Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-24 / 201. szám

1985. július 24., szerda Dunántúli napló 5 július 25-től augusztus 9-ig Országos Cipő- és Bőripari Szakvásár Pécsett Immár hatodik alkalom­mal rendezik meg Pécsett a Nevelési Központban jú- ; lius 25-e és augusztus 9-e j 1 között az országos cipő- és ■ Bőripari szakvásárt. Éven- ‘ te két alkalommal ta- j vasszal és nyár derekán állítják ki a gyártók azo- j kát a termékeiket, melye­ket a kereskedőknek vásár­lásra felajánlanak. Ugyan­okkor a nagyközönségnek is lehetősége van arra, hogy némiképp befolyásol­ja a kereskedőket: a kiál­lított termékek alapján sza­vazhatnak; melyiket tartják a legsikeresebbnek, a leg­praktikusabbnak. Most hárommal több a kiállító: huszonnégy cipő­gyár, szövetkezet és bőr­gyár jelezte részvételi szán­dékát a szakvásárra. A rendező szerv, a Bpr- és Cipőipari Egyesülés ugyanis erre a vásárra újí­tott: nem hívta meg egyik résztvevőt sem, hanem kér­dőíveket küldött a cégek­nek és a magánkisiparo­soknak is. Aki akart, az el­jöhetett ■ kaptak kiállítási területet és külön-külön tárgyalókat is. A program a korábbi vá­sárokhoz hasonlóan alakul: csütörtökön a vásár ünne­pélyes megnyitása lesz, pénteken a D+E zsűri né­zi át, és bírálja el a kiállí­tott termékeket. Szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig a nagyközönséget várják. Annyival színesítik a bemutatót, hogy ezen a két napon 11, 14, 15.30 és 17 órakor cipő- és bőrruha­bemutatót rendeznek. A ko­rábbi évek gyakorlata sze­rint lehet szavazni. Érté­kes nyereményeket is kiosz­tanak. Hétfőtől — július 29-től augusztus 9-ig pedig a gyártók és a kereskedők szakvására következik. A. E. A Baranya Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Többek között megtárgyalta a magánerős lakásépítés Helyzete, különös tekintettel az építőanyag ellá­tásra című vizsgálatról készült összefoglaló jelentést. * Pécsett, a Megyei Pártbi­zottságon július 23-án dr. Jer- szi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága titkára fo­gadta a sikondai nemzetközi úttörőtábor delegáció vezetőit, így Lvovból Jevgenyij Mihaj- lovics Lucik, Schwerinből Hel­ga Holczmann, Szlivenből Ma­ria Petrova delegációvezetőket. A megyei titkár tájékoztatta őket a XIII. pártkongresszu­son elfogadott feladatokról, valamint a testvérvárosi-me­gyei kapcsolatokról. Dr. Hor­váth Csaba, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának a titká­ra a megye ifjúságának politi­kai munkájáról szólt. Az ese­ményen részt vett Tóth László, a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya Megyei Elnökségének megbízott úttörőelnöke is. A hiba nem mindig a készülékben van Az „Általában mikor tartóz­kodnak otthon?" kérdést na­ponta 150—200-szor teszik fel a pécsi HIRGÉP hibafelvételt végző dolgozói. A bejelenté­sek nagyrészt telefonon tör­ténnek, a 13-333-as számon. A rosszul vagy nem működő készülékek többsége televízió. Fekete-fehér vagy színes, vá­rosi vagy vidéki — az e szem­pontok alapján osztályozott, útvonaltervezéssel összeállított munkalapokkal indulnak el a szerelők, ki-ki körzete szerint. Egy műszerész egy „műszak" alatt 10—15 helyre csönget be. A szerelési időt nemcsak a tulajdonos otthonléte, hanerr. a tv-adásidő is behatárolja, így a munkaidő kötetlen. Az esetek tíz százalékában a kiszállási díjat kell csak megfizetnie a bejelentőnek. Hogy miért? Például: amikor a konnektorból kihúzott csat­lakozót kell visszadugni, a halk tévé hangerőszabólyozó gomb­ját kell megcsavarni, az ál­lomáskeresőt kell helyreteker­ni. Szintén hibásnak jelentet­ték azt a készüléket, amely szerbül beszélt (a pécsi kör­zeti stúdió nemzetiségi műso­ra ment), s azt is, amelyik áramszünet idején nem műkö­dött. A Pécsi Híradóstechnikai és Gépjavító Kisvállalat Pécsett és a volt pécsi járás területén végzi szolgáltató tevékenysé­gét. Azonban a megye bár­mely helységéből érkező be­jelentésre kimennek, mert van­nak olyan színes készülékek, melyek javítását a vidéki kis­vállalatok nem vállalják, S újabban nem ritkák a Tolna megyei hívások sem. A községekben hol a taná­cson, hol a boltban, hol a postán „vezetik" a meghibá sodott készülékek listáját, s egyszerre jelentik be a HÍR GÉP-nél, ahol eszerint szerve­zik meg a munkát. A vidéki túrajáratok közül hét járja rendszeresen Pécs környékét. Az utóbbi időben különösen a komlói hívások szaporodtak meg, ezek egyedi bejelenté­sek. Sok Komlón a színes tv, így sok a javítanivaló is. A keddi és csütörtöki kiszállással alig győzik már kielégíteni az igényeket. Hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között, szombaton 8-tól 12-ig lehet jelezni a meghi­básodást. Pécsett 48 órán be­lül, vidéken a legközelebbi túranapon jelentkezik a HIR- GÉP műszerésze, hogy a min­dennapi szórakozásnak ne le­gyen akadálya. A tv-nek mű- köldnie kell, falun és városban egyaránt. A pécsi és a vidéki megren­delők között csupán annyi a különbség, hogy a. kiszállási díj az utóbbinál megduplázó­dik, azaz hatvan forint. Ha a helyszínen nem javítható a ké­szülék, akkor behozzák Pécsre, oda-vissza a szállítás ellenér­téke százhúsz forint. L. Cs. K. Közhelyek estje A Pécsi Nyári Színház irodá­jának hangulatos udvarában, amely Anna-udvar néven vo­nult be a nyári rendezvények színhelyei közé, eltölthettünk már egy-két kellemes estét, például a Legyen a vendé­günk! sorozat különleges mű­sorainak jóvoltából — gondol­junk Patrizio Mendez kitűnő, színvonalas estjére. A hétfői nem tartozott ezek közé. Nem azért, mert ha­gyományos kabarét (vagy leg­alábbis arra emlékeztető mű­sort) láttunk — elvégre ennek a műfajnak is megvannak a hívei, ott is ültek rendületle­nül másfél órán keresztül —, hanem azért, mert mélysége­sen igénytelen volt a produk­ció. Holott ezt a műfajt is le­het jól művelni, amint arra a három vendégművész — Szu- hay Balázs, Verebeiy Iván és Nádas Gábor — már adott példát. Másutt. Mert itt most felvonultatták az összes tőlük és másoktól ismert közhelyet a női nemtől és női igentől kezdve a cigányvicceken, rendőrvicceken, a sztriptízen és nudista strandon keresztül egészen addig, hogy Verebély nem egy Apolló, s mindig ösz- szetévesztik Szuhayval. A közönség elvétve tapsolt és heherészett, de énekelni az istennek sem akart, pedig ezt a más nézőtereken jól bevált trükköt is kipróbálták. Dehát ahhoz hangulat kell. Kérdezni sem akart a néző, pedig más színházakban ez is mennyire jól megy! Illetve Szuhay bizta­tására mégiscsak megkérdezte egy hölgy: „meddig marad Pé­csett?” Nem segített az sem, hogy megdicsért bennünket: „Pécsen sokkal kedvesebbek az emberek, mint Pesten”, mondta a művész úr. így folydogált el az esténk. Egy poén azért mégiscsak esett. A hangosítás botrányo­san rossz volt, kattogás, gerje- dés, recsegés kísérte a szöve­get, zenét. Aztán, amikor a vé­gén Szuhay és Verebély skót ru­hában kalapozni kezdett, valaki megkérdezte: „Mi az, mikrofon­ra gyűjtenek?" De ez a poén is a nézőtérről jött, nem a szín­padról. G. T. Nabdel Monein Atik, Egyip­tom budapesti nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe alkalmá­ból kedden fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kapolyi László ipari miniszter, Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Török István külkereske­delmi minisztériumi államtitkár, Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető képviselője. Ott volt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. * Az olasz Ipari Üjjászervezé- si Intézet (I. R. I.) képviselői kedden a budapesti Duna In- tercontinentál Szállóban mű­szaki-gazdasági napot rendez­tek, előadásokon ismertették a csoporthoz tartozó állami nagyvállolatok műszaki fejlesz­tési programjait, eredményeit. Az I. R. l.-hez főleg kohászati, gépipari és elektronikai üze­mek tartoznak, de a csoport tagja a RAI az olasz állami rádió- és tv-társaság, valamint az Alitalia légitársaság is. A műszaki-gazdasági napot a vendéglátók nevében Sós Gyula ipari miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Romano Podi az I. R. I. elnöke tartott előadást az olasz nagyipar sze­repéről, a vegyipari és az olaj­ipari vállalatok műszaki-fejlesz­tési terveiről és eredményeiről. Tv-javítás Hétfő, Anna-udvar megyeszerte A HIRGÉR szolgáltatása új rendelőintézet épül Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszlón, a város központjában befejeződött az új rendelőintézet alapjainak lerakása. A 17 munkahelyes in­tézmény mintegy 45 millió fo­rintba kerül. A költségekhez a hajdószoboszlóiak is hozzájá­rulnak azzal, hogy a városi ta­nács által kibocsátott kommu­nális kötvényből több mint 13 millió forint értékűt vásároltak Pesti Tibor egy Orion színes televíziót javít a Pe esi Híradástechnikai és Gépjavító Kisvállalat Bu­dai Nagy Antal úti szervizében. Fotó: Lauer Györgyi meg. A terv szerint a rendelőt a jövő év második felében adják át. Az épületben működik majd az összes szakrendelés, s helyet kapnak benne a körzeti orvosok is. Üt év óta csak a csend (A szerző felvétele) Mi lesz a Schlossberg helyreállításával? A Mecseknódasd végét jelző táblától, keskeny aszfaltozott út vezet a községi vágóhíd mellett az er­dőszél felé; később makadám- ra vált az aszfalt, s alig 500 méter utón ennek is vége. In­nen már látszanak is a fák, bokrok — és a méteres gaz — közül kikandikáló romok. A Schlossbergnél vagyunk. Verb Ádám, aki annak ide­jén az ásatáson dolgozó mun­kások brigádvezetője volt, s a munka befejezése, azaz 1980 óta is feljárogat lecsapni a ro­mokat fojtogató gazt, elmond­ja, hogy elég sokan járnak ide, különösen amióta a Közúti Épí­tő Vállalat részben társadalmi munkában megcsinálta az utat. Valóban, látni is a látogatás nyomait elhullajtott szemét, a kövekre firkált nevek a falma­radványokat védő kátrányle­mezeken lévő lábnyomok for­májában. Annakidején a Baranya me­gyei Tanács támogatásával in­dult az ásatás a nádasdi „vár­hegyen", ahol akkoriban még csak két égnek meredő fal­csonk jelezte, hogy a földha­lom alatt valami lehet. így ke­rültek elő a most is fátható, időről időre kicserélt kátrány­lemezekkel óvott falak, s bon­takozott ki a hajdani megle­hetősen nagyméretű, védőfallal övezett templom körvonalai. A 14. században épült ez, de a falai alatt korábbi épület ma­radványai is előkerültek, s ezt vélik ma Skóciai Szent Margit szülőhelyének. A Schlossberg körül évek óta minden csendes, jóllehet a fel­tárást követően az Országos Műemléki Felügyelőség megbí­zásából B. Tompos Erzsébet, a Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténeti tanszékének a docense elkészítette a hely­reállítás tervét, akkor másfél millió forintra tehető költség- előirányzattal. Az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli főfel­ügyelősége pedig vállalta a romkert helyreállítás utáni ke­zelését. De hol a helyreállí­tás? ... A Mecsekvidéki Ide­genforgalmi Bizottság tavaly szeptemberben ajánlatot tett az Országos Műemléki Fel­ügyelőségnek, hogy idén — ha megkezdik — több százezer fo­rinttal támogatja a helyreállí­tást. A válasz csak idén május­ban érkezett meg, de ebből sem derült ki semmi. A MIB változatlanul fenntartja az ajánlatát — most már 1986-ra. Mi várható? Egyet tudunk: a Schlossberg kitűnő helyen, a 6-os út közelében, Baranya „kapujában" van, s már csak ezért is érdemes lenne pontot tenni az ügy végére. No meg azért is, mert a műemléki al­bizottságok következő — 1987- ben tartandó — országos ta­nácskozásának a megrendezé­sére Baranya ajánlkozott: jó volna ha akkor ezt is be lehet­ne mutatni a vendégeknek. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom