Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-25 / 113. szám

1986. április 25., péntek Dunántúli napló 5 Családvédelmi feladatok A Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának ülése Vetik a szóját Kitüntető elismerések a jó munkáért • • Ünnepi közgyűlések Pécsi Építőipari Szövetkezet A Pécsi Építőipari Szövetke­zet tegnap délután tartotta ün­nepi közgyűlését az Eszék ét­teremben. A közgyűlésen László Imre, a szövetkezet el­nöke tartott beszámolót a-szö­vetkezet munkájáról. A közgyű­lésen a szövetkezet Petőfi Sán­dor szocialista brigádja a kongresszusi munkaversenyben elért eredményeiért megkapta az MSZMP KB Dicsérő okleve­lét, valamint ,,A szakma (ága­zati) kiváló brigádja" kitünte­tést. A két kitüntetést dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára nyújtotta át. Az 1985-ös évi gazdasági munkáért a Pécsi Építőipari Szövetkezet meg­kapta az OKISZ elnökségének vándorznszlaját és oklevelét, amelyet Fábi Andortól, az OKISZ főosztályvezetőjétől vet­tek át. A szövetkezet KISZ- szervezete a KISZ KB Dicsérő oklevelét kapta, amit Buzaglts Béla KISZ-titkárnak Nepp Fe- rencné, az ágazati KlSZ-bizott- ság titkára nyújtott át. A Szö­vetkezeti Ipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést ketten vehették át: Tömöri Béla, a kubikosbri- gád vezetője és Wenczel György, a lakatosüzem vezető­je. Péter László művezetőnek az Országos Béketanács Emlék­plakettjét Aparácz Dénes, a KISZ'ÖV Baranya megyei elnö­ke adta át. Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet Nyolcadszor lett kiváló a Ba­ranya Megyei Fényképész Szö­vetkezet. Az oklevélátadó ün­nepségre április 24-én került sor Pécsett. Az OKISZ elnök­ség és az Ipari Minisztérium ki­tüntető oklevelét Fábi Andor főosztályvezető nyújtotta át az OKISZ elnökség nevében Sza­bó Ferenc elnöknek. Aparácz Dénes, a Baranya Megyei KI­SZÖV elnöke Kiváló Munkáért^ miniszteri kitüntetést adott át Bélali László technológusnak és Fürtös Györgyné műterem­vezetőnek. Az ünnepi esemé­nyen megjelent dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára. A közös­ség az elismerésben azért ré­szesült, mert megduplázta a nyereségét. Üzlethálózat-kor­szerűsítésre három és fél millió forintot fordítottak. Üj szolgál­tatást vezettek be, Így az ex­pressz amatőrfilm- és papír­kidolgozást. A családvédelem Baranya megyei helyzetét vitatta meg tegnapi ülésén dr. Ádám An­tal elnökletével a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottsága. Az ülésen részt vett Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára. — A társadalom fejlődésé­hez nélkülözhetetlen szükség van arra, hogy a család in­tézménye jól funkcionáljon, ugyanakkor a család intézmé­nyének működési zavarai ösz- szefüggésben vannak a társa­dalmi fejlődés gondjaival - mondta előterjesztésében dr Erdődi Gyula, a Baranya Me­gyei Tanács társadalompoliti­kai titkára. — A „kétkeresős családmodell" egyértelműen vívmánynak tekinthető, általá­nossá is vált, de vannak ne­gatív következményei is. Je­lenleg néhány megyében kí­sérletképpen működnek csa­ládsegítő központok. Baranyai terv hasonló célzattal a védő­nők család- és gyermekvédel­mi szerepének kiterjesztése. Mind a téma előadója mind a vitában felszólalók — Güth János (Somberek), dr Habjanecz György (Geresd- lak), P. Kovács Tibor (Pécs), Krémet Jázsefné (Mohács), dr Erhardt Imre (Pécs), Korányi Emilné (Komló), Steer Imre (Majs), Papé Györgyné (Szi­getvár), dr. Bleyer Erzsébet (Pécs), Rittinger Engelbert (Új­Mezőgazdasági szakiizemmérnöki továbbképzés A MÉM felügyelete alatt mű­ködő felsőoktatási intézmények­ben az 1986. őszi félévében hét helyen indul szaküzemmér­nöki továbbképzés. A Debrece­ni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán a szán­tóföldi vetőmaggazdálkodást, az egyetem mezőtúri gépészeti karán a mezőgazdasági épí­tést és az épület^épészetet ok­tatják. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem gyöngyösi főis­kolai karán a mezőgazdasági munka- és üzemszervezési, a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán pedig a nö­vényvédelmi és a tápanyaggaz­dálkodási szaküzemmérnökö­ket képezik. Az Állatorvostudo­mányi Egyetem hódmezővásár­helyi főiskolai karán a vadgaz­dálkodás a téma. A kaposvári Mezőgazdasági Főiskola a szarvasmarhatenyésztés, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola pediq a qéoalkatrész fel­újítás és qz áruforgalmqzós te­rületén biztosítja az újabb is­meretek megszerzését. A jelentkezést május 31-ig az intézményekhez kell eljuttat­ni. petre) - összefüggéseikben elemezték azokat a jelensége­ket, amelyek a család intéz­ményének működési zavaraira vezethetők vissza, illetve azok okozói. Bóna Ernöné, a TIT Baranya Megyei Szervezetének titkára szervezetük szakosztá­lyai nevében felajánlotta, hogy az idei ősztől pszicholó­gusok, szociológusok és jogá­szok vállalkoznak családvédő jellegű beszélgetések megtar­tására. A megyei népfrontbizottság a feladatok között az elsők között jelölte meg a gyermek- vállalási készség tartós növe­kedésének elősegítését, az egészséges életmódra neve­lést, az időskorúak, hátrányos helyzetű rétegek gondjainak enyhítését. D. T. 25 éve, hogy Jurij Gagarin személyében először járt em­ber a világűrben. Kevés híján 6 éve történt, hogy Farkas Ber­talan is fent járt, és nyolc nap múlva számos tapasztalattal és élménnyel gazdagodva vissza­tért a Földre. A két évforduló kapcsán teg­nap érkezett városunkba Far­kas Bertalan, az első magyar űrhajós és Zombori Ottó csil­lagász, az Uránia Csillagvizs- qáló és Planetárium igazgató- helyettese. Először az úttörők­kel találkoztak a vendégek. A szépszámú gyereksereg egy fil­met nézett meg, melynek koc­kái az űrutazás egyes pillana­tait, valamint a visszaérkezés Országszerte megkezdődött a szója vetése. A mostani ta­vaszon több mint húszezer hektáron kerül földbe a fehér­jében leggazdagabb növé­nyünk magja. Optimális vetés­ideje az április 15. és május 10. közötti időszak, ám csak most melegedett fel annyira a talaj, hogy kockázat nélkül le­het vetni a hűvösebb talajú megyékben is. Mivel a gazda­ságok általában ugyanazokat a gépsorokat használják a kukorica és a szója vetéséhez, menetrendszerű pontossággal szervezték meg a vetőbrigádok munkáját. A legnagyobb feladatot Ba­ranya és Békés megyében ad­ja a szójavetés. Mind a bara­nyai, mind a békési határban 3000—3000 hektáron termelik az idén, ami a szója összterü­letének háromnegyed része. A vetésben gondos munkára van szükség ahhoz, hogy megle­gyen a hektáronkénti félmilliós tőszám, ez ugyanis a feltétele a kívánatos kéttonnás vagy afölötti átlagtermésnek. utáni fogadtatást mutatták be. A gyerekek eleinte még bátor­talanul, majd mind jobban be­lemelegedve ostromolták kérdé­seikkel a világűrt járt embert, aki egy kérdést seiy hagyott megválaszolatlanul. Szóba jöt­tek az űrben végzett kísérle­tek, megtudhatták a gyerekek, hogy miből van az űrhajó, de olyan érdekességre is választ kaptak, hogy miként alszanak az asztronauták. A szója új növényi kultúrá­nak számít Magyarországon, a hetvenes évek derekán kezdő­dött meg a termelése. Az V. és a VI. ötéves terv időszaká­ban együttvéve — majdnem negyedmillió hektárról takarí­tották be a termést a gazda­ságok, s másfél tonnáról két tonnára emelték a hektáron­kénti hozamot. Ezzel a telje­sítménnyel az amerikai szója- szövetség értékelése szerint a szójatermő országok élvonalá­ba kerültünk. S mint kiderült: egyik legjobban fizető növé­nyünk: tavaly — országosan — tonnánként 4600 forint tisz­ta jövedelmet adott.' Az elmúlt évben — a ked­vezőtlen csapadékviszonyok el­lenére — a legjobb táblaátla­gok elérték a hektáronkénti háromtonnás termést, ami a szájatermelésben rejlő további lehetőségeket is mutatja. A törekvés az, hogy a VII. ötéves terv időszakában legalább megkétszereződjék a szója ter­mőterülete hazánkban. A két vendég tegnap még másik két helyre ií hivatalos volt, ezért nem az érdeklődés, hanem az idő hiánya miatt kellett megszakítani a beszél­getést. Ma azonban folytatni lehet azt, mivel a Nevelési Központ 13 és 19 órai kezdettel még két randevút szervezett Farkas Bertalannal és Zombo­ri Ottóval, ahol felnőttek és gyerekek egyaránt találkozhat­nak velük. K. E. Rendezési terv 515 településre A kormány öt évvel ezelőtt határozott a települések új te- rülerendezési terveinek kidol­gozásáról és a régiek korsze­rűsítéséről. E munkák időará­nyos teljesítéséről adott szá­mot a Minisztertanácsnak az építésügyi és városfejlesztési miniszter. A jelentés megállapítja, hogy elkészült az ország 124 városának és az országos je­lentőségű üdülőterülettel ren­delkező 68 településének a rendezési terve vagy rendezési programja, amely megfelel a követelményeknek. Ezek már alkalmasak arra, hogy a taná­csok körültekintőbb, tervsze­rűbb településfejlesztést foly­tassanak és építésügyi ható­ságaik a közérdeket jól képvi­selő döntéseket hozzanak. A városokon és az üdülőhelyeken túl 1827 egyéb településre is kidolgoztak már valamilyen, bár egymástól nagyon eltérő színvonalú, rendezési tervet, programot. Időközben a me­gyei tanácsok elkészítették a hosszú távú megyei település- fejlesztési koncepciókat és ez­zel összhangban 1990-ig to­vábbi 515 község rendezési tervének kidolgozását tartják szükségesnek. így a tervidőszak végére 2534 településnek lesz rendezési terve. A további te­lepülések, aprófalvak, ame­lyeknek fejlesztése egyszerűbb eszközökkel, az országos épí­tésügyi szabályzat és a helyi építési előírások alapján is megoldható. így a jelenlegi tervidőszak végére teljes körű­vé válik az ország település- hálózatának területrendezési tervállománya, tehát mindenütt megteremtik a közérdeknek és az egyénnek egyaránt jobban megfelelő településfejlesztés irányításának feltételeit. Kedvező tapasztalat, hogy az újabb területrendezési ter­vek készítésekor és a régebbi­nek korszerűsítésekor jobban igazodtak az adott térség tár­sadalmi és gazdasági lehető­ségeihez, változásaihoz, a me­gyei és országos fejlesztési el­képzelésekhez. így sok helyen lehetőség nyílt az indokolat­lan építési tilalmak feloldásá­ra, a családiház-építők telek­ellátásának javítására. Az utóbbi években felerősödött az a gyakorlat, hogy a tanácsok a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek közre­működésével társadalmi vitá­kon, nyilvános tervbemutató­kon kérnek véleményt a lakos­ságtól a készülő rendezési ter­vekről. A rendelkezésre álló tervállománynak mintegy 40 százaléka öt évnél régebben készült, s az azóta megválto­zott gazdasági és egyéb körül­mények korszerűsítésüket sür­getik, ami ugyancsak nem nél­külözheti az érintett lakosság közreműködését, a település- fejlesztési társadalmi viták ál­talánossá tételét. • A gyerekeknek sok kérdésük van Beszélgetés az űrvendéggel Farkas Bertalan űrhajós és Zombori Ottó csillagász a Nevelési Központban Termelési gondok a borgazdasági kombinátnál A megye szőlő- és borterme­lésének helyzetét 1982-ben elemezte a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Akkor a megye szőlő- és bor­termelésében, forgalmazásá­ban meghatározó szerepet be­töltő Pannonvin Borgazdasági Kombinát intézkedési tervet készített. Mi valósult meg eb­ből? — Erről számolt be a tegnapi NEB-ülésen Halmai János, a Pannonvin vezérigaz­gatója. Elmondta: a kombinát ter- mőszőlő-területe csökkent, az együttműködési kapcsolatok a nagyüzemekkel, kistermelőkkel leszűkültek, s nem utolsósor­ban említendő, hogy az or­szág bortermő vidékei közül a Mecsek-vidéken termelik a legdrágábban a bort. A borgazdasági kombinát összes termőterülete 1983-ban- 955 hektár volt, ez 1985-re 597 hektárra csökkent. A telepíté­sek megvalósítását akadályoz­ta a telepítési engedélykérel­mek elutasítása, a szőlő jöve­delmezőségének romlása, va­lamint az 1984—85. évi fagy­károsodás. A megyében 437 hektár súlyosan károsodott te­rületet selejteztek, ebből 284 hektár volt a kombináté. Egyik legnagyobb gondot a kiselejtezett ültetvények né­hány éven belüli pótlása je­lenti, amit saját üzemű vagy szakcsoporti telepítéssel lehet­ne megoldani. A termelésben továbbra is gondot jelent a gépesítettség hiánya. Ami az előző vizsgálatban kifogásolt feldolgozási problé­mákat illeti, azok — a kombi­nát hibáján kívül — jelenleg is fennállnak. Előrelépés tör­tént a tárolótér bővítésében: Siklóson 68 000, Pécsett 4000 hektoliteres épült. A siklósi beruházást nem tudták befe­jezni, emiatt a feldolgozás to­vábbra is ideiglenes körülmé­nyek között folyik. A nagyüze­mi kapcsolatokat 1984-ig ter­melési rendszeren keresztül valósították meg. Jelenleg együttműködési és értékesítési szerződéseket kötnek. Ezek a szerződéses kapcsolatok azon­ban nem nyújtanak biztonsá­got. Több esetben is előfor­dult, hogy a partnerek a töb­bet ígérő vevőt részesítették előnyben. Dr. Vida József, a beszá­molót értékelve azt mondotta: a kombinátnak hozzá kell lát­nia egy szisztematikus fejlesz­téshez a termőterületek pótlá­sával, meg kell szervezni a korszerű gépesítést és új ér­dekeltségi alapokra kell he­lyezni a partnerkapcsolatokat. M. Gy. A falvak jelenéről és jövőjé­ről tárgyaltak csütörtökön a te­rületrendezési kutatók és ter­vezők, valamint a helyi taná­csok és a mezőgazdasági nagy­üzemek képviselői a Magyar Urbanisztikai Társaság székhá­zában tartott tanácskozásukon. Barna Gábor, a társaság fő­titkára vezette a vitát, amely kilenc neves szakértő előadása után bontakozott ki. Többen meqállapították, hogy a falvak fejlődését még sok ellentmon­dás nehezíti. Egyes helyeken túlságosan- előtérbe került a városi építkezések utánzása, pedig a falu és környezete, az ottani életmód a fejlesztésnek harmonikusabb, egyszerűbb formáit igényli. A felszólalók rámutattak arra, hogy minde­nütt alapvető feladat a helyi társadalmi és gazdasági teen­dőket tartalmazó komplex falu­fejlesztési koncepció kidolgo­zása. Az így meghatározott cé­lok legyenek mozgósító ere­jűek, hogy megnyerjék a lako­sokat és a helyi mezőgazdasá­gi, ipari üzemeket, intézménye­ket a fejlesztés szellemi és anyagi erőforrásainak megte­remtésére, a társadalmi össze­fogásra. Kutassák fel azokat a helyi idegenforgalmi, vagy sa­játos termelési lehetőségeket, amelyeknek nyereséges kihasz­nálásába szívesen bekapcso­lódnának a megfelelő erőfor­rásokkal rendelkező vállalko­zók. A vitában hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni a népi építészet helyi hagyományait, s a váröstól csak azt vegyék át, ami a falu lakosainak ké­nyelmét és alapellátásának fej­lesztését szolgálja. Tanácskozás a faluépítésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom