Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-17 / 286. szám

Á Komarov vagy valami más? Lesz-e önálló gyakorló középiskolája a JPTE-nek? ötödévesek a JPTE Tanár­képző Kar egységes, egyetemi szintű tanárképzésére járó hall­gatók. A tanrendnek megfele­lően, utolsó évükben középis­kolákban végzik tanítási gya­korlataikat. Kéthavonként vált­va egymást, hármas csoportok­ban, Pécs több gimnáziumá­ban tanítanak mindkét szakjuk­ból 12-12 órát. Jelenleg tör­ténelem-orosz és magyar—an­gol szakosokkal foglalkozik kü­lön is tizenöt középiskolai ta­nár tiszteletdíjért. Ezekkel a dolgokkal pár­huzamosan felerősödött az a törekvés, hogy önálló gyakorló középiskolája legyen a JPTE- nek. Érdekes, hogy ez a fel­tevés az egységes egyetemi szintű tanárképzés kidolgozá­sának kezdeteikor nem szere­pelt még. Bizonyára úgy gon­dolták annak idején, hogy gond nélkül megoldható a gya­korló tanítás a város és a me­gye különböző középiskoláiban. Igen ám, de azóta egyrészt; erősödött, bővült az intézmé­nyek saját hatásköre, ezért igen nehéz a gyakorlati képzést egy centrumból irányítani, más­részt a középiskolák jelentős része amúgyis tanárhiánnyal küzd, túlterhelt. Megjegyzendő, hogy valamennyi más „böl­csészképzőnek'' van hazánkban saját, nem is akármilyen szín­vonalú gyakorló középiskolája. Most, amikor megszólal az ügyben leginkább érdekelt hat szakember, elcsodálkozunk a válaszok egymásba fonódó sok­féleségén. Kovács Sándor a tanárképző kar dékán­helyettese.- Mindenképpen szükségünk van gyakorló középiskolára. Ez idő szerint a Komarovról van szó. Ahhoz természetesen minden érdekeltnek össze kell fogni, hogy a Komarovból jó gyakorló iskolát csináljunk. Távlati elképzeléseinkben az elit középiskola képe merül fel jó képességű, nagy ambíciójú tanulókkal, akik közül sokan bejutnak majd a Janus Panno­nius Tudományegyetemre is. A Komarovból mindenekelőtt el kellene helyezni máshová a geodéta osztályokat, mert hely­hez, „levegőhöz” kell jutni. Ezenkívül is sok még az ügy­gyei kapcsolatos problémánk: például 4-5 millió forint kel­lene az átalakításokra, egy szerény technikai fejlesztésre és a hozzávetőleges tíz új tanári státusz megszerzésére. Komlódi józsefné a Pécs Városi Tanács elnök- helyettese: — Kétségtelenül az lett volna a legjobb, ha megépült volna egy új gimnázium. Erre mos­tanában nem lesz lehetőség azért sem, mert a minisztérium nem vállalja az általunk aján­lott 50—40 százalékos anyagi részesedést. Mi sokféleképpen támogatjuk az egyetemeket, például lakásokkal, az egye­temi könyvtár rekonstrukciójá­nak segítésével —, de a kép­zéssel összefüggő dolgokra nincs pénzünk. Ez megítélésem szerint minisztériumi feladat. A Komarov viszonylag új épület, kevés átalakítással is ideális hely lenne. De gondot okozhat, hogy a bányaipari szak bein­dítása elhúzódik, így a geodé­tákat nem tudjuk elvinni a Komarovból és az osztályok létszámcsökkentésére sem tu­dok gondolni. Ha viszont ma­rad a jelenlegi helyzet: az, hogy több iskolában tanítanak, fennáll annak a veszélye, hogy az amúgy is túlterhelt, az ok­tató, nevelő, szakmai munká­ban kiváló tanárok -, mivel erre a munkára nem kötelez­hetők -, nem vállalják el ezt a feladatot. Bernáth Józsefné a Leőwey Gimnázium igaz­gatója:- Úgy látom, fiatalabb kol­légáim szívesen vállalták a foglalkozást a hallgatókkal, örültem is ennek, mert úgy gondolom, hogy ambiciózus ta­nárnak jó értelemben vett szakmai, pedagógiai, módszer­tani karriert is jelenthet egy ilyen feladat. Két hallgatóval foglalkozik egy-egy tanár, ha­vi 1500 forintot kapnak plusz­munkájukért. Azt is észrevet­tem, hogy a hallgatókkal elért sikereik sokszor átsegítik őket a napi keserveken. Fischer János a megyei tanács művelődési osztályának vezetője:- Kezdettől úgy ítéltük meg, hogy az egyetemi képzés is közös tanügyi-igazgatási és egyetemi feladat. A jelenlegi helyzetben a legolcsóbb meg­oldást kerestük, így esett a választásunk a Komrarovra. Ám mivel a pécsi műszaki fő­iskola mégsem adja el Rókus utcai épületeit, és 1986-tól bányaipari technikusképzés is indul, 1990-ig marad a jelen­legi helyzet: maradnak a ge­odéták a Komarovban, bár szándékunk volt áttelepítésük a vegygéphez. Legfeljebb 1990 utón lehet szó egy új közép­iskola építéséről, amelyre úgy­is szükség van. Ha gyakorló középiskola kell, az is lehet belőle. Pillanatnyilag azonban, a jelenlegi fejlesztési alap­elvonás miatt elsődleges fel­adatunk a megkezdett rekonst­rukciók és beruházások befeje­zése. Védjük a középfokot, de új munkára nincs pénzünk. Szentirányi Józsefné a Komarov Gimnázium igaz­gatója: — Először januárban hallot­tam arról, hogy a Komarov len­ne az egyetem gyakorló gimná­ziuma. Meglepődtem, de szí­vesen vállaltam ezt a felada­tot. Úgy gondolom, ez az is­kola elég színes, széles körű le­hetőséget adhat erre a célra is. Szakközépiskolai és gimnáziu­mi osztályaink is vannak, sport- létesítményekkel a legjobban a Komarov van ellátva Pécsett. Tudvalevő, hogy hozzánk első­sorban nem a legambíciózu- sabb gyerekek jönnek, mégis tavaly a felsőiskolákba felvéte­lizők közül sikerrel jártak ará­nya nálunk az egyik legmaga­sabb a megyében. Ez pedig a befektetett tanári munkáról is árulkodik. Persze ahhoz, hogy gyakorló középiskolaként mű­ködjünk, belső átalakításokra is szükség van. Az épület bővíté­se lenne a második lépcső. A belső átalakítás és a bővítés tanulmánytervei elkészültek. Több — és elsősorban nem pá­lyakezdő - tanár is kellene szakvezetőnek. Úgy terveztük, hogy 1988 szeptemberétől in­dulnánk gyakorló gimnázium­ként, de a közbejött nehézsé­gek miatt sajnos, tovább hú­zódik az ügy. Papp Margit a Művelődési Minisztérium tudományegyetemi osztályának helyettes vezetője: — Annak idején nem vetődött fel önálló gyakorló középiskola létesítése. Igaz, nem is lett vol­na rá lehetőség. Bebizonyoso­dott közben, hogy a gyakorolta­tás sok szempontból nehezebb szétszórtan. Mi is hívei va­gyunk az önálló intézménynek. A várostól a Komarovot kap­tuk volna. Ügy tudom, ezzel kapcsolatban is sok a bizony­talanság. Legalábbis kétséges az 1988-as indítás. Remélem azonban, nem lesz különösebb akadály. A minisztérium a Ko­marov legszükségesebb átala­kításához kért hárommillió fo­rintot meg tudja adni. Amíg a helyzet rendeződik, az egye­temnek tanévenként félmilliós pluszösszegeket tudunk adni a gyakoroltatás többletköltségei­re. A következő ötéves tervre vonatkozóan elképzeléseit még nem dolgozta ki a művelődési tárca. * Csalfa ez a helyzet, mert feloldhatatlan. Új középiskola nem lehet, mert nincs rá pénz, és az akkori tervekben sem szerepelt. Egy iskolában megoldhatatlan a tanítás ok­tatásszervezési problémák mi­att. Szétszórtan tanítanak te­hát a hallgatók, és ez senki­nek sem jó. A hallgatók pe­dig évente és egyre nagyobb számban érkeznek majd. A hallgatók, akik közül soknak esze ágában sincs tanítani a jövőben. Egy jó gyakorló kö­zépiskolában még megszeret­hetnék a pedagógusi hivatást?! Bozsik László [jő HÉTVÉGE Tudományos derékhadunk nemzefközi mozgása megélénküli­Jelentős javulás a gyógyító munka feltételeiben készletek dr. Bauer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának tanévnyitó beszédéből Egyetemünk legfontosabb fel­adata az oktatás, az orvos­képzés, az általános orvoskép­zés, a fogászképzés, a szakor­vos és kutatók képzése, to­vábbképzése és a vezetőkép­zés. 237 elsőéves Oktatómunkánk eszközrend­szere az elmúlt évben sokat fej­lődött. A Honvéd utcai épüle­tek rekonstrukciója után, a Marxizmus—Leninizmus Intézet és a Társadalomorvostani inté­zet megfelelő helyet kapott és megoldódott az Élettani Intézet idegélettani kutatócsoportjá­nak elhelyezése is. Az Elméleti Tömb részleges korszerűsítése folytatódik. Sikerült nagyértékű, a mo­dern technika szintjén álló be­rendezéseket szerezni videóla­boratóriumunk számára. A tan­székek feladata, hogy az újabb technikai lehetőségeket kellő­képpen kihasználják. Javítja klinikai oktatómun­kánk feltételeit az, hogy meg­indult — a Megyei Kórház se­bészeti osztályára települve — a sebészeti tanszék működése, amely 72 ággyal bővítette a klinikai szintű oktatás bázisát. A valamikori Ideg-Elmeklinika három klinikára vált szét. Az idegsebészet leválása után, a neurológiai és pszichiátriai képzés önálló klinikákon folyik. A pszichológiai csoport szak­mai irányítását a Pszichiátriai Klinika vezetője vette át. Az oktatási ágykapacitósunk továbbra is szűkös. A legna­gyobb nehézséget az okozza, hogy három évfolyamot két belklinika oktat. Feltétlenül szükségesnek látszik, hogy há­rom évfolyam oktatását három tanszék végezze. Angol programunk újabb év­folyamba lép, 20 hallgató kez­di el két csoportra osztva, kli­nikai tárgyak tanulását angol nyelven. Ez új feladat elé állít­ja klinikáinkat. Az egyetem ve­zetése igyekezett ehhez az ok­tatásba belépő klinikák számá­ra segítséget nyújtani. Hallgatóságunk egy részének elhelyezésére szolgáló „A" kollégium felújítása megindult. Emiatt átmenetileg elhelyezé­si nehézségeink vannak. A Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola 50 kollégiumi férőhellyel sie­tett segítségünkre, a ,,B" kol­légiumban el nem helyezhető, de arra rászorulók albérleti hozzájárulást kaphatnak. .Az idén 434 általános orvosi és a 70 fogorvosi szakra je­lentkező hallgató közül az ál­talános orvosi karra 172-t, a fogorvosi szakra 25-öt vettünk fel. A külföldiekkel és az ismét­lőkkel együtt az első évfolyam létszáma az általános orvosi karon 212, a fogorvosi szakon 25. Az oktatással kapcsolatban említem meg az intézetekben és klinikákon történő utánpót­lás képzésének fontosságát. Az elkövetkező tanévben az intéze­tek és klinikák igazgatóit és idősebb munkatársait minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell abban, hogy az utánpótlás nevelését, az után­pótlás szempontjából ígéretes oktatók előrehaladását bizto­síthassák. Sajnos, a jelenlegi érvényes rendelkezések szerint a szolgálati lakás fogalma megszűnt, s ily módon az egye­temnek nincsen jogi biztosítéka arra, hogy esetleges tetemes anyagi áldozatai valóban a kívánt célt szolgálják. Az egyetemünkön folyó gyó­gyító munka feltételei koránt­sem nevezhetők optimálisnak, de bizonyos területeken je­lentős javulásokra van közvet­len és reális kilátásunk. Megkezdődik a Neurológiai Klinika tetejének átalakítása, a Szülészeti Klinika rekonstrukció­jának első üteme. Befejeződött a központi sterilizáló átalakí­tása, befejezéshez közel áll a Fül-Orr-Gége és Urológiai Kli­nika homlokzatának felújítása. A Bem utca 3. számú épületet átalakítjuk, abban a II. Bel­klinika és a II. Sebészeti Klini­ka helyiségei lesznek. Tovább folytatjuk az I. számú Klinikai Tömb részleges felújítását. Befejeződött az angiográfiai laboratórium kialakítása és a műszer üzembe lépett. Folya­matban van a 2. számú gam­makamera telepítése és meg­kezdődött a belgyógyászati cardiológiai osztály kialakítá­sa az I. sz. Belklinikán. Meg­felelően felszerelt cardiológiai osztály szükséges a II. sz. Bel­klinikán is. Ezek az osztályok a szükséges belgyógyászati hátteret biztosítják a kialakí­tandó szívsebészet számára. üzembe lépett a második kobalt-ágyú. Gyógyszertárunk új elhelyezést nyert. Az elmúlt évben kilenc klini­ka kapott nagyobb értékű mű­szereket 24 millió forint érték­ben. Ilyen a Bőrklinika Puva- készüléke és a Szemészeti Klinika argon lézer fotokosgu- lótora. Legégetőbb egy modern komputer tomográf hiánya, kö­zeli beszerzésére azonban na­gyon komoly kilátásaink van­nak. Remélhetőleg csökkenteni tudjuk elmaradásunkat az ult­rahang-vizsgálatok terén meg­felelő készülékek beszerzésé­vel. Legfontosabb megoldandó feladatunk a műveseállomás elhelyezése. Sajnos, zátonyra futottak azon törekvéseink, hogy a kettes tömbön belüli tanácsi épületet megszerezzük műveseállomás létesítésére, to­vábbá a Fül-Orr-Gége és az Urológiai Klinika nagyobbítá- sárn. Úgy tűnik, hogy a meg­oldás a már kisajátított terüle­ten egy önálló műveseállo­más létesítése lesz. Immunológia, biotechnika A tudományos kutatómunká­val kapcsolatban örömmel je­lenthetem, hogy a pesszimista előjelzések nem igazolódtak. A jelenlegi ötéves tervben 90 mil­lió forint áll rendelkezésünkre külső forrásból. Igaz, az egye­tem költségvetési forrásai, amit a tudományos kutatás támogatására fordíthatnánk, jelentősen beszűkültek. Viszonylag szerény összeggel, de megindítottuk a kezdő ku­tatók munkájának anyagi tá­mogatását pályázati rendszer alapján. Ez aktiválta kollégá­inkat és nagyon érdekes témák kutatásának megindításához vezetett. Ezt a rendszert a jö­vőben is fenntartani óhajtjuk még fokozottabb anyagi támo­gatással. A kutatást érintő fejlődés té­nyezői közt szeretném meg­említeni, hoav Számítástechni­kai Laboratóriumunk létesült, és az OTKA-pályázat alapján 4 millió forint áll rendelkezés­re, kizárólag a számítástechni­ka fejlesztésére. Realizálás alatt áll könyvtárunkban a medline kiépítése, amely hó­napokon belül üzembe lép. Megnyertük a Pécsi Műszer­központra kiírt pályázatot. A POTE a pécsi OTKA-műszer- központ gesztora, ami előre­láthatólag azzal jár, hogy kutató műszerparkunk bővülni fog. „Tudományos derékhadunk" nemzetközi mozgása megélén­kült, kutatóink jól szerepelnek hazai és nemzetközi fórumo­kon. Emeli egyetemünk tekinté­lyét, hogy az elmúlt tanévben a következő kongresszusok zaj­lottak le nálunk jelentős rész­vétellel és jó visszhanggal: a Magyar Biofizikai Társaság XIV. vándorgyűlése, a Magyar Élet­tani Társaság 52. vándorgyűlé­se, a Nemzetközi Mezőgazda- sági és Faluegészségügyi Tár­saság X. világkongresszusa. Szeretném megemlíteni még, hogy Török professzor áltol a tübingeni egyetem segítségé­vel rendezett microchirurgiai továbbképző tanfolyam az idén is lezajlott és újabb 15 kollé­ga nyert elméleti és gyakorlati ismereteket ezen modern és fejlődő technika terén. A jövőben is feladatunknak tartjuk a sikeres kutatás és a sikeres kutatók ' elismerésének fokozását, a fiatal tehetségek indulásának és munkájának tá­mogatását, s a tudományos kutatás alapfeltételéül szolgáló infrastruktúra fejlesztését. Úgy gondoljuk, fokozott támogalást igényelnek az egyetemünkön folyó immunológiai kutatások. Jelentős döntés született a biotechnika egyetemünkön tör­ténő fejlesztéséről. Széles körű együttműködés Röviden kitérek egyetemünk kapcsolataira is. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemmel és a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával, to­vábbá más oktatási intézmé­nyekkel kapcsolatunk kollégá- lis és segítőkész. A három fel­sőfokú oktatási intézmény kap­csolatának formális eleme a Koordinációs Bizottság, mely az elmúlt években némi zökkenők­kel működött. A jövőben foko­zott gondot fordítunk munká­jára. Az együttműködési szerződé­sek alapján kialakított testvér­egyetemi kapcsolataink ered­ményesen fejlődnek. Az Erfurti Oivosi Akadémiával minden évben 26 hétre cserélünk ku­tatókat. Ugyancsak évenként négy vezető kutató vendég­előadásokat tart a másik in­tézménynél. Nyári kórházi cse­regyakorlatokon 20—20 hallga­tó vesz részt. A Lipcsei Egyetem Orvos- tudományi Karával a hallgatói cseregyakorlatra történt meg­állapodás. Reméljük, hogy a pozsonyi és martini együttmű­ködések további alakítására, fejlesztésére is hamarosan sor kerül. A Lvovi Orvostudományi Egyetem az elmúlt évben fo­gadta küldöttségünket. A kö­zeljövőben újabb küldöttség utazik Lvovba, a programok részletes megbeszélése végett. Nyári kórházi cseregyakorlaton ugyancsak 20 hallgató vett részt. A Tübingeni Egyetem Or­vostudományi Karára 20 hétre küldhetünk tanulmányútra ok­tatókat. Ezek a tanulmányutak pályázat útján nyerhetők el. Ugyancsak jó együttműködés alakult ki a Kuopioi Egyetem­mel is. Legyen szabad köszönetét mondanom most felettes szer­veinknek, a megyei és városi pártszerveknek, a megyei ta­nácsnak és a Pécs Városi Ta­nácsnak, az Egészségügyi Szak- szervezetnek, a Mecseki Szép­bányának és az Uránércbá­nyának azért a támogatásért, melyet egyetemünknek nyújtot­tak. Erre a jövőben is számí­tunk. 1987. október 17., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom