Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-19 / 107. szám

1986. április 19., szombat Dunántúli napló 11 Befejeződött a pécsi tanácskozás Konténeres szállítás a szocialista országokban Öt év alatt két és félszeresére nőtt a forgalom Bevezetik a számítógépes nyilvántartást Elektroműszerész szakon kétéves tanfolyam indul Rehabilitációs szakmunkás­képzés Csákváron Magyarországon a foglalko­zási rehabilitációnak nincs tu­dományosan megalapozott módszertana, képzési központ­ja. Pedig a felmérések szerint a lakosságnak mintegy 10 szá­zaléka szorulhat rehabilitáció­ra. Stabil adatokat majd csak a következő népszámlálástól várhatunk. Szervezett képzés országos szinten mindössze két helyen van. Az Országos Orvosi Re­habilitációs Intézetben, vala­mint Csákváron, a megyei gyógyintézetben 1959 óta. A Fejér Megyei Tanács Köz­ponti Kórház Rendelőintézet Csákvári gyógyintézetében idén szeptember 1 -el új tanfolyamot indítanak elektroműszerész sza­kon. Felvételre jelentkezhet minden olyan 18. életévét be­töltött férfi és nő, aki 50 évnél nem idősebb és olyan krónikus betegségben, mozgásszervi el­változásban szenved, illetve baleset következtében olyan maradandó egészségkároso­dást szenvedett, hogy munka- képesség csökkenése az 50 szá­zalékot eléri. Feltétel a 8 osz­tályos általános iskolai végzett­ség. A szakma elsajátítása ko­moly elméleti alapképesítést igényel, így elsősorban azok je­lentkezését várják, akik fiziká­ból és matematikából jó ér­demjegyeket szereztek. A kétéves tanfolyam bentla­kásos. A hallgatók részére in­gyenes oktatást, szállást, élel­mezést, valamint megfelelő or­vosi ellátást biztosítanak. A hallgatók tanulmányi ide­jük alatt is megkapják rokkant- nyugdíjukat, illetve keresetki- eqésdtésüket a Társadalombiz­tosítási Intézettől, illetve a mun­káltatótól. A felvételi kérelmet 1986. iúnius 20-iq kell benyúj­tom o Fe'ér Meqyei Tanács KözD-má Kórhá'7-Pendelőintézet mozqárszervi rehabilitációs osz­tályára, Csákvár, Lenin kert 2. M. Gy. A téma a Szársomlyó Szársomlyó és környéke környe­zet- és természetvédelmi problémái­nak rendezése volt a legfontosabb témája a Baranya Megyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi Bi­zottsága tegnapi pécsi ülésének. A testület tagjai beszámolót hallgat­tak meg a Pannoniit Kőbányászati Vállalat környezetvédelmi tevékeny­ségéről, foglalkoztak Szársomlyó és környéke környezeti hatásvizsgálatá­val, illetve tájékoztatták őket a Pannoniit nagyharsányi üzeme okoz­ta légszennyezésről, az ebhez kap­csolódó már megtett és tervezett in­tézkedésekről. A kőbányászati vál­lalat 60 napon belül köteles tervet készíteni annak érdekében, hogy a környékre hulló porszennyezés évente és négyzetkilométerenként ne haladja meg a 150 tonnát. A terv végrehajtását ellenőrzik. Jegyzőkönyv aláírásával fe­jeződött be pénteken az az egyhetes tanácskozás, amelyet kilenc szocialista ország rész­vételével Pécsett, a Hunyor Szállóban rendeztek. Az SZPK, a KGST-államok konténerhasz­nálati tánácsának 31. ülésén, a Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia, Ro­mánia, Bulgária, Mongólia, Kuba és Magyarország szállí­tási szakemberei vettek részt. — Milyen eredménnyel zá­rult a tanácskozás, milyen fel­adatokat határoztak meg a következő évekre? — A kérdé­sekre Jakus Jánostól, a MÁV Vezérigazgatóság főmunkatár­sától, a nemzetközi szállítás gazdájától kaptunk választ.- A mostani ülés többek között alapvető kérdésekkel foglalkozott. Például a konté­nerek használati dijának és árainak megállapításával, de értékeltük a szállítások meny- nyiségének alakulását is. A múlt év során közel félmillió konténert fuvaroztunk, ebből a magyar export-import mint­egy 80 000 konténer volt. A növekedés üteme rendkívül di­namikus, 1980-hoz viszonyítva a nemzetközi szállítás két és félszeresére emelkedett.- Hogyan lehet mindezt fi­gyelemmel kísérni? — ülésünkön foglalkoztunk a számítástechnika alkalmazásá­nak feltételeivel is. A konténe­rek nyilvántartását szeretnénk a későbbiek folyamán számító­A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Baranya Megyei Szervezete elnökségi ülést tar­tott tegnap a TIT Bartók Klub­jában. Az ülés első napirendi pont­jaként a társulati kitüntetése­ket adták át. Aranykoszorús Emlékplakettet kapott az 5. ÉP- FU kollektívája, a TIT megyei Elnökség Plakettjét dr. Bognár József, Békés Sándor és dr. Müller László kapta meg. Tisz­teletbeli tag díszoklevelet adtak át dr. Temesi Mihálynak, Pozs- gai Miklós és Vereczkey Lajos a TIT Aranykoszorús jelvényét érdemelte ki munkájával. To­vábbi tizennégyen az Országos Elnökség Oklevelét kapták el­ismerésül. Ezután Bánó Ernőné, a TIT megyei titkára számolt be a megyei ismeretterjesztő munka 1985. évi és 1986. évi I. ne­gyedévi számszerű alakulásáról. Elmondta, hogy az összesített számadatok szerint óraszám­gépek segítségével megoldani. Jelenleg ez meglehetősen kor­szerűtlen formában történik.- Mikorra várható ennek a gyakorlati megvalósítása?- A program bevezetése lépcsőzetesen történik. Első lé­pésként a tranzit konténerek leszámolását végezzük Nymo­don, ami később kiterjed maid a teljes nyilvántartásra is. Ez körülbelül ötéves program lesz. — Mennyire könnyíti az el­képzelés a vasút munkáját? — Most még teljesen ma­nuálisan végezzük a konténe­rek nyilvántartását, legfőbb gondunk, hogy ez sok embert köt le. A másik probléma, hogy nem kapunk annyi infor­mációt, amennyi szükséges a konténerek gazdaságos fel- használásához.- Milyen egyéb feladatok­kal foglalkoztak még? — A mostani tanácskozáson azokat a kérdéseket is meg kellett vitatni, amelyek az új gazdasági helyzetből adódtak. Az SZPK megalakulása, 1978 óta ugyanis bizonyos változá­sok jelentkeztek. A konténerek felhasználása nem egyformán alakult az egyes országokban és eltérő az államok külkeres­kedelmi struktúrája is. Közös feladatainkat az új körülmé­nyeknek megfelelően, a köl­csönösség alapján kellett is­mételten meghatározni. Ferenci Demeter ban növekedett a TIT tevékeny#- sége, kiemelkedik ebből a nyelviskolai és tanfolyami ok­tatás. Az egyedi előadások iránt több éve csökken az ér­deklődés. Ezt a tendenciát a közismereti tanfolyamok indítá­sával tudják javítani, valamint azzal, hogy minőségi ismeret- terjesztésre törekednek a jövő­ben. Nagyobb figyelmet kell for­dítani ezentúl az igények fel­mérésére és az érdeklődés fel­keltésére is. Az 1986-os eszten­dő I. negyedévében az említett elvek szerint eredményes mun­kát folytatott a szervezet. Ezt követően Lázár Tibor, a TIT Országos Elnökségének fő­osztályvezetője beszélt a tudo­mányos ismeretterjesztő tevé­kenység aktualitásairól, majd az elnökségi ülés záróesemé­nyeként dr. Pirityi Sándor, az MTI külpolitikai főszerkesztő­helyettese tartott tájékoztatót az SZKP XXVII. kongresszusá­ról. A TIT elnökségi ülése Falfúró FILMJEGYZET A klasszikus western drama­turgiájára készült feszes easternjeivel tűnt fel Szomjas György első nagyjátékfilmjei­vel, aztán kócosságukkal tűn­tek ki mai kérdésekkel foglal­kozó filmjei, a Kopaszkutya és a Könnyű testi sértés. Új film­je, a Falfúró, szintén kócos — de a fésületlenség korábbi bá­ját felváltotta a mesterkéltség: gondos mosás, nyírás, befésü- lés, lakkozás, fixálás eredmé­nye a mostani külső. De nem­csak ezért kevésbé szimpati­kus a Falfúró, mint a koráb­bi filmjei: a forma művisége sajnos a tartalomra is vonat­koztatható. Arról nemigen tehet Szom­jas György, hogy hősének cse­lekedeteit a bírálók többsége a „vállalkozás" címszava mögé gyömöszöli — ez olyan divatos fogalom ma, hogy arra is rá­akasztjuk, ami nem az, leg­alábbis közgazdasági értelme szerint. Ugyan a fiatalember vállalkozik, de csak egy más­fajta életmódra, amikor ott­hagyva a szervezetlen üzemet, „maszek” lesz, s falfúrójával a lakótelepen keresi meg ke­nyerét, mint ahogy nem vállal­kozók a szolid bordélyba tö­mörülő lakótelepi kismamák sem, vagy a prostitúciót nyíl­tan felvállaló főhősnő. Szom­jas érdeme, éppen az, hogy felmutatja, milyen könnyedén osztogatjuk a vállalkozó cím­két - talán éppen, hogy vala­milyen módon mentegessük azokat a pótcselekvéseket, melyekbe oly sokan kénysze­rülnek. Mert vitathatatlan, hogy mennyire reális háttere van az üzemelhagyásnak: pártha­tározatok sora foglalkozik a munkaszervezés, a munkaidő­alap-kihasználás, a főmunka­időben való jövedelemmeg­szerzés tennivalóival, mint ahogy szociográfiák tömege a lakótelepi életforma, a gyes­iét ártalmaival .. . Ahogy a film hősnője pros- tituálódik, ugyanúgy a gyári munkás, amikor falfúróvá ved­lik, s ahogy ő felépít magának egy hamistudat-rendszert, ugyanígy a társadalom is ezt teszi, amikor a vállalkozók közé sorolja őt. A szocializmus vállalkozásmodelljeinek gro­teszk karikatúráját éljük sok vonatkozásban, s nem akarjuk tudomásul venni, hogy a két­féle vállalkozás oly messze van egymástól, mint jó Makó lovag Jeruzsálemtől - olvasom Szomjas filmjéből. Filmekben és valóságban a fiatalok jellemzője eddig az Holnap a VDN-ben Új kiránduló­központ Gemencen Vonatozás, hajókázás, vadételek * Május elsején nyit a hévízi tó Eltüntették az üszkös romokat * Rémes A kirakatok réme VÁROSTÖRTÉNET KÉPESLAPOKON Amikor még vásár volt a Széchenyi téren SPORT Labdarúgó csúcstalálkozó Újmecsekalján Biztosítja-e ezüstös helyét a PMSC? Kosaras-alkímia Ezüst lett a bajai aranyból * Bolváriak egymás ellen „Testvérháború" a zöld asztalnál Propagandistákat tüntettek ki Egy kis utca lakói összefogtak Közm ií veket építenek kalákában Szakemberek mértek tegnap a pécsi Iqnác utcában, az út­építés tervét készítik elő. Köz­tük találkoztam Szentes Jó­zseffel, akit a városi tanácson úgy ismernek, mint az utca agilis képviselőjét. Ennek a kis utcának a lakói tavaly ugyanis nekiláttak a szennyvíz- vezeték építésének, most ké­szítik elő a gázvezeték fekte­tését, és idén járdát, utat akarnak építeni.- Nem egyedül szerveztem ezeket a munkákat — mondja Szentes József —, dolgozott itt volt, hogy valóban vállalkozni akartak valamire: túlhaladott normák eltörlésére, meghirde­tett eszmék gyakorlására — a fiatalság hagyományosan a világ megváltásának igényével jelentkezett eddig. Nem azért nem tetszik maradéktalanul a Falfúró, mert hiányolnám be­lőle a fiatal hősök eme vi­lágmegváltási szándékát - elfogadom Szomjas megközelí­tését, hogy ma sokakra jellem­ző a társadalomból való me­nekülés, s ezzel együtt a vál­toztatás vállalkozásáról való lemondás —, hanem azért, mert amit ábrázol, az - noha pa­lástolja iróniával — filmjére is jellemző. Dehát ez már nem­csak Szomjassal való perleke­désem, mert újabb- és régeb­bi kori irányzatoktól eltérően vallom, hogy nem kell a káoszt kaotikuson, a rútat fertelme- sen, az érthetetlent irracioná­lison ábrázolni - s főképpen művészileg feldolgozni. Bodó L. mindenki. Lakik itt építész­technikus, lakatos, taxis. Én postás voltam, Így lettem amolyan „fuss ide-fuss oda”.- Hogy építették a szenny­vízcsatornát?- Húszezer forintot szedtünk össze a tizenegy családból ki­lenctől. . Ezt a pénzt az OTP- ben az Ignác utcai Munka- közösség nevére tettük be: megvásároltuk a csöveket, az anyagokat, magunk ástuk ki az árkot, és magunk fektettük le a vezetéket, a száz méter­ből az utolsó nyolcat a Vízmű dolgozói építették. Ez a nyolc méter ötvenhatezer forintunk­ba került. A költségvetés sze­rint 720 000 forintba került itt a szennyvízvezeték - 360 000- ret a városi tanácstól kap­tunk —, de megtakarítottunk belőle 290 ezret.- Ebből építik a gázvezeté­ket.- Amint megkapjuk az anyagot, szerelvényeket, ássuk az árkot. Találtunk vállalkozót a vezeték szerelésére is.- Elég lesz a pénz?- Marad az útra is. Ezer fo­rintot szedtünk össze a terve­zésre. Úgy számoljuk, hogy százezer forintból kihozzuk az egészet. Utána a járdát is sze­retnénk megépíteni. Még eb­ben az évben készen leszünk mindennel.- Mióta együtt dolgoznak, megváltozott az utca?- Amikor elfáradtunk a munkában, leültünk, megit­tunk egy kis sört, és tebarát lett itt mindenki. Azelőtt gyak­ran elmentünk egymás mellett. G. M. Vlagyimir lijics Lenin szüle­tésének 116. évfordulója alkal­mából agitátorokat és propi- gandistákat tüntettek ki pén­teken az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában. A kitüntetési ünnepség elnöksé­gében helyet foglaltak Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságá­nak első titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. Lakatos Ernőnek, a KB Agi- tációs és Propaganda Osztá­lya vezetőjének’megnyitó sza­vai után Pál Lénárd, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Végezetül Pál Lénárd tol­mácsolta a Központi Bizottság köszönetét az eredményes munkáért és a párt vezető testületéinek nevében kérte, hogy továbbra is a lenini úton haladva segítsék a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Ezt követően Berecz János, a KB titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa hu­szonöt propagandistának és agitátornak ítélte oda az Áp­rilis 4. Érdemrendet, valamint a Munka Érdemrend külön­böző fokozatait. A Központi Bizottság Lenin emlékplakett­jét százkilencvenen kapták meg. Az ünnepséget baráti talál­kozó követte, amelyen megje­lent Kádár János, az MSZMP főtitkára, és kötetlen beszél­getést folytatott a kitüntetet­tekkel. Az ünnepségen a Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át - többi között - Ka­locsai László, a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat Mohácsi Gyára személyzeti osztályveze­tője. Lenin Emlékplakett kitünte­tésben részesült: Bana Gábor (MÁV Pécsi Igazgatóság), Chován János (pécsi nyugdí­jas), Kamenár András (a Me­cseki Szénbányák Vasas Bá­nyaüzem), dr. Kottái Dénes (a JPTE Tanárképzőkor), dr. Mach Péter (JPTE), Nieder- mayer János (Mindszentgodi- sai Általános Iskola) és Szé- kelyi Endre (MÉV IV-es Bá­nyaüzem). Kitüntetett szakszervezeti propagandisták. A Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát kapta: Suhaj- da Tibor, a Mecseki Szénbá­nyák szakszervezeti bizottsága politikai munkatársa. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatával tüntették ki Deák Ferencnét, a Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége pénztárosát. Szakszervezeti Munkáért oklevelet kapott: Horzsa Sán­dor, a komlói szakmaközi bi­zottság volt elnöke. •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom