Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-18 / 226. szám
12 Dunántúli napló 1985. augusztus 18., vasárnap Óriási vásznon Jókai llflor alma A magyarok bejövetele Ópusztaszerre kerül /990-re feláll a Feszty-körkép J ókai Mór ötlete volt? Meglehet. Mindenesetre ma már nehéz nyomon követni közel egy évszázad távlatából, hogy miért döntött úgy Feszty Árpád, hogy a honfoglalást óriási vászonra álmodja, akkorára, melynek restaurálása, újbóli nagyközönség elé vitele több időt vesz igénybe, mint maga a munka, az eredeti mű megalkotása ... Mondják, hogy egy párizsi útja során látott egy hatalmas csataképet, s festői képzeletében azonnal monumentális tájak jelentek meg; az ember és állat harca az elemekkel, villámlás, mindent tönkrezúzó hullámok. Mire hazajön, megérlelődik benne a gondolat, hogy megfesti a vízözön legendáját. Apósa, Jókai Mór azt javasolta Fesztynek, hogy ha már ekkora fába vágja a fejszét, fesse meg a magyarok bejövetelét. Hisz a nemzet éppen a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplésére készül; a téma aktuális. A festő bátyja, Feszty Gyula műépítész létrehoz egy betéti társaságot, s így az anyagi alapot előteremtve, hozzáfoghattak a nagy munkához. Óriási alkotás. Tavak között tenger lenne, az építmények között piramis. Amikor a feleség, Jókai Róza meglátta a 110 méter hosz- szan elnyúló, 15 méter magas, kifeszített vásznat, elájult. Ezt kellett benépesíteni. Feszty — már amennyire lehetett — a hitelességre tört. Hónapokat töltött Munkácson, könyvtárakat böngészett át, orosz tudósokkal levelezett, Kisázsiából hozatott képeket, ruhákat, fényképezett földvárakat, s a Vereckei-szorosban kis házikót építtetett, körben nyolc ablakkal, hogy a környező tájat rossz idő esetén is festhesse ... A fővárossal történt megállapodás szerint két év alatt kellett végeznie a művel, s ez nyomasztólag hatott. Barátai jöttek segíteni: Újvári Ignác, Mednyánszky László, Spó- nyi Béla. A vázlatokat fölvetítették a hatalmas vászonra, majd többemeletes munkaállványokat szerkesztettek, amelyek vasúti sínen gördültek. Segített a monumentális háttéri tájak kialakításában Olgyai Ferenc, a táborozási, sátorve- rési jelenetek Pállya Celesztin ecsetjére vártak. A fergeteges lovasroham megjelenítésének Vágó Pál volt a mestere, de kijutott a munkából Barsi Adolfnak, Ziegler Károlynak és Mihalik Dánielnek is. A mű szellemi atyja és irányítója természetesen Feszty, aki Árpád vezér alakjában önmagát örökítette meg . . . Egy idő után Jókai Róza is ecsetet fogott: ő is Münchenben tanult... Az író- és színészbarátok anekdotákkal, a muzsikus cimborák meg zenével szórakoztatták az állványon egymást váltó, fáradt festőket, akik az éjt nappallá téve dolgoztak. A közönségsiker óriási; amikor 1894. május 13-án átadják a körképet, milliók látogatják, „Vidéki emberek, akik sohasem gondoltak a festményekre, utaznak Pestre” — írja a korabeli újság . . . A Szűcs Árpád főrestaurátor azt mondja: — A feladat nagysága lenyűgözi az embert. A hatalmas méretek miatt a képrestaurálás hagyományos technikájával és eszközeivel nem lehet dolgozni. Most éppen ezért kell várnunk. Mire? Magyarország déli részén, Szeged közelében van egy falu, Ópusztaszer. A krónikák tanúsága szerint itt gyűltek ösz- sze a honfoglaló magyar törzsek vezérei, hogy felosszák egymás között az új hazát. De egy másik jelentős esemény is kapcsolódik ehhez a helyhez: itt kezdődött 1945-ben a földosztás. Nem véletlen tehát, hogy megszülethetett 1972-ben egy központi állásfoglalás, miszeint történelmi emlékparkot kell létesíteni, s itt lesz felállítva többek között a körkép is. Az emlékpark gondozója a szegedi Móra Ferenc Múzeum, ezért folyik a körkép restaurálása ennek az intézménynek a felügyelete alatt. — Az óriási épület — mondja Szűcs Árpád —■, mely a képnek otthont ad, rövidesen elkészül. Több százmilliós beruházásról van szó. Mihelyt az építők átadják a terepet — 1986 elején —, megkezdődhet az igazi, nagy munka. „A magyarok bejövetelé"-t 1944-ben bombatámadás érte, a kép egy része elpusztult. Más darabjai magángyűjtőkhöz kerültek, de őrizte a festmény egyes részleteit a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Műegyetem, volt belőle a bazilika pincéjében is. Kilenc éve kezdődött Szegeden a részek összegyűjtése, konzerválása. A terv szerint jövőre 4-szer 15 méteres műanyag lapokra feszítik a vásznat — a hiányzó darabokat diafelvételek utón pótolják —, s hasonlóképpen, mint azt Feszty és barátai tették, nekifognak a szó szoros értelmében vett restaurálásnak. E munka még 3—4 évig tarthat. A körkép 1990 körül ismét mindannyiunk kincsévé válik. Idézzük a főrestaurátor gondolatait: — Aki Moszkvában jár, nem mulasztja el megtekinteni a Borogyinói-csata Körkép Múzeumot, de Szovjetunión kívül más országokban is találhatók hasonló panorámaképek. Többségük a múlt században keletkezett a különböző európai országokban. Tény, hogy a nemzeti tudat éledése és fokozódása nem csupán nemzeti politikai mozgalmakban, függetlenségi harcokban nyilvánult meg, hanem a művészetek különböző ágainak művelői is népük ügyének szolgálatába álltak. Számos nagy irodalmi mű, nemzeti opera keletkezett ebben az időszakban, s e művek a nemzeti múlt olyan eseményeiből merítették témájukat, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a dicső ősök példáját mutatva bátorságra, helytállásra serkentsék a hazafiakat. A festők vásznain is megelevenedett a múlt: az ecset is a nemzeti öntudat ébren tartásáért vívott harc fegyverévé vált. . . A Végül is Feszty, Jókai Mór ólmát jelenítette meg, s a szegedi restaurátorok ismét ennek az álomnak a nyomába eredtek. Már csak rajtuk múlik, hogy a kép ismét részese lehet nemzeti kulturális értékek megbecsülésének, a történelmi elődök tiszteletének és a szocialista hazafiságra való nevelésnek. S ha a körcsarnok megnyílik, feltehetően milliók vándorolnak Ópusztaszerre hazánk határain belülről — és kívülről —, mint tették annak idején, 1894-ben. Csoda lesz? Művészet? Vagy csak 1800 négyzetméternyi látvány? Kinek-kinek joga eldönteni. De azt senki sem vitathatja, hogy kincs, minthogy azt sem: Feszty munkássága is több figyelmet érdemelne a művészettörténészek-ítészek körében. Van még néhány év az ópusztaszeri megnyitóig. Kozma Ferenc lUICisorafanlat Rádió Egy látogatásra hívja hallgatóit ma reggel László Lajos. A vendéglátó Komlósi Sándor főiskolai tanár, kandidátus és felesége, Nagy Piroska, aki magyar—német nyelv és történelem szakos tanár. Négy gyermekük van,' ugyancsak pedagógusok. ' Mindnyájan arra tették fel életüket, hogy tanítsanak, neveljenek. Joggal mondhatjuk: az emberi lélek, tudat, értelem művelői, kutatói ők. Az egyórás műsorban velük ismerkedhetnek meg. A Jó pihenést! című kétórás magazin ezúttal hétfőn jelentkezik — szombati jelleggel —, ünnep előtt. A szokásos reggeli információk, útjelentés mellett ezúttal a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvíz- védelmi ügyelete is jelentkezik, és remélhetőleg, lényegében már múlt időben beszélnek a dunai árhullámról. Szólnak az alkotmány és az új kenyér ünnepének dél-dunántúli programjairól. — István király hajdanán egy nagy közösséget tartott össze. Vajon ma egy családot hogyan irányít egy István nevű családfő és esemény-e még a kis közösségen belül az István nap? — tudakolják egyik riportjukban. Névnapján meglátogatják a pécsi István teret és emlékeztetnek a mecseki zoo avatásának 25 éves jubileumára. — Idei harmadik adásához érkezik a szerkesztő, Kovács Imre nyári melléklete. Ebben a számban Huszka Jenő születésének 110. évfordulója alkalmából eqy közelmúltbeli fonyódi emlékhangversenyen sok érdekes riport hangzik el többek között ifjabb Huszka Jenővel, Csányi Jánossal, Szabó Miklóssal, a valaha Pécsett dolgozó karmesterrel, Bíró Attilával és a Pécsett született Németh Marikával. Fonyód nagyközség tanácselnöke, dr. Komáromi József a Huszka-villa emlékszobájáról is beszél. A hangmúzeum kincsei közül pedig két érdekességet keresnek elő: Tomanek Nándor Takács Margittal, valamint Bázsa Évával énekel kettőst Huszka-operet- tekből. Augusztus 20. alkotmányunk ünnepe, kedden piros betűkkel szerepel a naptárban. A Pécsi Rádió adása is ennek megfelelően, reggel 9-től 11 óráig sugároz műsort, melynek első részét dr. Borsos József szerkeszti. Kiváló népművelőket tüntettek ki, néhányukkal személyesen is megismerkedhetnek a riportokon keresztül. Ezen a napon az új kenyérről is megemlékezünk. A riporter egy pékséget keres fel, ahol az idei termésből sütik az „életet". Az alkotmány és a kötelesség — erről beszél eqy határőr a mikrofon előtt. És természetesen beszámolók hangzanak el az ünnepi eseményekről. — A keddi adós második részében ünnepi kívánságokat teljesít Lenk Irén. Csütörtökön jelentkezik a Rádiótükör, a Pécsi Rádió gazdaságpolitikai magazinja Balogh Zoltán szerkesztésében. A jogszabály néhány esztendeje teszi lehetővé, hogy egyes meghatározott esetekben az állam a gyermek számára megelőlegezze a tartásdíjat, s a fizetni vonakodó kötelezett szülőtől azt behajtsa. A bírói gyakorlatból című sorozat pénteki adásában az ilyen perek Tolna megyei tapasztalatairól beszél dr. Nyírő Géza, a megyei bíróság elnök, helyettese. A szerb-horvát nyelvű műsor keddi adásában Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén címmel hangzik el összeállítás, Kricskovics Antal szerkesztésében. A szerdai program a fiataloknak szól. Csütörtökön Kulturális magazin, és az Átai Trió műsorából hangzanak el felvételek. A pénteki zenés találka vendége: Zvonko Spisic. Ma este a német nyelvű programban Bayer Erzsébet festőművész beszél képeiről, majd a Reicht brüderlich die Hand műsorából megemlékezést hallanak a száz éve született Hűl! Richárd egyetemi tanárról — Nemzetiségi jog és kötelesség . . . Alkotmányunk ünnepére, ezzel a címmel készített összeállítást Gráf Vilmos. — Szerdai összeállításukban a Pécsi Húsipari Vállalatot keresik fel. — Csütörtökön mezőgazdasági híradó, pénteken pedig 30 perc nyaralókkal- nyaralóknak. Hírek, riportok, útikalauzok és zenés kívánságok. Televízió V an egy-két szép tárgyam, mesterek készítették őket. Szeretem őket. Szeretem a mesterműveke': az irodalomban, a zenében és egyes tudományágakban. A mesterek mindig nagy hatással voltak rám. Elsőként nagyapámat említhetném, aki kovácsmester volt, ősi kovácsdinasztia leszármazottja, mestersége utolsó képviselője. Sajnos a munkáját nem figyelhettem meg, viszont a szerszámait, a hatalmas, míves tűzifogókat, kalapácsokat, az üllőt és a ko- vccstűzhelye; még halála után is sok éven át tanulmányozhattam. Gyerekfejjel bámultam ezeket, gyerekfejjel ösztönösen éltem át egy — a génjeimben bizonnyal valamiképpen továbbélő és ható — mesterség varázsát. Szép pillanatok voltak ezek. Később tudatosult bennem a jó és hasznos szerszámok sze- retete, ct jó és hasznos mesterségek iránti vonzalom, a mesterek iránti tisztelet. Ma már úgy gondolom, hogy minden tevékenységnek — legyen az akár politikai, szórakoztatóipari, vagy bármilyen — van egy mesterségbeli alkotórésze, ami meghatároz mindent. Ha valaki nem törekszik arra, hogy tudásban, jártasságok és készségek terén mestere legyen annak, amit csinál, az az én szememben nem csinál semmit. Ismerek néhány mestert. Van közöttük kovács, öntő, kertész, író, művész. Olyannyira vonzódom hozzájuk, hogy közelségük szinte gyógyító hatással ven rám. Ha velük beszélek, őket figyelem, egy sereg bizonytalanság stabilizálódik bennem, tudni, ismerni vélek valami fontosat, lényegit. Jó a társaságukban lenni. Van bennük valami olyan többlet, ami nem csak szakmai, emberi többlet is. Mr ennek a lényege? Ki tudja? Leegyszerűsítés lenne arra gondolni, hogy itt pusztán csak valamiféle igényességbeli többletről van szó, ami természetesen elsősorban önmagukkal, saját munkájukkal szemben nyilvánul meg. Azt tapasztaltam, hogy az én mester-ismerőseim nemcsak a szerszámuk forgatásában mesterek, hanem abban is, ahogy élnek, gondolkodnak önmagukról és ci világ dolgairól. Mesterek a jelenségekkel szembeni nyitottságukban, abban ahogyan szolidan de kérlelhetetlenül előrendelik életük, tevékenységük részleteit a lényegnek, a részt az egésznek. Abban, ahogyan beszélnek és ahogyan hallgatnak. Ahogyan figyelnek és ahogyan megérzik egymást. Ahogyan megnyilvánul bennük és munkájukban a minőség. A homogén munka és a mestermunka már a feltételeit, körülményeit tekintve is elválik egymástól. Ha belépek öreg kovácsmester barátom műhelyébe és ahogyan a tűz, e vas, a reve tiszta illata megcsap, érzem, hogy itt rend van, rendszeresség. Nyoma sincs a kóklerség esetlegességének, a sebbel-lobbal, elhadart tevékenység izzadtsógszagának. Ho megfigyelem öntőmester ismerősömet, hogyan morzsol- gatja mintegy játékos mozdulatokkal egyik kezéből a másikba a formahomokot, látnom kell, hogy a homok és az ő keze ismerik, értik egymást. Látnom kell, hogy ci mester gondolatai és az anyag nem kényszeredett, hanem meghitt kcpcsolalbcn vannak egymással. Együtt élnek, együtt mozognék, alakulnak. Mielőtt szétnyitje az öntőszekrényt, nemcsak sejti, tudja is, milyen az öntvény felülete, minősége. A mesterek produktumai hosszú éveken keresztül hiányoztak az életünkből. A tucattermékek kiszorították őket. Laktunk házakban, amikben nem volt könnyű élni, ültünk székeken, amiken kínosan feszengtünk, ittunk poharakból, amiket nem lehetett elmosogatni, ettünk tányérokból, amelyek elvették az étel ízét. Mostanában megint feltünedeztek körülöttünk a mesterek alkotásai. A homogén tömeg- termelés mindenekfelett valóságának korszakát szerencsére túlélték néhányon a mesterek közül. Szinte az alkotó munka minden területén megmutatkoznak az utóbbi időben a jelenlétükből, tevékenységükből eredő jótékony hatások. Látunk házoromzatokat, amelyek mestermunkák, eszünk ételeket, megcsodálhatunk cégéreket, kerteket, felújított műemléki épületeket, amelyek mestermunkák. Érezni, hogy az életnek szinte minden területén megfogalmazva — megfogalmazatianul — újraéled az igény a mesterek tevékenysége iránt. A mesterek munkái tanítanak bennünket. Az, amivel tanítanak, rendszerint megfoghatatlan, megfizethetetlen. (Nem az — én értelmezésem szerint — mesterek keresik a nagy pénzeket!) A mestermunkák azzal tanítanak bennünket, hogy szinte öncélúan, megfizetlenül is mestermunkák volnának — egyszerűen azért, mert mesterek kezei alól kerültek ki. Mert minőségi igényesség szülte őket. Valamennyien mesterek tanítványai vagyunk. De vajon jól értettük-e, megtanultuk-e az általuk közvetített megtanulni valót? A kérdés egyre súlyosabbá válik és egyre nehezebb kitérni előle. Bebesi Károly Gazdag programot kínál a Magyar Televízió jövő heti műsora, benne több olyat, aminek Baranya megyei vonatkozása van. Hétfőn rendkívüli adásnap lesz, olvasóink figyelmébe ajánljuk a 20.45-kor kezdődő Szentendre rózsája című műsort: öí ország közös nyári szórakoztató estjét. A második csatornán (18.20) Erkel Bánk bán című operáját közvetítik, a címszerepben Simán- dy József. Kedden, augusztus 20-án c Magyar tájak sorozatban (10.20) a Mecseket műtőije be egy érdekes ismeret- terjesztő film, 16.20-kor pedig c nemzetközi cirkuszfesztivált közvetítik Monte Carloból. ünnepi dokumentumfilm kezdődik 17.20-kor Hazánk címmel, amelyben többek között Kádár János, az MSZMP KB főtitkára, Lékai László bíboros, Fischer Iván karmester, Juhász László fogathajtó világbajnok - és más érdekes ember - nyilatkozik. Este a főműsorban A vén bakancsos és lia, a huszár című klasszikus népszínmű tévé-változatát láthatjuk, 21.50-re Ferencsik lános legszebb felvételeiből válogattak össze néhányat. A második programban a pécsi körzeti adás Szentistvánnap címmel a kenyérünnep hagyományairól szól. A szerdai papon igazi csemege a Szép szó következő száma, amely budapesti beszélgetést közvetít Cs. Szabó Lászlóval, a nemrég elhunyt, régóta Londonban élt kiváló íróval. Az Unser Bildschirm, a pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora (19.10, tv 2‘., ismétlés szombat, tv 1„ 8.20) bemutatjo Göndöcs Éva nénit, a Nyújts baráti jobbot! elnevezésű kulturális vetélkedő legidősebb résztvevőjét. A 74 éves mesélő; szűri otthonában keresték fel a tévések. Bemutatkoznak a „Martini” együttes tagjai is: 17—22 év közti legények Palotobozsokról és Somberekről, az amatőr muzsikusok jó hangulatú zenéjével fejeződik be az Unser . . . Pénteken pécsi író. Sáros! István Zsákutca című tévé-já- tékáí mutatja be a televízió az 1. programban 20.00-ás kezdettel. Az író a pécsi klinika orvosa, a történet hőse (dr. Gál Péter: Lukács Sándor) fiatal orvos, oki vidéki városba érkezik dolgozni. Sin- kovts Imrén, Avar Istvánon kívül számos ismert színész játszik a filmben. "Ugyanezen a napon a második műsorban (18.10) a Henry Moor otthonában forgatott angol riport- filmet' láthatjuk. 21.20-kor A császárság jegyesei címmel hatrészes francia kalandfilm- sorozac kezdődik — 14 éven felülieknek. Szombaton és vasárnap reggel 8 órakor Hétvége címmel monstre műsor kezdődik szórakoztató filmekkel és sok élő adással: a helyszínek között ott van Pécs is. G. I. Mesterek
