Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-17 / 286. szám

1986. október 17., péntek Dunántúlt napló 3 rariioriivnoii A munkaidőalap védelméért Statisztikai felmérések, gazdasági elemzések bizonyítják, hogy a munkafegyelem és a munkaszervezés elégtelensége következté­ben jelentősen kihasználatlan a termelő helyeken a munkaidő- alap. Ezért van nagy jelentősége a közelmúltban hozott minisz­tertanácsi határozatnak, mely intézkedéseivel, állásfoglalásaival a helyzet alapvető javítását kívánja elérni. Három vállalat kölcsönzi A pécsi Bojcsy-Zsilinszky úti kölcsönzőben Sorban állás szőnyegtisztító gépekért Alkatrészhiány akadályozza a jobb ellátást Mindenütt más áron A Minisztertanács határoza­tát korábban egy jelentős politikai állásfoglalás előzte meg, mely arra hívta fel a pártszerveket, hogy legyenek kezdeményezői a munkaidő- alap védelme érdekében hoz­ható intézkedéseknek. Ennek helyzetét tekintette át leg­utóbbi ülésén az MSZMP Me­gyei Végrehajtó Bizottsága. A testület megállapította, hogy Baranyában vanna'k kedvező tapasztalatok . a határozatok végrehajtása terén, de ezek még csak kezdeti lépéseknek tekinthetők, a kívánt cél ér­dekében nagyobb határozott­ságra, felelősségre és felelős- ségrevonásra, a politikai mun­ka szélesítésére, a kívánt szemléletváltozás elérésére van szükség. Baranyában 1980—1985 kö­zött a törvényes munkaidő- alap és a megyében teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma közel azonos mérték­ben, mintegy 7-8 százalékkal csökkent. 1985-ben a dolgo­zók 53 százalékának a mun­karend szerinti időalapja heti 41 óránál volt kevesebb, 1980- ban a döntően kötelező 44 óra mellett a megfelelő arány 3 százalék körül volt. A fizi­kai dolgozókra készített idő­mérleg alapján 1985-ben a munkarend szerint teljesíthető munkanapok száma 252 volt, ebből szabadság és beteg­ség miatt 39 nap volt a hiány­zás. A munkahelyeken befo­lyásolható és nyilvántartott tá­vollétek — pl. oktatás, konfe­rencia, nem fizetett távoliét — 4,8 napot tettek ki, a munka­rend szerinti időalap 2 száza­lékát. Az adatok alátámaszt­ják, hogy az igazi tartalékok a statisztikailag nem mért törtnapi veszteségekben, a dolgozóktól többnyire függet­len okok miatti munka nélküli órákban keresendők. Az el­múlt években, megyénkben is, a gazdálkodók jelentős há­nyada nem fordított kellő fi­gyelmet a veszteségidők fel­mérésére, annak mérséklésére, a munkaidő-beosztás és a munkarend-feladatokhoz iga­zodó rugalmas alakítására. Je­lentős veszteségek forrása a munkahelyi vezetők engedé­kenysége, a fegyelmezéstől való tartózkodás, esetenként az ügyintézést ellátó szerveze­tek helyenként még kifogásol­ható munkarendje. A végrehajtó bizottság egyetértéssel fogadta ezzel kapcsolatban, hogy megyénk­ben az állami szerveknél ele­mezték az ügyfélfogadás rend­jét, a munkarendet, az ügy­félszolgáltatás módját, a la­kossági igényekhez való mind teljesebb alkalmazkodást, a dolgozók munkaidő-alapjá­nak hatékonyabb védelme érdekében. Helyeselhetően kialakították az állami szer­veknél a munkaidőn túli fél­fogadást és nyújtott ügyfél- fogadást. Gondoskodtak arról, hogy a lakosság megfelelő tá­jékoztatást kapjon a szolgál­tató-ellátó szervezetek félfo­gadási rendjéről. A lakosság ügyeivel foglalkozó hivatalok, intézmények folyamatosan megszüntetik az ügyintézés szempontjából mellőzhető és csak utánjárással beszerezhető információk igénylését, egy­idejűleg felülvizsgálják és csökkentik az állampolgárok személyes jelenlétéhez kötött ügyintézést. Olyan gyakorlatot vezetnek be, mely módot ad a képviselet útján történő ügy­intézésre is. Általánossá tet­ték, hogy az ügyfeleket két időpontra idézik, lehetősé­get adva ezzel a számukra kedvezőbb megjelenésre. Kétségtelen, hogy a politi­kai határozatok megjelenése után néhány gazdálkodó szerv megyénkben is tett olyan egyedi intézkedéseket, amelyek a munkaidőalap jobb kihaszná­lását célozzák, többek között a szabadságolás, az eltávo­zás, alkoholfogyasztás, illetve a szolgáltatóknál a készenlét, ügyfélforgalom tekintetében. (Komplexnek tekinthető igaz­gatói utasítást a B. M. Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat­nál, részterületekre kiterjedően a Pannon Volán Vállalatnál, a RÖVIKÖT Vállalatnál adtak ki. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a területi politikai és társadalmi szer­vek, valamint a munkahelyi szervezetek kötelessége, hogy a munkaidő jobb kihasználása érdekében a munkafegyelmet javító központi intézkedéseket támogassák, végrehajtását a politikai munka eszközeivel segítsék. A pártszervek és szer­vezetek kísérjék figyelemmel a vezetők ez irányú tevékenysé­gét, szorgalmazzák a lakossá­gi ellátást és szolgáltatást végző szervezetek munkarend­jének az igényekhez igazodó módosítását, számonkérve az erre vonatkozó határozatok maradéktalan végrehajtását, következetesen támogassák a gazdasági vezetést a mun­kahelyi fegyelmezetlenségek jogszabályban meghatáro­zott szankcionálásában, a fe­gyelmezett munkavégzés felté­teleinek biztosításában. M. E. Több olyan kisgépet haszná­lunk a háztartásban, amelyekre ritkán van szükség, és az áruk miatt inkább Kölcsönözzük. Pé­csen három helyen, az iparcikk, az építőipari és a turisztikai kölcsönzőben bérelhetünk gé­peket, felszereléseket: barká­csoláshoz, szórakozáshoz, épít­kezéshez, kiránduláshoz. Sző­nyegtisztító gép mindhárom vál­lalat készletében található, mégis nehéz hozzájutni, hisz együttvéve is csak 10 darab vehető igénybe. — Ha az összes gépünk üzem­képes lenne, ki tudnánk elégí­teni az igényeket — mondja Rozanovics Józselné, a pécsi Bajcsy-Zsilinszky úti iparcikk kölcsönző vezetője. — Az igé­nyek alapján az a tapasztala­tunk, hogy naponta mintegy 20 gépre lenne szükség. Harminc­két darabbal rendelkezünk, de pillanatnyilag csak hat üzemké­pes. Sajnos, javításukhoz nem kapunk alkatrészt, ezért a rak­tárban állnak. Májusban és jú­niusban egymás után égtek le a motorok. Valószínű, hogy a rövid időre bérelt gépek nem bírták a folyamatos igénybevé­telt. Ezért meg is szüntettük a négyórás kölcsönzést. Jelenleg nyitástól zárásig 180 forintért, zárástól nyitásig 150 forintért, 24 órára pedig 300 forintért bérelhetők a szőnyegtisztító gé­pek. Az alkatrészhiány okairól dr. Szmodics József, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese a következőket tudta mondani: — Vállalatunk ez évben még nem kapott lehetőséget a nyu­gatnémet szőnyegtisztító gépek­hez szükséges alkatrészek be­hozatalára, ezáltal szőnyegtisz­tító gépeink közel fele üzem- képtelen. A lakossági igény vi­szont a szőnyegpadlós lakások számának növekedésével nő. Míg a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában reggelente húszán vár­nak hat szőnyegtisztító gépre, addig a minap, például a Ko­lozsvár úti építőipari kölcsön­zőben a két szőnyegtisztító gép közül az egyik a boltban állt. Igaz, csak 24 órára lehet el­vinni 270 forintért. Az Ifjúsági Turisztikai Köl­csönző is két géppel rendelke­zik, itt viszont 100 forintért 4 órára is bérelhető. P. E. Teklafalu-Endrőc vízműrendszer Novemberre tervezik az átadást Teklafalu lalkóinak száma négyszázhatvan, a közeli End- rőc községé pedig ötszáz. Mindkét település a Szigetvár­tól tizenöt kilométerre lévő Két- újfalu társközsége, s mindket­tőben több éves gond, hogy nincs tiszta ivóvíz. Vízellátásu­kat régebben a vitézpusztai termelőszövetkezet fúrt kútjá- Iból biztosították, amelyet egy- egy közkifolyóval láttak el. A kút azonban néhány évi üze­melés után beiszapolódott, s már több mint nyolc éve meg­szűnt az ivóvíz-szolgáltatás. A csecsemők és gyermskek ellá­tására ma még zacskós vizet szállítanak a két kistelepülés­re. Nem sokáig, mert novem­ber 15-re tervezik a Teklafalu­Endrőc vízműrendszer átadá­sát. Tavaly a választások után az új tanácstagok és a két társ­község elöljárói . legfontosabb feladatuknak a vízműtársulat szervezését tűzték ki. A társu­lat 1985. október 25-én ala­kult meg. Teklafaluban a száz­harminckettő r lakóházzal és építési telekkel rendelkező ér­dekelt közül száztizennyolcan, Endrőcön pedig száíharm'nc- nyolc érdekelt közül száztízen léptek be. A harmincötezer fo­rint érde'keltségi hozzájárulás megfizetésére tízévi részletfize­tési kedvezményt kaptak. A vízműrendszer tervei a Baranyatervnél készültek. A k - vitelerést a Barcsi Költségve­tési üzem nyerte el verseny- tárgyaláson. A munkát már a vízrrjűtársulat megalakulása előtt két hónappal megkezd­ték. A vízműrendszer építési költségei meghaladják a hu- szonkétmillió forintot. A kétúj- falui tanács eddig 4 164 000 ■forintot fizetett ki, s még az idén egymillió forint támoga­tást adnak a társulatnak. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság hárommillió forint, a Baranya Megyei Tanács szin­tén hárommillió forint támoga­tást nyújt, ezenkívül nyolcmil­lió forint bankhitelt vettek fel. A vizet a kétújfalui százhúsz méteres kútból biztosítják majd - ez 1965-ben készült —, mely­nek vízhozama napi 475 köb­méter. Vastalanító berendezé­sét idén bővítették közel hat­százezer forintos költséggel A kétújfalui kút látta el vízzel a gyöngyösmel lé ki hidroglobust, ezután pedig a Vitézpusztán épült százköbméteres hidroglo- bus is innen kapja a vizet/ A -nyomóvezetékek kiépítése elkészült, a házi bekötéseknek pedig mintegy 95 százaléka. Most a nyomáspróbákat végzik szakaszonként. A Barcsi Költ­ségvetési üzem dolgozói min­dent megtesznek, hogy a no­vember 15-re tervezett átadás megvalósuljon. M. Gy. II szocializmus megújulásának útja (9.) Á konszolidálódás folyamata 1957 tavaszára az eszmei-po­litikai zűrzavaros állapotot fo­kozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visszaesé­sek nélkül a félrevezetett, meg­tévesztett tömegekben is ta­pasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hul­lámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visszatért.) A normális rend helyreállítá­sában, a konszolidálási folya­mat kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a párt és a kormány, miközben na­gyon határozottan fellépett minden ellenforradalmi csele­kedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi- "politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék hatása alá került tömegek tisz­tánlátása érdekében. A felsza­badítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömeg­munka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visszaszerzéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-as for­dulat után a pártvezetés — kü-' lönböző hibás meggondolá­sokból és a sikerektől megré- szegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polqári eszmék és il­lúziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak. így aztán nem is vitték végbe a nacionalizmus, a különböző harmadikutas né­zetek, a vallásos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük befolyásukat csök­kentő, eredményes eszmei küz­delmet folytatni. A jelszószerű, nagyhangú, és dogmatikus szellemű kinyilatkoztatások, az „ellenséges eszmék ellen", nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmiség körében, inkább a kétkedést, olykor a megbélyegzett néze­tek iránti szimpátiát növelték. A politika torzulásai pedig kedvező ta la it teremtettek a téves eszmék és hordozóik szá­mára, az ellenforradalom za­varos eseményei -tovább hat­ványozták hatásukat (például a nacionalizmusét és szovietelle- nességét!) még olyan körökre (oárttaqokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szemben álltak velük. A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendte­remtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a szak- szervezetek országos tanács­kozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, revizionista be­folyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenek­előtt a szakszervezetek függet­lenségének jelszavával kellett szembenézni. Tisztázni kellett a szakszer­vezetek helyét, feladatát az újjá formálódó szocialista rend­ben. A párttól, mint a szocia­lista építés vezető erejétől füg­getlen — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat el­vetette a SZOT-nak ez az ülé­se. Nyomatékosan állást fog­lalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan saját hagyományaiknak megfe­lelően és saját eszközeikkel kell küzdeniük a szervezett dol­gozók követeléseiért és cél­jaiért, hatványozott erőt fordít­va az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és ered­ményesebben képviselik tagsá­guk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt poli­tikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésé­nek a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határo­zat született, hogy pártszervek és szervezetek semmiféle szin­ten nem hozhatnák kötelező döntést a szakszervezetek egé­szére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt veze­tő szerepe csak a benne dol­gozó kommunisták közreműkö­dése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimun­kálása. Közismert, hogy az el­lenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelsza­vak és programok nyomán, igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. No­vember 4-e után, részben már az események idején, az egy­séges ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásából létrejött réteg­szövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a paraszt­ifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 elejére ezekben a szervezetek­ben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irányvonalát magukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártvezetés azon­ban úgy látta, hogy a réteg- szervezeteken keresztül az ifjú­ság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten, és állást fog­lalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mel­lett. Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert so­kan vallották, hogy a réteg- szervezeteken át jobban el le­het jutni a fiatalsághoz, ér­deklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egysé­gesítő álláspont kerekedett felül és március 21-én, a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulóján megtar­totta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének vissza- állásában is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az egy év­vel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 szá­zalékos volt, 1957. első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év má­sodik negyedében már 96 szá­zalékos volt az arány. A mezőgazdaságban üteme­sen folyt a munka. Megemlí­tendő, hogy még a termelőszö­vetkezetekben sem okozott jó­vátehetetlen károkat az ellen- forradalom. A belső helyzet tulajdonkép­pen páratlanul gyors megszi­lárdulásának megkapó de­monstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a bu­dapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Néqyszázezer bu­dapesti vonult fel a Hősök te­rére. Joggal mondhatta a gyű­lés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba- vesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bű­nébe esnénk, hogy eredmé­nyeink igen jelentősek . . . Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a november harmadika anarchikus viszo­nyaira qondolunk, amikor a dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatal­mat és az egész . országot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, ami­kor ’ a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha meg­állapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, fel­tétlenül helyes és nagyok az eredmények." (Következik: Az országos pártértekezlet) Nemes János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom