. Épp ezért tegnap módosították az állami lakások visszavásárlásának dijáról, illetve a kamatmentes kölcsönről szóló korábbi tanácsrendeletet. Aki lemond az állami lakás bérlői jogáról, az eddigi négyszeres helyett hatszoros visszavásárlási díjat kap. (Az egyszeres díj átlag 45—50 000 forint). A kamatmentes kölcsön felső határát pedig az eddigi 100 000-ről 180 00Ö forintra emelték. T. É. A szalatnaki üzem szabászata Növekvő kereslet a Carbon konfekciótermékei iránt A szalatnaki üz( kényszerül Két jelentős üzleti megállapodást kötött e hét közepén Budapesten Farkas Antal, a komlói székhelyű Carbort Könnyűipari Vállalat vezérigazgató-helyettese: mindkettő a konfekciógyártóst érinti, s az egyik dán, a másik! hazai piacra vonatkozik. Ta-1 valy mór gyártott a Carbon1 a dán partner megrendelésére bérmunkában téli overallokat; az első félévben közel tízezer, a másodikban huszonhatezer darabot. A dán cég képvisey lője elégedetten állította a szerdai találkozón, hogy igen kiváló minőségűek a Carbon-I készítmények, a kapcsolatai tovább szélesítik: az overallok mellett szőrmés és melles nadrágokból is rendelnek huszonegyezer darabot. Továbbá a gyártó és gyártató előzetesen tárgyalt nyári kollekció elő/ állításáról, a konkrét döntés márciusban lesz, Dániában. — A téli nadrágok gyártását már kezdhetnénk - mondja Farkas Antal -, azonban a dán vevőnk még nem kapta meg a beszállítási engedélyt az illetékes magyar minisztériumtól, így egyelőre a MODEX Külkereskedelmi Vállalat képviselője is csak kesereg, ugyanis rajtuk keresztül megy az üzlet. A másik, a belföldi szerződést a BUDAFLAX Lenfonó-t ipari Vállalattal kötötte a Carbon: ennek értelmében az első negyedévben ötezer darab úgynevezett bomber zekét (kényelmes, vatta- és pamutbéléses, meleg farmer-r dzsekit) gyártanak a komlóiak, hasonlót, mint amilyent a Lee átállásra Cooper franciaországi vállalatának varrtak. Az alapanyagot a Lenfonó biztosítja. Attól függően futtatják fel a termelést, hogy a bel- és külA piac mennyire igényli az árut. A harmadik negyedévben mintegy 15—20 ezer bomber- zeke készítésével számolnak. Egy további nyugati üzlet még tárgyalásszinten zajlik. Ha sikerül megállapodniuk a feleknek, akkor százezer nadrágra kap megrendelést a Carbon. A szállítási határidői szoros (június 30.), s a teljesítéstől függ, hogy követik-e* újabb százezres nagyságú rendelések. A megnövekedett konfekciókeresleti oldal a komlói vállalatot azon kérdés elé állít-; ja, hogy hol gyártassák le a többletet? — Az egymillió párás évi cipőkapacitásunk mindössze -hetven százalékig lekötött tájékoztat Farkas Antal -, belejátszik ebbe a bőrár jelentős emelkedése, amit már nem tudunk a vevőre áthárítani, sem az angol, sem a szovjet piacon. A szalatnaki üzemünk évente háromszáz-! ezer párás cipőfelsőrész-termelését szüneteltetve átállítjuk a gyártást konfekcióvarrásra. Ehhez kiegészítő gép-: park szükséges, valamint a dolgozók átképzése. Szalatnakon ez az egyetlen helybeli munkalehetősége a községben élő lányoknak, asz- szonyoknak. A száz fős üzemj vezetője, Fülöp Péter végigvezet a gyártórészen, s közben mutatja, hogy a szalagon levő szovjet cszima huszonkét alkatrészes, azaz igen munka- igényes. Talán ez a szerencséjük az átállásnál: pontos varráshoz szoktak a cipőfelsőrész-gyártók. A dolgozók negyede már korábban készített; konfekcióárut, valamikor ugyanis ezzel kezdett az üzem, Glückner Péterné szalagveze- tő-helyettes, szakképzett cipőfelsőrész-készítő az átállásnak; nem nagyon örül, mivel úgy tudja, hogy a konfekció kevesebbet fizet, mint a cipőgyártás, de kénytelen megtanulni a konfekcióvarrást, mert1 nem is tudja, hova mehetne dolgozni. Az üzem szabászata mindössze hét fős, négy férfi és három nő dolgozik itt. Blum Béla és felesége egyazon gépen, egymásnak adják át a helyet műszakváltáskor. Mindketten negyven év alattiak, két gyerekük van. Jelenleg nagyfokú bizonytalanságban élnek a szülők, nem tudják,, hogy lesz-e szükség szabászra Szalatnakon. Hogy újat kell tanulni, azt nem bánják, de a keresetcsökkenéstől félnek. A szalatnaki Carbonosok megértik, hogy a vállalatnak) nincs más választása: a cipő- kereslet csökkent, a konfekciógyártást lehet növelni, erre a termékre van igény. Aggó-, dalműk ugyanakkor jogos, ne-, kik ez az üzem biztosítja mindennapi kenyerüket. L. Cs. K. Hogyan alakulnak az élőállat felvásárlási árak 1988-ban? A jobb minőségű sertések ára nőtt 1988-ban módosították az élőállat felvásárlási árakat, éspedig a jobb minőségű sertések ára növekedett, a gyengébb minőségű sertéseké változatlan maradt. Új vonás, hogy mind a nagyüzem, mind a kistermelők több lehetőség között választhatnak a szerződéskötés, illetve az értékesítés során. Azok a nagyüzemek, amelyek több éves szerződést kötnek, a vállalattól 0,80 Ft has. kg termeltetési költségtérítést kapnak tevékenységük támogatására. így: I. osztályú sertés 60.80 Ft/has. kg II. osztályú sertés 57.80 Ft/has. kg III. osztályú sertés 55,00 Ft has. kg vételárat érhetnek el. Bőrös vágás esetén még további 0,30 Ft/has. kg illeti meg a magyüzemeket. Az I. n. évben ezen felül 1,20 Ft/has. kg időszaki felárat fizetünk. Ahol a nagyobb súly hizlalása jellemző, a súly feletti kategóriában átadott sertéseket is minősíti a vállalat. Ezeket osztályba sorolt áron vesz- szük át, de ez esetben nem illeti meg a nagyüzemet a 0,80 Ft/has. kg termeltetési költség. A kistermelő a szerződés megkötésénél dönti el, hogy sertéseit milyen feltétellel adja át. Ha a fehérhús sertés hasított minősítést kér, akkor az I. n. évben I. osztályú sertés élősúlyára 50,50 Ft/kg II. osztályú sertés élősúlyára 48,— Ft/kg III. osztályú sertés élősúlyára 45,70 Ft/kg árat kap. A II. n. évtől a vételár minden kategóriában 1 Ft/kg-al csökken. Ha a kistermelő úgy dönt, hogy sertéseit élőminősítéssel adja át, akkor a vételár már az átvételkor eldől. Ez esetben a 95—130 kg bruttó súlyú sertésekért 44,50 Ft/kg 131—140 kg közötti bruttó súlyú sertésekért 36,— Ft kg 140 kg feletti bruttó súlyú sertésekért 34,50 Ft/kg vételárat fizet a vállalat. A II. n. évtől kezdődően a vételár ugyancsak 1 Ft kg-al csökken. Ezekből a kistermelői árakból a mezőgazdasági nagyüzem a szevrezési és integrálási tevékenységért általában 0,50 Ft/kg mennyiségi felárat visszatart, és így a kü- lönbözetet fizetik ki. A vállalat jelentősen megemelte a selejtkocák árát 170 kg feletti TF kocáért 43 Ft/kg vételárat fizet az I. n. évben a 140-170 kg-os selejt kocáért 40 Ft/kg-ot. A II. n. évtől ez az ár 1 Ft/kg-al csökken. Tarka és egyéb lajtájú sertések ára az I. n. évben 95—120 kg között 41,30 Ft/kg 121 — 140 kg között 36,— Ft kg A szarvasmarha árak lényegében nem változtak, azonban a vállalat az élőexport fokozása érdekében a hústipusú vágómarhák alapárát növeli. Az I—II. árkategóriába tartozó hústípusú és hústipussal keresztezett bikáért és üszőért extrém és I. osztályú minőségben a felvásárlási alapárat 5 százalékkal növeli a vállalat. Ha ugyanezen fajtájú vágómarhákat belföldön vágják le, úgy 2,5 százalékkal növelt alapárat fizetnek ki. Ezenfelül 500—1000 Ft export felárat fizet az élőexportra az elszállított marhák utón. Termeltetési akcióit a vállalat továbbra is fenntartja. Változatlanul 1 évi törlesztésre vemheskocát biztosit, 6000 Ft vételi ár befizetése ellenében tenyészkant ad. Támogatja a vállalaton keresztüli malacvásárlást, 800 Ft/db előleget ad a sertéshizlalóknak, nem tudja viszont biztosítani a mesterséges termékenyítés költségének átvállalását. Ezek az árak és támogatások folyamatosan biztosítják a nagyüzemek és kistermelők áruértékesítését és biztonságot nyújtanak a folyamatos állathizlaláshoz. Tóth Gyula, Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeltetési főosztályvezetője Részvénytársaság kötvények forgalmazására Co-nexus néven megalakult 'Magyarországon az első kötvényforgalmazásra szakosodott, alkuszi tevékenységet folytató cég — jelentették be a társaság vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Magyar- országon ez az első olyan nem banki szervezet, amely teljes pénzintézeti felhatalmazást kapott. Az új vállalkozás a bankoktól eltérően új kötvényeket nem bocsát ki, részt vesz ugyanakkor különböző értékpapírok — elsősorban részvények — forgalmazásában. A részvénytársaság foglalkozik pénzügyi tanácsadással, közvetít kockázati tőkék elhelyezésében. Bekapcsolódik a pénz-, hitel-, valamint biztosítási ügyletek közvetítésébe. A részvénytársaságot 53 millió forintos alaptőkével 18 szervezet hozta létre. Az új részvénytársaság egyaránt vállalkozik gazdasági és pénzügyi tanácsadásra, vállalatok megújulását szolgáló szervezésre. Jónás Judit és Bánky Gábor Ma este premier: a Tangó a szobaszínpadon „Apa: Hisz én is folyton csak arra biztattalak, hogy lázadj föl. - Artúr: Nem érti, apám, hogy maguk megfosztottak az utolsó esélyemtől? Olyan sokáig voltak nonkom- formisták, hogy végül megbuktak az utolsó normák is, amelyek ellen még lázadni lehetett? A normák hiánya lett a maguk normája. Én már csak maguk ellen lázadhatok.” — íme, néhány Slawomir Mrozek Tangó cimű drámájának sok kulcsmondata közül, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák az író és a dráma időszerűségét. Az abszurd elemekkel megtűzdelt, váratlan fordulatokban bővelkedő, meghökkentő és megnevettető történetet 1963-ban írta az akkor 33 éves lengyel író, azóta Európa számos színpadán sikert aratott. Magyar- országon hivatásos színházban 1978-ban Szolnokon állította először színpadra Paál István, a Pesti Színház Kapás Dezső rendezésében 1985-ben játszotta Gobbi Hilda, Páger Antal és Darvas Iván főszereplésével. A Tangó bemutatását mindenütt nagy érdeklődés előzi meg, hiszen, ha van dráma, amely sokféle értelmezést kínál, a Tangó az. A kérdés tehát sokszorosan indokolt: „Miről szól a darab Vas-Zol- tán Iván, a pécsi bemutató rendezője számára?" — Az én nemzedékemről, a harmincévesekről. Akiket elhivatottságra, az értékek megőrzésére neveltek, de akik azt látják,, hogy mindazok az eszmék, ideák, amelyekben any- nyira bíztak, nem akarnak megvalósulni. Akik értékek felbomlásával találkoznak, akik úgy érzik, a világ szétesett körülöttük. Keserű vagyok és a hősöm is keserű. — Semmi reménysugár? — A szerelem, az igen, egy sugár a darabban. De a jelen pillanatban az a feladatunk, hogy leszámoljunk az illúziókkal. Nem az eszmével, hanem a megvdlósítás eddigi módszereivel.- Ez nem művészi, hanem ideológiai feladatként hangzik. — Vállalom, hiszen erről van szó körülöttünk Kelet-Közép- Európában. Az előadás a stúdiószínház helyiségében felépített szobában játszódik, ezért a későn érkezők csak a szünetben foglalhatják el helyüket. A szereplők: Sólyom Katalin, Faludy László, Üjlaky László, Martin Márta m. v., Bánky Gábor, Jónás Judit és Újváry Zoltán. A díszlet és jelmez Csík György m. v. munkája. A zenét írta és összeállította Popp Zoltán. G. T. 19iikeres üzletkötések
