Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-09 / 278. szám

1986. október 9., csütörtök Dunántúli napló 3 Zömmel megyei vállalatok fiókjai A Patyolat komlói gyorstisztitó szalonjában Új vásártér Szentlőrincen E hét végén — szomba­ton — a vásározók és vá­sárlátogatók birtokba ve­hetik Szentlőrincen, a más­fél millió forintért kialakí­tott új vásárteret. A létesít­mény a régi 6-os út mel­lett, a település Szigetvár felé eső végén, a vasútvo­nal szomszédságában hú­zódik. Szombaton — az előze­tes várakozások szerinti — 70—80 vásározóra — köztük több mint 40 olyan­ra, akik több éves bérleti szerződés alapján előre biztosítottak maguknak he­lyet —, illetve 4—5 ezer látogatóra számítanak az országos állat-, kirako­dó-, autó- és motorvásá­ron. Szolgáltatások Komlón Több kisiparos munkájára lenne szükség .A Pécsi KÉY éj igazgatója Appelshoffer József A lakossági szolgáltatások helyzetét vitatta meg legutób­bi ülésén a Komló Város Ta­nácsa. A határozatot kérdés, megjegyzés, hozzászólás nél­kül fogadta el a testület. En­nek oka — mint azt Varga Ti- borné osztályvezető elmondta, — hogy a szolgáltatásokkal kü­lönösebb gond nincs, elége­dett a lakosság. A több mint 31 000 lakosú Komló szolgáltatóegységeinek zöme az utóbbi 10-15 évben létesült, egy-egy megyei vál­lalat kihelyezett fiókjaként. Je­lentősebbek a Baranya Me­gyei Fodrász Szövetkezet, a Minőségi Ruházati Szövetkezet, a Fényképész Szövetkezet, a VILLGÉP, a Patyolat, a Car­bon Könnyűipari Vállalat. Ki­vételes helyzetű az AFIT és az egykori GELKA, azaz a Gép- és Elektromos Berende­zéseket Javító Vállalat, ugyan­is mindkettő 1985 októberétől önálló kisvállalatként működik. Bauer János, a Gépjármű- javító Kisvállalat igazgatója elmondta, hogy a szervezeti átalakulással — bár az alkat­részellátás nem, de — a la­kossági szolgáltatás színvona­la mindenképpen javult. Az utóbbi hónapokban több új szolgáltatást is megkezdték. A személyautók mellett helyszí­nen vállalnak Multikar kis te­hergépkocsi és targoncasze­relést. Július 1-től vezették be a Dácia személygépkocsik ga­ranciális és fizető javítását. Szeptember 1. óta foglalkoz­tatnak autószerelő ipari tanu­lókat idén épült új tanműhe­lyükben, ősz közepétől pedig Szerdán a Hungaroring ver­senypálya tanácstermében ülé­sezett a Hazafias Népfront or­szágos elnökségének közleke­dés- és távközlési albizottsága. A testület a motorizáció és a1 társadalom kapcsolatáról tár­gyalt, majd megtekintette a Forma 1-es pálya létesítményeit. Horváth Árpád, az albizott­ság titkára, a Közlekedési Mi­nisztérium osztólyveztetőjé ki- emefte, hogy a Hungaroring a motorizáció fejlődésének eredményeként jött létre, el­készülte hozzájárulhat a biz­tonságos vezetésre való neve­léshez. Hozzátette: ma már nyilvánvaló, hogy a közlekedést egyre inkább a termelés kiszol­gálója. Rámutatott, jelenleg sok gondot okoz a gépkocsi­beszerzés, s a személygépkocsi újabb szervizet nyitnak Sás- don. Károlyi Gyuláné, a Komlói Városi Tanács ipari főelőadó­jától kérdeztük: az említett 15 éves felfutás után most, 1986-ban kielégítő-e a város szolgáltatási ellátottsága? — A lakosság visszajelzései és a szolgáltatóegységek ve­zetőivel való folyamatos és kölcsönös tájékozódások alap­ján elmondható, hogy Komló szolgáltatási igényeinek ki­elégítése biztosított. A kiren­deltségek mind úgy épültek, hogy számítottak a későbbi igé n y m ego ö ve k e d é s re, szük­séges bővítésekre, fejlesztések­re. A folyamatos rekonstruk­ciók során és az új szervezeti formák bevezetésével állandó­an javul a szolgáltatások szín­vonala, minősége és kulturált­sága. További egységek telepítésé­re az új körtvélyesi és a si- kondai városrészekben volna szükség, ezt azonban kisiparo­sokkal oldják meg. Kisiparo­sokra volna szükség még olyan hiánytevékenységekhez, mint a játék- és esernyőjavítás, könyv­kötés, tetőfedés, állványozás. Üvegezést is vállal a Város­gazdálkodási Vállalat, ám ha a hétvégén törik ki valakinek az ablaka, kisiparos hiányában várnia és bosszankodnia kell hétfőig. Hétvégi ügyeletet csak az autómentő tart — vállal helyszíni javítást is — és a GBJV, ahol üzenetrögzítő mű­ködik és hétfőn helyszínen ja­vítják ki a bejelentett hibát. park átlag életkora- meghalad­ja a nyolc évet. A járműállo­mány elöregedése évente több milliárd forint veszteséget okoz a népgazdaságnak. A számítá­sok szerint az ezredfordulóig mintegy 2,5 millió személyautó forgalomba állítása lenne kí­vánatos. Miután a hazai igé­nyek a szocialista piacról nem elégíthetők ki teljes körűen, a közlekedési tárca gépkocsi-ösz- szeszerelő üzem hazai létreho­zását tervezi. Bejelentette, hogy kérésének eleget téve október 11-től a Hungaroring versenypólyát ki­próbálhatja a lakosság is. A motorkerékpárra 20, a személy- gépkocsira 60, az autóbuszra 200 forint pályahasználati dí­jat kell fizetni. Ezen felül sze­mélyenként tíz forintért kell je­gyet váltani.- Nagy szerencsém volt, hogy önálló vezetőként kezd­hettem a pályámat. Azt hiszem ennek is köszönhető, hogy így alakult az életem -, mondja Appelshoffer József, a Pécsi Közúti Építő Vállalat új igaz­gatója. Fiatal ember, roppant hatá­rozott, az a típus, aki nem ismer lehetetlent. S hogy mi­lyen vezető? Többször volt al­kalmam látni és hallani útépí­téseknél, felújításoknál, hogy milyen kapcsolatban van be­osztottjaival, hogyan intézke­dik. Közvetlensége, ugyanakkor szigora lenyűgözött. Soha nem „játszotta" meg a főnököt, s ha valakinek akár szakmai kér­désben is igaza vol;, azt elis­merte. Nem erőltette rá sen­kire a saját véleményét, nem félt attól, hogy szakmai tekinté­lyén csorba esik. Appelshoffer József 1950-ben Komlón született. Budapesten járt geológiai technikumba; majd a Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskola útépítés^ fenntartás szakán szerzett dip­lomát 1971-ben.- Édesapám azt szerette vohra, hogy én is a bányánál dolgozzak, de az utakkal kap­csolatos kérdések jobban érde­keltek. S az igazsághoz tarto­zik, hogy későbbi feleségemmel együtt jelentkeztünk a főiskolá­ra .. . Szeme könnybe lábad, édes­apja a minap halt meg, a veszteség elevenen él benne.- Nehéz erről beszélni. Ö volt a példaképem, neki kö­szönhetem, hogy megtanultam az emberi tisztességet, a mun- kaszeretetet. .. A főiskola elvégzése után a Pécsi Közúti Igazgatósághoz került, majd sorállományú ka­tona lett. Miután leszerelt, a KIG harkányi üzemmérnöksé­gének vezetőjévé nevezték ki. Ekkor mindössze 23 éves volt.- örültem, hogy végre dol­gozhatok! Természetesen az el­ső hónapok nem voltak köny- nyűek, de különösebb gondot nem okozott a beilleszkedés. Persze a kezdeti nehézségeket felesleges lenne tagadnom, de arra szerencsére hamar rájöt­tem, hogy következetesnek kell lennem, nemcsak másokkal, hanem magammal szemben is. S az is kétségtelen, hogy mun­katársaimmal kölcsönösen for­máltuk egymást. Szakmailag jól felkészített a főiskola, en­nek ellenére sokat tanultam a szakmunkásoktól is, hisz a gya­korlat azért más. Mint fiatal vezető rádöbbentem, hogy mennyi mindent nem tudok.- Ezért is jelentkezett a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem közgazdasági karára?- Pontosan így van! Az is­mereteimet akartam bővíteni, hogy a feladataimnak minél jobban megfelelhessek. Meri hiába tudtam, hogyan kell utat építeni, ha ennek a gaz­dasági összetevőiről nem vol­tak mély információim. Tíz évig dolgozott a KIG-nél, 1983-ban áthelyezték a Közúti Építő Vállalathoz termelési osztályvezetőnek, idén nyáron pedig a vállalat igazgatója lett. Közben diplomát szerzett az egyetem közgazdasági ka­rónok ipari, tervező-szervező szakán.- Pályázat útján lettem igaz­gató, öt évre választottak. A munkatársaim ismertek, külö­nösen öröm számomra, hogy mellettem döntöttek. Ez azon­ban nagy felelősséget is jelent, hisz nehéz helyzetben van a vállalat. Persze az kevés, ha csak panaszkodik az ember, mindenesetre tény, bogy az út­építés, felújítás visszaesett, s mi arra vagyunk berendezked­ve, hogy ilyen munkákat csi­náljunk. Most az a feladatunk, hogy a vállalatot, az eszköz­parkunkat „átmentsük" jobb időkre, s hogy közben ered­ményesen gazdálkodjunk. Irodája egyik vitrinjében diszkrét tábla figyelmeztet: „Köszönöm, hogy nem gyújtott rá!" Appelshoffer József nem dohányzik, munkaidőben soha nem iszik alkoholt, vendégeit is üdítővel kínálja. Tempósan beszél, kezeivel élénken geszti­kulál.- Feltétlenül javítanunk kell a vállalat vállalkozási és piac- politikáján: van amit csak mi tudunk, célunk, hogy ezt a kis- megrendelőinkkel is megismer­tessük. Például örömmel válla­lunk közművek építését, családi házak udvarának aszfaltozását is. A sűrű fillér jobb, mint a ritka forint, ez a taktikánk. A hulladék (pernye) hasznosítás­ban is tovább kell lépnünk, mert a kínálkozó lehetőségeket még korántsem használtuk ki. De a legfontosabb, hogy minő­ségi munkát végezzünk, s ha­táridőre, mert ez a legjobb reklámunk. A szabályozók szűk sávban engednek mozgásteret, kicsi a vállalati önállóság, ke­vés a műszaki fejlesztésre for­dítható pénz, de nekünk ezek­hez a körülményekhez kell iga­zodnunk I- A Pécsi Közúti Épitő Válla­lat'550 dolgozót foglalkoztat, idei árbevételi tervük 310 mil­lió, nyereségtervük 36 millió fo­rint. Nagy felelősség hárul az igazgatóra.- Vállalatot csak kollektívá­ban tudok elképzelni, az igaz­gató egyedül, partnerek nélkül tehetetlen. A KÉV-nél jó a kollektíva, így a jövőt illetően optimista vagyok. Roszprim Nándor N. A. Tanácskozás a motorizációról Október 11-től a lakosság is kipróbálbatja Hungaroring versenypályát I szocializmus megújulásának útja (3.) Frakcióharcok, szektás ellentámadás Az előzőekben már szóltunk orról, hogy — az 1953 júniusi fordulattól kezdve — kisebb- nagyobb, burkoltabb vagy nyíltabb formában kifejezésre jutott a pártvezetésben két 'irányzat, amely Rákosi Mátyás és Nagy Imre személyéiben meg is testesült és fokozatosan frakciószintre süllyedt. Minden­nek megvolt az objektív, a tár­sadalmi viszonyokban gyökere­ző háttere is. Az új szakasz politikáját ál­talában az egész társadalom elfogadta, hiszen az a megelő­ző helyzethez képest az élet­körülmények javulását és sza­badabb közéleti légkört hozott. De például a nehézipari ter­melés csökkentése,- beruházá­sok leállítása nemcsak a gaz­dasági vezetők, hanem az ezekben a szektorokban foglal­koztatottak egy részét is aggo­dalommal töltötte el. A terme­lőszövetkezeti parasztság egy része is nyugtalankodott az agrárpolitikai változások miatt. A párt- és állami apparátus­ban is jócskán akadtak olya­nok, akik régebbi erőszakos állami intézkedésekben játszott — imég ha olykor kényszerű — szerepüknél fogva féltek a la­kosság esetleges reakciójától, bizonytalanná váltak. A nézeteltérések, ifelfogásbe- Ji kűlönbségek és az elvi kér­dések legfeljebb a különböző vezető testületek nyilvánosság számára zárt ülésein kaptak hangot. Kifelé az egységet hangoztatták. Ez volt a helyzet az MDP 1954. májusi ÍU. kong­resszusán is: Rákosi Mátyás referátumában kli nyi Ivá n ította, hogy a párt „a ti. kongresszus óta tovább erősödött, elmélyí­tette gyökereit, tapasztalatait, edzettebb, összékovácsaltabb és egységesebb lett.” £z persze nem felelt meg a valóságnak, és csak arról árulkodott, hogy a pártvezetés — elvtelen komp­romisszumban Rákosi és iNagy! — továbbra ts~ragaszkodik az egységkoncepcióhoz, vagy in; kább az egység-fikcióhoz, és nem kívánja a tényleges véle­ményeltéréseket -föltárni és megvitatni. Némileg változott a helyzet 1954 őszén. Az ország gazda­sági helyzete ismét feszültebbé vált. lEffogyóban voltak a tar­talékok, az életszínvonalat ja­vító és a parasztság helyzetét könnyítő intézkedések fel­emésztették azokat. Viszont mindezek kedvező hatása a termelésre ilyen rövid idő alatt még nem mutatkozott. Az in­tézkedéseknek szükségszerűen volt bizonyos „tűzoltó jelle­gük", a gazdaság átállításá­nak és az irányításnak hosszú távú, átfogó rendszeréről ak­kor még csak a kutatómunka folyt a tudományos és szakmai körökben. A helyzet szinte kínálta, hogy a két póluson elhelyez­kedők egymásra mutogassa­nak, Omikor a felelősség eldön­téséről és persze a teendőkről volt szó. Az egyik szárny pontosabb híján illessük őket a „baloldali" jelzővel — a ne­hézségek alapvető okát abban jelölte meg, hogy a júniusi ha­tározat nyomán az életszínvo­nal emelésében túl nagy lépés történt. Ezek a vezetők nem voltak hajlandók arra emlékez­ni, 'hogy a bajok gyökere a régi gazdaságpolitikai koncep­ció, a feszített ütemű iparosí­tás, a reá irtásokká I nem szá­moló tervezés. A másik szárny — illessük őket a jobboldali jelzővel — az új szakasz poli­tikájával szembeni ellenállás­ban, a régihez való ragaszko­dásban, az újra való átállás és átcsoportosítás nem megfelelő ütemében jelölte meg a bajok okát. Mondani sem kell, hogy Nagy Imre ez utóbbi nézetet vallotta, míg Rákosi Mátyás in­kább az előbbihez húzott, bár mint jó taktikus, ebbeli véle­ményét álcázta, kifejtésével várta az arra -kedvezőbb pilla­natot és légkört. Ilyen helyzetben ülésezett 1954. október 1—3-án az MDP központi vezetőségiének plénu­ma. Emlékezetes tanácskozás volt ez. A testület életében nemigen volt példa arra, hogy ilyen nyíltan, szenvedélyesen* ennyi kritikai készséggel és elvi mélységgel elemezzék a párt politikáját. Nemcsak a gazda­sági kérdések, a mezőgazda- sági fejlesztés, az iparosítás útja, a termelés és a fogyasz­tás viszonya, és még sok gya­korlati kérdés került szóba, hanem az egész gazdasági m edh a niz m us __ f e lölvizsgá I a fá - nak igénye is, A határozat reform szellemű volt. Kijelentette, hogy a koráb­bi hibák mellett a nehézségek alapvető tényezője „az új sza­kasz végréhajtásában mutatko­zó ingadozás, az ellenállás, amely vele szemben többé-ke- vésb-é burkolt formák közt megnyilvánul." Az intézkedési rész -a gazdaságpolitikai fel­adatokat az új szakasz politi­kájának megfelelően fogalmaz­ta meg, hangsúlyozva az egy­séges értelmezés fontosságán, a pártfegyelem megszilárdítá­sának sz ü kség esség ét. Ez a /biztató kibontakozási léhetőség pár hónap alatt a visszájára fordult, (Rákosi Má­tyás, aki az októberi ülésen, látva a közhangulatot, az át­állás hiányosságait, az új sza­kasszal szembeni ellenállást ostorozta, és úgy ítélte meg. hogy emiatt „tizenöt hónapot vesztettünk", december elejé­től (körben -szabadságon volt a Szovjetunióiban) átfogó orf- fenrívába -kezdett a jobboldali elhajlás ellen. Jó frakc-iós ha­gyományok szerint, elsősorban Nagy Ilimét vette célba, de ki­jutott az elmarasztalásból az októberi plénum platformjának, és persze ezen keresztül az egész 1953 júniusi irányváltás­nak is. Rákosi jól választotta meg szektás ellentámadása idejét. Nagy Imre, októberi sikerétől elbizakodva, egy sor jobboldali elhajlásnak minősíthető gesz­tust tett. Egy cikkében szinte teljesen mellőzte a felszaba­dulás óta elért eredményeket, ■e Iha I Iga tva te rmelőszövetkeze- tek és állami gazdaságok sze­repét és jelentőségét, szinte egyértelműen a 'ki saru termelő parasztgazdaságokra kívánta alapozni a mezőgazdaság fej­lesztését. A jobboldali hibák elleni küzdelem jegyében, sajnos, Rákosinak sikerült kierőszakol­ni a Központi Vezetőség 1955. márciusi és áprilisi ülésén nemcsak Nagy Imre elítélését és felmentését a miniszterelnö­ki posztról, majd kizárását a Központi Vezetőségből (de­cemberben a pártból is), ha­nem átértékelését az 1953 jú­niusi fordulatról, az új szakasz kifejezés hibásnak minősítését, nem is beszélve az 1954 októ­beri ülés platformjának elveté­séről. Mindez persze nem mindig nyíltan történt; az 1953. júniust nem kárhoztatták, hanem egy­szerűen elfelejtkeztek róla, .és ettől kezdve a hivatkozás az 1955 márciusi, tehát a szektás ellentámadást kibontakoztató KV-plénum lett. Az „elvi alap­vetést” rögtön követték az en­nek megfelelő konkrét intézke­dések is: megint szigorították a begyűjtést, felülvizsgálták a kiskereskedői engedélyek ki­adását, nagy tsz-fejlesztést in­dítottak tagosítással egybefűz­ve, visszaállították azt a rend­szabályt, hogy a szövetkezetből csak három év után telhet ki­lépni, előirányozták a parasz­tok és kisiparosok adójának emelését, normoTendezéssel megnyirbálták a munkások reáljövedelmét, szigorították a fellépést a sajtóban és a kul­turális területen az „elhajlók" ellen, 'lassították a rehabilitá­ciót stb. (Következik: A huszadik kong­resszus és az MDP) Nemes János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom