Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-24 / 352. szám
1985. december 24., kedd Dunántúli napló 13 Á népi gondolattól a marxizmusig Erdei Ferenc születésének hetvenötödik évfordulója Negyvenegy évvel ezelőtt Magyarország felszabadult országrészeiben, majd pár hónappal később Budapesten és a Dunántúlon is, megjelentek az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását bejelentő plakátok, amelyeken az új miniszterek arcképe is látható volt. Sokan örömmel fedeztünk fel ismerősöket, köztük az akkor harmincnégy éves szociográfust, Erdei Ferencet, akinek szárszói felszólalását éppoly odaadással olvastuk újra meg újra, mint a vele sok tekintetben ellentétes Németh Lászlóét. Hogy kinek lett igaza? Most már megmondhatjuk: tulajdonképpen mindkettőjüknek, de hogy a nagyobb, a történelmi távlatot Erdei tárta föl, azóta nyilvánvalóvá lett. Erdei Ferenc a qazdasáqi gyakorlat, a makói hagymások üqyei felől érkezett el az általánosiq, a szociológia tudományáig, ezen keresztül a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazdasáqi nagyüzem szerepének felismeréséig, megbecsülve, sőt igazolva olyan magyar sajátosságokat, mint a tanyarendszert, vagy az alföldi mezővárosok településszerkezetét. A népi írók és szocioqrá- fusok közül egyedül Erdei volt, aki ezt az érzelmi telítettségű mozgalmat valóban tudományos fölkészüléssel igyekezett alátámasztani — eltekintve persze épp Németh László másirányú en- ciklopédizmusától, mondhatni zsenialitásától. Csakhogy Erdei a népi gondolat szakszerű felfogásával eljutott a marxizmusig. Ami a népi írók és híveik tevékenységében közös volt, azt ő is magáévá tette. Ott volt a Márciusi Front létrehozásánál és eszméi kimunkálásánál. Mi volt a közös ebben a táborban, a mai népfront elődjében? A demokratizmus, a népképviselet kivívása a népi erkölcs, a népi kultúra megbecsülése és — mu- tatis mutandis — megtartása egy új, szabad demokratikus Magyarországon; a harc a független demokratikus hazáért, azaz szembenállás a hitleri fasizmussal, a paraszti életforma átalakításának igénye, elsősorban a földreform követelése, s mindezzel együtt és összhangban a szomszéd népekkel, országokkal való megbékélés. Erdeinél ehhez következetes bal- oldaliság járult, amely a parasztpolitikában konkrétan a munkásosztállyal való szövetséget jelentette. Ily módon lett a Nemzeti Parasztpárt balszárnyának vezére, s ezt a forradalmisághoz közeledő parasztpolitikát képviselte 1944 végétől miniszterként is. Mindig megtette, amit megtehetett. Az ötvenes évek elején az önkéntes szövetkezés és a szakszerűség igényével lépett fel — már ameny- nyire lehetett. A népfrontnak pedig — mikor már tehette — leghatékonyabb szervezője volt, hogy aztán a honi tudományosság legfőbb irányítójává váljék. Különösen fontos szerepe volt a hatvanas években a paraszti életforma szövetkezeti keretekben történő átalakításában, a valóban korszerű nagyüzemi termelés megvalósításában, amely ugyanakkor lehetőséget adott a háztáji gazdálkodásra, az egyéni érvényesülésre és a parasztok személyes létbiztonságára. Mindez nem kis mértékben Erdei Ferenc érdeme. E mellé még számtalan dolog járul: cikkei légiója, könyvei egész sora, a kultúra egészének áttekintése, amelyben még arra is módja, tehetsége és szemléleti készsége adatott, hogy ő írja a legszebb sorokat a vásárhelyi festőkről, köztük Kohón Györgyről. Most lenne hetvenöt éves. Még alkothatna, de aki ily hőfokon élt, küzdött és helytállt, ritkán élheti meg ezt az életkort. Kristó Nagy István Karácsonyi telefonügyelet a rádiónál Idén is működik a karácsonyi telefonszolgálat a rádióban: december 24-én délután 4 órától késő estig a Magyar Rádió néhány munkatársa várja azok telefonját, akik az ünnepi estet egyedül töltik, s szeretnének néhány szót váltani valakivel. A beszélgetésekből nem készül műsor, a rádió munkatársai azt szeretnék elérni, hogy a telefonálók érezhessék, nincsenek teljesen egyedül. A délutántól késő estig hívható számok: 130-422, 131-625, 330-782. Jól vizsgázott az egy évvel ezelőtt átadott tengelyátszerelő berendezés. Ez magyar tengellyel látja el a Szovjetunióból érkező szélesebb nyomtávú szovjet vagont, így az átrakás nélkül folytathatja útját Mogyarországon. Európa legnagyobb teherpályaudvarán Kétmillió tonna műtrágya, 1,5 millió tonna fa, egymillió tonna vasérc, és 300 ezer tonna cement érkezett Záhonyba a Szovjetunióból január elseje és november 30-a között. Cserébe Záhonyon át a Szovjetunióba küldtünk 0,8 millió tonna búzát, 400 ezer tonna kon- zervet, 220 ezer tonna almát, és mintegy 6 ezer autóbuszt... Csak a legnagyobb kiállítási tételeket soroltuk fel, nem szólva az élőállatokról és húsról, a gépkocsik, traktorok tízezreiről, és sok másról. A valóságban ugyanis több mint hatszázféle áru rejlik a Záhonyon áthaladó vagonokban. Nem véletlen, hogy Európa legnagyobb vasúti teherpályaudvarának nevezik a záhonyi átrakókörzetet, amelynek millió tonnákban számított forgalmát Hamburg és Rotterdam, vagyis földrészünk legnagyobb tengeri kikötőinek adataival hasonlítják össze. Talán még a barométer sem érzi meg jobban az időjárás változásait, mint Záhony az ország gazdasági teljesítményének hullámzásait. Novemberben és decemberben például, amikor év végi hajrára vált át az ipar, 15—18 százalékkal nő a Záhonyon áthaladó magyar áruk mennyisége. S bár a záhonyi átrakókörzet nemcsak Európa legnagyobb, hanem egyik legkorszerűbb teherpályaudvarának is nevezhető, év végén különösen előtérbe kerülnek az emberi tényezők. A vasutasok háromműszakos munkarenddel váltják fel a négyműszakos beosztást, hogy hiánytalanul megfelelhessenek az igényeknek. Tudják: Záhonynak mindig helyt kell állnia — Záhony sohasem lazithat. M. L. A főmenetirónyitókhoz fut be minden információ, nekik mindent azonnal tudniok kell, ami az óriási kiterjedésű teherpályaudvarrendszeren történik. Képünkön: Mészáros Béla főmenetirányitó. Több mint hatszázféle árut raknak át a záhonyi körzet 40 átrakóhelyén. Az ilyen helyen nélkülözhetetlen a számítógéppark. Képünkön Záhony elektronikus agyközpontja látható. A Szovjetunióból érkező tömegáruk között változatlanul az első Fotó KS: Hauer Lajos felvétele helyek egyikét foglalja el a fa. Keresztrejtvény Rejtvényünk két karácsonyi vonatkozású zeneművet és egy operát tartalmaz. VÍZSZINTES: 1. Bibliai rém. 6. Ottorino Respighi karácsonyi zeneműve. 13. önfejű, makacs. 15. Híres szakadék az Erdélyi Érchegységben. 16. Biztatás. 17. Fémpénz egyik oldala. 18. Portugál Timor fővárosa. 19. Pénzintézet névjele. 20. A Tisza mellékvize. 22. Az argon vegyjele. 23. Hideg, száraz adriai szél. 24. Belga fürdőhely. 25. Elektromos töltésű hal. 27. Hintő. 29. Algériai kikötő. 30. Az ásó párja. 32. Szép Ernő verse. 33. Ájult. 34. Neves holland úszónő (Ada.) 35. Mafla. 37. . . .-vérig (teljesen). 38. Sakkban áll) 29. Ezekről a testvérekről Dosztojevszkij írt regényt. 41. Vonatvégi 42. Község Baranya megyében. 43. Rövid . . . (De Falla 2 felv. operája). 44. Fohász. 45. Átvehető. 47. Princípium. 48. Ver- di-opera. 50. Lisa della . . .. neves svájci operaénekesnő. 51. Barnabőrű. 53. Himfy múzsája. 55. Művészet franciául (ford.). 56. Mókus. 57. Pipa része! 59. Az ,.Ezerjó” hazája. 60. Cin. 61. Árusít. 62. Vörösmarty Mihály költeménye. 64. Asszonynév-kép- ző. 65. Kalendárium. 67. Tüzetesen. 69. Svájci üdülőhely. FÜGGŐLEGES: 1. Festési modor. 2. Maxim Gorkij elbeszélése. 3. A gallium vegyjele. 4. Kultúrintézmény» névjele. 5. ... nádor, bariton szerepe a Hunyadi László című operában. 6. Állatövi jegy. 7. Régi római pénz- és súlyegység. 8. Modern könyvelés. 9. Coca ... 10. ... -Lanka. 11. A vízsz. 42. számú sor része. 12. Napkelte és napnyugta között. 14. Partner. 18. Ca . . ., híres velencei műemlék palota. 21. Szájszél. 23. Pucci ni-opera, melynek első felvonása Karácsony este játszódik. 24. Ferde. 26. Amerikai hírszolgálati iroda. 28. Az Ezredéves emlékmű egyik alkotó- művésze (György). 29. Olajzöld. 31. Neves brazil író (Jorge). 33. Attól kezdve. 34. Corelli op. 6. concerto grosso-sorozatának 8. darabja. 36. Ellenértéke. 37. ,,Se .... se bűze.” 39. Kiegészítő záradék a zeneművészetben. 40 ...............macska nem fog e geret" (mondás). 41. A világ leg- bővizűbb folyója. 42. Török nagyúr. 44. Mértani alakzat. 46. Neves színész, rendező volt (Ernő). 47. Keletkezik. 49. Jegyez. 51. Kristályos kovakő. 52. A költészet egyik ága. 54. Küzdőtér. 56. Lendület. 58. Görögkeleti pap. 61. Rába . . ., győri sportegyesület. 62. Énekhang. 63. Mint az 59. számú sor. 66. Páka egynemű betűi. 67. Mint a 22. számú sor. 68. Ételízesítő. E. B. Beküldendő: a három zenemű címe legkésőbb január 6. (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11* címre. A december 14-1 lapban közölt rejtvény megfejtése: Az a mű, amelyet másodszor is elolvasnak: megmarad I Könyvjutalmat nyertek: Auth Jó- zsefné, Palotabozsok, Kossuth L. a. 13., Gelencsér Vera, Sásd, Jókai u. 25., dr. Hajdú Józsefné, Komló, Petőfi u. 39., Hoffmann Ádámné, Pécs, Kossuth L. u. 2., Molnár Mónika. Pécs, Páfrány u. 39. A könyveket postán küldjük el. Karácsony
