Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-12 / 100. szám
Térségi településpolítilca a középpontban Interjú Borsos Jánossal, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkárával Interjúsorozatunkban a városi pártbizottságok első titkárai szóinak a 7. ötéves terv előkészítéséről, ez évi megalapozásáról. Ez alkalommal Borsos Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Mohács Városi Bizottságának eiső titkárát kérdeztük a város és környékének ötéves perspektívájáról.- Milyen alapról indul Mohács és térsége az új tervidőszak elején? — A térség mezőgazdasága dinamikusan fejlődött az előző ötéves tervidőszakban: a termelőszövetkezetek 150 százalékra emelték termelési értéküket, negyvenkét százalékos nyereségtöbblet mellett. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ennél is kiemelkedőbb eredményt ért el, nyereségét öt év alatt 61 százalékkal növelte. Ipari üzemeinkre inkább a szintentartás a jellemző, noha tervcélkitüzéseiket teljesítették. Ezen belül jelentős. Hegy exportjuk negyven százalékkal nőtt. De nem kielégítő még az ipari üzemek kezdeményezőkészsége, vállalkozási bátorsága, alkalmazkodóképessége, és van javítanivaló a költséggazdálkodás területén is. Minden gazdálkodó egységünk foglalkozik a 7. ötéves terv készítésével, ma még "főképpen az elvek, koncepciók összeállításának szintjén. A pártszervezetek szorgalmazzák, hogy alternatív elképzelések szülessenek meg: számba véve a piaci helyzet lehetséges változásait, úgy kell tervezni, hon« legyen elképzelés dinamikusabb s legyen mérsékeltebb fejlődésre is - olyanra, melynek végrehajtására változó körülmények között is reális lehetőség van. Mindegyik vállalatunk számba veszi az exportlehetőségeket, és arra törekszik, hogy az exportbővülés feladatait megalapozza. A tervidőszak első éve, azaz 1986 jól kezdődött, de az első negyedév adatai még nem tükrözhetik az éves exportcélkitűzéseknek való megfelelést. Más mutatókban már jobb az egyezés a terv és a tényleges teljesítés között. S ez fontos is, hiszen ez az év szinte meghatározója annak, hogy miképpen sikerül a VII. ötéves tervidőszak. Bár nem teljesen zavartalan az indulás, némely helyen anyaghiány, másutt, mint például a téglaiparban, kereslethiány tapasztalható.- Melyek azok a főbb koncepciók, amelyek jellemzik Mohácsnak és térségének ötéves tervét? — Ezek természetesen a kongresszusi határozatokból és a kormányprogramból adódnak számunkra is. Legfőbb feladatunk, hogy továbbra is járuljunk hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ehhez szükséges a technikaitechnológiai korszerűsítés. Erre vannak is elgondolások, még ha a szükséges feltételek nem is biztosítottak mindenütt. Legnagyobb exportőreink, így a Te- maforg, a Szék- és Kárpitos- ipari Vállalat, a Híradástechnikai Vállalat, továbbá az Öntödei Vállalat és a Selyemgyár jelentősebb fejlesztést hajtottak, illetve hajtanak végre, vannak elképzelések a Farostlemez- gyárban is, ennek viszont még nem tisztázottak a finanszírozó- si lehetőségei. Legtöbb üzemünknél az exportjövedelmezőséggel nem voltak gondok, de feladatuk, hogy még gazdaságosabbá tegyék kiszállításaikat, elérhető áremeléssel, illetve költségmegtakarítással. Gondot okoz, 4iogy a térségben sok a gyáregység. Ezek önálló tervet nem készítenek, éves tervüket is csak negyedév után igazolja vissza az anya- vállalat. Itt feladatunk, hogy állandó kapcsolatban álljunk a nagyvállalattal, tájékozódjunk elképzeléseikről, s ők a város- politikáról. Tisztázzuk a gyáregységek nagyvállalati és városgazdálkodási szerepét. Az ipari üzemek fejlődése, jövedelemtermelő képessége teremtheti csak meg a bővített újratermelés forrásait. Meg kell állítani tehát az utóbbi évek tapasztalható nyereségcsökkenését, hiszen az a keresetviszonyokat és a fejlesztést is negatívan befolyásolja. A mezőgazdasági üzemek tervei termelési értékben és hozamnövelésben is visszaigazolták a népgazdasági elképzeléseket. Óvatosabbak a nyereségtervezésben. A következő öt évben is szeretnénk folytatni azt a dinamikus fejlődést, mely jellemzője volt a környéknek. Szeretnénk biztosítani, hogy a szerényebb eredményt produkáló szövetkezetek is előbbre lépjenek. A növénytermesztésben a szerkezet alig változik, új növényként a lencse lép be. Minden üzemnél szükséges a termelési költségek csökkentése és a gépi-technológiai fejlesztés. Az állattenyésztésen belül idén a sertésszám jelentősebb növelése a feladat. Mezőgazdasági üzemeinkben erősíteni kívánjuk a további együttműködést, társulást, kooperációt.- A települések milyen fejlődésre számíthatnak a tervidőszakban? — Ha a gazdálkodóegységek eleget tesznek a kitűzött céloknak, az nagyban megkönnyíti a város és a községek infrastrukturális fejlesztését is. Mindenütt nagy várakozást és odafigyelést tapasztalunk, ha lakókörnyezetről volt szó. Ezt bizonyították azok a demokratikus fórumok is, amelyeken a településfejlesztési koncepciókat vitatták meg. Nagy számban hangzottak el vélemények, javaslatok, még ha az igények néhol nagyobbak is, mint a lehetőségek. A források nem áradnak bővebben, de a legfontosabbakra lesz elég pénz, s az élet- körülmények javulhatnak. Mohács 2100 millió forinttal gazdálkodhat a következő öt évben, ebből 1522 millió forint az intézmények fenntartására fordítódik, 100 millió a felújításokra és 472 millió fejlesztésre. Lakásépítésre, területelőkészítésre 96 milliót tervezett a tanács: a szándék az, hogy három éven belül a nagycsaládosok és a fiatalok lakáshoz juthassanak. Mohács népesség- növekedéssel nem számol az öt év során, már csak azért sem, mert a környék községeinek megtartóképessége jelentősen javult már eddig is, s van a további javításra is lehetőség abból az 1417 millióból, amely számukra jut a tervidőszakban. A következő években azonban nő a középiskolások és a nyugdíjasok aránya, s szintúgy emelkedik a szülőképes nők száma. Ez feladatokat jelent már ma is, s különösen a következő években. Mohácson ezért is kell felújítani többek között a szociális otthont, tantermeket kell építeni, községekben iskolákat, a városban 160 személyes kollégiumot. A feladatok teljesítéséhez ' jelentős társadalmi munkára is szükség lesz, erre az ad alapot, hogy tavaly is több mint ötezer forintnyi társadalmi munkát végzett minden mohácsi; Szükséges a közlekedés, a távközlés gyarapítása, technikai színvonalának emelése, uqyancsak kell a városnak eqy 2000 köbméteres víztározó. A gáz-qerincvezeték építése idén befejeződik, megkezdődhet a fogyasztók rákapcsolódása, s a tervidőszakban szeretnénk befejezni a sport- csarnok építését is. A Mohács környéki községekben 38 új tantermet szeretnénk .kialakítani, Kölkeden és Somberekén egy-egy nyolc tantermes új iskolát építeni. A községek egészséges ivóvízzel való ellátására 234 millió forint fordítható, Boly és Lánycsók szennyvíztisztítására, • -elvezetésére további 110 millió. 14 új szolqálati lakás épül a községekben, javítva a pedagógusok és az orvosok letelepedését. A kezdeti lépések már megtörténtek " a város- és község- politikai együttműködésben, feladatunk, hogy a térségi szemléletet segítsük formálni. Pártbizottságunk, a pártszervezetek élenjárói e szemlélet alakításának, mint ahogy mozgatói voltak a hatodik ötéves tervidőszaknak is. A .pártszervezetek feladata ma- is a térség gazdasági életének ellenőrzése, irányítása, a településpolitika alakítása, most pedig a tervek megszületésének segítése és a feladatokra való mozgósítás. A VI. ötéves terv elemzése alapján pártbizottságunk április végén tárgyalja meg a VII. ötéves tervkoncepciót, határozza meg véglegesen legfőbb teendőinket. B. L. A tavalyi évben 140 millió forint értékű áru készült tőkés exportra a Temaforg mohácsi gyárában. Elhunyt Martyn Ferenc Pécsett 87 éves korában elhunyt Martyn Ferenc festőművész, Kossuth-dijas Kiváló művész, Pécs város díszpolgára. Hosszantartó, súlyos betegség után április 10-én este, pécsi otthonában érte a halál. Végakarata szerint a nyilvánosság mellőzésével Pécsett helyezik végső nyugalomra. Művelődési Minisztérium A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja a Magyar Képző- és. Iparművészek Szövetsége Baranya Megye Tanácsa Pécs Megyei Város Tanácsa Janus Pannonius Múzeum Martyn Ferenc Somogy megyében, Kaposváron született 1899. június 10-én. Gyermekként került Pécsre, középiskoláit már itt végezte és utazásaiból később is mindig ide tért haza. Ahhoz ő nemzedékhez tartozott, melynek életpályája két világháborútól volt terhes. Rippl-Rónai József házában töltött, viszonylag szerencsés gyermekkora még le sem zárult, már megérintette az I. világháború. Amikor beiratkozott a Képző- művészeti Főiskolára,' már mögötte volt az olaszországi frontszolgá'lata. A Horthy- rendszer politikai elnyomása idején a kibontakozást Párizsban kereste. 15 évig élt Franciaországban. Pécs- csel ez időben is szoros kapcsolatot tartott fenn. Részt vett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága munkájában, szerepelt kiállításaikon. Nyaranta hazatérve Pécsett képzőművészeti szabadiskolát vefeetett. Itthoni művésztársait, barátait a kortárs európai képzőművészet áramába vonta. A második világháború után végleg Pécsett telepedett meg. Az alkotómunka műhelyét számára mindvégig városunk jelentette. Legfőbb alkotásai itt készültek, s végső céljuk: a közönséggel való találkozásuk, Martyn Ferenc kívánsága szerint és nagylelkű adománya révén ebben a városban valósult meg méltó módon. Martyn Ferenc Pécs kulturális fejlődéséért végzett több évtizedes munkássága széles területet fogott ' át. Az elsők között szervezte 1945-ben a Művészeti Dolgozók Szabad Szakszervezetét, a munkás szabadiskolát, a bányász szakköröket, az ismeretterjesztő előadások sorozatát. Ugyanígy lett az elsők között, 1950-ben városa bizalmából tanácstag és ezt a tisztét fáradhatatlan gondossággal' töltötte be több cikluson át. Évtizedekig szervezte a Dél- Dunántúl képzőművészeti életét, vezette a városi tanács művelődési albizottságát, miközben számos jelentős kiállításra, köztéri szobor elhelyezésére, utca elnevezésére volt nap mint nap gondja amellett, hogy a Képzőművész Szövetség országos választmányában is tisztet töltött be. Mint alkotóművész, a hazai képzőművészet élvonaléba tartozott, azok közé emelkedett, akik a nemzetközi megméretésben is korszakunk legjobbjai. Folyamatos közéleti tevékenysége mellett olyan képzőművészeti életművet hozott litre, amely a legmagasabb állami elismerésekre érdemesítette. 1962-ben elnyerte a Munkácsy-díjat, 1970-ben az Érdemes Művész kitüntetést, 1973-ban a Kossuth- díjat. 1978-ban Kiváló Művész kitüntetést kapott, 1979-ben Pécs Város Díszpolgára lett. A Munka Érdemrend arany fokozatával két ízben. 1969-ben és 1974-ben tüntették ki. 1934- ben a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetésben részesült. Martyn Ferenc elismeréseit mindenkor hallatlan szerénységgel s úgy fogadta, mint akinek további alkotómunkájával, a társadalom iránti fokozott elkötelezettséggel kell viszonoznia. Társadalmi aktiyitása és művészi munkássága gazdag és hosszú élete folyamán mindig együtt és egyértelműen nyilvánult meg. Példa erre a mindenkori haladást szolgáló magatartása és politikus tartalmú művei, amelyek megalkotásában nem ismert félelmet vagy gátló korlátokat. Kimeríthetetlen gazdagságú képzelőerővel, fáradhatatlan munkabírással megáldott alkotó -volt, aki a művészi mesterséget, a szakmai tudást tartotta munkássága alapjának. Halála városunk közéletének és a magyar képzőművészetnek nagy, pótolhatatlan vesztesége. Mozgásszervi munka- bizottság a PAB-on A Pécsi Akadémiai Bizottság legnépesebb csoportja, a klinikai szakbizottság me'lett több munkabizottság dolgozik, amelyek száma a közelmúltban ismét megnövekedett. Megalakult a mozgásszervi munkabizottság is, amely a megszokottól eltérően nem egy szűkebb szakterület tudósait fogja ösz- sze, hanem több tudományág képviselőinek teremt közös fórumot. Hiányt pótol ez a tudományos fórum. Igyekszik a közös kutatómunkába bevonni mindazokat a tudományágakat, amelyek a mozgásszervi betegségekkel foglalkoznak, mint a traumatológia, orthopédia, reumatológia, rehabilitáció, illetve a társterületek szakembereit, mint a gyóavtorna, fizikothe- rápia Dr. Forgon Mihály professzor, a munkabizottság elnöke — titkárának dr. Keszthelyi Bélát, a harkányi Gyógyfürdő Kórház igazgató főorvosát választották — fogalmazta meg a mozgásszervi munkabizottság céljait. Feladatuknak tekintik minden olyan betegség klinikai kutatását, amely a mozgásszerveket lényegesen érinti. Tudományos rendezvényeiken szeretnék a szakmákat közelebb hozni eqymáshoz. A nagyfokú specializálódással — említette a professzor - szűkül a tudósok látóköre. A szaktudományokon belül is egyre több önálló részterület válik ki, mint az orthopédián belül a prote- tika, a mikrosebészeti technika avönvörű eredményeket produkál, de a mikrosebész látóköre'már nem tudja átfogni a traumatológia egészét. A közös kutatómunkában megismerhetik egymás eredményeit a szakterületek. A munkabizottság céljait-fel- adatait reprezentálja első rendezvénye: a tervek szerint még idén jelentkeznek egy szimpo- zionnal, amelyet az amputáltak problémakörének szentelnek. G. HÉTVÉGE 3. i \M ^ |£ V^> f xí, ki """« Ül »*.*»*» Korszerű lakások épültek a Felszabadulás • lakótelepen. Lauter László felvételei
