Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-04 / 273. szám

;■:; i;-yv.'y:r§S .,„,^,, r,i..^^r

:'■'■■ Saiftöfűrum o ttoifif^M>agii<iiiMDi-ti ^

Hogyan kívánják javítani a bányászok helyzetét?

Mi történt Mexikóban? - Milyen az idei termés? - Miből telik egyeseknek?

Az alábbiakban válogatást adunk közre a bányásznapi sajtófórumon föltett kérdésekből és az elhangzott válaszokból. Mint ismeretes, Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, Borbély Gábor, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hajdú János, a Televízió, A HÉT műsorának főszerkesztője és Király Ferenc, a (Népsport főszerkesztője foglalt helyet az emelvényen.

— Mekkora a Baranya megye mezőgazdaságának aszály okozta vesztesége?

Lukács János:

— Az aszálykár felmérése még tart. Vannak azonban területek, amelyek már most is biztonsággal becsülhetők. Ha 1985-höz viszonyítunk, akkor 50 000 tonnával termett kevesebb kalászos, ha 1984-hez, egy magas bázishoz, amikor rekord volt Baranyában is, akkor 100 000 tonnával maradtunk el. A múlt évihez képest hozzávetőleg 200 millió forintos az árbevétel kiesés. Ezzel együtt Baranyában a mező- gazdaságban mi jó terméssel számolhatunk. A szakemberek azt mondják, hogy a kukorica- termés végeredménye a betakarításkor 7-essel kezdődik: tehát 7 tonna fölött számíthatunk a megye 80 000 hektáros átlagában.

— Régóta ígérik, hogy a bányászok helyzetét javítják ? Ideje lenne vonzóvá tenni ezt a szakmát, mert lassan nem lesz, aki lemenjen a bányába.

Faluvégi Lajos:

— A kormány a közelmúltban hozott határozatot az egész magyar szénbányászat jövőjéről, amelynek ez a lényege, hogy a szénbányászatra, a szénre a jövő évszázad elejére is számítunk. A szén jelentősége a magyar energia- háztartásban nem csökken, sőt, ha a termelés minőségét javítani tudjuk, még nőni is fog.

Miképpen szeretnénk javítani a mai körülményeket? Mindenekelőtt helyre kell állítani, vagy legalábbis közelíteni kell azokhoz a bérarányokhoz, amelyek egy évtizeddel ezelőtt álltak fönn a bányászbérek, elsősorban a közvetlen termelésben dolgozók bére és a magyar ipari átlagbérek között. Idén béremelést is hajtottunk végre, bár ez nem éri el még azt a szintet, ahová el akarunk jutni. A bányász szakszervezet javaslatára kidolgozása alatt áll egy járadékrendszer, amelynek az a lényege, hogy két évtized munka után' az átlagkereset és a háromévi hűségjutalom figyelembevételével járadékot 'kopnának bányászok függetlenül attól, hogy folytatják-e a munkát a bányában avagy máshol. Ez nagy anyagi és létbiztonságot is jelent majd azok számára, akik hosszabb időt töltenek ezen a területen. És végezetül: a bányamunka megkönnyítését új beruházással is segíteni kívánjuk. Mindezek, a bérpolitikától a műszaki fejlesztésig a VII. ötéves terv programjai között szerepelnek.- Miért nem magyarázzák meq jobban, hogy mi a gmk, a kisvállalkozások haszna és ezek hogyan egyeztethetők össze korábbi elveinkkel?

Lakatos Ernő:

— A tőkés világ leegyszerűsíti propagandájában Magyar- ország kezelését. Azt mondja, hogy ami jó, az kapitalista, ami rossz, az szocialista. Ha Magyarország prosperál, nem tud más magyarázatot adni Magyarország körülményeire, mint hogy azt mondja: kapitalista módszereket alkalmaz. De a vállalkozások, gazdasági munkaközösségek neifi' kapitalista módszerek! Ezekre őzért van szükség, mert csupán a nagyipar, vagy a középvállalatok egy ország lakosságának szükségleteit képtelenek teljes mértékben kielégíteni.

Amikor bennünket „elemeznek”, gyakran olyan szférákat is ideszámítanak, amelyek nem tartoznak a magánszféra körébe. Például a háztáji gazdálkodást. A háztáji csak a szocialista nagyüzem ösztönző támogatásával képes megélni.

A szocialista nagyüzem nélkül a háztáji gazdaságok egy napig sem élnének meg.

Megjegyzem: Magyarország nemzeti jövedelmét vizsgálva a magánszféra nem éri el jelenleg az 5 százalékot. Tudni kell azt is, hogy egyes szocialista országokban ezek a számok jóval magasabbak.

Mi az ami miatt a kérés fölmerült? Azért mert ezeken a területeken, mint minden újnál, keletkezhetnek torzulások, vadhajtások. Valóban többet kellene ilyesféle kérdésekről beszélnünk, hogy mindenki jól értse, hiszen ezek alapvetően a lakossági szolgáltatásokat javítják.

— A képviselők megválasztásuk előtt egy sereg ígéretet tettek Baranyában is. Számon kérik tőlük ezeket?

Borbély Gábor:

— A választási csatában nagyon sok ígéret, sőt néhány helyen ígérgetés is elhangzott. Számon kérni ezek megvalósítását azoknak a joga, akik az adott választókörzetben a képviselőre voksoltak és szavazatukkal országgyűlési képviselővé választották. Természetes, hogy a képviselők elsőrangú feladata a törvényalkotás, a hozott törvények végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. Ezért az ígéretekkel csínján kell bánni. A képviselő ugyanis nem rendelkezik önálló pénzeszközökkel. Nem lenne jó, ha lokális érdekeket országos érdekek elé helyezne csak azért, mert a választási csatában erre ő ígéretet tett. Minden jogos igény érvényesítéséért a képviselőnek ki kell állnia, és gondolom, hogy ezt a kiállást mindenhol megfelelőképpen méltányolják is.

— Mi történt Mexikóban, ahol ön a magyar csapat sajtófőnöke volt? Tulajdonképpen volt doppingolás és doppingszer?

Király Ferenc:

— Már három világbajnokságon lehettem a magyar vá- lógatott sajtófőnöke. Véleményem szerint a magyar labdarúgó-válogatottunk nem volt olyan rossz, mint amit a szovjetek ellen mutatott, de nem is volt olyan jó, mint hittük. Volt-e doppingszer? Doppingszer nem volt. Már csak azért sem lehetett, mert a FIFA, nagyon szigorú doppingvizsgálatot rendelt el minden mérkőzés után. Abból nem lehetett kibújni, 40 dopping volt a listán, akit elkaptak, azt azonnal felfüggesztették. Viszont nem vagyok meggyőződve, hogy nem volt ajzószer. Nem dopping, ajzószer, lehetett. Erről közszájon forog egy történet.' Amikor a szovjet mécsesén Détári odaszólt a 20. percben a Sallainak, hogy te Pici, te látod a szovjet kaput?

. Azt mondja, látom, csak mozog. Ez tréfa, de kérdem, hogy tud lebénulni 13 ember egyszerre? Valami orvosi hiba lehetett.- Mely országok kértek kártérítést Csernobilért a Szovjetuniótól?

Hajdú János:

— Ez a politikai gondolat néhány nyugat-európai kormányban merült fel. Mára kiderült, hogy ebből a szovjet kormánnyal szemben igényeket támasztó kampányból semmi nem lett. Ennek a magyarázatát abban keresném, hogy a Szovjetunió kormánya a balesetet, követő első napok, tájékoztatás-politikai rövidzárlata után rendkívül nyitott és messzemenő tájékoztatást nyújtott a világ országainak és szakembereinek. Hogy a jö- ^vőben hogyan sikerül ezt majd megoldani, hogyan lehet a károkat ténylegesen megállapítani, és az emberiségnek sikerül-e létrehoznia egy olyan közös alapot (ez látszik az ésszerűnek), amely fedezné a. terheket, ez napjaink kérdése. De nagyon komolyan dolgoznak egy olyan nemzetközi magatartási szabályzat gyűjteményen, amely az ilyen esetekre mérvadó és kötelező lesz az aláíró országok számára.

— Hány csalód kaphat az idén állami bérlakást Pécsett?

Lukács János:

— Hozzávetőlegesen négyszáz.

— Igaz-e, hogy újra bezárnak bányákat, és ha igaz, akkor miért?

Faluvégi Lajos:

— A szénbányászat jövőjéről, szóló kormányhatározatban egyértelműen bennefoglaltatik, hogy 14—16 bányaüzemet nem bezárunk és ez nagyon lényeges, hanem az eredeti elképzeléssel szemben gyorsabban leművelünk. Ezeket a bányákat nagyon gazdaságtalanul tudjuk működtetni, ezek termelnek a legdrágábban, és ezeket nem lehet a jövőben sem megfelelően gépesíteni. Ez lényeges különbség az egy évtizeddel ezelőtti magatartáshoz képest.

— Munkás-paraszt Hatalomért .kitüntetésem van és 4000 forint a havi nyugdijam. Méltányosnak tartja ezt 32 évi munka után?

Lakatos Ernő:

— A párt Illetékes szervei, majd a párt javaslatára a kormány foglalkozott ezzel a kérdéssel. Természetes, hogy a szocialista rendszernek gondoskodnia 'kell azokról, akik a legnehezebb időkben életüket is veszélyeztetve felléptek a munkáshatalom megvédéséért. Az intézkedés lényege az, hogy a Munkás-paraszt Hatalomért kitüntetésben részesültek nyugdíjkiegészítésben fognak részesülni. Az intézkedésre a kormány megadta az intenciókat és ennek végrehajtása folyamatban van.

— Hogy fognak Magyarországon bíboros érseket választani?

Borbély Gábor:

— Mint ismeretes a Lékai püspök úr halálával az esztergomi érseki szék megürese. dett. Ennek betöltése van most napirenden. Hagyomány, hogy aki az esztergomi érseki székben ül, az egyben prímásként első az egyenlők között. A bíborosság egy más kategória. Az tulajdonképpen egy testület a pápa mellett. A bíborosi kinevezés egy külön aktus ‘kell, hogy legyen. Magyarországon az érseki helyek betöltését a Vatikán és a magyar kormány közti 1957-es megállapodás szabályozza. Ennek szellemében folyik az előkészítés és születik a döntés. 1964 óta a Vatikán is elismerte az Elnöki Tanácsnak azt a jogát, hogy előzetes egyetértése kell az érseki kinevezésekhez. Jelenleg tehát folyik a Vatikánban is a hagyományos káderelőkészítő munka, és ha ehhez az Elnöki Tanács megadja az előzetes hozzájárulását, akkor a pápa ki fogja nevezni az új esztergomi érseket.

— Vizsgálja-e valaki, hogy miből telik egyeseknek a Mecsek-oldalban a luxusépítkezésekre?

Lukács János:

— Ilyen kérdést nem vizsgál senki sem Baranyában, de úgy tudom az országban sem. Aki törvénybeütköző cselekedetet hajt végre, természetesen tarthat attól, hogy elszámoltatják. De hogy valaki házat vagy villát épít a Mecsek-oldalban vagy bárhol, önmagában azt a kérdést nem vizsgálja senki.

(A fórum további kérdéseire

jövő szombati számunkban

térünk vissza).

A zegzugos utcákon mindig akad látnivaló

Éjfél — a Pannon Volán ezüstkék autóbusza megmoccan és lassan elindul a tanárképző kar bejáratától jó 1700 kilométeres 'kisázsiai útjára.

Pécs és a törökországi Kü- ta'hya 1982 szeptembere óta testvérvárosok. A közös nyilatkozat értelmében 'kölcsönös lá- togptásokat szerveznek, kiemelt figyelemmel gondoskodnak az egymás területén lévő emlékekről, elősegítik a kulturális, csereprogramokat és az idegenforgalom fellendülését. Az évenként megrendezendő kütahyai Fajansz Fesztiválra két éve a Mecsek, tavaly a lKI- SZÖV, most pedig a Baranya táncegyüttes utazott a testvér- városba . . .

Török nézőközönség egy szabadtéri fellépésen

Pécsiek

Kütahyéban

Estére értünk Szvilengrádba. Ez a bolgár város fekszik legközelebb a török 'határhoz. Reggel hatkor indulunk tovább, az -első török város Edirne. Méltóságteljes mecsetek, ‘kavargó nyüzsgés az utcákon. A nap izzítja az autóbuszt, sóhajtva nézegetjük a Márványtengert. Isztambulban nem állunk meg, nem merjük megkockáztatni az esti utazást. A Boszporuszon átívelő híd lenyűgöző, kattognak a fényképezőgépek, búcsúra lendül a kezünk: viszlát, Európa!

A szerpentinek egyre csak fölfelé ívelnek. Kopár hegyek köpött kanyargunk és kilométerről kilométerre számoljuk, mennyit kell még 'kibírnunk.

Az első, Kütahyát jelző táblát megtapsoljuk. Aztán egyszeresek kék lő hegylánc alján megjelenik a város. Fekvésében hasonlít Pécshez. Határában ipartelepek. Az út egyenesen a főtérre vezet, ahol Kü- tahya szimbóluma, egy ötméte- res kerámia szökőkút vízsugarai fogadnak.

A tér egyik oldalán a tartományi kormányzóság épülete,

egykori görög, római kultúra emlékei ma is láthatók. A várat például a bizánciak építették. Romjai között a körpanorámát nyújtó forgó éttermet létesítettek, s most népszerű idegen- forgalmi látványosság. És a régi belvárosban ott van a 'bazár, apró zegzugos utcáin mindig akad látnivaló.

*

A Imeleg negyven fokos, mégsem tűnik forrónak, az alacsony páratartalom miatt elviselhető. Az esték meg kellemesen hűvösek.’. Szívesen bólintunk az ajánlatra, ihogy menjünk el fürödni. A várostól nincs messze az ilicai termálfürdő. Az egyik fürdő csak női, a másik közös, de egyetlen fehérszemélyt sem látni. A régi 'hagyományok továbbélnek az öltözködésben is. A fiatalok közül is sokan hordják a bő bugyogót, a salvart, de az üzletekben a legújabb amerikai és európai divatot kínálják, csakúgy, mint a tv-reklámok- ban. Szeiídebb változatukkal az utcákon is találkozunk, Könnyűzenéjük telítve népzenei motívumokkal.

Az ünnepélyes megnyitón táncol az együttes

Fotó: Szönyi János.

előtte Kemal Atatürk szobra, a másikon a városi tanács. A városi tanácson kitartóan várt minket Ihsan Tuníoglu, a kü- tayhai újságírószövetség elnöke, az idegenforgalmi-kulturá- I is-sajtó h i va ta I vezetője, aki egyhetes ott-tartózkodásunk alatt programjaink fő szervezője volt. Már járt Pécsett és az első közös vacsorán örömmel sorolta ismerőseit. Ö is, akár csak a többi vendéglátónk, meg a járókelők kedvelik a magyarokat. Majariz? — léptek mellénk az utcákon és sokáig rázogatták a kezünket.

Kütahya messzeföldön ismert kerámíaiparáról, amelynek kezdete a szeldzsuk-korig nyúlik vissza. Az ősi motívumokat és a jellegzetes kékes színt máig megőrizték.

A számas szép mecset közül a legszebb az Ulu-dzsámi. Tőle már csak néhány méter a példásan felújított és berendezett Kossuth-ház, ahol a szabadságharc vezetője 1850 áprilisától 1851 szeptemberéig lakott. A ház előtt pécsi pirogránit eozinból a Magyarok kútja.

A városban jelenleg 150 000 ember él. Története az i. e. második évezredig nyúlik visz- sza. A szeldzsuk törökök XI- XII. században foglalták el. Az

Egyik fontos ünnepük ma is a fiúgyermekek férfivá avató rítusa. Egy este előbb indultunk vissza a szállásunkra. Az út túloldaláról elektromos gitárhoz hasonló ritmusos zene hívogatott. Megálltunk a kerítés mellett bámészkodni. Az udvaron férfiak táncoltak pénzzel a szájukban, középütt álldogált a díszes palástot viselő kisfiú. Kisvártatva kifutott a házigazda és szívélyesen invitált a vendégek körébe. A cukorgyárban dolgozik, amelynek szállásán az első héten mi is laktunk. Kilencéves fia avatóünnepségét tartották, ezért a másnapig is eltartó nagy ví- gadozás. Az udvar sarkában a héttagú zenekar, dobot pattogtatva és a gitárhoz hasonló sazt pengetve. Minket, nőket egy hosszúkás faépületbe, az úgynevezett asszonyházba kísértek. Rengeteg fiatalabb és idősebb nő ült egymás mellett és a magnóból harsogó zenére hárman táncoltak. Mint kiderült, a szájban tattott pénz egy nagy nylonzacskóba és onnan az ünnepelt gyerek szüleihez került. Az automata fényképezőgép sűrűn villogott. Majd európai szokásainkra tekintettel visszaengedtek az udvarba a férfiakhoz, egy-egy Tuborg sört nyomva a markunkba.

A küldöttséget fogadta Ibrahim Sahin, Kütahya kormányzója és Nuri Bozbay, a város polgármester-helyettese is. A beszélgetés középpontjában a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése állt. Mi magyarról angolra fordítgattunk, ők törökről angolra. A törökök közül sokon beszélnek, ha csak alapfokon is, angolul. 'Két speciális angol középiskolába járó fiú és két fiatal kütahyai újságíró volt a segítségünkre.

Az újságírókkal a helyi újságírószövetség székházában találkoztunk. Kütahyóban három napilap jelenik meg. Megnéztem a kis nyomdát, ahol a sarokban 'letakarva egy régi típusú offset gép foglalt helyet. Újjáépítik, s jövőre már ezzel a géppel készülnek a lapok. Huszonöt újságíró tagja a kütahyai érdekvédelmi szervezetnek, baloldaliak, jobboldaliak, vallási lapok munkatársai, Törökországban ezernél több napilap jelenik meg, ezek többsége tartományi, városi újság. A nagy napi- és hetilapokat, magazinokat Isztambulban és Ankarában szerkesztik.

A Fajansz Fesztivál színhelye a vásártéri 'kisszínpad volt. A török együttesek Isztambulból, ünyéből, Bursaból és Kütahya- ból érkeztek. Külföldről idén csak a pécsi táncegyüttest hívták meg. Közönség minden este szép szómmal összejött, s amint felhangzottak a kalocsai tánc első dallamai, elkezdtek ütemesen tapsolni. Egy-egy bonyolultabb, bravúrosabb lépést külön is észrevették és örömkitöréssel üdvözöltek. Vidáko- vics Antal, az együttes vezetője jól szerkesztett, tömör és mutatós programot állított össze. A közönség soraiban ülő kisgyerekek is élvezettel figyelték a műsort, az első sorokból nem egyszer még táncra is perdültek.

Az Isztambuli Egyetem zenekara jobbára klasszikus török zenét játszott költői szövegeket tolmácsolva. Bartók Béla gyűjteményéből is előadtak egy improvizációt. A táncuk légies, minden mozdulat jelentéssel bír. A bursaiak csakúgy, mint az isztambuliak többször jártok külföldön. A fesztivál nyitónapján a menettáncban a Bárányosok a 'Fekete-tenger partjáról jött ünyeiekkel együtt vonultak a város főterére. Az együttes a gazdagok régi viseletét választatta öltözetül. Erről nem hiányozhat a vastag lánc a férfiak mellén vagy o pénzzel díszített női fejdísz. A kütahyai „zeybekek" (harcosok) együttese három-négyszáz évvel, ezelőtti oszmán zenére táncolnak, élet- és harci képeket megelevenítve a törökök akkori mindennapjaiból.

Két hét Törökországban, Kütahyában - kicsit megismertük a testvérvárost, bebarangoltuk a környéket, ettük a specialitásokat, a zöldséges, padlizsá- nos, húsos-ételt, a mézzel dúsított süteményt. Több török szót megtanultunk és ízlelgettük hasonló szavainkat. Hazafele a buszban megkérdeztem a táncosoktól: nem találták túl hosszúnak az utat? Ők egyöntetűen nemmel válaszoltak, nagyon jól érezték magukat és szívesen mennének újra Kü- tahyába.

Barlahidai Andrea

HÉTVÉGE 7.