Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-11 / 250. szám

e Dunántúli napló 1986. szeptember 11., csütörtök Citerázni tanítok gyerekeket Folytatjuk a Hétköznapok cí­mű pályázatra érkezett írások közlését. Ezúttal özv. Takács Józsefné szentlőrinci olvasónk pályamunkájából idézünk rész­leteket. özv. Takács Józsefné szüle­tett Tatár Kiss Erzsébet a ne­vem. Heten voltunk testvérek. Én családunk ötödik tagjaként láttam meg a napvilágot. Mi­vel sokan voltunk testvérek, már 5 éves koromtól pulyka­pásztor voltam a szomszédban. Utána életem legkönnyebb két éve következett, mivel a tanyán nem volt iskola, hát a kereszt­anyámtól, Algyőn jártam az el­ső, második osztályt. Később már a tanyán is épült egy osz­tatlan iskola — három kilomé­terre volt tőlünk —, oda jár­tunk. Közben a pásztorságot is folytattuk. Tavasztól őszig, mi­előtt elindultunk az iskolába, az összes jószágot meg kellett legeltetni, vagyis alig pirkadt, már talpon voltunk. Mi rendkívül szerettünk is­kolába járni, hiszen ott kipi­henhettük otthoni fáradalmain­kat. Ha most visszagondolok, azt kell mondanom, hogy nem is volt rossz az az osztatlan is­kola, mert amíg a tanítónk a felsőbb osztályosokkal foglal­kozott, addig mi hátratett kéz­zel ülve figyeltük, amit tanul­tak. Úgy, hogy mire mi is oda értünk, már nem sokat kellett tanulnunk. Vizsga után aztán jöttek a komolyabb munkák is. Vályog­verés, kapálás, cséplés. Na, itt aztán már csak minimális idő jutott a pihenésre. 'Emlék­szem, még boronát is húztuk, mert valami oknál fogva nem volt lovunk. Télen egész hold­ra való kiöregedett lucernaföl­det is felásóztunk. Szóval, mi­óta eszemet tudom, szinte min­dig erőmön ífölüli munkát vé­geztem. Vályogot a leégett ta­nyánk fejeléséhez kellett ver­nünk, amit aztán az édesapám, ezermester lévén, saját maga épített újra, ami aztán nagyon jól sikerült. Túl jól. Úgyhogy már jöttek is az ismerősök ren­delni vályogot, sőt építést is, amit édesapám szives örömest vállalt, hiszen voltunk hozzá elegen. 1944 nyarán férjhez jöttem Baranyába, Királyegyházára. Itt is tejkezelő lettem. Míg az uram fogságban volt, rengete­get dolgoztam. Mire hazajött, már-volt hízóm és kevéske pén­zem is. Királyegyházán vettünk egy kis házhelyet. Vályogot vertünk és lett egy kis fész­künk. párom meghalt. Ö nagyon szé­pen tudott citerázni. Sőt, né­hány citerát sajátkezűleg ké­szített, illetve készítettünk, mert ő összeállította, én díszí­tettem, lakkoztam, faragtam. Tizenkét éve tanítok citerázni gyerekeket. Legalább szózat tanítottam már meg játszani. Úgynevezett kapkodás citerán. A tanítványaimmal igen szép eredményeket értem el. Több arany és ezüst oklevél bizonyít­ja, hogy munkám nem volt hiábavaló. 1985-ben Jugoszlá­viában is szerepeltünk igen szép eredménnyel. ‘1985. de­cember 15-én Pécsett a 4. or­szágos minősítésen bronz okle­velet kaptunk. iMost, május 11- én Villányban is sikeresen sze­repeltünk. Jelenleg 14 tanítvá­nyom van. Nagyon szeretem őket. Szívesen foglalkozom ve­lük, mert nagyon szeretem a gyerekeket, a dalokat, a zenét. Most főleg ez tölti ki a min­dennapjaimat. így bizonyára nem is öregszem olyan gyor­san, mint azok az emberek, akik sehol sem találják fel ma­gukat. Én egész életemben az élet naposabb oldalát keres­tem. Igaz, volt időszak, hogy nehéz volt megtalálni, de mégis sikerült. A magyar dal­kincs olyan csodálatos, hogy szinte minden búra és bánatra ajánl megoldást. Én pedig na­gyon szeretek dalolni. Azt hi­szem, ennek köszönhetem, hogy már 1250 dal van a fe­jemben, És ha egyszer már ab­ba kell hagynom a citerataní- tást, még mindig megmarad számomra a kézimunkázás . . . öt éve, hogy az én szeretett Ozv. Takács Józsefné ^«BARANYAKER NAPOKKS S Tud röla, hogy... 2 HA ON KÉPMAGNÓT VÁSÁROL, MELYNEK ARA I MEGHALADJA A 60 000 FT-OT, 10 DB, | SONY MÁRKÁJÚ VIDEOKAZETTÁT KAP AJÁNDÉKBAI | Kínálja mindezt a Mecsek, a Szliven Áruház, ' valamint a BARANYAKER műszaki boltok | Pécsett, Komlón, Mázaszászváron, I ^ Mohácson és Siklóson. ^«BARANYAKER NAPOKSÍ OlCSÖN, JOT: AZ OLCSO ARUK MÉG JELENTKEZHET BOLTJÁBÓL 1 AJÁNLATUNK: a már épülő # albán farmernadrág 195 Ft-ért, HARKÁNYI „LANKA" 0 kétrészes munkaruha, társasüdülő téliesített, REKLÁMÁRON, 360 Ft-ért, összkomfortos, egyszobás, # férfi és női bőrdzsekik másfél szobás és kétszobás 4100 Ft-tól, valamint egységeibe. # őszi és téli áruféleségek Kérjen tájékoztatót! bő áruválasztéka vásárolható! Felvilágosítás munkanapo­A Sallai u. 48. sz. ^^ kon: 10—12 és 15—18 óra alatti OLCSO ^ között, a 375-696-os tele­ARUK BOLTJÁBAN f k j |r»ll4 fonszámon. “ 5 MIkerI LEVÉLCÍM: LANKA, BU­megtalálja DAPEST, 114. PF.: 380. a megfelelőt. 1536 szerkesztőség postájából Megkérdeztük: Lesz-e elegendő pad Meszesen? A meszesi, Korvin Ottó utca; lakók augusztus elején a Vá­rosi Tanácshoz fordultak ké­résükkel: a házak közötti fás, füves területen több padra lenne szükségük. Ha a fém­vázas padok számát nem is lehet növelni, legalább a jó harminc éve elhelyezett be- tonpilléres padokat kellene rendbehozni. Történt-e ez ügyben válto­zás? Kuczi Károly, a pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási részlegének helyettes vezetője: — A Pus­kin teret kivéve Pécs I. kerü­letében a 253 darab rögzí­tett (betonpilléres) pad közül 240-et javítottunk ki ez idáig. Kéményseprő hozott szerencsét Szeptember 5-én a pogányi tó parkolójából kiindulva vé­letlenül a gépkocsi tetején felejtettem az autós táskámat (mások is jártak mór így!), benne igen fontos és nélkülöz­hetetlen irataim, okmányaim, gyógyszereim és pénztárcám, benne pénz. A táska menet­közben természetesen leesett és eltűnt. Másnap délutánig szüntele­nül csak a következmények foglalkoztattak, amikoris je­lentkezett a becsületes meg­találó és hiánytalanul átadta az elveszett táskát, hiánytalan tartalmával együtt Példás cse­lekedet, köszönet érte. A megtaláló: Horváth Ernő, Siklós, Zrínyi M. u. 12. sz. alatti lakos, kéményseprő. Igazi nagy szerencse ért. Varga Imre Pécs, Sarohin t. u. 67. Segítséget kérünk Egy budapesti fiatalember kérését tolmácsoljuk olvasóink­nak. Mint írja, huszonkét éves, sú­lyosan mozgássérült. Ahhoz, hogy tanulmányait önállóan folytathassa, nagy szüksége lenne egy személygépkocsira, amit a család nyilván nem tud maga megszerezni. Ehhez várja a fiatalember az ön­kéntes támogatók segítségét. A címe: Belányi Róbert, 1142 Budapest, Csáktornya park 4. A tartó lábakat új deszká­zattal láttuk el és lefestettük. A nyár folyamán 200 darab mozgatható padot is kihelyez­tünk. Igaz, hogy 280-ra lenne szükség, de ezek egyelőre ja­vítás alatt állunk. Mivel las­san vége a nyárnak, ezért valószínű, hogy csak jövő ta­vasszal kerülnek ki Meszesre, illetőleg az I. kerületbe. Ezen a területen, tudjuk, hogy sok idős ember él, így a pado­kon kívül egyéb ülőalkalma­tosságokat is létesítettünk: 23 úgynevezett amerikai padot, 14 ülőkét, 3 egybeépített ka­nadai asztalt és padot, vala­mint három rönkpadot asztal­Válaszol az illetékes Megszűnt a hét végi zsúfoltság a sásdi ABC-ben Morvái Ferencné, Sásd, Ka­posvári u. 8. címről írt levelet és panaszolta, hogy főként a hét­végeken nagy a tumultus a sás­di ABC-ben, mert kevés a be­vásárlókosár, a pénztár. Kedvező tájékoztatást kap­tunk Kovács Sándornétól, a Sásdi Nagyközségi Közös Ta­nács elnökétől: Morvái Ferencné sásdi lakos levelével kapcsolatosan megke­restem a sásdi Hegyháti ÁFÉSZ-t, s kértem, hogy te­gyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy hétvégeken az ABC-áruházban a vásárlóknak ne kelljen kosárért sorba állni és a pénztár áteresztő képes­sége is javuljon. Az Áfész ezt követően az áruházba 80 új kosarat helye­zett ki és utasította a boltve­zetőt, hogy szükség esetén mindhárom pénztárat működ­tessék. Azóta folyamatosan figye­lemmel kísértük a vásárlási körülményeket, s megállapítot­tuk, hogy pénteki és szombati napokon nem kell sorba állni kosárért, s a három pénztár működtetésével a pénztár előtt sorban állók száma is minimá­lisra csökkent. Morvái Ferencnével a fenti­eket nem állt módomban kö­zölni, ugyanis ilyen nevű sze­mély a Sásd Nagyközségi Kö­zös Tanács működési területén nem lakik és nem tartózkodik. Elhanyagolt turistaház Orfű—Bános kistelepülés, Orfűtól két kilométerre fekszik. A falu határában, nagyon szép környezetben áll egy tu­ristaház, amelyet gyakran lá­togatnak kiránduló családok, iskolások. Érdemes lenne fel­újítani a kis házat, mert na­gyon elhanyagolt állapotban van. A falai megrongálódtak, a bejárati ajtót is úgy kellett szinte összefoltozni. Az ide­látogató turisták bizonyára szívesebben térnének be pi­henni a kicsinosított házacs­kába. Ozv. Németh Istvánné Pécs, Kiss Ernő u. 39. 7626 Hozzászólás írásunkhoz Tóth Aladár, az örökös díszkarnagy A Dunántúli Napló augusz­tus 14-i számában „Díszokle­vél a karnagynak" címmel érdekes cikk jelent meg, de téves az a megállapítása, hogy az oklevéllel kitüntetett Tóth Aladár „Dr. Tóth Géza szerint azonos a kiváló zene- történész, zenekritikussal, az Operaház egykori igazgatójá­val, aki hosszú évekig vezette a Bőrgyár énekkarát." Az oklevéllel kitüntetett Tóth Aladár nem azonos a ■kiváló zenetörténésszel, az Operaház egykori igazgatójá­val. A Pécsi Bőrgyári Dalárda tiszteletbeli örökös díszkar­nagya egy másik Tóth Aladár volt, Pécs énekkultúrájánale fáradhatatlan és sikerekben gazdag szervezője, több pécsi dalárda vezető karnagya, a Király-díjas Pécsi Dalárda egyik erőssége, áll. elemi is­kolai igazgató-tanitó, az egy­kori Szent Erzsébet Leánygim­názium énektanára, Mária utcai, később Erreth Lajos utcai lakos. „ Dr. Gesztesy Emil Pécs, Kossuth L. u. 41. Becsületes vásárló A napokban vásároltam Villány legújabb, nagy forgal­mú ABC-jében. Pénztárcám a kezemben volt, benne 1200 forint. Vásárlás közben vala­hogy kihullott a tárcámból mind az 1200 forint, ami csak akkor derült ki, amikor fizetni szerettem volna a pénztárnál. Zavarban is voltam a pénztá­ros előtt üres pénztárcámmal, végül egy ismerősöm adott 300 forintot, hogy ki tudjam fizetni a kosárban lévő árut. Mondhatjuk, hogy ez egy hétköznapi történet, bárkivel, bárhol megtörténhet. Valóban így van, de másnap az egyik eladónő fogadott az üzletben: egy borítékot mutatott, rajta a nevem és az 1200 forintom. Egy ismeretlen vásárló szede­gette össze a pénzt, és adta le a pénztárnál miután én már elhagytam az üzletet. Elsoroltam a bankók címleteit és kézhez kaptam a pénze­met. Havasi István Magyarbóly örömmel számolunk be azok­ról az ügyekről, amelyekben in­tézkedtek a terület gazdái. A pécsi Állami Biztositó József Attila szocialista brigádja egy éve tette szóvá, hogy a pécsi Aradi vértanúk útján rozsdá­sodnak az öntöttvasból készült rácsok, amiatt foltos lett az alattuk lévő műkő burkolat is. Most azt tapasztalták, hogy újra festve megszépült a kerí­tés, a partoldalt benőtt nö­vények igen kellemes hangula­tot kölcsönöznek ennek a for­galmas útnak. Amit viszont szóvá tesznek a brigád tagjai: Pécsett, a Kun Béla tér északi oldalán a ke­rékpározó gyerekek balesetve­szélyes játékot találtak ki: egy labilis aknatetőn ugratnak át 50—60 méteres nekifutással. Az arrajáró felnőttek figyelmez­tetése hiábavaló, jó lenne ha a szülők gondosabbak lenné­nek, de nem ártana az akna­tetőt rögzíteni .. . Városvédő őrjárat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom