Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-11 / 250. szám
1986. szeptember 11., csütörtök Dunántúlt napló 3 Nemzetközi néptáncfesztivál Hamburgban A Baranya Táncegyüttes a 750 éves város jubileumán A Baranya Táncegyüttes neve, mint Európában sokfelé, az NSZK-ban is márkanévként hangzik. Műsoros estjeik osztatlan közönségsikert aratnak, fellépéseiket nyomon követi a sajtó, a rádió és a különböző televíziós társaságok is. Hamburg, az alapításának 750. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatra a világ minden részébe elküldte meghívóit, és ezek közül egy Pécsre, a Baranya Táncegyüttes címére érkezett. A város első történelmi emlékei Nagy Károly idejére és a Vili. század első éveire esnek. A városalapítás tényleges időpontját azonban a XIII. század közepére teszik, amikoris az első, ma is létező településmagvak virágzásnak indultak. Ezek nagyrésze szárazföldi település volt — mint amilyen az évfordulóját néhány évvel ezelőtt ugyancsak a Baranya Táncegyüttessel ünneplő Ber- gerdorf is, — másik része pedig különböző nagyságú sziget volt, — mint amilyen a most jubiláns „ős" — városrész, Finkenwerder —, amelynek aztán a természeti erők és az emberi beavatkozások hatására váltak a város s így a szárazföld részeivé. A peremkerületeivel együtt több mint hárommilliós lakosú Hamburg többnapos művészeti fesztivállal ünnepelte alapítási évfordulóját, otthont adva a legkülönbözőbb hazai és külföldi képzőművészeti alkotásoknak, könnyű- és komoly zenei előadásoknak. A rendezvénysorozat keretében kiemelkedő érdeklődésnek örvendett a népzenei és néptáncfesztivál. A Baranya Táncegyüttesen kívül Portugáliából, Hollandiából, Bolíviából, Spanyolországból és Indiából érkeztek fesztiválvendégek. Az éjszakába nyúló fellépések nagyrésze egy Elba-parti szabadtéri színpadon zajlott, ahol a nagyszerű környezet varázsát még tovább fokozták a háttérben elhúzó, hatalmas méretű, kivilágított óceánjáró hajók is. Az egymás után fellépő együttesek ízelítőt adtak hazájuk népzenei és néptánc- világából. Nagy érdeklődés kísérte a lap pazi „Inti Punchai” együttes exotikus hangszereit és dalait, a latin néptáncokat bemutató portugál és spanyol együtteseket, a fekete ruhában és „méretes" fehér fapapucsban táncoló holland vendégeket, valamint az indiai „Bhangra" férfi táncegyüttes produkcióját, akik különböző pandzsáb aratási, vallási és harci táncokat adtak elő. A Baranya Táncegyüttes kiemelkedő sikert aratott, az egyik napiKalocsai táncok lap, a Bild-Hamburg szerint „magas színvonalon, professzionista szintű előadással kápráztatta el a nagyszámú közönséget'1. Dunántúli, déldunántúli és kalocsai tánTimár Sándor felvétele cokból összeállított műsorukkal Pécs és Magyarország nevében nyújtották át csokrukat a 750 éves Hamburg városának. Sárosi István Ha a paragrafus van is, meg nincs is... Pedagógusföld és közérzet Egységes, központi megoldásra van szükség Baj van az illetményföldekkel... Mindszentgodisai pedagógusok jogos panaszáról értesülve a helyszínen meghallgattuk e bajok részleteit is. A tanév utolsó napjaiban jártunk, így különösképp szívszoritónak éreztem azt az elkeseredett közhangulatot, amely az egész nevelőtestületet magával ragadta. Nem szubjektív hangulati elemek, hanem nagyon is húsba vágó egzisztenciális problémák miatt, amelyeken, sajnos, mindenki tudta, rövid úton nem is lehet segíteni... o Problémáik forrása kettős. Egyik a fönti, ún. pedagógusföldek kérdése, másik a szolgálati lakások helyzete: nyolc (újabban az orvoslakás megoldása miatt már csupán hét) pedagóguslakás közül négy elhanyagolt, fölújításra szorul. A helyi tanács bonyolult csereügylettel a védőnő, illetve a körzeti orvos kulturált lakás- körülményeit előnyben részesítette — amihez joga van. Mint a tanács elnökével is eszmét cserélve nevén is neveztük a dolgok lényegét: az orvos életet ment, a pedagógus „csak” neveli a jövő generációkat. Próbálja legalábbis . .. Mindezek okán a helyi nevelőtestület a maga helyzetét hátrányosan megkülönböztetett helyzetnek érzi, — okkal, ösz- szefügg ez a falun működő nevelők általános helyzetének visszaesésével, amelynek beszédes példája - főleg nem központi fekvésű, gyengébb földminőségű és gazdasági helyzetű településeken — az ún. pedagógus illetményföldek kiadásának, ki nem adásának a gyakorlata. e Évszázados a hagyománya ennek. Valaha a falu tanítójának járandósága volt a legalább egy kát. hold, ahol megtermelhette háztartása terményeit. Az idők változtak. S noha eléggé köztudott, hogy a falun meggyökeresedett pedagóguscsalád ma is csak akkor tud megélni, ha gazdálkodik (is), ez a lehetőség sok mindentől függ. És főképp nem mindenkinek adatik meg .. . De nem is illet meg mindenkit. (Pl. a városból kijáró pedagógust). Nyilván ezt tartotta szem előtt a 12/1968. MÉM sz. rendelet, amely egyértelműen kimondja, hogy a legfeljebb 1600 négyszögöl (egy kát. hold) illetményföld kiadható a falun élő nevelőnek, s lényeget illetően maga kell, hogy megművelje. Ez a gyagorlat ma már eléggé ritka; a rendeletet régen túlnőtte az elmúlt két évtized. Magyarán: van egy rendelet, amely, ma már csak arra jó, hogy a helyi tantestület tagjainak szociális helyzete, életkörülményei iránt teljes a részvétlenség, a nemtörődömség, ott erre paragrafus-jogcím is legyen. o Mint például Mindszentgodi- sán. A nevelőtestület jó néhány tagja, aki az utóbbi öthat évben telepedett meg a községben, pályázat „elnyerésével" érkezett ide. A közzétett pályázatból világosan kiderült, hogy a pályázó szolgálati lakásra és illetményföldre számíthat. S ha élt ez utóbbival is, alaposan ráébresztették, hogy kétszer is gondolja meg a jövőben, mielőtt ilyesmire vetemedne . . . Földjárandósá- gót alig megművelhető, rossz minőségű területen kapta, ahol (pl. erdőszélen) a vadak legelték le azt a keveset is, ami megtermett. Ezek a pedagógusok ugyanakkor nagyon jól tudják, hogy általános gyakorlat az illetményföld értékének terményben vagy pénzben való kiadása. (Ennek összege évente 2000- 8000 Ft között mozog, a helyi viszonyoktól, terméstől stb. függően.) S ahol nincs lehetőség erre? . . . A Mindszentgodisai tanács, elnöke, idei János, mint elmondta, számtalanszor veszekedett a helyi tsz elnökével a pedagógusföldek miatt, de hiába. Nem tágított... A tsz- elnök nem odavalósi. Reggel jön, délután megy a busszal, s van vagy 2-3 éve a nyugdíjig .. . A kör ezzel bezárul. Vagy mégse? o Inkább a tisztábban látás, mint a „hátha”-optimizmus szándékával kerestem meg Kovács Gyula helyi tsz-elnököt. Nyugodtan kivárta mondóká- mat, a kérdésemre — mi okból nem megy itt az illetmény- föld hozamának pénzbeli kifizetése? - lényegét illetően az alábbi választ kaptam. A tsz-hez tartozó Bakócán 29, itt, Godisán 20 pedagógus működik. Egy kivétellel (aki ma is megműveli) nem tartottak igényt a földre. Az igaz, nem a meliorált, rekultivált területen kaptak —, amire a tsz nagyon sok pénzt áldozott -, ha olykor-olykor mégis kért valaki, hanem megműveletlen, illetve legelőterületeken. Pénzben kifizetni?!. . . Igen, jött egy asszonyka ilyen kéréssé!-, de a tsz-elnök közölte: vagy mind a 49-nek, vagy senkinek ... A tsz-nek egyébként ilyesmire nincs 100 000 Ft-ja. Nem szólván arról: „mit mondjunk a tsz-tagságnak, milyen alapon ad a tsz a pedagógusoknak 2000 Ft-ot olyan munkáért, ámit nem végeztek el? . . . Erre az idén se lesz mód, s egyáltalán: ilyen rendelet nincs!..." Valóban nincs. Sőt, olyan rendelet van, aminek az ellenkezőjét hajtják végre. Azaz van egy rendelet - de minek? — van ahány hely annyi szokás, a pedagógusföldek kiadásában, kifizetésében. Vagyis nem csupán mindszentgodisai probléma ez. Épp ezért: o Időszerű lenne, ha Baranya megye tanácsi testületé mielőbb napirendre tűzné; illetve helyi viszonyokat alapul véve határozottan állást foglalna, ajánlásokat tenne egy „nem létező" MÉM-rende- let nagyon is létező gondjainak egységes megoldását elősegítő alternatívákra. Hasonló áttekintés igencsak elkelne a körzeti iskolák szolgálati lakásainak (vagy fiatalok részére: pedagógus szolgálati szobák) létesítése ügyében. Ha ugyanis a jelenlegi elképesztően mostoha életkörülmények — a megye számottevő részein — nem javulnak pedagógusaink helyzetében, akkor közelesen már nemcsak arról lesz szó, hogy a vidéki nevelőtestületek többségében állandósulhat a permanens rossz közérzet . . . Ami a felnövekvő nemzedékek fölkészültségbeli és emberi minőségében sem lehet(ne) egyetlen társadalomban sem közömbös tényező. Wallinger Endre A budapesti művészeti hetek televíziós produkciói Az ipari formatervezésről és a nívódíj-pályázat változásairól szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Kamara székházában. Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, az Ipari Formatervezési Tanács elnöke elmondta: a tíz éve alakult tanács évről évre finomítja, az igényekhez és a piaci kívánalmakhoz igazítja a formatervezési nívódíj-pályázati rendszert. A továbbfejlesztést az tette szükségessé, hogy a nívódíj erkölcsi értékét növeljék' és valóban csak az arra érdemes termékeket jutalmazzák ezzel az elismeréssel. Ezentúl az MTESZ- szervezetek bevonásával külön zsűrizik majd a benyújtott pályamunkák műszaki-gazdasági mutatóit, előnyeit, és külön a formatervezői munkát, a gyártmányok esztétikai kivitelét. A pályázatot évente váltva a beruházási, ipari felhasználói körre, illetve a fogyasztói lakossági felhasználós területére hirdetik meg; 1987-ben a beruházási javakkal nevezhetnek a vállalatok és szövetkezetek. A pályamunkákat a Kiváló Áruk Fóruma is minősíti majd, s ha arra érdemesnek találják azokat, megkapják a KÁF-emblé- mót. Kétszer is megnéztem a televízióban az MTV slágerlistáját, a „20 a csúcson”-t: a szombat délutáni adásban és a kedd délutáni ismétlést is. Bizonyára sok fiatal nézi érdeklődve, nemcsak azért, hogy milyen a műsor, hanem hogy a húsz vezető sláger megegyezik-e az ő választásával. S a slágerlista sorrendjén, a zenén kívül érdeklődésre tarthat számot egy-egy video-clip is. A harmincperces műsort, akárcsak a -Poptarisznyát a rádióban, B. Tóth László vezeti, aki — legalábbis a rádióműsorban — rendszerint mindenkinek megtépázza az idegeit azzal, hogy minden létező számba belebeszél, azzal, hogy túl sokat beszél, s ha kell, ha nem, állandóan jópofáskodik. A televízió slágerlista műsorában szerencsére visszafogja magát, itt, amíg a dal egyáltalán hallható, addig nem beszél, csak a két lemez között. Itt inkább az a baj, hogy egyetlen listára fölkerült számot sem játszanak végig. Természetesen, mint minden sólgerlistánól, hátulról haladnak a legelőkelőbb helyezettek felé; a huszadikból elhangzott Több új tévéfilm, drámai produkció, valamint hangversenyközvetítések és zenei ösz- szeállítások gazdagítják a televízió műsorát a budapesti művészeti hetek idején. Az új darabok között lesz Müller Péter Szomorú vasárnap című drámájának tévéváltozata. A két világháború 'közti időszakot idéző történet főszereplői Bodrogi Gyula, Voith Ági, Horváth Gyula, rendezője Sándor Pál. A darabot október 3-án sugározza a tévé. Október 10-én láthatják a nézők Katona József Jeruzsálem pusztulása című drámáját, amelyet Spiró György állított színpadra. Katona e történelmi drámájában — a Bánk bán irodalmi előzményében — az idegen elnyomók és a hazafiak szembenállásának, a hatalom és az egyén viszonyának témáját dolgozta fel. A hiteles történelmi háttérre épülő tragédia a televízió és a zalaegerszegi színház közös produkciójában elevenedik meg, rendezője Ruszt József. Vészi Endre 70. születésnapját köszönti az a portréfilm, amelyet október 12-én tűz műsorra a tévé. Az egyórás ösz- szeállítást — amely feleleveníti az író életútját és alkotásait — Gábor Pál rendezte; közreműködik Módi Szabó Gábor és Moór Marianna. A Radnóti Színpad Szép Ernő és a lányok című nagy sikerű darabjának tévéváltozatát Bálint András rendezésében és főszereplésével október 22-én sugározzák. Szép Ernő prózai írásai, versei és dalai alapján készült a produkció, amely felidézi az író pályáját, s a két világháború közti Budapest világát. Szomory Dezső 1916-ban írt Hermelin című drámáját Gothár Péter rendezte képernyőre. Az önéletrajzi ihletésű darab főbb szerepeit Básti Juii, Pogány Judit, Lázár Kati és Máté Gábor alakítja. A tévéjátékot október 31-én vetítik. A budapesti zenei hetek nyitóhangversenyének közvetítése mellett külön összeállítással jelentkezik a televízió az őszi zenei seregszemle idején. Az október 20-i Zenehétfő műsorában egyebek között Mihály András Les Preludes- elemzését, valamint a Liszt Ferenc munkásságának magyarországi emlékeiről és a Liszt-múzeum megszületéséről készült dokumentumfilmet, továbbá a nyolcvanéves Doráti Antallal felvett zenés beszélgetést láthatja,k-hallhatják a nézők. A Zenehétfő stúdió- vendége Forrai Miklós, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, Doráti Antal karmester és Batta András zenetörténész, műsorvezetője Czigány György lesz. Közel 20 töredék a csúcson részlet után ráadásul a következő háromnak csak a címét- szerzöjét említik meg, s a következő részlet már a tizenhatodik helyezett. A tizenötödik után a tizenkettedik, majd újabb ugrással a tizedik következett. Tíztől az elsőig már ilyen kihagyásokkal nem találkoztunk, de itt sem akadt egy sem, amit végigjátszottak volna. Pedig a néző-hallgató ha mást nem is, de legalább azt várná, hogy az első három listavezető dalt teljességében bemutassák. Kétségtelen tény, hogy harminc percnyi műsoridő kevés ahhoz, hogy húsz dalt. elejétől végig lejátszanak, dehát akkor ne legyen húsz, legyen csak tíz. Mondjuk lehetne „10 a csúcson”, ann^k talán több értelme lenne, mint" ennek a közel húsz töredéknek — a tíztől huszadik helyen állókat pedig elég lenne megemlíteni. Különösen akkor bosszantó ez a „félmunka", amikor nemcsak a zene jó, hanem egyikmásik video-clip kifejezetten jól sikerült. Vagy azok is csak félmunkák lennének? Ki tudja. De így valahogy nem szerencsés. Például nagyon szellemes volt képi látványként is a hatodik helyezett, a V. Moto- Rock dala, a „Fekszem az ágyon". A két legzseniálisabb látvány azonban a második és az első volt, ezt szívesen nézte volna mindenki végig. A második helyen a Hobo Blues Band „6:3” című száma állt, megérdemelten. Szellemes maga a dal, s zseniálisan sikerültek a sminkek, s jó volt az egész — pontosabban sajnos ismét csak a fél. S végül az első helyezett, ami nagyon kur- tán-furcsán ért véget, Szikora Róbert és az R-GO „így jácctok ti" paródiái. Szi- koráéknak nagyon sok a rajongója, őt magát lehet szeretni vagy nem szeretni, ezt kiki úgyis maga dönti el, de egyet el kell ismerni: a zenével kapcsolatban Szikora mindent tud. Ezenkívül jó megfigyelő és lényeglátó, így azután zenei paródiái is kitűnően sikerültek; nekem különösen az utolsó, a Bergendy-paródia tetszett. A 20 a csúcson ezzel ért véget, de oly hirtelen, mintha filmszakadás történt volna. Kár érte. D. Cs. Tájékoztató az ipari formatervezésről
